1. Nahalka István: Konstruktív
pedagógia - egy új
paradigma a láthatáron (III.)
Pedagógiai cikk bemutatása
Pedagógiai információforrások
Készítette: Tóth Ágnes
Tanári mesterség IKT alapjai szakmai
továbbképzés
Eger 2010.
2010.12.14.
2. Tartalom
Nahalka István
Konstruktív pedagógia - egy új
paradigma a láthatáron
A tanulás típusai
A gyerekek meglévő tudására építés elve
A differenciáltság szükségessége
A tudás becsülete
A gyermeki öntevékenység fontossága
A valós kontextusba ágyazottság fontossága
A játék, a problémamegoldás, a közvetítő ismeretforrásból
való tanulás és a konstruktív felfedezés egységének elve
Források
2010.12.14.
3. Nahalka István
Név: Nahalka István
Születési év: 1952
Végzettség: Egyetem
Szakképzettség:
Matematika, fizika,
ábrázoló geometria
szakos tanár,
pedagógia szakos
előadó
2010.12.14.
http://oktatas.magyarorszagholnap.hu/wiki/Nahalka_Istv%C3%A1n
4. Nahalka István
Tudományos fokozat: PhD. Neveléstudomány
Eddigi oktatói tevékenység:
• Didaktika előadás
• Didaktika szeminárium
• Általános pedagógia tantárgyak
• Kutatásmódszertan szeminárium
• Konstruktivista pedagógia szeminárium
• Tanulás, kommunikáció, szocializáció előadás
• Iskolán kívüli nevelés szeminárium
2010.12.14.
http://oktatas.magyarorszagholnap.hu/wiki/Nahalka_Istv%C3%A1n
5. Konstruktív pedagógia - egy új
paradigma a láthatáron
Nahalka István tanulmánysorozata harmadik
részében elsősorban a pedagógiai gyakorlat
számára szeretne „konstruktivista kapaszkodókat"
adni.
A konstruktivisták szerint a tanulás és tudás aktív
belső konstrukciós folyamat, ill. ennek eredménye,
kialakulásában a befogadónak éppolyan
kulcsszerepe van, mint az átadónak, és ennek az
észrevételnek számos mélyreható elméleti és
gyakorlati következménye van.
2010.12.14.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pedag%C3%B3giai_konstruktivizmus
6. Konstruktív pedagógia - egy új
paradigma a láthatáron
A tanulási környezet fogalma azt akarja kifejezni, hogy
a gyerekek tanulási tevékenysége számára
biztosított eszközök, a térbeni és időbeni
viszonylatok, a tanítási tanulási folyamat terve,
értékelési technikái, a tanulási folyamat logikája,
háttere, a munka megszervezésének folyamata,
azok a speciális eljárások, amelyeket ebben a
folyamatban fel kívánunk használni, a gyerekek
közötti, valamint a pedagógus-gyermek interakciók
jellege, a felhasznált információhordozók és más
eszközök egy rendszert alkotnak.
2010.12.14.
7. A tanulás típusai
A konstruktív tanulásszemlélet szerint a belső
értelmező rendszerek, valamint a „tanulnivaló"
találkozásakor dinamikus folyamatok zajlanak le.
A következő folyamatábrában meg is adható, hogyan
dönthető el egy konkrét tanulási aktusról, hogy az
melyik típusba tartozik:
2010.12.14.
9. A gyerekek meglévő tudására építés
elve
A folyamat eredménye nagyon sok tényezőtől függ:
- a meglévő tudásrendszer szervezettsége;
- a meglévő tudásrendszer ismeretekkel való
telítettsége;
- e tudásrendszer elemei közötti kapcsolatok
erőssége;
- a tudásrendszer elérhetősége;
- a tudásrendszer milyensége;
- a tudásrendszer teljes kognitív rendszerben
elfoglalt helye.
2010.12.14.
10. A differenciáltság szükségessége
A pedagógus felelőssége, hogy minden
gyermekben megtalálja azt, hogy miben erős,
vagyis azokat a területeket, amelyekre a
leginkább építhet.
Nemcsak a feladatok differenciálására van
szükség, hanem már a célok, a gyerekek
számára kijelölhető követelmények, az értékelés,
a tananyag, az eszközök, az elsajátítás útja és
logikája tekintetében is. A konstruktivizmus és a
differenciális pedagógia között mélyen
gyökerező szövetség van.
2010.12.14.
11. A tudás becsülete
ismeretek képességek
Minden képesség a hozzá tartozó kognitív rendszer
magas színvonalú fejlettsége, egyfajta minősége,
az az állapot, amelyben a kognitív struktúra már
cselekvések tervezésére, irányítására,
módosítására és értékelésére is képes.
Nincs képesség ismeretek nélkül!
2010.12.14.
12. A gyermeki öntevékenység fontossága
A tudás megszerzése nem a pedagógus, hanem a
gyerek kognitív rendszerének alapvető folyamata.
Minél több lelki funkciót mozgassunk meg!
Legyen szükség a kéz ügyességére!
Minél változatosabb formákban találkozik a
gyermek a tanulnivalóval, annál biztosabb a
rögzítés, annál használhatóbb lesz a
későbbiekben a tudás alkalmazása.
2010.12.14.
13. A valós kontextusba ágyazottság
fontossága
A konstruktív pedagógia ezen alapvető követelménye a
tanulási folyamatok kontextusfüggőségéből következik.
Minden tanulási mozzanat beágyazódik a már birtokolt
tudásba, vagyis elsősorban annak a megtanulására
vagyunk képesek, ami életünk fontos mozzanataival,
mindennapi tevékenységünkkel összefügg, amivel
kapcsolatban már gazdag tapasztalati bázissal
rendelkezünk. A valóságos kontextusba helyezés azt is
jelenti, hogy a megtanulandó tartalom a gyakorlati
felhasználással együtt, annak tanulást segítő mozzanatait
felhasználva szerepeljen.
2010.12.14.
http://epa.oszk.hu/00000/00011/00124/pdf/1997-4.pdf
14. A játék, a problémamegoldás, a közvetítő
ismeretforrásból való tanulás és a
konstruktív felfedezés egységének elve
Ezek a tanulási tevékenységtípusok nem alkotnak
hierarchiát; egyik sem fontosabb, alapvetőbb mint a
másik. Egy adott tanítási téma, illetve egy adott
csoport összetétele, előzetes ismeretei, a
rendelkezésre álló eszközök és még sok más tényező
is befolyásolhatja, hogy melyik tevékenységformát
szervezzük meg éppen, de ebben a döntésben
nincsenek abszolút, az egyes tevékenységformák
közötti differenciáló eszközök.
2010.12.14.
