PAGE 2008 - SatuBalázs KajorEast and West contrasting ways of perceiving ornament. The document discusses differences in how the East and West view ornamentation. It notes that Moorish architecture followed the principle of decorating construction, not constructing decoration, with decoration arising naturally from construction and the constructive idea carried through in ornamentation details. An example is given of the Institut du Monde Arabe building in Paris designed to follow Moorish architectural principles.
PAGE 2008 - TuuliBalázs KajorThe document discusses several geometric monuments and artworks from the early 20th century including Vladimir Tatlin's Model for the Monument to the Third International from 1920, Theo van Doesburg's Counter-Composition V oil painting from 1924, Raimo Utriainen's Ida Aalberg Monument sculpture "The Curtain" from 1972 in Helsinki, and Hannu Siren's 1998 proposed "Trinitas" monument. It also mentions Matti Peltokangas's 1996 Lauri Kristian Relander Monument sculpture "From bottom to top, from inside to outside" in Helsinki.
PAGE 2008 - BonnerBalázs KajorThe document discusses the polygonal technique for deriving Islamic geometric patterns. It describes how patterns are created by placing a compass at key points on a tessellating polygonal grid. Various historical examples from the 11th-16th centuries demonstrating this technique are provided. Complex compound patterns combining different symmetrical grids, such as 10-fold and 12-fold, or 11-fold and 13-fold, are also examined.
PAGE 2008 - SatuBalázs KajorEast and West contrasting ways of perceiving ornament. The document discusses differences in how the East and West view ornamentation. It notes that Moorish architecture followed the principle of decorating construction, not constructing decoration, with decoration arising naturally from construction and the constructive idea carried through in ornamentation details. An example is given of the Institut du Monde Arabe building in Paris designed to follow Moorish architectural principles.
PAGE 2008 - TuuliBalázs KajorThe document discusses several geometric monuments and artworks from the early 20th century including Vladimir Tatlin's Model for the Monument to the Third International from 1920, Theo van Doesburg's Counter-Composition V oil painting from 1924, Raimo Utriainen's Ida Aalberg Monument sculpture "The Curtain" from 1972 in Helsinki, and Hannu Siren's 1998 proposed "Trinitas" monument. It also mentions Matti Peltokangas's 1996 Lauri Kristian Relander Monument sculpture "From bottom to top, from inside to outside" in Helsinki.
PAGE 2008 - BonnerBalázs KajorThe document discusses the polygonal technique for deriving Islamic geometric patterns. It describes how patterns are created by placing a compass at key points on a tessellating polygonal grid. Various historical examples from the 11th-16th centuries demonstrating this technique are provided. Complex compound patterns combining different symmetrical grids, such as 10-fold and 12-fold, or 11-fold and 13-fold, are also examined.
3. A fényművészet a „testetlen fény” közvetlen artikulációja- mely a fénytulajdonságok ismeretében, vetítés , vagy mesterséges fénygerjesztés által realizálódik. Virtuális valóság , melynek különálló elemei önmagukban csak a mű lehetőségének hordozói.
4. A Bauhausban vetődött fel intenzíven az a gondolat - Moholy Nagy László részéről – , hogy a művész közvetlenül a fényt alakítsa, ismerje meg a fény tulajdonságait, s „teremtsen meghitt viszonyt”- Moholy-Nagy szavaival - a fény tiszta ragyogásával, a fényforrásokkal, az eltérő optikai eszközökkel. Moholy prófétikus hittel hirdette, hogy a jövő legtöbb műve a fényfestő feladata lesz .
5. Jóval több mint egy fél évszázad telt el azóta, s az utolsó néhány évtizedben lezajlott opto-elektronikai forradalom folyamatosan átírta-átírja életünket, hozzájárult a hatalmi viszonyok megrendüléséhez és átértékelődéséhez, új eszközöket teremtett, mint a komputerek, lézerek, nagy teljesítményű projektorok…. Ha ezeket összehasonlítjuk Moholy Nagy korának eszközeivel olyan, mintha lupét és egy elektromikroszkópot vetnénk össze. A fényművészet gondolata különösen aktuálissá vált. Az eszközök művészek által történő meghódítása a kor egyik alapvető vizuális kihívása.
