ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Építésgazdaság? Értéklánc? Értelmezzük! Vajai Tamás

•
•
Hungarian Facility Management Society
Hungarian Facility Management Society

Építésgazdaság? Értéklánc? Értelmezzük! - Vajai Tamás

1 of 17
Építésgazdaság? Értéklánc? Értelmezzük! - Az ember épít az emberré válás kezdetei óta, - települést fejleszt a munkamegosztás kezdetei óta! Az épített környezet együtt él – épül, vagy leépül – a megvalósító népességgel!
Építésgazdaság! Értéklánc!... A megismerés szüli a felismerést! Az értéklánc - működése, - kapcsolatai Egy fontos „ láncszem” sajátosságai
Társadalmi * * * Virtuális valóság Építési igény - az épített környezet és a társadalmi fejlődés viszonya! Műszaki tervek -döntéshez -engedélyezéshez -kivitelezéshez Gazdasági tervek - ráfordításhoz -finanszírozáshoz
A virtuális valóság „szerepe” A „tervezés-előkészítés” - az igények és a lehetőségek ismeretében - - terület és településfejlesztési megegyezéseket hoz létre, - majdani – születésekor virtuális – építményeket alkot, - finanszírozást generál, - az építési célokat tervekben rögzíti. A „terv”- mint egy genetikus kódot – hordozza - a megépítés lehetőségét, - az építmény teljes – akár ismétlődő - életciklusának minden használati és kulturális esélyét.
Ismétlődő életciklus? Értelmezzük! Változó korok, változó funkciók, állandó „érték”!
A virtuális valóság „értéke” A tervezés megtévesztően olcsó tevékenység, - az építési ráfordítások néhány – 5-10 - százaléka! - De itt dől el az építmény valós társadalmi értéke, helye az „épített örökségben”! Őrizendő érték vagy átépítési kényszer?
A felismerés ára a megismerés! Amit a tervezésről még tudnunk kell: - A „terv” – függetlenül a vállalkozás jogi kereteitől – mindig természetes személy - a szerző – alkotása. - A „szerző” évezredes hivatásetika alapján dolgozik, a hivatáskamarák felügyelete alatt! - A tervezés a közérdek elsőbbségére épülő feladatsor, ahol a közérdek képviselete állami és önkormányzati feladat. - A közérdek a terület- és településfejlesztési tervekben és a szabályozásban érvényesíthető (?) .
Közérdek és/vagy magánérdek!? Értelmezzük! Egy városterv, ami a politikai harcoktól függetlenül, sokáig és minden fél számára érvényes maradt! A döntéshozók nevét máig őrzi a város!
Szereplők Gazdasági tervezés: - ingatlanfejlesztők, - pénzintézetek, De ki a közberuházások felelőse? Az Állam és az Önkormányzatok! - Hogyan, milyen intézménnyel? Műszaki tervezés: - építészek*, - mérnökök*, - a tervezési infrastruktúra dolgozói (*- előírt képzettséggel bíró szakemberek, kamarai nyilvántartás és szakmai felügyelet alatt)
Erősségek: Társadalmi oldal: - társadalmi érdeklődés az építés iránt, - épített örökségünk védett értékei, - az építmények egyedi jellege fejlesztéseket indukál, - a társadalmi tudatban ismert a szakmagyakorlás etikája, - alig ismert, de jó szerzői jogi törvény. Szakmai oldal: - nemzetközi szinten elismert alkotók, - a hagyományos oktatásban felhalmozott tudásanyag, - az építész és mérnöki továbbképzés rendszere, - egyeztetett szakmai igény a jogszabályi deregulációra, - egyetértő szakmai álláspontok a jövőképben.
Gyengeségek: Társadalmi oldal: - hosszútávú, közérdekű célok hiánya, - a közérdeket képviselő intézményrendszer hiánya, - alacsony versenyképesség, forrásszűkösség, - változó, ellentmondásos jogszabályrendszer, - bonyolult, kiszámíthatatlan engedélyezési eljárások. Szakmai oldal: - fiktív építési igények, - prioritászavarok - szakmai szabályok, egységes szakmai fogalomtár hiánya, - korszerűtlen vállalkozási struktúrák, - feketemunka, korrupció, - a hivatásetika érvényesítési korlátai, - hiányzó kompetenciák.
Céljaink a közös jövőképben Olyan épített környezetet kívánunk teremteni, - amelyben felszámoljuk, vagy alkalmassá tesszük az épített környezet alkalmatlan elemeit,
Céljaink a közös jövőképben Olyan épített környezetet kívánunk teremteni, - amelyben méltó helyet kapnak az épített örökség nemzetközileg is kiemelkedő értékű elemei,
Céljaink a közös jövőképben Olyan épített környezetet kívánunk teremteni, - amelyben a kortárs alkotások is a legmagasabb színvonalat képviselik, - amely fenntartható, kulturált életminőséget garantál!
Vezérelvek a jövő alakításához Versenyképesség Ki versenyez? Mi együtt! - Miben? Életminőségben! „ Öko” egyensúly Ökológia és ökonómia! - Nem mehetnek egymás rovására! A helyi érték, mint forrás A terület és településfejlesztés, és a gazdaságfejlesztés egyensúlya, a helyi kereslet-kínálat ösztönzése a közcél! A környezet determinációja A szomszédsági és földrajzi viszonyaink meghatározóak! Közmegegyezés – célokban, tervekben Az épített környezet rendre túléli a döntéshozóit!
A tervezés-előkészítés szerepe a stratégiában Felelős közreműködés az értékláncban: - alkalmas tervek, műszaki ellenőrzés, - alkalmas művek, értékőrző felújítás, - aktív közreműködés a visszacsatolásban, - interaktív részvétel a szabályozásban. Kezdeményező szerep a K+F+I területén - az állami és magánintézményekben, - az oktatás területén. A „kompetencia elv” érvényesítése! A minőség és a társadalmi érték feltétele a teljes értékláncra kiterjedő, számon kérhető, felelősség! - Mint egykor!
Mit tegyünk ma, hogy megérjük a jövőt? Megismertük! - Felismerjük! A z építésgazdaság több! Több, mint politika; - több, mint jogalkotás; - több, mint szellemi alkotás; - több, mint ipar; - több, mint kereskedelem; - több, mint szolgáltatás! Mindannyiunk élettere! Környezetünk organikus fejlesztése nem állhat le, mert megáll a társadalom fejlődése! Válság van? - Most tervezni – gondolkodni - kell!

