ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo
SERDÜLŐKOR „ Adalékok a kamaszkor változásainak megértéséhez…” Kiss Csilla
A serdülőkor általános jellemzése: a 12-18 év közötti gyors változásokkal jellemezhető életszakasz (a változások nem szükségszerűen viharosak) átmeneti kor a gyermek és a felnőttkor között, nincs serdülőkori státusz, ellentmondásokkal megtűzdelt időszak, akceleráció, a személyes életút kialakításában meghatározó szerepet játszik majd: az identitás kialakítása,  újfajta társas kapcsolatrendszerekben való eligazodás (pl.  másik nem) a teljesítményhez és az ambícióhoz kialakított viszony tapasztalatai, kulturális meghatározottság (Mead)
1.  Szomatikus  (testi) változások a második alakváltozás kora, hossznövekedés felgyorsul a hormonegyensúly megbomlik, kialakul a nemre jellemző tipikus nőies és férfias testalkat a serkentés túlsúlyba kerül megjelennek a másodlagos nemi jellegek nemi működés beindul fokozott izzadás, faggyúmirigy működés átmenetileg felborul a kialakult  mozgáskoordináció, esetlenné, ügyetlenné válik a mozgás.
A biológiai szinten tapasztalható akcelerációt 1 , nem követi ugyanolyan mértékű lelki fejlődés! Testi fejlődés kihat az énkép fejlődésére és az önbecsülés alakulására. 1. A fejlődés, növekedés folyamatának gyorsabbá válása a huszadik században. Együtt jár vele a testi fejlődés ált. felgyorsulása, mellyel az érzelmi-pszichológiai fejlődés nem jár együtt
2.   Pszichológiai (lelki)változások: pszichoszexuális fejlődés - érzelmileg kitüntetett szerepet kap az:  intim kapcsolatba   lépés, az önálló én sérülése nélkül - a környezethez való viszony megváltozása (az intimitás, mint a tevékenység fő tartalma jelentkezik) - intellektuális szint: a gondolkodás absztraktabbá válik (előtérbe kerül a kreativitás és a fantázia)
3.  Szociális váltás:  A társadalmi elvárások és pozíció megváltozik, a kortársak válnak a referencia csoportjává, illetve személyévé Család i kapcsolatok újjászerveződése, szülőktől való fokozatos eltávolodás, fokozott önállóság, érzelmi távolságtartás, függetlenségi igény (cél: önszabályozás) A kortárscsoport szerepének felértékelődésével megváltozik a családdal való kapcsolata a gyermeknek – érzelmi leválás, fokozódó önállósodási törekvések.  A szülők tipikus reakciói a serdülőkori leválási folyamatra (Strierlin és Ravencroft): 1. Mindenáron magukhoz akarják kötni gyermeküket. 2. Sürgetik önállósulását, mintegy „kitaszítják” a családból. 3. Elengedik ugyan a serdülőt, de elvárják, hogy a szülők ambícióit valósítsa meg. Kortárs kapcsolatok, barátságok szerepe nő (közös érdeklődési kör, hasonló értékek és attitűdök, lojalitás, intimitás) –  Funkciója: szociális referencia, szorongáskeltő helyzetekben való segítségnyújtás –  Népszerűség: nagyobb presztízzsel rendelkező kortársak –  Fiatal-kultúra kialakulása Iskola- a társadalom  megjelenítése, a kortársakkal való intenzív kapcsolatok kiindulásának helye is.
Eredetiség •  Másoktól való különbözőség (külsőségek, viselkedés)  felnőttektől való elkülönülés,  szolidaritás a kortársakkal •  Generációs ellentétek (?) •  Ifjúsági kultúra kialakulása: ruházat, ékszer, hajviselet, fellépés, zenei stílus, saját rendezvények
Csoportkonformitás •  Interakciók növekedésével növekszik a csoportösszetartás •  Csoportnormáknak való megfelelés •  Kollektíva határozza meg az egyén cselekvéseit (nem teljesen veszélytelen) •  Személyiség kibontakozását gátolhatja •  Alacsonyabb társadalmi rétegből  származó fiatalok fogékonyabbak a  csoport befolyásolására •  Ifjúsági csoportok jelentősége az  életkorral csökken
Miért fontos a csoport? •  Bizonyos célok együttes magvalósítása •  Saját értékek, tulajdonságok felfedezése •  üőǰ közös megélése •  Szabadidő értelmes eltöltése •  Funkciói: fiatalok igényeinek kielégítése (kapcsolatok, barátság, összetartás, közös munka)
A társas beilleszkedés vizsgálata a 13-14 éves korcsoportban nemenként és összesítve a mellékelt jellemzők szerint (%)
A társas beilleszkedés vizsgálata 16-17 éves korcsoportban nemenként és összesítve a mellékelt jellemzők szerint (%)
Értelmi fejlődés a serdülőkorban: A serdülőkor értelmi fejlődésének jellegzetességét Piaget fogalmazta meg. A serdülő a logikai műveletek elvégzésében elszakad a közvetlen szemléleten alapuló gondolkodástól, és  elvont   műveletek  elvégzésére is képessé válik.
