ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Építésgazdaság, helyi gazdaság, visszacsatolás Varga-Ötvös Béla

•
•
Hungarian Facility Management Society
Hungarian Facility Management Society

Építésgazdaság, helyi gazdaság, visszacsatolás -Varga-Ötvös Béla

1 of 14
Építésgazdaság, helyi gazdaság, visszacsatolás „ Uraim, elfogyott a pénzünk . Ideje, hogy elkezdjünk gondolkodni .” (Sir Ernest Rutherford, Nobel Díjas kémikus)
Fordulat szükségessége Építésgazdaság visszaesése: világgazdasági krízis + belső okok (pl. túlméretezett kapacitások, elégtelen szabályozás, torz cégszerkezet) Az állami programok csak a válság kezeléséhez elegendőek, a fenntartható növekedési pálya megvalósításához már nem. Fordulatra van szükség. „ Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel létrehoztuk azokat.” (Albert Einstein)
Trendek, örökségek Tervgazdaság öröksége, a zárt rendszer: központi elvonás-újraelosztás = tervezett kereslet-kínálat elkülönült ágazati struktúra laza költségvetési korlátok nagyvállalati stratégiák verseny a forrásokért nincs piaci kontroll leértékelődés forráshiány szétesés ágazatok, nagyvállalatok költségvetés
Trendek, örökségek Rendszerváltás öröksége, a nyitott rendszer: központi elvonás-újraelosztás = tervezett piac elkülönült ágazati struktúra felemás költségvetési korlát külföldi hatás, részvétel verseny a piacokért erős piaci kontroll duális szerkezet forráshiány keresleti korlát ágazatok, duális szerkezet költségvetés
Szűk keresztmetszetek állami megrendelés csökken fizetőképes kereslet, hitelképesség korlátozott építési tevékenység csökken foglalkoztatás (minőség, szakipar, helyi munkaerő) felújítás mértéke alacsony energiatakarékosság, megújuló energia mértéke alacsony duális cégstruktúra: néhány nagy cég (26)  cél: külpiac - Közép/Európa sok tízezer kisvállalat  cél: belpiac - helyi gazdaság
Értelmezések AZ ÉPÍTÉSGAZDASÁG HOZZA LÉTRE ÉS TARTJA FENN A TÁRSADALOM ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉT. Értéklánc az építésgazdaságban : Szükséglet, kereslet  előkészítés, tervezés  megvalósítás  használat  visszacsatolás  új értéklánc ciklus Cél: bővített újratermelés , azaz a ciklus visszacsatolásakor több érték keletkezzen.
Építésgazdaság helye a gazdaságpolitikában Makrogazdaság szükséglete , stratégiai igényei és céljai: Gazdaságélénkítés beindítása Energiafelhasználás korszerűsítése Demográfiai trend megfordítása Új Széchenyi Terv prioritásai: egészségipar, zöldgazdaság, otthonteremtés, innováció, üzleti környezet, foglalkoztatás, tranzitgazdaság Kitörési pontok: egészségipar, zöld beruházások, foglalkoztatás