More Related Content

Építésgazdaság? Értéklánc? Értelmezzük! Vajai Tamás

  • 1. Építésgazdaság? Értéklánc? Értelmezzük! - Az ember épít az emberré válás kezdetei óta, - települést fejleszt a munkamegosztás kezdetei óta! Az épített környezet együtt él – épül, vagy leépül – a megvalósító népességgel!
  • 2. Építésgazdaság! Értéklánc!... A megismerés szüli a felismerést! Az értéklánc - működése, - kapcsolatai Egy fontos „ láncszem” sajátosságai
  • 3. Társadalmi * * * Virtuális valóság Építési igény - az épített környezet és a társadalmi fejlődés viszonya! Műszaki tervek -döntéshez -engedélyezéshez -kivitelezéshez Gazdasági tervek - ráfordításhoz -finanszírozáshoz
  • 4. A virtuális valóság „szerepe” A „tervezés-előkészítés” - az igények és a lehetőségek ismeretében - - terület és településfejlesztési megegyezéseket hoz létre, - majdani – születésekor virtuális – építményeket alkot, - finanszírozást generál, - az építési célokat tervekben rögzíti. A „terv”- mint egy genetikus kódot – hordozza - a megépítés lehetőségét, - az építmény teljes – akár ismétlődő - életciklusának minden használati és kulturális esélyét.
  • 5. Ismétlődő életciklus? Értelmezzük! Változó korok, változó funkciók, állandó „érték”!
  • 6. A virtuális valóság „értéke” A tervezés megtévesztően olcsó tevékenység, - az építési ráfordítások néhány – 5-10 - százaléka! - De itt dől el az építmény valós társadalmi értéke, helye az „épített örökségben”! Őrizendő érték vagy átépítési kényszer?
  • 7. A felismerés ára a megismerés! Amit a tervezésről még tudnunk kell: - A „terv” – függetlenül a vállalkozás jogi kereteitől – mindig természetes személy - a szerző – alkotása. - A „szerző” évezredes hivatásetika alapján dolgozik, a hivatáskamarák felügyelete alatt! - A tervezés a közérdek elsőbbségére épülő feladatsor, ahol a közérdek képviselete állami és önkormányzati feladat. - A közérdek a terület- és településfejlesztési tervekben és a szabályozásban érvényesíthető (?) .
  • 8. Közérdek és/vagy magánérdek!? Értelmezzük! Egy városterv, ami a politikai harcoktól függetlenül, sokáig és minden fél számára érvényes maradt! A döntéshozók nevét máig őrzi a város!
  • 9. Szereplők Gazdasági tervezés: - ingatlanfejlesztők, - pénzintézetek, De ki a közberuházások felelőse? Az Állam és az Önkormányzatok! - Hogyan, milyen intézménnyel? Műszaki tervezés: - építészek*, - mérnökök*, - a tervezési infrastruktúra dolgozói (*- előírt képzettséggel bíró szakemberek, kamarai nyilvántartás és szakmai felügyelet alatt)