Gondolkodás új formáinak megjelenése (Keating) –  Lehetőségekről való gondolkodás –  Előre gondolkodás –  Hipotézisek használata a  gondolkodásban –  Metagondolkodás (gondolkodásról való gondolkodás) –  Megszokás korlátait meghaladó gondolkodás Formális műveleti szakasz  (Piaget) •  A serdülő önmagáról, személyes  kapcsolatairól, társadalomról való  gondolkodásában megjelenő változások egy új logikai struktúra kialakulására  vezethető vissza - >formális műveleti szakasz •  (12-19) •  Módszeres logikai gondolkodás
Alternatív elméletek a gondolkodás változásának megmagyarázására –  Információfeldolgozási elméletek:  információfeldolgozási képességek növekedése,  hatékonyabb stratégiák használata a  probléma-megoldásban, emlékezet  fejlettsége –  Gondolkodás és nyelv: jobban  használják az elvont verbális  fogalmakat –  Kulturális megközelítés: új  tevékenységekkel való találkozás,  helyzet követelményeihez való  igazodás Serdülők gondolkodása a társadalomról •  Hatékonyabb gondolkodási folyamatok a társadalomról, morális problémákról,  politikáról és erkölcsi viselkedésről •  Kohlberg-féle erkölcsi fejlődés konvencionális szintje jellemzi a serdülőkort –  Társas konvenciók figyelembe vétele –  3.sz. „jó gyerek erkölcs”: tanároknak, szülőknek, fontos embereknek való  megfelelés –  4.sz. „rend és fegyelem”: hangsúly a személy és társadalom közötti kapcsolaton, társadalomszempontjai  az elsődlegesek
Identitás •  Önmeghatározás: általános viselkedések,  értékek formájában,  többféle tulajdonságból, többszörös én, nemi különbségek •  Önértékelés:  meghatározzák a népszerű társak tulajdonságai
Identitásképzés •  Erikson szerint a személy alapvető feladata a serdülőkorban az identitásképzés és a nemi identitás megszilárdítása •  Sikeres megküzdés a korábbi megoldott fejlődési krízisek újrafeldolgozását igényli Erikson szerint 4 korábbi fejlődési krízist kell megoldani: –  Bizalom megalapozása –  Autonómia –  Kezdeményezés igénye –  Teljesítmény igénye Identitás feladatával való megküzdés 4 típusa: –  Elért identitás:  aktív keresést követően kifejeződött saját identitás –  Moratórium(késleltetés):  identitás keresése még folyamatban van –  Korai zárás:  elsietett kötődés aktív keresés nélkül  –  Diffúz identitás(identitászavar):  problémát jelent a valódi elkötelezettség vállalása
4.  És ha minden jól ment Allport szerint az érett személyiség: Az Én érzésének kiterjesztése – külvilág iránti nyitottság kell, hogy jellemezze •  Meghitt viszony másokkal: másik tisztelete, megértése •  Érzelmi biztonság, önelfogadás: képes alkalmazkodni a környezetéhez, kivárni a saját szükségleteinek kielégítését, alapvető bizalommal fordul mások felé. •  Valósághű percepció, a feladatok elvégzésének képessége •  Önismeret, humor: reális és szociális énkép összhangja •  Egységesítő életfilozófia: saját célok kidolgozása és elköteleződés ezek mellett.
Tipikus serdülőkori megnyilvánulások: Kritikus fejlődési életszakaszokban megjelenő tünetek, nem feltétlenül jelentenek komolyabb pszichés betegséget- nagyobb a tünetek megengedhetősége. Ennél fogva, serdülőkorban tapasztalható szélsőséges megnyilvánulások, még enyhébb formájukban elfogadhatónak minősülnek: pl.- testi elhanyagoltság,  - a szülői érintés kerülése, - veszélykeresés-(én-határ próbálgatások) - csavargás - szélsőséges csoporthoz tartozás.
