ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

καλύτερα από Sopron

•
•
Zoltan Kun
Zoltan Kun

Simple the best of Mr. Ákos Molnár

1 of 12
Download to read offline
καλύτερα από Sopron ΜΥΛΩΝΆΣ ΆΚΟΣ 2014 Kiadó: Kátyúman
Contents 1. Egyetem ...............................................................................................3 2. Hiba a mátrixban ..................................................................................4 3. A néni robogott.....................................................................................5 4. Tömjétek be!.........................................................................................6 5. Szarnak-bajnak nincs gazdája .............................................................8 6. Rang, Cím, Ész ..................................................................................10 7. Drága Polgármester Úr! .....................................................................11  
1. Egyetem A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara az egyetem szervezetéből kiválik, és önálló intézményként 2014. szeptember 1-jei hatállyal megalakul a Testnevelési Egyetem. Az új egyetem élére az Emberi Erőforrások minisztere a mai nappal prof. dr. Besenyő István egyenemi tanárt nevezte ki. Az új rektor a sajtótájékoztatóján többek közt hangsúlyozta, hogy most is igaza van. Tervei közt szerepel olyan új diszciplínák felvétele az oktatási rendbe, mint a távolbanézés, a bokaficamítás, schmittológia, valamint a drukkolástan. Ezentúl nemzetközi kapcsolatok osztályát és az idegenyelvi lektorátust Pandacsöki Boborján, a neves poliglott vezeti.
2. Hiba a mátrixban Majdnem tökéletesen működött minden. Precízen össze volt hangolva az összes részlet. Reggelente a hálószobámban ébredtem, a konyhámban kávéztam, naponta hazajártam, ettem, döglöttem a nappaliban, tusoltam a fürdőmben. Hetente füvet nyírtam, rendszeresen gondoztam a kertet. Vendégek jártak nálunk, volt aki itt is aludt. A múlt pénteken a kollégáimmal még kertkaput is szereltünk. Fizettem az építkezéshez felvett hitel törlesztőrészleteit, a kommunális adót, kaptam a hatóságtól lakhatási engedélyt. Minden részletre figyeltek, örömmel nézegettem a műholdas térképen a házamat, még azt is meg tudtam mondani, hogy két éve tavasszal készült, amikor még nem laktam ott, de az utcán ott állt az autóm, úgyhogy biztos valamit ügyködtünk. Aztán egy pillanat alatt omlott össze minden. A lakáskasszától kaptam egy levelet, miszerint a megtakarításomat nem tudják kifizetni, mert: A házam, a berendezési tárgyaim csak a vágyaim megtestesülései, melyek csak az elmémben léteznek. A manipuláció olajozottan működő gépezetébe apró homokszem került. Lebuktatok! De hát akkor igazából nincs is házam! HAJLÉKTALAN VAGYOK! P.S. Ha azt hinnétek, hogy ezt az egészet kitaláltam, nézzétek meg ezt: https://goo.gl/maps/IpYLN Bár lehet, hogy mégiscsak kitaláltam, most már a fene tudja!
3. A néni robogott Feltartóztathatatlanul robogott, bordó elektromos biciklijén. Mint egy tornádó, a gépet alatta nomen est omen így is hívták. Gondosan dauerolt asszonyfrizurájába bele- belekapott a menetszél. Gondolataiban már a húsboltban járt, a pultnál az, akciós oldalasoknál. Odaért a kereszteződéshez, vesztemre velem egy időben. Még a másnaposságtól lomha processzorom egy pillanat alatt kiszámolta hogy: fék. Nem volt ott semmi csikorgás, megálltam, úgy két méterre tőle, pedig nekem volt elsőbbségem. A néni ebben a pillanatban tért vissza az akciós oldalasok földjéről a jelenbe. Rémült arccal nézett a nagy fehér dögre, majd kihasználva a villanymotor 250 Wattját, nem, nem fékezett, nem hajtott túl a kereszteződésen, hanem az út széli gyepre hajtott. Ezt látta az egyetlen biztos megoldásnak. Ott lelassított, megállt, majd az események hatás alatt, a lábait nem letéve, eldőlt. Naná, hogy megálltam, naná, hogy megijedtem, annak ellenére, hogy ez az eldőlés olyan némafilmesen vicces volt. Mire odaléptem, már talpon volt, láthatóan kutya baja. -Csókolom, ugye nem esett baja a néninek? -A kurva anyádat, hogy dögöjjé meg!- válaszolt vissza illendőképpen. -De ugye nem esett baja?- kérdeztem némileg meglepődve, miközben szemem a nyakában hordott hatalmas aranykeresztre kalandozott. -Nem, de ezért a börtönbe fogsz megrohadni, ott fogsz megdögleni, a kurva anyád! Felírom a rendszámodat, megyek is a rendőrségre! -Ha gondolja a néni, megspórolom az utat magának, kihívom én őket, de nem fogják magát megdicsérni! -Hívd csak ki őket, kisfiam, mit gondolsz, hogy meg fogok én állni mindenhol ahol autó jön?! Éreztem, hogy nem kell tovább magyaráznom. Öt perc múltán kijöttek a rendőrök, az öreglányt pikk-pakk lerendezték. Hozzáteszem bájosan, de határozottan tolták le, engem meg kacsintások közepette szóban figyelmeztettek :) Rendőrök el, néni felpattan a Tornádóra, aminek egészen picit elfordult a kormánya, leszáll, tanácstalanul toporog. Odamegyek, egy mozdulattal megigazítom. Zavartan rám néz és annyit sziszeg a protézise közül: -Köszönöm, te szemétláda!