6. A Központi Fizikai Kutató Intézet optikai laboratóriuma, ahol a kísérleteket elkezdtük Kroó Norberttel 1977-ben
7. Célom az volt, hogy a lézer-fénytulajdonságok festői szempontú elemzésével, a káprázatban feltárjam az ok-okozati viszonylatokat, hogy művészi elképzelések megvalósitására alkalmassá váljanak
19. Kroó Norbert és Csáji Attila a tükröket állítja be, a Magyar Nemzeti Galériabeli „Új látvány - új térélmény” c. kiállítás alkalmából megvalósított „lézer-fénykörnyezethez” (1980 január)
20.
21. Új látvány-új térélmény Hogy valamit az adott kor művészetként ítél meg vagy sem, korántsem perdöntő az esztétikai minőség szempontjából. A klasszikus görög időszak polgára a szobrászatot nem tekintette művészetnek, noha ennek a kornak reprezentatív kifejezéseként értékeljük, s aligha akad oly művész, aki művészet voltát kétségbe vonná . Századunk számos jellemzője közül az egyik a képzőművészet eszköztárának és médiumainak rohamos gyarapodása, amely együtt jár új műfajok – főként sajátos határesetek – megjelenésével, mindez persze a művészet fogalmának sajátos kitágítását is jelenti. Egy fizikus és egy festő együttműködésének közös kalandjából hasonló eredmény született a gondolkodás és a tevékenység céltudatos felosztása következtében. (Csáji Attila: Új Írás 1980/6)
22. Az első képek a szuperpozíciós módszerrel (szabadalom 1980)
23. Részletek a „Sejtkristályok” c. lézerszuperpozíciós fényszimfóniából
24. Csáji Attila képlemezt készít (1980-ban kisérletezi ki képi információk rögzítését transzparens lemezen és a környezetbe való kivetítését a szuperpoziciós módszerrel-melyekkel a nemzetközi fényművészetben új lehetőségeket nyit)
25. Csáji Attila: Sejtkristályok XXII. Szuperpoziciós felvétel 1980 A szuperpozíciós módszer hidat épít a matematikailag kiszámítható térhálók és a kézzel fogható valóság, az elvont non-figuratív formák és a figuralitás között A.
35. A „Sejtkristályok” és a „Szalagfonat” bemutatója a Magyar- és a Finn Tudományos Akadémiák közös rendezvénye alkalmából a Finnlandia Palotában, Helsinkiben, 1981.
36. Lézer és tánc (Budapest Táncegyüttes 1983) Fény koreográfia: Csáji Attila Tánc koreográfia: Kricskovics Antal Fotó: Korniss Péter
37.
38. „ Licht Blicke” holográfiai világkiállítás, Frankfurt Am Main, Film Múzeum, 1984
39. Csáji Attila: Rugó Voltaire-nek I-III. Reflexiós hologram sor 1983 Ezt a hologram sort először Frankfurt am Mainban állítottam ki, az össznémet Filmmúzeum avatásakor 1984-ben. A nagyszabású kiállítást „Licht Blicke” címen rendezték meg, melyen a holográfiát úgy mutatták be, mint új művészeti médiumot. Egyetlen un. „kelet-európai művész” meghívottja voltam a kiállításnak. A nyolcvanas évek elején a holográfiában, ebben az új médiumban – a holográfia alap mágiáján, a teljes térélmény létrehozásán túl, elsősorban az érdekelt, hogy - melyek azok az új érzékelési élmények, amelyek csak a holográfia lehetőségei által kelthetőek fel, amelyek eddig csak virtualitásként léteztek . A XX. század egyik termékenyítő jellegzetessége az evidenciák megkérdőjelezése . Ebben a hologram sorban a térérzékelés egyik alap sablonja után , teszek egy kérdőjelet: valóban az elől lévő takarja mindig a hátul lévőt? Mindig igaz ez az evidencia? Vagy létrehozható vizuálisan is olyan tér, amelyben ez nem érvényes?