Építésgazdasági stratégia Illeszkedés a makrogazdasági célokhoz : Hozzájárulás a gazdaságélénkítés beindításához Energiafelhasználás korszerűsítése Életminőség és környezeti állapot javítása Illeszkedés ÚSZT prioritások, kitörési pontokhoz Motivációk: Kínálat orientált: állami programozás és szabályozások útja (pl. adó- és járulékkedvezmények, kamat- és más támogatások). Kereslet orientált: személyes és helyi szükségletek alapján. Vegyes: keresleti és kínálati orientáció kombinációja.
Integrált megközelítés új struktúra, új piramis építés Kereslet: személyes és helyben keletkezik – mindig Kínálat: ágazati és kívülről érkezik – jelenleg - Integrált helyi és gazdasági rendszerek - Építésgazdasági klaszterek létrehozása térben, kis- és nagy cégek hálózata - Építésgazdasági kereslet-kínálat helyreállítása Cél: alulról felfelé építkezés, helyi keresletre helyi kínálat
Innováció és beruházás Ökologikusan „gazdag” – energiaigényben „szegény” ---> helyi keresletre építve ---> helyi anyag, energia, foglalkoztatás ---> jövedelemképződés beindulása - visszacsatolás ---> kereslet és helyi bevételek növekedése ---> bővülő kereslet hazai termék, tervezés, kivitelezés iránt ---> gazdaságélénkülés - visszacsatolás - értéklánc Cél: fenntartható (dinamikus) egyensúly elérése.
Helyi (építés)gazdaság, helyi piac, értéklánc
Értéklánc az építésgazdaságban Összegzés Keresletre (szükséglet kielégítésre) épített építésgazdasági értéklánc, ahol a cél: az értéklánc bővített újratermelése. 2. Ökologikusan „gazdag” és energiában „szegény” módszerek. 3. Duális építésgazdaság kezelése (kül- és belpiac harmonizálása), eszköz: szabályozás, építésgazdasági klaszterek. 4. Helyi gazdaság: helyi keresletre helyi kínálat. Decentralizáció. „ Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel létrehoztuk azokat.” (Albert Einstein)
Továbblépés Indikátorok (pl. dualitás, innováció, kereslet-kínálat). Építésgazdasági klaszterek pozícionálása, szervezése. Helyi építésgazdaság modellezése, programozása (anyag, munkaerő, energia, vásárlóerő, adóbevételek, vagyonérték). Piacépítés, koordináció a szereplők között. Állami szerep: stratégia, szabályozás, ösztönzés. Kapcsolat más stratégiákhoz: - energiastratégia: önfenntartó térségek, megújuló energia, - vidékfejlesztési stratégia: élelmiszer-önrendelkezés (térség).
Köszönöm a figyelmet! “ Uraim, elfogyott a pénzünk. Ideje, hogy elkezdjünk gondolkodni.” (Sir Ernest Rutherford, Nobel Díjas kémikus)

