ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Szalay Luca: Kutatásalapú tanulást, de hogyan?

•
•
T
tudostanar

Kutatásalapú tanulást, de hogyan?

1 of 13
KUTATÁSALAPÚ TANULÁST, DE HOGYAN? Dr. Szalay Luca (luca@chem.elte.hu) ELTE Kémiai Intézet MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport Tudós tanárok – tanár tudósok konferencia ELTE, 2016. november 8-9.
Hogyan lehetnek a diákok szellemileg és fizikailag is aktívak? A fönti kép forrása: http://ttomc.elte.hu/galeria/kemias-mta-projektben-keszult-1-feladatl (2016. 11. 01.) A lenti kép forrása: http://ttomc.elte.hu/galeria/kemia (2016. 11. 01.)
Mi is az a kutatásalapú tanulás? (inquiry-based science education, IBSE) Eredeti értelemben a tudományos kutatómunkát modellező oktatási módszer, de a fokozatosság jegyében történő részleges megvalósításakor1 a diákok csoportjai:  megtervezik egy kísérletsorozat egy/néhány lépését;  elvégzik a megtervezett vizsgálatokat;  megvitatják a kapott eredményeket. A kooperatív csoportmunka során gyakorolják:  a feladatok és a felelősség megosztását;  az idő- és erőforrások beosztását;  a konfliktusok kezelését, megoldását;  az információk gyűjtését, rendszerezését, megosztását. 1 Szalay, L., Tóth, Z., An inquiry-based approach of traditional ’step-by-step’ experiments, Chemistry Education Research and Practice, 2016, 17, 923-961
Miért jó a kutatásalapú tanulás?  Fejleszti a természettudományos gondolkodást:  az ismeretek, készségek, képességek szintézisét;  a tudás új kontextusban való alkalmazását.  Segíti a diákokat annak megértésében, hogy  hogyan működnek a természettudományok;  hogyan dolgoznak a természettudósok.  Hozzájárul:  az egészséges életvitel és a felelős állampolgári magatartás kialakításához;  az áltudományok által állított csapdák elkerüléséhez.  Bizonyos esetekben erősen motiváló hatású is.
Milyen akadályok állnak az alkalmazásának útjában?  Időigény alacsony kémiaóraszámok;  Eszköz- és anyagigény forráshiány;  Előkészítésigény laboránsok hiánya;  Módszertani felkészültség igény információ-, oktatási segédanyag és támogatás hiánya;  Munkaigény bizalomhiány a tanárok részéről (vajon megéri-e?);  Bizonyítékok iránti igény meggyőző magyar kutatási eredmények hiánya  Hatékony-e egyáltalán? (Milyen körülmények között?)  Nem okoz-e hiányos, rendszerezetlen tudást és tévképzeteket?
Mi a teendő, hogy legyőzzük az akadályokat?  45 perces tanóra alatt kivitelezhető tanulókísérlet- sorozatok kellenek, amelyek  csekély mennyiségű (többnyire háztartási) eszközzel és -anyaggal kivitelezhetők, továbbá  nem igényelnek hosszas előkészítést, sem a kísérletek után sok mosogatást.  A kísérletekhez internetről letölthető, kipróbált és nyomtatásra kész feladatlapokra van szükség, részletes módszertani útmutatókkal.  Empirikus kutatások során újabb statisztikai adatokat kell gyűjteni a feladatlapok beválásvizsgálatairól, a diákok tudásának, képességeinek és attitűdjének fejlődéséről, ill. ezek összefüggéseiről az előzetes tudással, az év végi jegyekkel és a nemmel.
Mik az előzmények? Szakdolgozat (kvalitatív megállapításokkal)2  A Magyar Géniusz Program és a Tehetséghidak Program keretében készült feladatlapok3  „Kémiai kísérletek az általános iskolákban” című digitális jegyzet4  Kutatás, óratervek: “ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” (TÁMOP)1,5 2 Rákóczi M., Szalay L. (2011): A természettudományos vizsgálati módszerek elvén alapuló feladatok a kémiaoktatásban, in: Bánkúti Zs., Csorba F. L. szerk., Átmenet a tantárgyak között, A természettudományos oktatás megújításának lehetőségei, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 81-120. 3 http://www.chem.elte.hu/w/modszertani/fellap.html (2016. 11. 05.) 4 Szalay L. (2016): Kísérletterveztető feladatlapok a kémia tanításához, in: Szalay L. szerk., Kémiai kísérletek az általános iskolákban (digitális jegyzet), 3. fejezet, 172- 228., ISBN 978-963-284-733-7; http://ttomc.elte.hu/sites/default/files/kiadvany/kemiai_kiserletek_altalanos_iskol akban_0.pdf 5 http://ttomc.elte.hu/szervezeti/kemia-szakmodszertani-csoport (2016. 11. 05.)
„ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”  A TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 projekt keretében  2014/15 tanév, 14-15 éves tanulók, 2 kémiaóra/hét • 12 iskola, 15 tanár, 31 csoport, 660 tanuló, 3 tanóra • 16 csoport: receptszerű tanulókísérletek (kontroll) • 15 csoport: 2 tanulókísérletet terveznek (kísérleti) • Elő- és utóteszt: kísérlettervező és egyéb feladatok  Következtetések:  1. Kísérleti csoportok: szignifikánsan jobb teljesítmény az utóteszt kísérlettervező feladatain, mint a kontroll.  2. Az ilyen tanulókísérletek csökkenthetik a legjobb teljesítményű tanulók (főként a fiúk) egyéb (nem kísérlettervező) feladatokon nyújtott teljesítményét.
Mit teszünk most?  Nyertes pályázat6 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport  Tagjai:  24 gyakorló kémiatanár  5 egyetemi oktató (szakmódszertan)  4 tanév alatt 4x6=24 tanulókísérletes feladatlap és módszertani útmutató kidolgozása, kipróbálása  2016 őszén előteszt, mind a 4 tanév végén utóteszt:  tárgyi tudás  kísérlettervező képesség fejlődésének mérésére.  attitűdök 6 http://mta.hu/mta_hirei/kihirdettek-az-mta-szakmodszertani-palyazatanak- nyerteseit-106630 (2016. 11. 05.)
Ki a minta és mit vizsgálunk?  18 db 6 osztályos gimnázium  5 vidéki  13 budapesti  31 db tanulócsoport  883 fő, jelenleg 7. osztályos kémiát tanuló diák, véletlenszerűen 3 csoportra osztva:  1. csoport: kizárólag receptszerűen leírt kísérleteket végez (kontroll);  2. csoport: receptszerű kísérletek + elméleti kísérlettervező feladatok;  3. csoport: a gyakorlatban is végrehajtott kísérlettervezés.  A tesztek eredményeinek statisztikai elemzése alapján a 3 csoport átlagos fejlődésének összehasonlítása.
Mit ígértünk?  A 24 db tanulókísérleti feladatlap  3 változatban a háromféle csoport számára (3x24=72 db feladatlap);  a kipróbálások tapasztalatai alapján javítva;  szerkeszthető formában;  szabadon letölthető lesz a http://ttomc.elte.hu/szervezeti/kemia- szakmodszertani-csoport oldalról.  A tesztek eredményeinek statisztikai értékeléséből származó kutatási eredményeket publikáljuk:  hazai és nemzetközi konferenciákon;  hazai és nemzetközi folyóiratokban;  a magyar kémiatanárok által elérhető weboldalakon.
Mi van már készen?  Előteszt: 883 tanulóval megíratva, többségük kijavítva, 2 TDK-zó tanárszakos hallgató elemzi a válaszokat.  Feladatlapok:  1. A mi világunk – a részecskék világa (kipróbálás alatt)7  2. Hogyan működik a sütőpor? (kipróbálás alatt)7  3. Oldás és kötés (nyomtatásra kész)  4. Milyen tömény rum kell a Gundel-palacsintához? (véleményezésre ott van a tanár kollégáknál)  5. feladatlap: Keverékek szétválasztása (munkacím, most készül)  6. feladatlap: Anyagok azonosítása tulajdonságaik alapján (munkacím, 3 tanár kolléga fogja készíteni) 7 A fényképek megtekinthetők: http://ttomc.elte.hu/galeriak 2016. 11. 05.)
Az előadás elkészítését a Magyar Tudományos Akadémia Tantárgypedagógiai Kutatási Programja támogatta. Köszönet a kollégák munkájáért. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

More Related Content

Szalay Luca: Kutatásalapú tanulást, de hogyan?