És ha nem ment jól minden Szélsőségek és veszélyek Pszichés zavarok, Személyiségfejlődési problémák (borderline, skizofrénia, pszichoszomatikus tünetek…)  Kapcsolatteremtési problémák  Beilleszkedési zavarok Szexualitás Korai terhesség Anorexia nervosa, bulimia nervosa
Tetoválás, piercing
Drog Miért fogyasztanak az emberek drogokat? Fiatalok által megjelölt okok: beilleszkedjenek elmeneküljenek vagy lazítsanak unatkoznak felnőttnek akarnak tűnni lázadnak  kísérleteznek
A kábítószerek osztályozása 1.   Ópiátok, ópioidok 2. Központi idegrendszeri depresszánsok: barbiturátok, benzodiazepinek,  alkohol 3. Centrális szimpatikomimetikus izgatók: amfetamin,   metamfetamin , ecstasy , efedrin  (bogyó , mosoly, eki, diszkótabletta, X, E )  4. Pszichostimulánsok: amfetaminok,  kokain (koko, fehér csík, koksz, Charlie, kóla, fehér hó) 5. Kannabionidok:  marihuana  ( fű, spangli, mari, gyep, joint, ágyú, gandzsa, grász, mariska)
6. Hallucinogének:  LSD , meszkalin, fenciklidin, pszilocibin (trinyó, postás, papírsárkány, leves, könyv, lecsó)  7.  Inhalálható szerek : ipari oldószerek, általános érzéstelenítők   (szipkó, vödrözés, nevetőgáz, bödönözés ) 8. Koffein, nikotin
A serdülőkori drogfogyasztás A drogfogyasztás kialakulása: 2 elmélet 1.)  Addikciós elmélet :  (addikció = függőség vmitől/vkitől) A droggal való találkozás után kezdődnek a gondok, addig minden rendben megy. A drog indít el egy sor fiziokémiai, pszichológiai és szociokulturális változást az ember életében, amely kényszeres drogfogyasztáshoz, illetve ezzel kapcsolatos ártalmakhoz vezethet (túladagolás, HIV-vírus    halál). 2.)  Biopszichoszociális fejlődés-elmélet : Minden eldől a droggal való találkozásig, a drog csak a „pontot teszi fel az i-re”.
A drogfogyasztás kockázati tényezői 1. Öröklés szerepe A függőségre való hajlamot örökölni lehet. A szenvedélybeteg- ségek családi halmozódása jellemző. Nemi különbségek szerepe A férfiaknak nagyobb esélyük van a szenvedélybetegségek kialakulására. DE: az utóbbi években a nők aránya jelentősen nőtt. Hiperaktivitás, figyelmi zavar szerepe „ Nehéz gyermek tünetcsoport”    hiperaktivitás. Kudarcélmények   sora. Lakóhely jelentősége - A nagyvárosban lakó fiatalok nagyobb mértékben vannak kitéve a drogfogyasztás veszélyeinek.  - A nagy lakótelepen élő családok gyermekeinél gyakoribbak a deviáns viselkedési módok.  - Gyakori lakóhelyváltás, főleg a más szintű településben
Legális drog fogyasztása A legális drogok (nikotin, alkohol) használata utalhat egy későbbi illegális droghasználatra. Személyiség Az egyén pszichológiai-pszichopatológiai összetevői nagyban befolyásolják a kábítószer-használat kialakulását. Az iskola negatív hatásai  - a tanárok, mint „második szülők”  - a gyermek beilleszkedése az iskolai életbe (tanulási nehézség, kirekesztés a társai között) A drogfogyasztás kockázati tényezői 2.
A 2007-es budapesti iskolavizsgálat eredményei szerint (Elekes, 2007) a fiatalok 22,7%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert.  A fiúknál az arány 25,8%, a lányoknál pedig 19,9%. Ennél magasabb, 28% azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati céllal fogyasztottak valamilyen szert. A biztosan droghasználati célú szerfogyasztás életprevalencia értéke a fiúknál 30,7%, a lányoknál pedig 25,6%. A diákok többsége kipróbáló vagy alkalmi fogyasztó, és csupán a válaszolók 5,1%-a fogyasztott 20 vagy több alkalommal valamilyen tiltott szert. A tiltott szert már próbáltak többsége (73,8%) 14 éves korban vagy ezután próbálkozik először a fogyasztással, az első fogyasztás leggyakoribb életkora a 15 év. Forrás: Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2008, SZMM Szakmai kiadványa, Budapest 2008
Alkohol utcai megnevezései:   tinta, nyakolaj, szeszkó, pia, lőre, pancs a központi idegrendszerre hat csökkenti a gátlásokat, rontja az ítélőképességet Az alkoholizmus elősegíti az erőszakot és a konfliktusok kialakulását.
Dohányzás 1. 14 évesnél idősebb lakosság körülbelül  harmada dohányzik, melynek köszönhetően országos átlagban  fejenként 2654 , összesen több mint  20 milliárd  szál cigarettát füstölünk el évente. Az  aktív dohányosoknak  körülbelül  80%-a 18 éves kora előtt  kezdi el a cigarettázást.    A fiatalok körében egyre emelkedik a dohányzás gyakorisága: a  15-18 évesek  30%-a dohányzik   A világon minden nap közel  3000 18 éven aluli  válik a dohányzás rabjává
Pszichológusok szerint a fiatalok a csoportnyomás hatására gyújtanak rá az első cigarettára, a cigaretta pedig egyfajta csoportösszetartó erőt jelent a fiatalok számára.  A cigarettázás tiltása, egészségkárosító hatásának propagálása tovább erősíti az összetartozás élményét, az iskolákban pedig megfigyelhetők a dohányosok/nem dohányosok erősen elkülönülő klikkjei.  A nem cigarettázó fiatalok szimbolizálják a beilleszkedőket, szemben a cigarettásokkal, akik kihúzóknak, rosszaknak, rebelliseknek számítanak.  Dohányzás 2.