4. Tömjétek be! 2014. szeptember 2. -Na szóval mit láttál a Tarló soron Zolikám? -Hát főnök, tényleg ramaty, fennakadtunk a szolgálati asztrával, nem csoda, hogy begőzöltek az arrafelé lakók! -Megoldás? -Le kéne gréderezni, meg kellene úgy négy kocsi murva, behengerezzük, aztán egy évig jó lesz. Jövő héten meg is lehet csinálni, most nem jó mert fel van ázva, csak tönkretennénk, meg kell várni amíg kiszárad. -Szó nem lehet róla, nyakunkon a választás, előtte kell megcsinálni, különben az a mitugrász f@sz megint ír a fészbúkra valami kellemetlent, így is rezeg a léc a közvélemény- kutatások
szerint. Ha elszúrjátok, mehetünk vissza a balettba ugrálni! Holnap csináljátok meg! Ja, még valami, oldjátok meg két kocsi murvával, mert marha sokba van ez a kampány! -De főnök, két kocsi murva semmire se elég! -Na akkor máshogy kérdezem: két kocsi murva meddig tart ki? -A következő nagyobb esőig. -Az előrejelzések szerint a választásig száraz idő lesz! Két kocsi murva, egy lapáttal se több, nyomás! Állandóan akadékoskodtok! Komolyan, ha újra születnék, nem dolgoznék a városért, hálátlan banda! 2014. október 18.
5. Szarnak-bajnak nincs gazdája Nyírom a füvet a kerítésen túl, az utcán. Lenyírom magam előtt. Áttolom a Gáborék elé, lenyírom ott is. Így szoktuk. Hol ő, hol én. Nincs sorrend, nem tartjuk számon, hogy ki hányszor csinálta meg. Gábor, a szomszédom azt mondja, hogy ő önzésből nyírja le előttem is, mert neki lesz így szép a rendezett utca látványa. Számíthatunk egymásra, ha elutazunk kulcsot hagyunk hátra, ha elutaznak ők is így tesznek. Hiába no, az ember legközelebbi rokona a szomszédja. Aztán lenyírom a másik szomszéd előtt is. Panni néninek nincs fűnyírója. Közel a nyolcvanhoz, a telekre busszal jár ki majd minden nap kertészkedni. A megtermelt zöldségekből, gyümölcsökből minden nap főz a két lisztérzékeny unokájának. Kertjeink között három, húsz éve letűzött karó jelzi a képzeletbeli határt. Kisfiamnak szólít. Előtte is le szoktam nyírni a füvet. Cserébe, bár nem várom el, mikor hazaérek, hol paprikát, hol hagymát, hol répát találok. Gondosan megpucolva, kis zacskóba bekötve. Szemben van Lajos bácsiék faházacskája, amit a nagynénije hagyott hátra, az ország túlfelén. Mikor megörökölte ott szétszedette és itt összerakatta. Meseház. Lajos bácsi évekig várt új vesére, most pár hónapja végre kapott. Előtte is el szoktam tolni a gépet.