  • 1. KUTATÁSALAPÚ TANULÁST, DE HOGYAN? Dr. Szalay Luca (luca@chem.elte.hu) ELTE Kémiai Intézet MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport Tudós tanárok – tanár tudósok konferencia ELTE, 2016. november 8-9.
  • 2. Hogyan lehetnek a diákok szellemileg és fizikailag is aktívak? A fönti kép forrása: http://ttomc.elte.hu/galeria/kemias-mta-projektben-keszult-1-feladatl (2016. 11. 01.) A lenti kép forrása: http://ttomc.elte.hu/galeria/kemia (2016. 11. 01.)
  • 3. Mi is az a kutatásalapú tanulás? (inquiry-based science education, IBSE) Eredeti értelemben a tudományos kutatómunkát modellező oktatási módszer, de a fokozatosság jegyében történő részleges megvalósításakor1 a diákok csoportjai:  megtervezik egy kísérletsorozat egy/néhány lépését;  elvégzik a megtervezett vizsgálatokat;  megvitatják a kapott eredményeket. A kooperatív csoportmunka során gyakorolják:  a feladatok és a felelősség megosztását;  az idő- és erőforrások beosztását;  a konfliktusok kezelését, megoldását;  az információk gyűjtését, rendszerezését, megosztását. 1 Szalay, L., Tóth, Z., An inquiry-based approach of traditional ’step-by-step’ experiments, Chemistry Education Research and Practice, 2016, 17, 923-961
  • 4. Miért jó a kutatásalapú tanulás?  Fejleszti a természettudományos gondolkodást:  az ismeretek, készségek, képességek szintézisét;  a tudás új kontextusban való alkalmazását.  Segíti a diákokat annak megértésében, hogy  hogyan működnek a természettudományok;  hogyan dolgoznak a természettudósok.  Hozzájárul:  az egészséges életvitel és a felelős állampolgári magatartás kialakításához;  az áltudományok által állított csapdák elkerüléséhez.  Bizonyos esetekben erősen motiváló hatású is.
  • 5. Milyen akadályok állnak az alkalmazásának útjában?  Időigény alacsony kémiaóraszámok;  Eszköz- és anyagigény forráshiány;  Előkészítésigény laboránsok hiánya;  Módszertani felkészültség igény információ-, oktatási segédanyag és támogatás hiánya;  Munkaigény bizalomhiány a tanárok részéről (vajon megéri-e?);  Bizonyítékok iránti igény meggyőző magyar kutatási eredmények hiánya  Hatékony-e egyáltalán? (Milyen körülmények között?)  Nem okoz-e hiányos, rendszerezetlen tudást és tévképzeteket?
  • 6. Mi a teendő, hogy legyőzzük az akadályokat?  45 perces tanóra alatt kivitelezhető tanulókísérlet- sorozatok kellenek, amelyek  csekély mennyiségű (többnyire háztartási) eszközzel és -anyaggal kivitelezhetők, továbbá  nem igényelnek hosszas előkészítést, sem a kísérletek után sok mosogatást.  A kísérletekhez internetről letölthető, kipróbált és nyomtatásra kész feladatlapokra van szükség, részletes módszertani útmutatókkal.  Empirikus kutatások során újabb statisztikai adatokat kell gyűjteni a feladatlapok beválásvizsgálatairól, a diákok tudásának, képességeinek és attitűdjének fejlődéséről, ill. ezek összefüggéseiről az előzetes tudással, az év végi jegyekkel és a nemmel.
  • 7. Mik az előzmények? Szakdolgozat (kvalitatív megállapításokkal)2  A Magyar Géniusz Program és a Tehetséghidak Program keretében készült feladatlapok3  „Kémiai kísérletek az általános iskolákban” című digitális jegyzet4  Kutatás, óratervek: “ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” (TÁMOP)1,5 2 Rákóczi M., Szalay L. (2011): A természettudományos vizsgálati módszerek elvén alapuló feladatok a kémiaoktatásban, in: Bánkúti Zs., Csorba F. L. szerk., Átmenet a tantárgyak között, A természettudományos oktatás megújításának lehetőségei, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 81-120. 3 http://www.chem.elte.hu/w/modszertani/fellap.html (2016. 11. 05.) 4 Szalay L. (2016): Kísérletterveztető feladatlapok a kémia tanításához, in: Szalay L. szerk., Kémiai kísérletek az általános iskolákban (digitális jegyzet), 3. fejezet, 172- 228., ISBN 978-963-284-733-7; http://ttomc.elte.hu/sites/default/files/kiadvany/kemiai_kiserletek_altalanos_iskol akban_0.pdf 5 http://ttomc.elte.hu/szervezeti/kemia-szakmodszertani-csoport (2016. 11. 05.)