Depresszió Depresszió okai : - szeretetéhség és harag  - úgy érzik, méltatlanok a    szeretetre és értéktelenek szeretett személy elvesztése, betegség,  önbizalom elvesztése - magatartásváltozás - külső megjelenés megváltozása - hangulati nyomottság - étvágy-, alvászavar  - iskolai teljesítmény hirtelen romlása - agresszivitás, csavargás, deviancia Önsértések Kezelés:  gyógyszerek, egyéni és családterápia
Öngyilkosság 1. Jellemzői: fejlődési krízis alapozza meg, szimbolikus- kommunikatív jellege van ( nem annyira a halálvágy, mint valamilyen testi-lelki állapot elutasítása jellemzi) - a kísérleteknél: négyszer annyi lány, mit fiú. Leggyakoribb okok: családi, párkapcsolati, iskolai teljesítménybeli válságok. a.)  Az elsődleges kapcsolat zavarai.   (szocializációs és családi zavarok) Székács Judit- a serdülőkori öngyilkosság két típusát  különíti el:  1. közvetítő  típusú öngyilkosság: ("Szeress, vagy meghalok, és te bűnhődni fogsz!”) 2. autodestruktív típusú öngyilkosság:  ("Gyűlöllek,  mert nem szeretsz eléggé, és bűnhődnöm kell a gyűlöletem miatt!”)  b.)  A másodlagos kapcsolat zavarai. (háttérben veszteségélmény )
Öngyilkosság 2. Felismerése 1.magába zárkózik 2. mindenért saját magát okolja 3. kijelentéseiben utal arra, hogy az életnek nincs értelme, neki már úgyis mindegy… Mit tehetünk? Felfigyelünk a változásokra, visszatükrözzük neki, meghallgatjuk, érdeklődünk, segítséget kínálunk fel.
Öngyilkosság 3 . Bár a serdülőkori öngyilkossági kísérletek gyakorisága világszerte növekszik, kevés megbízható statisztikai adat áll rendelkezésre. A tinédzser öngyilkosságok száma évről-évre nő.  Sajnos nem minden tragédia védhető ki.  Több ismerettel és odafigyeléssel azonban a baj sokszor megelőzhető lenne. Azok a szülők, akik gondosan figyelemmel kísérik gyermekük életét, és még a legelviselhetetlenebb kamaszkorban sem adják fel a rendszeres és őszinte kommunikáció reményét, nagyobb eséllyel védik meg gyermeküket.
EREDMÉNYEK (gyakoriságok felmérése) 4408 serdülő (fiú: 2388, lány: 2020) Szuicid kérdéscsoport  (%) Kísérlet: 7.8 (fiú: 4.6 /1.6/, lány: 11.6 /3.6/) Önártalom: 14 Gondolat: 25 Nem válaszolt: 10 Módszer  (%) Gyógyszer (52), metszés (25), egyéb (10), többszörös (13) Segítség  (%) Segítségkérés: barát (60), pszichiáter-pszichológus (15), család (12), családorvos (8), SOS telefon (5), tanár (2) Segítségnyújtás: barát (57), család (17), családorvos (6), tanár (6), pszichiáter-pszichológus (2.5), SOS telefon (2) Kórházi kezelés: 20 Forrás: Fekete Sándor, Pécsi Tudományegyetem,  Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Agresszió minden olyan szándékos cselekvés, amely testi vagy mentális kárt, fájdalmat okoz másoknak Az agresszió/erőszak egyértelműen arra utal, hogy a  normál fejlődési folyamat során nem sikerült valamit kezelni, amely természetes módon jelent meg (Fonagy, 2003). -empátia hiánya -társas kapcsolati problémák -média hatása nagy befolyással van A serdülőkori mély változás gyakran teszi büszkévé a serdülőt, aki kicsorduló erejével szemtelenül bizalmatlan a felnőttek világának következetlenségével szemben. Közös jellegzetessége a serdülők nagy részének, hogy képtelenek ellenőrizni és egyensúlyban tartani túláradó erejük, ösztöneik, rendelkezésükre álló gondolataik előnyét.
Magatartászavar Okok: -agresszív tartalmú tömegkommunikáció - agresszív szülők - biológiai tényezők: fiúk, temperamentum, kötődési zavar - pszichológiai tényezők: önértékelési zavar, depresszió, - rossz beszédkézség, problémamegoldás Gyakrabban látunk agressziós cselekményeket serdülőkorban, menses idején, klimax korban, krónikus betegségekben és depresszióban.
Mindent összegezve: Talán nem is olyan nagy baj, ha csak kicsit is „Rém rendes család”  válna belőlünk….   Köszönjük a figyelmet!