40. Csáji Attila: Rúgó Voltaire-nek I. (Reflexiós hologram Készült: Budapest BME 1983)
41. Az első darabnál nem véletlenül választottam egy Voltaire fejet – hiszen ő a felvilágosodás sziporkázó gondolkodója volt. Az arca elé egy rúgót tettem. Megindulnak az asszociációk is, ”a gondolkodás rúgója stb.”, de nem ez érdekelt elsősorban, hanem egy rideg, korrekt téri kapcsolat: egy ipari tárgy és egy organikus forma viszonya. És ez a viszony abban a térérzékelésben valósul meg amelyhez hozzászoktunk. A második darabnál elkészítettem a Voltaire fej negatívját és ebbe helyeztem el a rugót. A negatív fejforma a megvilágítás függvényében, hol negatívvá, hol pozitívvá válik, de a rúgó és a fej viszonya, visszahoz abba a térérzékelési biztonságba, amelyben az elől lévő takarja a hátul lévőt
42.
43. A harmadik darabnál felhasználtam azt a holográfiai lehetőséget, hogy ha a második darabot megfordítom, úgy az térben a lemez elé kilépve realizálódik, de mivel a készítéskor a fejben hátul látszó rúgó, közelebb volt a lézerhez, mint a fej-szem vagy az orr, ez a hátul lévő rúgó fogja takarni az elől lévő szemet, orrot, szájat. A térérzékelési evidencia a sorozat harmadik darabjánál megszűnik mivel a fej belsejébe kerülő rugó takarja a hozzánk közelebb lévő szemet, orrot, szájat. Egy abszurdnak tűnő tér jön létre. Megvalósul és érzékelhető válik a „téri lehetetlen”, a csoda vagy képtelenség ami létezik a hologram által. Hogy ez hányadik dimenzió, nem a művész feladata, hogy megállapítsa. Igényeimben és a sorozat megvalósításában sokkal inkább a termékenyítő elgondolkoztatás vonzott.
44. A BME Fizikai Intézetével közösen rendezett hologram kiállítás. Budapest 1984 Csáji Attila: Üzenet Joseph Kossuthnak
45. Csáji Attila: A szifonban egy pohár víz van (reflexiós hologram Készült: 1983, Budapest BME)
46. 1987-ben a lézer képi lehetőségeit feltáró kutatásaim alapján meghívást kaptam a Massachusetts Institute of Technology mediális kutatással foglalkozó intézeteibe a MEDIA LAB-be és 1967-ben Kepes György által alapított Center for Advanced Visual Studies-ba (CAVS), ahol fél évet dolgoztam. Itt készítettem a „Fénykalligráfia” c. transzmissziós hologram sorozatomat. A CAVS egyéni kiállításon mutatta be munkáimat.
47. To influence this, we have constructed an instrument: a flexible system of lenses, prisms and optical screens.
64. Két fény-enviromentet szeretnék bemutatni. Ezek térben és időben megkomponáltan változó, zenével összehangolt fénystruktúrák. Az egyik a „Visszatérés”, amely Koppenhágában (Lux Europae 2002) volt látható először, majd tovább gondolt változata Egerben, a Trinitárius templomban az V. Fényszimpózium és a Tavaszi Fesztivál nyitó eseményeként Később még erőteljesebb változtatásokkal Rómában mutattuk be (La Notte Bianca, Falconieri Palota 2004)., A másik egy groteszk játék: „Lappok és laptop” címmel. Mindkettő ellentétre épül: a visszafordíthatatlan és visszafordítható folyamatok (Visszatérés) ill. a prehisztorikus idők és a csúcstechnológiák ellentétére. 2005 április 21-től, a Fővárosi Képtár templomterében time-kóddal ellátott, rögzített és kiteljesített változatuk került bemutatásra.
66. Egy hatalmas, mintegy tízméteres gyertya égett lobogott, hónapokon keresztül Koppenhága egyik központi terén, egy ház oldalán. Ez a vetített motívum – mely egyben egy ölelkező kettős spirál – animálódott, gyorsított folyamatban csonkig leégett, haldoklott, elhalt, elnyelte a sötét, majd a sötétből az elhamvadt gyertyacsonk újra lobbant, és visszaépült egy hatalmas méretű égő gyertyává. A „Visszatérés”-ben – ez volt a LUX EUROPEA-n bemutatott fényinstalációm címe – egy irreverzibilis folyamat visszafordíthatóvá válik. Az egész 5 percig tartott –ami ismétlődött újra és újra.
