Magyaróra 2.0 rezümé
- 1. Fegyverneki Gergő Magyarország, Eger Eszterházy Károly Főiskola magyartanár – mozgóképkultúra- és médiaismeret-tanár szak Magyaróra 2.0 IKT és konstruktivizmus a tanulás tanításában Bevezető Az elmúlt időszakban az oktatás hatékonysága kapcsán egyre többet lehet hallani a konstruktivizmusról (Nahalka, 1998) és az IKT-alapú innovációkról (Ollé „et al.”, 2013). Különösen izgalmas a kérdés, ha ezt a két elemet összekapcsoljuk egy olyan humán tantárgy esetében, mint a magyar nyelv és irodalom. Módszer A számítógépet ugyanis egyre több helyen alkalmazzák az informatikaórán kívül is, különösképp a természettudományos tantárgyak oktatásában (Hunya, 2005). Kevés szó esett azonban eddig arról, hogyan hasznosíthatóak ezek a modern eszközök humán területeken, holott a digitális generáció egészen új prekoncepciókkal ül be az iskolapadba. Ha magyartanárként az információs társadalom iskolájában is hatékonyak kívánunk lenni, szükséges újraértelmezni módszertani kultúránkat, hiszen az IKT-eszközökkel támogatott tanórákon végzett legújabb motivációs vizsgálatok eredményeit (Námesztovszki–Glušac–Arsović, 2012) szemügyre véve beláthatjuk, egyre sürgetőbb, hogy magyarórákon is kinyíljon a digitális tolltartó (Papp-Danka, 2013). A Gergő bácsi internetes tanterme nevű virtuális tanterem keretén belül többek között bemutatjuk, hogyan lehet játékosan megszerettetni a helyesírást, a görög mitológia kapcsán szólunk a tanulók digitális írástudásának fejlesztésről, és beszámolunk arról, hogyan szavazhatunk Rómeó és Júlia szerelméről szavazórendszerek nélkül. Eredmények Az előadás végén kijelöljük a digitáliskultúra-azonos pedagógia vagy digitálisan alkalmazkodó pedagógia jegyében szervezett magyarórák lehetséges útjait, hiszen az egyre bővülő eszközök új módszertani ötleteket és a folyamatos megújulás lehetőségeit rejtik magukban. Ez annál is inkább fontos, mert az IKT-alapú, konstruktivista szellemben tervezett magyaróra remek lehetőséget biztosít a tanulás tanítására.
- 2. Bibliográfia Boreczky Á. (2000): Kultúraazonos pedagógia. A differenciáláson innen és túl. In: Új Pedagógiai Szemle. 50. évf. 7–8. szám. URL: http://bit.ly/1jz8Ddz Hozzáférés ideje: 2013. november 3. Bozsik G., Dobóné Berencsi M., Zimányi Á. (2006): Anyanyelvi tantárgy-pedagógiánk vázlata. EKF Líceum Kiadó. Eger. 18. Buda A. (2012): Mire használhatók a szavazórendszerek? In: Oktatás–Informatika. 4. évf. 1-2. szám. URL: http://bit.ly/1hLvour Hozzáférés ideje: 2013. november 3. Buda A. (2013): Pedagógusok az információs társadalomban. In: Lévai D., Szekszárdi J. (szerk.): Digitális Pedagógus Konferencia Konferenciakötet. ELTE Pedagógia és Pszichológia Kar. Budapest. URL: http://bit.ly/LTBgak Hozzáférés ideje: 2014. január 22. Hunya M. (2005): Virtuális tanulási környezetek. In: Iskolakultúra. 15. évf. 10. szám 53–54. Mester T. (2013): Prezi magyarul alap kézikönyv. URL: http://bit.ly/1edsMBd Hozzáférés ideje: 2013. november 3. Nádori G., Prievera T. (2012): IKT módszertan. Kézikönyv az info-kommunikációs eszközök tanórai használatához. URL: http://bit.ly/1jz90VG Hozzáférés ideje: 2013. november 3. 1–7, 46. Nahalka I. 1998: A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanuláshoz. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 139. 145–149. Námesztovszki Zs., Glušac D., Branka A. (2012): A tanulók motiváltsági szintje egy hagyományos és egy IKT eszközökkel gazdagított oktatási környezetben. In: Oktatás–Informatika. 4. évf. 1–2. szám. URL: http://bit.ly/1mFHCYv Hozzáférés ideje: 2013. november 3. Nemzeti Alaptanterv 2012. Ollé J. (2013): Pedagógiai kultúra az információs társadalomban In: Ollé J., Papp-Danka A., Lévai D., Tóth- Mózer Sz., Virányi A. (szerk.): Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 11. Papp-Danka A. 2013: Tanulás és tanulásmódszertan az információs társadalomban In: Ollé J., Papp-Danka A., Lévai D., Tóth-Mózer Sz., Virányi A. (szerk.): Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. Pethőné Nagy Cs. (é. n.): A címkefelhő használatának módszertani lehetőségei. URL: http://bit.ly/1f6lnaB Hozzáférés ideje: 2013. november 3. Pethőné Nagy Cs. (2007): Módszertani kézikönyv. Az irodalomkönyv a 9–12. és az irodalomtankönyv a szakközépiskolák számára 9–12. című tankönyvcsaládhoz. Korona Kiadó. Budapest. 138–143. Rab Á. (2007): Digitális kultúra. A digitalizált és a digitális platformon létrejött kultúra. URL: http://bit.ly/1hiVjIR Hozzáférés ideje: 2014. január 22. 15–19. Seres Gy., Fórika K., Miskolczi I., Lengyel P., Gerő P. (é.n.): Hipermédia az oktatásban – avagy felhőpedagógia. Hogyan vált az elektronika az oktatás tárgyából annak színterévé? URL: http://bit.ly/LTzjL8 Hozzáférés ideje: 2013. november 3. 1–7.