More Related Content

üőǰ

  • 1. SERDÜLŐKOR „ Adalékok a kamaszkor változásainak megértéséhez…” Kiss Csilla
  • 2. A serdülőkor általános jellemzése: a 12-18 év közötti gyors változásokkal jellemezhető életszakasz (a változások nem szükségszerűen viharosak) átmeneti kor a gyermek és a felnőttkor között, nincs serdülőkori státusz, ellentmondásokkal megtűzdelt időszak, akceleráció, a személyes életút kialakításában meghatározó szerepet játszik majd: az identitás kialakítása, újfajta társas kapcsolatrendszerekben való eligazodás (pl. másik nem) a teljesítményhez és az ambícióhoz kialakított viszony tapasztalatai, kulturális meghatározottság (Mead)
  • 3. 1. Szomatikus (testi) változások a második alakváltozás kora, hossznövekedés felgyorsul a hormonegyensúly megbomlik, kialakul a nemre jellemző tipikus nőies és férfias testalkat a serkentés túlsúlyba kerül megjelennek a másodlagos nemi jellegek nemi működés beindul fokozott izzadás, faggyúmirigy működés átmenetileg felborul a kialakult mozgáskoordináció, esetlenné, ügyetlenné válik a mozgás.
  • 4. A biológiai szinten tapasztalható akcelerációt 1 , nem követi ugyanolyan mértékű lelki fejlődés! Testi fejlődés kihat az énkép fejlődésére és az önbecsülés alakulására. 1. A fejlődés, növekedés folyamatának gyorsabbá válása a huszadik században. Együtt jár vele a testi fejlődés ált. felgyorsulása, mellyel az érzelmi-pszichológiai fejlődés nem jár együtt
  • 5. 2. Pszichológiai (lelki)változások: pszichoszexuális fejlődés - érzelmileg kitüntetett szerepet kap az: intim kapcsolatba lépés, az önálló én sérülése nélkül - a környezethez való viszony megváltozása (az intimitás, mint a tevékenység fő tartalma jelentkezik) - intellektuális szint: a gondolkodás absztraktabbá válik (előtérbe kerül a kreativitás és a fantázia)
  • 6. 3. Szociális váltás: A társadalmi elvárások és pozíció megváltozik, a kortársak válnak a referencia csoportjává, illetve személyévé Család i kapcsolatok újjászerveződése, szülőktől való fokozatos eltávolodás, fokozott önállóság, érzelmi távolságtartás, függetlenségi igény (cél: önszabályozás) A kortárscsoport szerepének felértékelődésével megváltozik a családdal való kapcsolata a gyermeknek – érzelmi leválás, fokozódó önállósodási törekvések. A szülők tipikus reakciói a serdülőkori leválási folyamatra (Strierlin és Ravencroft): 1. Mindenáron magukhoz akarják kötni gyermeküket. 2. Sürgetik önállósulását, mintegy „kitaszítják” a családból. 3. Elengedik ugyan a serdülőt, de elvárják, hogy a szülők ambícióit valósítsa meg. Kortárs kapcsolatok, barátságok szerepe nő (közös érdeklődési kör, hasonló értékek és attitűdök, lojalitás, intimitás) – Funkciója: szociális referencia, szorongáskeltő helyzetekben való segítségnyújtás – Népszerűség: nagyobb presztízzsel rendelkező kortársak – Fiatal-kultúra kialakulása Iskola- a társadalom megjelenítése, a kortársakkal való intenzív kapcsolatok kiindulásának helye is.
  • 7. Eredetiség • Másoktól való különbözőség (külsőségek, viselkedés) felnőttektől való elkülönülés, szolidaritás a kortársakkal • Generációs ellentétek (?) • Ifjúsági kultúra kialakulása: ruházat, ékszer, hajviselet, fellépés, zenei stílus, saját rendezvények
  • 8. Csoportkonformitás • Interakciók növekedésével növekszik a csoportösszetartás • Csoportnormáknak való megfelelés • Kollektíva határozza meg az egyén cselekvéseit (nem teljesen veszélytelen) • Személyiség kibontakozását gátolhatja • Alacsonyabb társadalmi rétegből származó fiatalok fogékonyabbak a csoport befolyásolására • Ifjúsági csoportok jelentősége az életkorral csökken
  • 9. Miért fontos a csoport? • Bizonyos célok együttes magvalósítása • Saját értékek, tulajdonságok felfedezése • üőǰ közös megélése • Szabadidő értelmes eltöltése • Funkciói: fiatalok igényeinek kielégítése (kapcsolatok, barátság, összetartás, közös munka)
  • 10. A társas beilleszkedés vizsgálata a 13-14 éves korcsoportban nemenként és összesítve a mellékelt jellemzők szerint (%)
  • 11. A társas beilleszkedés vizsgálata 16-17 éves korcsoportban nemenként és összesítve a mellékelt jellemzők szerint (%)
  • 12. Értelmi fejlődés a serdülőkorban: A serdülőkor értelmi fejlődésének jellegzetességét Piaget fogalmazta meg. A serdülő a logikai műveletek elvégzésében elszakad a közvetlen szemléleten alapuló gondolkodástól, és elvont műveletek elvégzésére is képessé válik.