70. Ezeket a „fény-enviromenteket” úgy jellemezhetem, mint fény-szobrokat, amelyeknek a belsejébe invitálom a nézőt, hogy részese legyen a fényszobor által keltett vizuális élménynek. Összetett multi-mediális jellegű műfaj, hiszen a lézerek, scannerek, számítógépek mellett, vezérlő elektronikák, DVD/Video vetítők, és zenei kíséret átgondolt összehangolását igényli. .
72. Csáji Attila: Lappok és laptop (multimédia-lézer, videó, CD stb. Eger, Trinitárius templom, 2003) Ennél a fénykörnyezetnél, vagy nevezhetjük fény-performansznak is, a történelem előtti időkhöz nyúltam vissza, a sziklarajzokhoz és sámándobok motívumaihoz: a vonalakhoz, mint a vizualitás egyik legközvetlenebb kifejező eszközéhez .
73. A sziklarajzokban az elementárisan egyszerű vonzott és vonzott a rajzokban megnyilvánuló áradó életerő. A vonal a látvány nyelvének egyik legegyszerűbb és legelvontabb kifejező eszköze, amit évezredek óta használ az ember. És különösen vonzott a vonal fény által történő újjáértelmezési lehetősége.
81. LA NOTTE BIANCA ATTILA CSÁJI: RITORNO 18 settembre 2004 PALAZZO FALCONIERI
82.
83. „ Lappok és laptop” –ban az északi sziklarajzok, sámán dobok, ősi karcolatok elevenednek meg a csúcstechnológiák eszköztárával. A lézer nagyfokú irányíthatóságát kihasználva scanner párok segítségével a vonalas rajzokká formálódnak a falakon, áttetsző tüllökön illetve részben a térben animálódnak. A kezdetben visszafogott, nyugodt fénystruktúra átformálódik és mágikus és groteszk hatások keverednek egymással egy hol felszabadult, hol drámaian lüktető játékban .
84.
85.
86.
87.
88.
89. L É Z E R T O R O N Y A LÁGYMÁNYOSI EGYETEMVÁROS ÉS INFORMATIKAI NEGYED KÖZPONTJÁBAN KONCEPCIÓ ÉS LÁTVÁNYTERV: C S Á J I A T T I L A ÉPÍTÉSZET: POLONYI KÁROLY (GENERÁL TERVEZŐ: IPARTERV RT)
90. A budapesti panoráma tengelyébe állítandó fényoszlop ünnepélyes alkalmak és az idegenforgalom részére ajánlja a csúcstechnológiák látványteremtő lehetőségeinek a felhasználását. A fénytorony egy óriási obeliszk, amely három elkülönülő részre oszlik: 1. Az acél tartószerkezet által hordott 33 méter magas 8 m átmérőjű csonka kúp, amelynek alul fekete és szürkéskék változatain át, felfele folyamatosan világosodó üvegfelület az obeliszknek a felszín felett látható része. Ez egy megadott magasságban hatalmas méretű vetítő felületté válik, melyen előre meghatározott időpontokban, lenyűgöző méretekben, vizuális változatosságokkal telítetten, zenével kísérten jeleníthető meg. A magyarság 1100 éves kárpát-medencei jelenlétének, a magyar államalapításnak, kulturális és történelmi múltjának, a város 2000 éves kontinuitásának, mozgó, képi metamorfózisok sorából létrejövő „képeskönyve”.
91.
92. 2. A földszinti tér lefelé középen nyitott. A fénytengely itt a gyökereket rejtő mélyben egy holografikus fénytérben folytatódik, egy „kulturális DNS”-ben, hiszen a le- majd feljutás egy kettős, egymást sehol nem metsző spirálrámpán történik, melynek terében a Nagyszentmiklósi kincstől a Kolozsvári testvérek Szt. György szobrán keresztül Csontváry-ig, Bartókig, Gábor Dénesig a magyar kultúra kiemelkedő teljesítményei jelennek meg. 3. A lézerlátványnak a külső térben megjelenő része a fénysugaraknak - a közönség számára kilátóként is használható tetején az üveg prizmarészben születik. Innen lép ki a holografikus belső térből zöld, végtelenségbe nyúló felkiáltójelként a fénytengely mely óráról órára lángoló gyűrűvé változik elementárisan egyszerű jelképpé változva: most van felkelőben ennek a térségnek a Napja... A nagy távolságból is látható fénytengely és fénygyűrű , amely a lézersugarak modulációjával szivárvány ágakkal gazdagodik, bevonva a környezetet, eltérő geometriai formákat ölt.