  • 8. „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”  A TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 projekt keretében  2014/15 tanév, 14-15 éves tanulók, 2 kémiaóra/hét • 12 iskola, 15 tanár, 31 csoport, 660 tanuló, 3 tanóra • 16 csoport: receptszerű tanulókísérletek (kontroll) • 15 csoport: 2 tanulókísérletet terveznek (kísérleti) • Elő- és utóteszt: kísérlettervező és egyéb feladatok  Következtetések:  1. Kísérleti csoportok: szignifikánsan jobb teljesítmény az utóteszt kísérlettervező feladatain, mint a kontroll.  2. Az ilyen tanulókísérletek csökkenthetik a legjobb teljesítményű tanulók (főként a fiúk) egyéb (nem kísérlettervező) feladatokon nyújtott teljesítményét.
  • 9. Mit teszünk most?  Nyertes pályázat6 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport  Tagjai:  24 gyakorló kémiatanár  5 egyetemi oktató (szakmódszertan)  4 tanév alatt 4x6=24 tanulókísérletes feladatlap és módszertani útmutató kidolgozása, kipróbálása  2016 őszén előteszt, mind a 4 tanév végén utóteszt:  tárgyi tudás  kísérlettervező képesség fejlődésének mérésére.  attitűdök 6 http://mta.hu/mta_hirei/kihirdettek-az-mta-szakmodszertani-palyazatanak- nyerteseit-106630 (2016. 11. 05.)
  • 10. Ki a minta és mit vizsgálunk?  18 db 6 osztályos gimnázium  5 vidéki  13 budapesti  31 db tanulócsoport  883 fő, jelenleg 7. osztályos kémiát tanuló diák, véletlenszerűen 3 csoportra osztva:  1. csoport: kizárólag receptszerűen leírt kísérleteket végez (kontroll);  2. csoport: receptszerű kísérletek + elméleti kísérlettervező feladatok;  3. csoport: a gyakorlatban is végrehajtott kísérlettervezés.  A tesztek eredményeinek statisztikai elemzése alapján a 3 csoport átlagos fejlődésének összehasonlítása.
  • 11. Mit ígértünk?  A 24 db tanulókísérleti feladatlap  3 változatban a háromféle csoport számára (3x24=72 db feladatlap);  a kipróbálások tapasztalatai alapján javítva;  szerkeszthető formában;  szabadon letölthető lesz a http://ttomc.elte.hu/szervezeti/kemia- szakmodszertani-csoport oldalról.  A tesztek eredményeinek statisztikai értékeléséből származó kutatási eredményeket publikáljuk:  hazai és nemzetközi konferenciákon;  hazai és nemzetközi folyóiratokban;  a magyar kémiatanárok által elérhető weboldalakon.
  • 12. Mi van már készen?  Előteszt: 883 tanulóval megíratva, többségük kijavítva, 2 TDK-zó tanárszakos hallgató elemzi a válaszokat.  Feladatlapok:  1. A mi világunk – a részecskék világa (kipróbálás alatt)7  2. Hogyan működik a sütőpor? (kipróbálás alatt)7  3. Oldás és kötés (nyomtatásra kész)  4. Milyen tömény rum kell a Gundel-palacsintához? (véleményezésre ott van a tanár kollégáknál)  5. feladatlap: Keverékek szétválasztása (munkacím, most készül)  6. feladatlap: Anyagok azonosítása tulajdonságaik alapján (munkacím, 3 tanár kolléga fogja készíteni) 7 A fényképek megtekinthetők: http://ttomc.elte.hu/galeriak 2016. 11. 05.)
  • 13. Az előadás elkészítését a Magyar Tudományos Akadémia Tantárgypedagógiai Kutatási Programja támogatta. Köszönet a kollégák munkájáért. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!