1. Magyar népi kerámiaKiss Lajos: Vásárhelyi kistükörA PITAR BERENDEZÉSEPitar=műhely (Hódmezővásárhelyen így hívják)Ebben a helységben volt a tüzelőkemence=katlan is. Volt amikor kinn volt a katlan az udvaron, földbe ásva.(esős időben lefedték, hogy el ne ázzon a belseje)
2. Katlan fölé emelt épület: égetőAz égetőbe tették a korongotAz égető oldalába tették a félszert=kiégetet edények tárolásának helye
3. A katlant a legtöbb tálas maga építi vályogbólA karokat készíti el elsőnekKar=karpálca= polyvás agyag=szalmával elkevert agyagEzekből agyagrudakat csinál- kiszárítja- és erre helyezi el a tálakat sorban
5. KATLAN ÉPÍTÉS1/ katlanfenék megrajzolása: kéménycső alatt középen leszúr egy falécet, madzagot köt rá, és kört csinál a földön2/ a bekerített földet felássa, meglocsolja vízzel, beszórja polyvával(szalma) / ha a katlanfenék alja nem jó, a katlan alja heves, éget, az edény kajsza lesz
6. KATLAN ÉPÍTÉS3/ katlan falának felrakása: először nagyobb méretű vályogtéglát rak, utána kisebb méretűt- a falvastagság 21-22 cm4/ hagy neki szájat= tüzelőnyílást, régebben egy tüzelőnyílás volt, újabban már kettő
7. 5/ két sor vályog felrakása után karlábakat állít be-hosszabb karokat (95cm) ezekre rakja6/ középen vályogtéglasort rak- melyekre oldalról a kisebb karokat- fiókkarokat rakja, amikre az edény kerül7/ a katlan belseje homorú
10. Kívül vasabroncsot tesz a katlanra, hogy az jobban összefogjaPadkát is rak a katlan elé, arról tudja bepakolni az edényeketA falvastagsága a katlannak 21-22 cm7-8 évig tart kiEgy égetésre 1500-2000 tálat éget ki
12. ERESZALJA, UDVAR, KAPUEresz alá fogast csinált-deszkákat támaszt a falnak, és ezen szárítja az edényeketUdvaron a kút mellett az agyag kavaró- és szikkajtó ládaUdvaron történik az agyagkészítés, agyagszűrés, éԲáíá, öԳé