Jó ebben az utcában lakni, köszönünk egymásnak, tudunk egymásról. Ez többet ér mint a Tómalom friss levegője, a csendje, a nyugalma. Ez maga az idill. És ebben az idillben szó szerint szarul néz ki az a 14 darab friss kutyagumi, amit összeszámoltam, míg a gépet tologattam. A kutyaszar, büdös, undorító dolog, meg nem fognám még zacskón keresztül sem. Ezért nem sétáltatom más háza előtt a kutyámat, ezért lakik az én ebem inkább tanyán, ahol ott könnyít magán, ahol épp' rájön a szükség. Nem kértük, de végül a mi szarunk lett. De egyszer elfogy a türelmünk, összeszedjük és egyben visszavisszük. Nem a kutyának, mert nem az övé. Szarnak- bajnak lesz gazdája. Nekünk meg tiszta utcánk lesz.
6. Rang, Cím, Ész Megcsörrent, az az átkozott, mindig a legrosszabbkor. Abbahagyom amit csinálok, előkotrom a zsebemből. Privát szám, gyűlölöm. Vagy hivatal, vagy "van egy különleges ajánlatom az Ön és a kedves családja részére...", mindegy, munkaidő van, nekem meg ez a dolgom, felveszem. Érces férfihang reccsen bele a fülembe, ellentmondást nem tűrő hangon, leereszkedő hanghordozással. -Itt dr Lófüttyffy beszélek, facsemetét akarok magától vásárolni! -Üdvözlöm uram, attól tartok, hogy itt valami félreértés történhetett, mert nekem nincsenek facsemetéim! -De vannak!- pirított rám, olyan szigorral, hogy már vettem is elő képzeletben az indexemet, hogy magamnak írjam be az elégtelent, neki csak szignózni kelljen. -De tisztelt doktor úr! -próbálkoztam még egyszer félszegen- én tényleg nem termelek, és nem is forgalmazok facsemetéket! -Az nem lehet! Én prof. dr. Barnafossytól kaptam a maga telefonszámát, ő mondta hogy magának van, magát keressem és hivatkozzak őreá.
7. Drága Polgármester Úr! Akik ismernek, tudják nem szokásom, de most a felháborodásomon nem tudván úrrá lenni, tollat ragadtam és bejelentést kívánok tenni. Eddig csak azt voltunk kénytelenek eltűrni, hogy a megunt, használhatatlan háztartási gépeiket, a mérgező élelmiszereiket cipelik át hozzánk az osztrákok, hogy ellopják termőföldjeinket, kizsigerelik a magyar munkásokat! Elvették tőlünk Lisztet, Haydnt, Lehárt és kisajátították a paprikás csirkét. Most már ez sem elég nekik! Összeszedik az országukban az összes kátyút és áthordják hozzánk. Erre bizonyítékaim vannak, nézze csak meg saját szemével drága polgármester úr, náluk már szinte egyet sem találni! És van pofájuk az éj leple alatt azon a Tarló soron szanaszét hajigálni, amit Önök, nem sajnálva azt a fél billencs murvát épp' mostanában, az önkormányzati választások előtt pár nappal hoztak a legmagasabb elvárásoknak is megfelelő állapotba! Történik ez akkor, amikor Önök éjt nappallá téve, fáradságot nem ismerve csinosítják városunkat, Fehérlófiaként erővel, bátorsággal és fortéllyal szállnak szembe a rezsi gonosz szörnyével, a ránk támadó imperialista ügynökök seregével! Hát ezek nem ismernek se embert, se Istent? Akkor teszik ezt velünk, mikor Önök -engedve a választópolgárok akaratának- csak 2 X 1 sávon építik az autóutat Sopronig, hogy a megtakarításból újabb stadionok emelkedhessenek az égig, örömet szerezve megannyi honleánynak és honlegénynek. Most ezt a megtakarítást az osztrákok által okozott károk megszüntetésére kell fordítani! Ha nem leszünk résen, még a végén elérik a céljukat, nem lesz se stadion, se autóút! Drága, kedves polgármester úr, Sopron nem hagyhatja magát! Elszámoltatjuk a Burgenlandiakat! Fogjunk össze! Kérem, rendeletileg kötelezze az Ausztriában dolgozókat, hogy személyenként és naponta vigyenek vissza egy kátyút nekik! Bizonyítékként csatolom az aljas bűncselekményt bizonyító fotót.
