ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Európai és Ázsiai szabványrendszerek

•Download as DOCX, PDF•
•
szirmay-design
szirmay-design

Szirmay Rókus

1 of 4
Download to read offline
Szirmay Rókus,Igazgató előadás az Európai és Ázsiai szabvány rendszerekről. Részlet:Szirmai Rókus Moszkvában és Ázsiában edződött Polimer- technológus Mérnök-Manager előadásából. Helyszín Szeged. JATE. Időpont 2011. május 14. Azt gondolom az alapvető ellentétek a kultúrában, gyökereznek. Az ázsiai emberek mindig „és”- be, míg az európai emberek állandóan „vagylagosságban” tehát egyértelműséget követelve gondolkodnak. Itt látom a nagy különbséget. Míg egy ázsiai ember úgy indul munkába, , hogy a túlélésért fog dolgozni és ezért minden tudását és erejét latba veti. Teszi mindezt 47-51, 000 Ft-ért. Az európai ember megpróbálja túlélni és minél kevesebb munkával kihúzni a munkaidejét. Ennek valódi oka a világnézeti különbségekben keresendők. Ázsiában a szellemi, míg Európában az anyagi világnézet a domináns. Minden vallásban van egy fejezet, ami a szellemi látásról és az „istenek alkonyáról” szól. Amikor is az istenek elhagyják a világot, és magukra hagyják az embereket.A szellemek világa kialszik. Ezt Ázsiában és Indiában a „Júga-Káli” korszaknak nevezik. Az istenek elmentek és tényleg magára hagyták az embereket a boldogulás reményében. Ezt megértve az ázsiai emberek nem akarnak felesleges tárgyakat, eszközöket birtokolni, csak annyit, ami a megélhetéshez nélkülözhetetlen. Számukra a lélek fejődése a fontos. Erre koncentrálnak, megpróbálják a jelenben jól érezni magukat és elfogadják a sorsukat.Az Európai ember egy életen keresztül gyűjti, halmozza az élet feltételeit, hogy nagyobb lakás kell, de egy nyaraló is kell, meg mellé egy luxusautó is. Stb. De életre már nem marad ideje mert addig dúsítja,gyarapítja az élet feltételeit és olyan erőfeszítéssel,amíg az infarktus el nem viszi, de élni már nem marad ideje. Ha egy Európai és főleg Magyar cégnél kezdek Manageri pozíciót, akkor közel egy perces beszélgetés után megindul a vezetők és beosztottak panasz áradata. Az Európai ember vagy a múlt miatt bánkódik vagy a jövő miatt, aggódik, de semmiképpen nem akarja jól érezni magát a jelenben Az egyik legfegyelmezetlenebbül gondolkodó embert típus. Mondta egyik alkalommal egy Buddhista kolostor apátja, aki egy láma volt. Tehát nagyon fontos, hogy kinek hol van az értékrendje. Én tényleg csak ennyit gondolok erről. De ez nagyon fontos, mert ebben rejlik a hatékonyság és a munkaerők közötti különbség is.
Nos! Ami a szabványrendszereket illeti. Malajziában 3. fő védelmi tömörülés, létezik. Az ASEAN: A Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége, aminek tagjai: Kambodzsa, Vietnam, Laosz, Brunei. Az AFTA: Védelmi és árukizáró egyezség, ami megvédi Szingapúr, Japán és Kína üzleti befolyásolásától az országot. Végül az APEC: Csendes óceáni gazdasági együttműködés. Ami a szabványrendszereket illeti: Az FCC, PSE, ISO, CE. Szabványok a használatosak. Természetesen, ha európai piacra történik a gyártás úgy a CE. Minősítésnek megfelelő termékeket, kell előállítani és kontroláltatni. Egyre több cég tartja fontosnak az ISO 14001,18001, 16949 és 9001-es ISO tanúsítványok megszerzését. Ennek módja hasonlatos az Európai eljáráséhoz. Mindenképpen hitelesített tanúsítványkiadót kell keresni. Kézikönyv, elő audit, az elő audit eredményének kézhezvétele, majd ezt követi a tanúsító audit és végül a tanúsítvány kiadása. Sokan azt hiszik, hogy itt ér véget a folyamat. De nem! Most kezdődik a KIR fenntartásáért folytatott küzdelem. Ugyanis évi ellenőrzés és 3 évente a megkapott minősítés teljes újra vizsgálatát fogja elvégezni a tanúsítványt kiállító cég.Nagy különbségek vannak, mint árban mind pedig szemléletben a tanúsító cégek között. Cégvezetési és szabványalkalmazási módszerek: A FIFÓ, BLACK-BELT, LEAN, KAISEN, SIX-SZIGMA, INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK valójában un. „Gumi” tehát minden termelési és forgalmazó szekcióra alkalmazhatók. De meg kell érteni, hogy csak irányt mutatnak. Azzal, hogy megtanulom a főbb opcióit, még nem fogom tudni alkalmazni. Mondok egy példát az 1996-évi Toyota gyárában felfejlesztett LEAN rendszer 4-ik pontja a „Phull” az un. Húzópont beágyazása a termelési láncba. Ez az egész szabványrendszer lényege. Egy gyorsító pont, aminek a meghatározása egy kényes termelési egyensúlyt jelent. Ha ez a pont nem a megfelelő helyre kerül. Jobb esetben nem történik semmi, rosszabb esetben visszafogom a termelést és valamely ponton felhalmozás, vagy éppen anyaghiányt idézek elő. Ezeknél a sztenderdeknél tehát a térlátásban és az un. „Capture Vision” látásmód a lényeg. Cél egy állandó ingadozásmentes folyamat megtartása. Ez nem könnyű és nem is egyszerű feladat. Sokévi tapasztalatot piaci, technológiai, mechanikai, morális, háttér ismeretet igényel. Egy sikeres vállalatirányítási programhoz rendszerint megfelelő un. Integrált Vállalat Irányítási program is szükségeltetik. Erről akkor beszélünk, ha a program egy időben támogatja a pénzügyi tranzakciók, logisztika, termelés, értékesítési folyamatokat. Jelenleg a SAP, ORACLE FINANCIALS, MFG/PRO, BPSC, MRP, ERP II.- programok a legelterjedtebbek. Fontos tudni, hogy a rekordszám és kiegészítő szolgáltatások területén a SAP és BPSC programok vezetnek. Ezeket általában 1 milliárd forintot meghaladó forgalommal rendelkező cégek használják. Ennél kisebb cégeknél javasolt saját elvárások alapján megíratott programok futtatása. Fontos szemléleti tényező, hogy a dolgozók ne munkaeszközként, hanem termelőeszközként használják a programokat.
Jó, ha a programok a következő feltételeknek felelnek meg. - Modularitás, - Interaktivitás, -Szabványosíthatóság, -Egyszerű kezelhetőség -Honosíthatóság Ázsia fejlődésének titka: A termékek és technológiák lemásolásában rejlik. Ehhez néha olyan multinacionális cégek is hozzájárulnak, akik licenszeket vagy a termék finom, elektro- mechanikai alkatrészeiket adják el Kínának, azzal a kikötéssel, hogy nem szerepelhet a Multi vállalat logója, neve a terméken. Így Kína gyakorlatilag csak összeszereli a már készen kapott áramköröket és XANG néven, árusítja hazai piacra a Philips belsőt tartalmazó, mp4, I-Phone, Gps stb. termékeket.Mivel az előállítás és a munkaerő költségük igen alacsony így nehéz európai cégeknek felvenni a versenyt. Megjegyzem, hogy az ázsiai dolgozók nagy része igen képzetlen. Termelésüket, képzett nyugat-Európai mérnök gárda irányítja, akiket nagy fizetéssel csábítanak az országba.De ami igazán egyedi és hatékony a kínai területeken a kommunista vezetés, ami egységbe zárja a társadalmat és a megtermelt anyagiak koncentrálása. Gyakorlatilag multinacionális cégek tömörülnek, és dollár milliárdokkal játszanak MONOPOLI-t. Tévedés azt hinni, hogy Kína értéktelen rossz minőségű árúkkal árasztja el a világot. Ázsia, Balkán és kelet-Európa nagy részét igen. Bár ha kiszámolom, hogy egy pár minőségi Olasz cipő 14, 000 Ft. Ennek élettartama 4-év. Ha évente 1 pár hasonló kinézetű Kínai cipőt vásárolok melynek ára 4-év alatt 10, 000 Ft. Akkor felteszem a kérdést melyik is éri meg jobban? De a nyugati területekre kiemelten jó minőségű árúkat exportálnak. Nincs olyan technológia, amit le ne másolnának és alkalmaznának. Életemben először Kínában használhattam kerámia fröccsszerszámokat. A LID gyártást is ott tanulhattam meg gyakorlati szinten. A kulturális és világnézeti háttér is meghatározó. Valaha elindult a kultúra Indiából,
Kínából, azután eljutott Babilon, Egyiptom, Görögség, Róma, és USA. Azt gondolom, hogy 50-60 év múlva nem Európa és az Egyesült Államok, lesz a világ kulturális és gazdasági központjai, hanem Kína, Japán, Hong-Kong Stb. És most újra visszamegy.Azt gondolom ideje elkezdeni a Kína nyelv tanulását a jövőbeli érvényesülésünkhöz. Részlet…