- 3. Gergő Fegyverneki Hungary, Eger Eszterházy Károly College Hungarian and media teacher Hungarian lesson 2.0 ICT and constructivism in teaching of learning Introduction Recently we can hear more about the so-called constructivism (Nahalka, 1998) and ICT-based innovations (Ollé ”et al.”, 2013), if we talk about education. This becomes even more interesting if we conjoin these terms on such lesson as Hungarian literature and grammar. Method The computer is being used more often outside the IT lessons, mainly on the science lessons (Hunya, 2005). However few talks about the use of these devices in humanities, while the new, digital generation of students participate these lessons with more and more prejudice (and skepticism). If we want to be effective as a Hungarian teacher in a school of the Information Society, then we have to revise our methodology. If we take a look at the newest motivational researches (Námesztovszki– Glušac–Arsović, 2012) observing lessons which are supported by ICT-devices, then we can conclude that it is high time for the „digital pencil case” to be opened (Papp-Danka, 2013). Just as we have a pedagogy based on culture, we should have a pedagogy based on digital culture. With the help of this digital culture-based pedagogy I will introduce network-based practices from pedagogical demonstration to collective knowledge building. With this I would like to demonstrate that complex IT knowledge or any special ICT device is not required to give an ICT-based Hungarian lesson. Gergő bácsi internetes tanterme (Mr. Gregy’s online classroom) is a virtual classroom. Here we can see an example for how such topics as orthography or Greek mythology can be presented to students in a more interesting form. On my website I also say a few words about improving students’ digital literacy and how we can vote about Romeo’s and Juliet’s love without using a voting system. Results Pedagogy should be either digital culture-based or adaptive to the digital age. Either way at the end of the presentation I will set the possible paths of future Hungarian lessons using ICT, for the ever
- 4. growing repertoire of these ICT devices provides basis for new methodological ideas and refreshment. This is even more important because ICT-based constructivist Hungarian lessons provide a great opportunity for teaching of learning. Bibliography Boreczky Á. (2000): Kultúraazonos pedagógia. A differenciáláson innen és túl. In: Új Pedagógiai Szemle. 50. évf. 7–8. szám. URL: http://bit.ly/1jz8Ddz Hozzáférés ideje: 2013. november 3. Bozsik G., Dobóné Berencsi M., Zimányi Á. (2006): Anyanyelvi tantárgy-pedagógiánk vázlata. EKF Líceum Kiadó. Eger. 18. Buda A. (2012): Mire használhatók a szavazórendszerek? In: Oktatás–Informatika. 4. évf. 1-2. szám. URL: http://bit.ly/1hLvour Hozzáférés ideje: 2013. november 3. Buda A. (2013): Pedagógusok az információs társadalomban. In: Lévai D., Szekszárdi J. (szerk.): Digitális Pedagógus Konferencia Konferenciakötet. ELTE Pedagógia és Pszichológia Kar. Budapest. URL: http://bit.ly/LTBgak Hozzáférés ideje: 2014. január 22. Hunya M. (2005): Virtuális tanulási környezetek. In: Iskolakultúra. 15. évf. 10. szám 53–54. Mester T. (2013): Prezi magyarul alap kézikönyv. URL: http://bit.ly/1edsMBd Hozzáférés ideje: 2013. november 3. Nádori G., Prievera T. (2012): IKT módszertan. Kézikönyv az info-kommunikációs eszközök tanórai használatához. URL: http://bit.ly/1jz90VG Hozzáférés ideje: 2013. november 3. 1–7, 46. Nahalka I. 1998: A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanuláshoz. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 139. 145–149. Námesztovszki Zs., Glušac D., Branka A. (2012): A tanulók motiváltsági szintje egy hagyományos és egy IKT eszközökkel gazdagított oktatási környezetben. In: Oktatás–Informatika. 4. évf. 1–2. szám. URL: http://bit.ly/1mFHCYv Hozzáférés ideje: 2013. november 3. Nemzeti Alaptanterv 2012. Ollé J. (2013): Pedagógiai kultúra az információs társadalomban In: Ollé J., Papp-Danka A., Lévai D., Tóth- Mózer Sz., Virányi A. (szerk.): Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 11. Papp-Danka A. 2013: Tanulás és tanulásmódszertan az információs társadalomban In: Ollé J., Papp-Danka A., Lévai D., Tóth-Mózer Sz., Virányi A. (szerk.): Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. Pethőné Nagy Cs. (é. n.): A címkefelhő használatának módszertani lehetőségei. URL: http://bit.ly/1f6lnaB Hozzáférés ideje: 2013. november 3. Pethőné Nagy Cs. (2007): Módszertani kézikönyv. Az irodalomkönyv a 9–12. és az irodalomtankönyv a szakközépiskolák számára 9–12. című tankönyvcsaládhoz. Korona Kiadó. Budapest. 138–143. Rab Á. (2007): Digitális kultúra. A digitalizált és a digitális platformon létrejött kultúra. URL: http://bit.ly/1hiVjIR Hozzáférés ideje: 2014. január 22. 15–19. Seres Gy., Fórika K., Miskolczi I., Lengyel P., Gerő P. (é.n.): Hipermédia az oktatásban – avagy felhőpedagógia. Hogyan vált az elektronika az oktatás tárgyából annak színterévé? URL: http://bit.ly/LTzjL8 Hozzáférés ideje: 2013. november 3. 1–7.