93. A holografikus fénytér medencéjének a toronylábak alatt megvastagított alaplemeze és a kettős spirálrámpa által merevített cilindrikus fala vízzáró betonból készül. A torony főszerkezete egy három acélcsőből álló állvány, melyet az általa hordott hengerfelület merevít a kibicsaklás ellen. Erre az állványra támaszkodik a felvonó és a lépcsőtartó szerkezete is. 1998.08.24. Koncepció és látványterv: Csáji Attila Építészet: Polónyi Károly Szerkezettervezés: IPP Ingenierbüro für Bauwesen Polónyi und Partner
94. L É Z E R T O R O N Y A LÁGYMÁNYOSI EGYETEMVÁROS ÉS INFORMATIKAI NEGYED KÖZPONTJÁBAN KONCEPCIÓ ÉS LÁTVÁNYTERV: C S Á J I A T T I L A ÉPÍTÉSZET: POLONYI KÁROLY (GENERÁL TERVEZŐ: IPARTERV RT)
95. Csáji Attila: A koronás magyar címer (lézerszuperpozíciós felvétel- argon-ion és hélium neon lézerrel- transzparens műanyag képlemezről, optikai ráccsal, 2002 január)
103. World Science Forum, 2007 Budapest Történeti Múzeum „A hexek és a fény” Zene: Dubrovay László
104. Az utolsó évtizedekben a formai megújulás, a vizuális kutatás egyre inkább a művészeteken kívüli területekre csúszott át : az elektronika, különösen az opto-electronika területére. Fontossá vált művészek-tudósok-technikusok közös tevékenysége. Mindez hasonló kérdés feltevésre késztett, mint a XIX. század utolsó harmadában a fényképezőgép elterjedése. Akkor szembe kellett nézni többek között a természeti kép leképzésének a tökéletes tárgyiasságnak és túl haladásának a problémájával., ma a vizuális innováció robbanásszerű kiterjedésének idején a művészi-újítás hangsúlya szorul korrekciókra.
105. Ismét az egyik alap kérdéssé vált a tradíció és az innováció viszonya. De az előjel megfordult. A megújuláshoz a tabula rasa helyett, nélkülözhetetlenné vált az elfogadható tradíciók felmutatása és az építés. Ma ehhez ugyanolyan bátorság kell, mint a század elején a megkövesült bálványok ledöntéséhez. (Cs.A 1984.)
106. A XX.század végére a külső elszennyeződés mellett egyre tragikusabbá vált a belsőnk elszennyeződése. És ez korántsem kisebb veszélyforrás, mint egy esetleges természeti katasztrófa. A művészeten belül is általánossá vált az érték orientáltság helyett az érdek orientáltság, a pancsolás a szennyben, a jelentéktelenben, a felszínben. A századelőhöz hasonlóan eljutottunk ismét oda, hogy a vizualitás lényegi áramlatainak, a művészi tendenciák alapirányultságának változnia kell..
107.
108. Soha nem fogadtam el azt az avangard doktrinát, hogy a festészetnek vége. Fényművészetemmel paralell továbbra is festek. Bevezetőül néhány fénnyel értelmezett képet mutatok.
109. A hatvanas évek első felében tisztázódtak, fogalmazódtak meg bennem azok az alapok, amelyekre későbbi munkáimat is építettem. Ekkor kezdett kiteljesedni „saját vezérlő mezőm”. A fény szerepe. A belső és a külső fényé Egy organikus, „éltető rend” igénye. Szerves kapcsolódás. A múltba gyökerező, jővőbe ívelő maiság A nyitottság megőrzése, és egy független emberi kutatásmód vállalása Ezekből következik az a felismerés, amit úgy fogalmaztam meg fiatal koromban, hogy : „ Az út folytatódik ott is ahol most a horizontot sejtjük” 1967
110. Az Üzenetek-Jelrácsokban, (1967-70), melyek számomra elsősorban szabadság struktúrák voltak, az őskultúrák jeleit idéző formák, súroló fénnyel tovább értelmezhetőek