More Related Content

Építésgazdaság, helyi gazdaság, visszacsatolás Varga-Ötvös Béla

  • 1. Építésgazdaság, helyi gazdaság, visszacsatolás „ Uraim, elfogyott a pénzünk . Ideje, hogy elkezdjünk gondolkodni .” (Sir Ernest Rutherford, Nobel Díjas kémikus)
  • 2. Fordulat szükségessége Építésgazdaság visszaesése: világgazdasági krízis + belső okok (pl. túlméretezett kapacitások, elégtelen szabályozás, torz cégszerkezet) Az állami programok csak a válság kezeléséhez elegendőek, a fenntartható növekedési pálya megvalósításához már nem. Fordulatra van szükség. „ Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel létrehoztuk azokat.” (Albert Einstein)
  • 3. Trendek, örökségek Tervgazdaság öröksége, a zárt rendszer: központi elvonás-újraelosztás = tervezett kereslet-kínálat elkülönült ágazati struktúra laza költségvetési korlátok nagyvállalati stratégiák verseny a forrásokért nincs piaci kontroll leértékelődés forráshiány szétesés ágazatok, nagyvállalatok költségvetés
  • 4. Trendek, örökségek Rendszerváltás öröksége, a nyitott rendszer: központi elvonás-újraelosztás = tervezett piac elkülönült ágazati struktúra felemás költségvetési korlát külföldi hatás, részvétel verseny a piacokért erős piaci kontroll duális szerkezet forráshiány keresleti korlát ágazatok, duális szerkezet költségvetés
  • 5. Szűk keresztmetszetek állami megrendelés csökken fizetőképes kereslet, hitelképesség korlátozott építési tevékenység csökken foglalkoztatás (minőség, szakipar, helyi munkaerő) felújítás mértéke alacsony energiatakarékosság, megújuló energia mértéke alacsony duális cégstruktúra: néhány nagy cég (26)  cél: külpiac - Közép/Európa sok tízezer kisvállalat  cél: belpiac - helyi gazdaság
  • 6. Értelmezések AZ ÉPÍTÉSGAZDASÁG HOZZA LÉTRE ÉS TARTJA FENN A TÁRSADALOM ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉT. Értéklánc az építésgazdaságban : Szükséglet, kereslet  előkészítés, tervezés  megvalósítás  használat  visszacsatolás  új értéklánc ciklus Cél: bővített újratermelés , azaz a ciklus visszacsatolásakor több érték keletkezzen.
  • 7. Építésgazdaság helye a gazdaságpolitikában Makrogazdaság szükséglete , stratégiai igényei és céljai: Gazdaságélénkítés beindítása Energiafelhasználás korszerűsítése Demográfiai trend megfordítása Új Széchenyi Terv prioritásai: egészségipar, zöldgazdaság, otthonteremtés, innováció, üzleti környezet, foglalkoztatás, tranzitgazdaság Kitörési pontok: egészségipar, zöld beruházások, foglalkoztatás
  • 8. Építésgazdasági stratégia Illeszkedés a makrogazdasági célokhoz : Hozzájárulás a gazdaságélénkítés beindításához Energiafelhasználás korszerűsítése Életminőség és környezeti állapot javítása Illeszkedés ÚSZT prioritások, kitörési pontokhoz Motivációk: Kínálat orientált: állami programozás és szabályozások útja (pl. adó- és járulékkedvezmények, kamat- és más támogatások). Kereslet orientált: személyes és helyi szükségletek alapján. Vegyes: keresleti és kínálati orientáció kombinációja.
  • 9. Integrált megközelítés új struktúra, új piramis építés Kereslet: személyes és helyben keletkezik – mindig Kínálat: ágazati és kívülről érkezik – jelenleg - Integrált helyi és gazdasági rendszerek - Építésgazdasági klaszterek létrehozása térben, kis- és nagy cégek hálózata - Építésgazdasági kereslet-kínálat helyreállítása Cél: alulról felfelé építkezés, helyi keresletre helyi kínálat
  • 10. Innováció és beruházás Ökologikusan „gazdag” – energiaigényben „szegény” ---> helyi keresletre építve ---> helyi anyag, energia, foglalkoztatás ---> jövedelemképződés beindulása - visszacsatolás ---> kereslet és helyi bevételek növekedése ---> bővülő kereslet hazai termék, tervezés, kivitelezés iránt ---> gazdaságélénkülés - visszacsatolás - értéklánc Cél: fenntartható (dinamikus) egyensúly elérése.
  • 11. Helyi (építés)gazdaság, helyi piac, értéklánc
  • 12. Értéklánc az építésgazdaságban Összegzés Keresletre (szükséglet kielégítésre) épített építésgazdasági értéklánc, ahol a cél: az értéklánc bővített újratermelése. 2. Ökologikusan „gazdag” és energiában „szegény” módszerek. 3. Duális építésgazdaság kezelése (kül- és belpiac harmonizálása), eszköz: szabályozás, építésgazdasági klaszterek. 4. Helyi gazdaság: helyi keresletre helyi kínálat. Decentralizáció. „ Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel létrehoztuk azokat.” (Albert Einstein)
  • 13. Továbblépés Indikátorok (pl. dualitás, innováció, kereslet-kínálat). Építésgazdasági klaszterek pozícionálása, szervezése. Helyi építésgazdaság modellezése, programozása (anyag, munkaerő, energia, vásárlóerő, adóbevételek, vagyonérték). Piacépítés, koordináció a szereplők között. Állami szerep: stratégia, szabályozás, ösztönzés. Kapcsolat más stratégiákhoz: - energiastratégia: önfenntartó térségek, megújuló energia, - vidékfejlesztési stratégia: élelmiszer-önrendelkezés (térség).
  • 14. Köszönöm a figyelmet! “ Uraim, elfogyott a pénzünk. Ideje, hogy elkezdjünk gondolkodni.” (Sir Ernest Rutherford, Nobel Díjas kémikus)