καλύτερα από Sopron

More Related Content

καλύτερα από Sopron

  • 1. καλύτερα από Sopron ΜΥΛΩΝΆΣ ΆΚΟΣ 2014 Kiadó: Kátyúman
  • 2. Contents 1. Egyetem ...............................................................................................3 2. Hiba a mátrixban ..................................................................................4 3. A néni robogott.....................................................................................5 4. Tömjétek be!.........................................................................................6 5. Szarnak-bajnak nincs gazdája .............................................................8 6. Rang, Cím, Ész ..................................................................................10 7. Drága Polgármester Úr! .....................................................................11  
  • 3. 1. Egyetem A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara az egyetem szervezetéből kiválik, és önálló intézményként 2014. szeptember 1-jei hatállyal megalakul a Testnevelési Egyetem. Az új egyetem élére az Emberi Erőforrások minisztere a mai nappal prof. dr. Besenyő István egyenemi tanárt nevezte ki. Az új rektor a sajtótájékoztatóján többek közt hangsúlyozta, hogy most is igaza van. Tervei közt szerepel olyan új diszciplínák felvétele az oktatási rendbe, mint a távolbanézés, a bokaficamítás, schmittológia, valamint a drukkolástan. Ezentúl nemzetközi kapcsolatok osztályát és az idegenyelvi lektorátust Pandacsöki Boborján, a neves poliglott vezeti.
  • 4. 2. Hiba a mátrixban Majdnem tökéletesen működött minden. Precízen össze volt hangolva az összes részlet. Reggelente a hálószobámban ébredtem, a konyhámban kávéztam, naponta hazajártam, ettem, döglöttem a nappaliban, tusoltam a fürdőmben. Hetente füvet nyírtam, rendszeresen gondoztam a kertet. Vendégek jártak nálunk, volt aki itt is aludt. A múlt pénteken a kollégáimmal még kertkaput is szereltünk. Fizettem az építkezéshez felvett hitel törlesztőrészleteit, a kommunális adót, kaptam a hatóságtól lakhatási engedélyt. Minden részletre figyeltek, örömmel nézegettem a műholdas térképen a házamat, még azt is meg tudtam mondani, hogy két éve tavasszal készült, amikor még nem laktam ott, de az utcán ott állt az autóm, úgyhogy biztos valamit ügyködtünk. Aztán egy pillanat alatt omlott össze minden. A lakáskasszától kaptam egy levelet, miszerint a megtakarításomat nem tudják kifizetni, mert: A házam, a berendezési tárgyaim csak a vágyaim megtestesülései, melyek csak az elmémben léteznek. A manipuláció olajozottan működő gépezetébe apró homokszem került. Lebuktatok! De hát akkor igazából nincs is házam! HAJLÉKTALAN VAGYOK! P.S. Ha azt hinnétek, hogy ezt az egészet kitaláltam, nézzétek meg ezt: https://goo.gl/maps/IpYLN Bár lehet, hogy mégiscsak kitaláltam, most már a fene tudja!
  • 5. 3. A néni robogott Feltartóztathatatlanul robogott, bordó elektromos biciklijén. Mint egy tornádó, a gépet alatta nomen est omen így is hívták. Gondosan dauerolt asszonyfrizurájába bele- belekapott a menetszél. Gondolataiban már a húsboltban járt, a pultnál az, akciós oldalasoknál. Odaért a kereszteződéshez, vesztemre velem egy időben. Még a másnaposságtól lomha processzorom egy pillanat alatt kiszámolta hogy: fék. Nem volt ott semmi csikorgás, megálltam, úgy két méterre tőle, pedig nekem volt elsőbbségem. A néni ebben a pillanatban tért vissza az akciós oldalasok földjéről a jelenbe. Rémült arccal nézett a nagy fehér dögre, majd kihasználva a villanymotor 250 Wattját, nem, nem fékezett, nem hajtott túl a kereszteződésen, hanem az út széli gyepre hajtott. Ezt látta az egyetlen biztos megoldásnak. Ott lelassított, megállt, majd az események hatás alatt, a lábait nem letéve, eldőlt. Naná, hogy megálltam, naná, hogy megijedtem, annak ellenére, hogy ez az eldőlés olyan némafilmesen vicces volt. Mire odaléptem, már talpon volt, láthatóan kutya baja. -Csókolom, ugye nem esett baja a néninek? -A kurva anyádat, hogy dögöjjé meg!- válaszolt vissza illendőképpen. -De ugye nem esett baja?- kérdeztem némileg meglepődve, miközben szemem a nyakában hordott hatalmas aranykeresztre kalandozott. -Nem, de ezért a börtönbe fogsz megrohadni, ott fogsz megdögleni, a kurva anyád! Felírom a rendszámodat, megyek is a rendőrségre! -Ha gondolja a néni, megspórolom az utat magának, kihívom én őket, de nem fogják magát megdicsérni! -Hívd csak ki őket, kisfiam, mit gondolsz, hogy meg fogok én állni mindenhol ahol autó jön?! Éreztem, hogy nem kell tovább magyaráznom. Öt perc múltán kijöttek a rendőrök, az öreglányt pikk-pakk lerendezték. Hozzáteszem bájosan, de határozottan tolták le, engem meg kacsintások közepette szóban figyelmeztettek :) Rendőrök el, néni felpattan a Tornádóra, aminek egészen picit elfordult a kormánya, leszáll, tanácstalanul toporog. Odamegyek, egy mozdulattal megigazítom. Zavartan rám néz és annyit sziszeg a protézise közül: -Köszönöm, te szemétláda!