  • 13. Gondolkodás új formáinak megjelenése (Keating) – Lehetőségekről való gondolkodás – Előre gondolkodás – Hipotézisek használata a gondolkodásban – Metagondolkodás (gondolkodásról való gondolkodás) – Megszokás korlátait meghaladó gondolkodás Formális műveleti szakasz (Piaget) • A serdülő önmagáról, személyes kapcsolatairól, társadalomról való gondolkodásában megjelenő változások egy új logikai struktúra kialakulására vezethető vissza - >formális műveleti szakasz • (12-19) • Módszeres logikai gondolkodás
  • 14. Alternatív elméletek a gondolkodás változásának megmagyarázására – Információfeldolgozási elméletek: információfeldolgozási képességek növekedése, hatékonyabb stratégiák használata a probléma-megoldásban, emlékezet fejlettsége – Gondolkodás és nyelv: jobban használják az elvont verbális fogalmakat – Kulturális megközelítés: új tevékenységekkel való találkozás, helyzet követelményeihez való igazodás Serdülők gondolkodása a társadalomról • Hatékonyabb gondolkodási folyamatok a társadalomról, morális problémákról, politikáról és erkölcsi viselkedésről • Kohlberg-féle erkölcsi fejlődés konvencionális szintje jellemzi a serdülőkort – Társas konvenciók figyelembe vétele – 3.sz. „jó gyerek erkölcs”: tanároknak, szülőknek, fontos embereknek való megfelelés – 4.sz. „rend és fegyelem”: hangsúly a személy és társadalom közötti kapcsolaton, társadalomszempontjai az elsődlegesek
  • 15. Identitás • Önmeghatározás: általános viselkedések, értékek formájában, többféle tulajdonságból, többszörös én, nemi különbségek • Önértékelés: meghatározzák a népszerű társak tulajdonságai
  • 16. Identitásképzés • Erikson szerint a személy alapvető feladata a serdülőkorban az identitásképzés és a nemi identitás megszilárdítása • Sikeres megküzdés a korábbi megoldott fejlődési krízisek újrafeldolgozását igényli Erikson szerint 4 korábbi fejlődési krízist kell megoldani: – Bizalom megalapozása – Autonómia – Kezdeményezés igénye – Teljesítmény igénye Identitás feladatával való megküzdés 4 típusa: – Elért identitás: aktív keresést követően kifejeződött saját identitás – Moratórium(késleltetés): identitás keresése még folyamatban van – Korai zárás: elsietett kötődés aktív keresés nélkül – Diffúz identitás(identitászavar): problémát jelent a valódi elkötelezettség vállalása
  • 17. 4. És ha minden jól ment Allport szerint az érett személyiség: Az Én érzésének kiterjesztése – külvilág iránti nyitottság kell, hogy jellemezze • Meghitt viszony másokkal: másik tisztelete, megértése • Érzelmi biztonság, önelfogadás: képes alkalmazkodni a környezetéhez, kivárni a saját szükségleteinek kielégítését, alapvető bizalommal fordul mások felé. • Valósághű percepció, a feladatok elvégzésének képessége • Önismeret, humor: reális és szociális énkép összhangja • Egységesítő életfilozófia: saját célok kidolgozása és elköteleződés ezek mellett.
  • 18. Tipikus serdülőkori megnyilvánulások: Kritikus fejlődési életszakaszokban megjelenő tünetek, nem feltétlenül jelentenek komolyabb pszichés betegséget- nagyobb a tünetek megengedhetősége. Ennél fogva, serdülőkorban tapasztalható szélsőséges megnyilvánulások, még enyhébb formájukban elfogadhatónak minősülnek: pl.- testi elhanyagoltság, - a szülői érintés kerülése, - veszélykeresés-(én-határ próbálgatások) - csavargás - szélsőséges csoporthoz tartozás.
  • 19. És ha nem ment jól minden Szélsőségek és veszélyek Pszichés zavarok, Személyiségfejlődési problémák (borderline, skizofrénia, pszichoszomatikus tünetek…) Kapcsolatteremtési problémák Beilleszkedési zavarok Szexualitás Korai terhesség Anorexia nervosa, bulimia nervosa
  • 21.