  • 10. Erősségek: Társadalmi oldal: - társadalmi érdeklődés az építés iránt, - épített örökségünk védett értékei, - az építmények egyedi jellege fejlesztéseket indukál, - a társadalmi tudatban ismert a szakmagyakorlás etikája, - alig ismert, de jó szerzői jogi törvény. Szakmai oldal: - nemzetközi szinten elismert alkotók, - a hagyományos oktatásban felhalmozott tudásanyag, - az építész és mérnöki továbbképzés rendszere, - egyeztetett szakmai igény a jogszabályi deregulációra, - egyetértő szakmai álláspontok a jövőképben.
  • 11. Gyengeségek: Társadalmi oldal: - hosszútávú, közérdekű célok hiánya, - a közérdeket képviselő intézményrendszer hiánya, - alacsony versenyképesség, forrásszűkösség, - változó, ellentmondásos jogszabályrendszer, - bonyolult, kiszámíthatatlan engedélyezési eljárások. Szakmai oldal: - fiktív építési igények, - prioritászavarok - szakmai szabályok, egységes szakmai fogalomtár hiánya, - korszerűtlen vállalkozási struktúrák, - feketemunka, korrupció, - a hivatásetika érvényesítési korlátai, - hiányzó kompetenciák.
  • 12. Céljaink a közös jövőképben Olyan épített környezetet kívánunk teremteni, - amelyben felszámoljuk, vagy alkalmassá tesszük az épített környezet alkalmatlan elemeit,
  • 13. Céljaink a közös jövőképben Olyan épített környezetet kívánunk teremteni, - amelyben méltó helyet kapnak az épített örökség nemzetközileg is kiemelkedő értékű elemei,
  • 14. Céljaink a közös jövőképben Olyan épített környezetet kívánunk teremteni, - amelyben a kortárs alkotások is a legmagasabb színvonalat képviselik, - amely fenntartható, kulturált életminőséget garantál!
  • 15. Vezérelvek a jövő alakításához Versenyképesség Ki versenyez? Mi együtt! - Miben? Életminőségben! „ Öko” egyensúly Ökológia és ökonómia! - Nem mehetnek egymás rovására! A helyi érték, mint forrás A terület és településfejlesztés, és a gazdaságfejlesztés egyensúlya, a helyi kereslet-kínálat ösztönzése a közcél! A környezet determinációja A szomszédsági és földrajzi viszonyaink meghatározóak! Közmegegyezés – célokban, tervekben Az épített környezet rendre túléli a döntéshozóit!
  • 16. A tervezés-előkészítés szerepe a stratégiában Felelős közreműködés az értékláncban: - alkalmas tervek, műszaki ellenőrzés, - alkalmas művek, értékőrző felújítás, - aktív közreműködés a visszacsatolásban, - interaktív részvétel a szabályozásban. Kezdeményező szerep a K+F+I területén - az állami és magánintézményekben, - az oktatás területén. A „kompetencia elv” érvényesítése! A minőség és a társadalmi érték feltétele a teljes értékláncra kiterjedő, számon kérhető, felelősség! - Mint egykor!
  • 17. Mit tegyünk ma, hogy megérjük a jövőt? Megismertük! - Felismerjük! A z építésgazdaság több! Több, mint politika; - több, mint jogalkotás; - több, mint szellemi alkotás; - több, mint ipar; - több, mint kereskedelem; - több, mint szolgáltatás! Mindannyiunk élettere! Környezetünk organikus fejlesztése nem állhat le, mert megáll a társadalom fejlődése! Válság van? - Most tervezni – gondolkodni - kell!