  • 6. 4. Tömjétek be! 2014. szeptember 2. -Na szóval mit láttál a Tarló soron Zolikám? -Hát főnök, tényleg ramaty, fennakadtunk a szolgálati asztrával, nem csoda, hogy begőzöltek az arrafelé lakók! -Megoldás? -Le kéne gréderezni, meg kellene úgy négy kocsi murva, behengerezzük, aztán egy évig jó lesz. Jövő héten meg is lehet csinálni, most nem jó mert fel van ázva, csak tönkretennénk, meg kell várni amíg kiszárad. -Szó nem lehet róla, nyakunkon a választás, előtte kell megcsinálni, különben az a mitugrász f@sz megint ír a fészbúkra valami kellemetlent, így is rezeg a léc a közvélemény- kutatások
  • 7. szerint. Ha elszúrjátok, mehetünk vissza a balettba ugrálni! Holnap csináljátok meg! Ja, még valami, oldjátok meg két kocsi murvával, mert marha sokba van ez a kampány! -De főnök, két kocsi murva semmire se elég! -Na akkor máshogy kérdezem: két kocsi murva meddig tart ki? -A következő nagyobb esőig. -Az előrejelzések szerint a választásig száraz idő lesz! Két kocsi murva, egy lapáttal se több, nyomás! Állandóan akadékoskodtok! Komolyan, ha újra születnék, nem dolgoznék a városért, hálátlan banda! 2014. október 18.
  • 8. 5. Szarnak-bajnak nincs gazdája Nyírom a füvet a kerítésen túl, az utcán. Lenyírom magam előtt. Áttolom a Gáborék elé, lenyírom ott is. Így szoktuk. Hol ő, hol én. Nincs sorrend, nem tartjuk számon, hogy ki hányszor csinálta meg. Gábor, a szomszédom azt mondja, hogy ő önzésből nyírja le előttem is, mert neki lesz így szép a rendezett utca látványa. Számíthatunk egymásra, ha elutazunk kulcsot hagyunk hátra, ha elutaznak ők is így tesznek. Hiába no, az ember legközelebbi rokona a szomszédja. Aztán lenyírom a másik szomszéd előtt is. Panni néninek nincs fűnyírója. Közel a nyolcvanhoz, a telekre busszal jár ki majd minden nap kertészkedni. A megtermelt zöldségekből, gyümölcsökből minden nap főz a két lisztérzékeny unokájának. Kertjeink között három, húsz éve letűzött karó jelzi a képzeletbeli határt. Kisfiamnak szólít. Előtte is le szoktam nyírni a füvet. Cserébe, bár nem várom el, mikor hazaérek, hol paprikát, hol hagymát, hol répát találok. Gondosan megpucolva, kis zacskóba bekötve. Szemben van Lajos bácsiék faházacskája, amit a nagynénije hagyott hátra, az ország túlfelén. Mikor megörökölte ott szétszedette és itt összerakatta. Meseház. Lajos bácsi évekig várt új vesére, most pár hónapja végre kapott. Előtte is el szoktam tolni a gépet.