  • 22. Drog Miért fogyasztanak az emberek drogokat? Fiatalok által megjelölt okok: beilleszkedjenek elmeneküljenek vagy lazítsanak unatkoznak felnőttnek akarnak tűnni lázadnak kísérleteznek
  • 23. A kábítószerek osztályozása 1. Ópiátok, ópioidok 2. Központi idegrendszeri depresszánsok: barbiturátok, benzodiazepinek, alkohol 3. Centrális szimpatikomimetikus izgatók: amfetamin, metamfetamin , ecstasy , efedrin (bogyó , mosoly, eki, diszkótabletta, X, E ) 4. Pszichostimulánsok: amfetaminok, kokain (koko, fehér csík, koksz, Charlie, kóla, fehér hó) 5. Kannabionidok: marihuana ( fű, spangli, mari, gyep, joint, ágyú, gandzsa, grász, mariska)
  • 24. 6. Hallucinogének: LSD , meszkalin, fenciklidin, pszilocibin (trinyó, postás, papírsárkány, leves, könyv, lecsó) 7. Inhalálható szerek : ipari oldószerek, általános érzéstelenítők (szipkó, vödrözés, nevetőgáz, bödönözés ) 8. Koffein, nikotin
  • 25. A serdülőkori drogfogyasztás A drogfogyasztás kialakulása: 2 elmélet 1.) Addikciós elmélet : (addikció = függőség vmitől/vkitől) A droggal való találkozás után kezdődnek a gondok, addig minden rendben megy. A drog indít el egy sor fiziokémiai, pszichológiai és szociokulturális változást az ember életében, amely kényszeres drogfogyasztáshoz, illetve ezzel kapcsolatos ártalmakhoz vezethet (túladagolás, HIV-vírus  halál). 2.) Biopszichoszociális fejlődés-elmélet : Minden eldől a droggal való találkozásig, a drog csak a „pontot teszi fel az i-re”.
  • 26. A drogfogyasztás kockázati tényezői 1. Öröklés szerepe A függőségre való hajlamot örökölni lehet. A szenvedélybeteg- ségek családi halmozódása jellemző. Nemi különbségek szerepe A férfiaknak nagyobb esélyük van a szenvedélybetegségek kialakulására. DE: az utóbbi években a nők aránya jelentősen nőtt. Hiperaktivitás, figyelmi zavar szerepe „ Nehéz gyermek tünetcsoport”  hiperaktivitás. Kudarcélmények sora. Lakóhely jelentősége - A nagyvárosban lakó fiatalok nagyobb mértékben vannak kitéve a drogfogyasztás veszélyeinek. - A nagy lakótelepen élő családok gyermekeinél gyakoribbak a deviáns viselkedési módok. - Gyakori lakóhelyváltás, főleg a más szintű településben
  • 27. Legális drog fogyasztása A legális drogok (nikotin, alkohol) használata utalhat egy későbbi illegális droghasználatra. Személyiség Az egyén pszichológiai-pszichopatológiai összetevői nagyban befolyásolják a kábítószer-használat kialakulását. Az iskola negatív hatásai - a tanárok, mint „második szülők” - a gyermek beilleszkedése az iskolai életbe (tanulási nehézség, kirekesztés a társai között) A drogfogyasztás kockázati tényezői 2.
  • 28. A 2007-es budapesti iskolavizsgálat eredményei szerint (Elekes, 2007) a fiatalok 22,7%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert. A fiúknál az arány 25,8%, a lányoknál pedig 19,9%. Ennél magasabb, 28% azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati céllal fogyasztottak valamilyen szert. A biztosan droghasználati célú szerfogyasztás életprevalencia értéke a fiúknál 30,7%, a lányoknál pedig 25,6%. A diákok többsége kipróbáló vagy alkalmi fogyasztó, és csupán a válaszolók 5,1%-a fogyasztott 20 vagy több alkalommal valamilyen tiltott szert. A tiltott szert már próbáltak többsége (73,8%) 14 éves korban vagy ezután próbálkozik először a fogyasztással, az első fogyasztás leggyakoribb életkora a 15 év. Forrás: Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2008, SZMM Szakmai kiadványa, Budapest 2008
  • 29. Alkohol utcai megnevezései: tinta, nyakolaj, szeszkó, pia, lőre, pancs a központi idegrendszerre hat csökkenti a gátlásokat, rontja az ítélőképességet Az alkoholizmus elősegíti az erőszakot és a konfliktusok kialakulását.
  • 30. Dohányzás 1. 14 évesnél idősebb lakosság körülbelül harmada dohányzik, melynek köszönhetően országos átlagban fejenként 2654 , összesen több mint 20 milliárd szál cigarettát füstölünk el évente. Az aktív dohányosoknak körülbelül 80%-a 18 éves kora előtt kezdi el a cigarettázást. A fiatalok körében egyre emelkedik a dohányzás gyakorisága: a 15-18 évesek 30%-a dohányzik A világon minden nap közel 3000 18 éven aluli válik a dohányzás rabjává
  • 31. Pszichológusok szerint a fiatalok a csoportnyomás hatására gyújtanak rá az első cigarettára, a cigaretta pedig egyfajta csoportösszetartó erőt jelent a fiatalok számára. A cigarettázás tiltása, egészségkárosító hatásának propagálása tovább erősíti az összetartozás élményét, az iskolákban pedig megfigyelhetők a dohányosok/nem dohányosok erősen elkülönülő klikkjei. A nem cigarettázó fiatalok szimbolizálják a beilleszkedőket, szemben a cigarettásokkal, akik kihúzóknak, rosszaknak, rebelliseknek számítanak. Dohányzás 2.
  • 32.
  • 33. Depresszió Depresszió okai : - szeretetéhség és harag - úgy érzik, méltatlanok a szeretetre és értéktelenek szeretett személy elvesztése, betegség, önbizalom elvesztése - magatartásváltozás - külső megjelenés megváltozása - hangulati nyomottság - étvágy-, alvászavar - iskolai teljesítmény hirtelen romlása - agresszivitás, csavargás, deviancia Önsértések Kezelés: gyógyszerek, egyéni és családterápia
  • 34. Öngyilkosság 1. Jellemzői: fejlődési krízis alapozza meg, szimbolikus- kommunikatív jellege van ( nem annyira a halálvágy, mint valamilyen testi-lelki állapot elutasítása jellemzi) - a kísérleteknél: négyszer annyi lány, mit fiú. Leggyakoribb okok: családi, párkapcsolati, iskolai teljesítménybeli válságok. a.) Az elsődleges kapcsolat zavarai. (szocializációs és családi zavarok) Székács Judit- a serdülőkori öngyilkosság két típusát különíti el: 1. közvetítő típusú öngyilkosság: ("Szeress, vagy meghalok, és te bűnhődni fogsz!”) 2. autodestruktív típusú öngyilkosság: ("Gyűlöllek, mert nem szeretsz eléggé, és bűnhődnöm kell a gyűlöletem miatt!”) b.) A másodlagos kapcsolat zavarai. (háttérben veszteségélmény )
  • 35. Öngyilkosság 2. Felismerése 1.magába zárkózik 2. mindenért saját magát okolja 3. kijelentéseiben utal arra, hogy az életnek nincs értelme, neki már úgyis mindegy… Mit tehetünk? Felfigyelünk a változásokra, visszatükrözzük neki, meghallgatjuk, érdeklődünk, segítséget kínálunk fel.
  • 36. Öngyilkosság 3 . Bár a serdülőkori öngyilkossági kísérletek gyakorisága világszerte növekszik, kevés megbízható statisztikai adat áll rendelkezésre. A tinédzser öngyilkosságok száma évről-évre nő. Sajnos nem minden tragédia védhető ki. Több ismerettel és odafigyeléssel azonban a baj sokszor megelőzhető lenne. Azok a szülők, akik gondosan figyelemmel kísérik gyermekük életét, és még a legelviselhetetlenebb kamaszkorban sem adják fel a rendszeres és őszinte kommunikáció reményét, nagyobb eséllyel védik meg gyermeküket.
  • 37. EREDMÉNYEK (gyakoriságok felmérése) 4408 serdülő (fiú: 2388, lány: 2020) Szuicid kérdéscsoport (%) Kísérlet: 7.8 (fiú: 4.6 /1.6/, lány: 11.6 /3.6/) Önártalom: 14 Gondolat: 25 Nem válaszolt: 10 Módszer (%) Gyógyszer (52), metszés (25), egyéb (10), többszörös (13) Segítség (%) Segítségkérés: barát (60), pszichiáter-pszichológus (15), család (12), családorvos (8), SOS telefon (5), tanár (2) Segítségnyújtás: barát (57), család (17), családorvos (6), tanár (6), pszichiáter-pszichológus (2.5), SOS telefon (2) Kórházi kezelés: 20 Forrás: Fekete Sándor, Pécsi Tudományegyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
  • 38. Agresszió minden olyan szándékos cselekvés, amely testi vagy mentális kárt, fájdalmat okoz másoknak Az agresszió/erőszak egyértelműen arra utal, hogy a normál fejlődési folyamat során nem sikerült valamit kezelni, amely természetes módon jelent meg (Fonagy, 2003). -empátia hiánya -társas kapcsolati problémák -média hatása nagy befolyással van A serdülőkori mély változás gyakran teszi büszkévé a serdülőt, aki kicsorduló erejével szemtelenül bizalmatlan a felnőttek világának következetlenségével szemben. Közös jellegzetessége a serdülők nagy részének, hogy képtelenek ellenőrizni és egyensúlyban tartani túláradó erejük, ösztöneik, rendelkezésükre álló gondolataik előnyét.
  • 39. Magatartászavar Okok: -agresszív tartalmú tömegkommunikáció - agresszív szülők - biológiai tényezők: fiúk, temperamentum, kötődési zavar - pszichológiai tényezők: önértékelési zavar, depresszió, - rossz beszédkézség, problémamegoldás Gyakrabban látunk agressziós cselekményeket serdülőkorban, menses idején, klimax korban, krónikus betegségekben és depresszióban.
  • 40. Mindent összegezve: Talán nem is olyan nagy baj, ha csak kicsit is „Rém rendes család” válna belőlünk…. Köszönjük a figyelmet!