  • 9. Jó ebben az utcában lakni, köszönünk egymásnak, tudunk egymásról. Ez többet ér mint a Tómalom friss levegője, a csendje, a nyugalma. Ez maga az idill. És ebben az idillben szó szerint szarul néz ki az a 14 darab friss kutyagumi, amit összeszámoltam, míg a gépet tologattam. A kutyaszar, büdös, undorító dolog, meg nem fognám még zacskón keresztül sem. Ezért nem sétáltatom más háza előtt a kutyámat, ezért lakik az én ebem inkább tanyán, ahol ott könnyít magán, ahol épp' rájön a szükség. Nem kértük, de végül a mi szarunk lett. De egyszer elfogy a türelmünk, összeszedjük és egyben visszavisszük. Nem a kutyának, mert nem az övé. Szarnak- bajnak lesz gazdája. Nekünk meg tiszta utcánk lesz.
  • 10. 6. Rang, Cím, Ész Megcsörrent, az az átkozott, mindig a legrosszabbkor. Abbahagyom amit csinálok, előkotrom a zsebemből. Privát szám, gyűlölöm. Vagy hivatal, vagy "van egy különleges ajánlatom az Ön és a kedves családja részére...", mindegy, munkaidő van, nekem meg ez a dolgom, felveszem. Érces férfihang reccsen bele a fülembe, ellentmondást nem tűrő hangon, leereszkedő hanghordozással. -Itt dr Lófüttyffy beszélek, facsemetét akarok magától vásárolni! -Üdvözlöm uram, attól tartok, hogy itt valami félreértés történhetett, mert nekem nincsenek facsemetéim! -De vannak!- pirított rám, olyan szigorral, hogy már vettem is elő képzeletben az indexemet, hogy magamnak írjam be az elégtelent, neki csak szignózni kelljen. -De tisztelt doktor úr! -próbálkoztam még egyszer félszegen- én tényleg nem termelek, és nem is forgalmazok facsemetéket! -Az nem lehet! Én prof. dr. Barnafossytól kaptam a maga telefonszámát, ő mondta hogy magának van, magát keressem és hivatkozzak őreá.
  • 11. 7. Drága Polgármester Úr! Akik ismernek, tudják nem szokásom, de most a felháborodásomon nem tudván úrrá lenni, tollat ragadtam és bejelentést kívánok tenni. Eddig csak azt voltunk kénytelenek eltűrni, hogy a megunt, használhatatlan háztartási gépeiket, a mérgező élelmiszereiket cipelik át hozzánk az osztrákok, hogy ellopják termőföldjeinket, kizsigerelik a magyar munkásokat! Elvették tőlünk Lisztet, Haydnt, Lehárt és kisajátították a paprikás csirkét. Most már ez sem elég nekik! Összeszedik az országukban az összes kátyút és áthordják hozzánk. Erre bizonyítékaim vannak, nézze csak meg saját szemével drága polgármester úr, náluk már szinte egyet sem találni! És van pofájuk az éj leple alatt azon a Tarló soron szanaszét hajigálni, amit Önök, nem sajnálva azt a fél billencs murvát épp' mostanában, az önkormányzati választások előtt pár nappal hoztak a legmagasabb elvárásoknak is megfelelő állapotba! Történik ez akkor, amikor Önök éjt nappallá téve, fáradságot nem ismerve csinosítják városunkat, Fehérlófiaként erővel, bátorsággal és fortéllyal szállnak szembe a rezsi gonosz szörnyével, a ránk támadó imperialista ügynökök seregével! Hát ezek nem ismernek se embert, se Istent? Akkor teszik ezt velünk, mikor Önök -engedve a választópolgárok akaratának- csak 2 X 1 sávon építik az autóutat Sopronig, hogy a megtakarításból újabb stadionok emelkedhessenek az égig, örömet szerezve megannyi honleánynak és honlegénynek. Most ezt a megtakarítást az osztrákok által okozott károk megszüntetésére kell fordítani! Ha nem leszünk résen, még a végén elérik a céljukat, nem lesz se stadion, se autóút! Drága, kedves polgármester úr, Sopron nem hagyhatja magát! Elszámoltatjuk a Burgenlandiakat! Fogjunk össze! Kérem, rendeletileg kötelezze az Ausztriában dolgozókat, hogy személyenként és naponta vigyenek vissza egy kátyút nekik! Bizonyítékként csatolom az aljas bűncselekményt bizonyító fotót.