More Related Content

Európai és Ázsiai szabványrendszerek

  • 1. Szirmay Rókus,Igazgató előadás az Európai és Ázsiai szabvány rendszerekről. Részlet:Szirmai Rókus Moszkvában és Ázsiában edződött Polimer- technológus Mérnök-Manager előadásából. Helyszín Szeged. JATE. Időpont 2011. május 14. Azt gondolom az alapvető ellentétek a kultúrában, gyökereznek. Az ázsiai emberek mindig „és”- be, míg az európai emberek állandóan „vagylagosságban” tehát egyértelműséget követelve gondolkodnak. Itt látom a nagy különbséget. Míg egy ázsiai ember úgy indul munkába, , hogy a túlélésért fog dolgozni és ezért minden tudását és erejét latba veti. Teszi mindezt 47-51, 000 Ft-ért. Az európai ember megpróbálja túlélni és minél kevesebb munkával kihúzni a munkaidejét. Ennek valódi oka a világnézeti különbségekben keresendők. Ázsiában a szellemi, míg Európában az anyagi világnézet a domináns. Minden vallásban van egy fejezet, ami a szellemi látásról és az „istenek alkonyáról” szól. Amikor is az istenek elhagyják a világot, és magukra hagyják az embereket.A szellemek világa kialszik. Ezt Ázsiában és Indiában a „Júga-Káli” korszaknak nevezik. Az istenek elmentek és tényleg magára hagyták az embereket a boldogulás reményében. Ezt megértve az ázsiai emberek nem akarnak felesleges tárgyakat, eszközöket birtokolni, csak annyit, ami a megélhetéshez nélkülözhetetlen. Számukra a lélek fejődése a fontos. Erre koncentrálnak, megpróbálják a jelenben jól érezni magukat és elfogadják a sorsukat.Az Európai ember egy életen keresztül gyűjti, halmozza az élet feltételeit, hogy nagyobb lakás kell, de egy nyaraló is kell, meg mellé egy luxusautó is. Stb. De életre már nem marad ideje mert addig dúsítja,gyarapítja az élet feltételeit és olyan erőfeszítéssel,amíg az infarktus el nem viszi, de élni már nem marad ideje. Ha egy Európai és főleg Magyar cégnél kezdek Manageri pozíciót, akkor közel egy perces beszélgetés után megindul a vezetők és beosztottak panasz áradata. Az Európai ember vagy a múlt miatt bánkódik vagy a jövő miatt, aggódik, de semmiképpen nem akarja jól érezni magát a jelenben Az egyik legfegyelmezetlenebbül gondolkodó embert típus. Mondta egyik alkalommal egy Buddhista kolostor apátja, aki egy láma volt. Tehát nagyon fontos, hogy kinek hol van az értékrendje. Én tényleg csak ennyit gondolok erről. De ez nagyon fontos, mert ebben rejlik a hatékonyság és a munkaerők közötti különbség is.
  • 2. Nos! Ami a szabványrendszereket illeti. Malajziában 3. fő védelmi tömörülés, létezik. Az ASEAN: A Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége, aminek tagjai: Kambodzsa, Vietnam, Laosz, Brunei. Az AFTA: Védelmi és árukizáró egyezség, ami megvédi Szingapúr, Japán és Kína üzleti befolyásolásától az országot. Végül az APEC: Csendes óceáni gazdasági együttműködés. Ami a szabványrendszereket illeti: Az FCC, PSE, ISO, CE. Szabványok a használatosak. Természetesen, ha európai piacra történik a gyártás úgy a CE. Minősítésnek megfelelő termékeket, kell előállítani és kontroláltatni. Egyre több cég tartja fontosnak az ISO 14001,18001, 16949 és 9001-es ISO tanúsítványok megszerzését. Ennek módja hasonlatos az Európai eljáráséhoz. Mindenképpen hitelesített tanúsítványkiadót kell keresni. Kézikönyv, elő audit, az elő audit eredményének kézhezvétele, majd ezt követi a tanúsító audit és végül a tanúsítvány kiadása. Sokan azt hiszik, hogy itt ér véget a folyamat. De nem! Most kezdődik a KIR fenntartásáért folytatott küzdelem. Ugyanis évi ellenőrzés és 3 évente a megkapott minősítés teljes újra vizsgálatát fogja elvégezni a tanúsítványt kiállító cég.Nagy különbségek vannak, mint árban mind pedig szemléletben a tanúsító cégek között. Cégvezetési és szabványalkalmazási módszerek: A FIFÓ, BLACK-BELT, LEAN, KAISEN, SIX-SZIGMA, INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK valójában un. „Gumi” tehát minden termelési és forgalmazó szekcióra alkalmazhatók. De meg kell érteni, hogy csak irányt mutatnak. Azzal, hogy megtanulom a főbb opcióit, még nem fogom tudni alkalmazni. Mondok egy példát az 1996-évi Toyota gyárában felfejlesztett LEAN rendszer 4-ik pontja a „Phull” az un. Húzópont beágyazása a termelési láncba. Ez az egész szabványrendszer lényege. Egy gyorsító pont, aminek a meghatározása egy kényes termelési egyensúlyt jelent. Ha ez a pont nem a megfelelő helyre kerül. Jobb esetben nem történik semmi, rosszabb esetben visszafogom a termelést és valamely ponton felhalmozás, vagy éppen anyaghiányt idézek elő. Ezeknél a sztenderdeknél tehát a térlátásban és az un. „Capture Vision” látásmód a lényeg. Cél egy állandó ingadozásmentes folyamat megtartása. Ez nem könnyű és nem is egyszerű feladat. Sokévi tapasztalatot piaci, technológiai, mechanikai, morális, háttér ismeretet igényel. Egy sikeres vállalatirányítási programhoz rendszerint megfelelő un. Integrált Vállalat Irányítási program is szükségeltetik. Erről akkor beszélünk, ha a program egy időben támogatja a pénzügyi tranzakciók, logisztika, termelés, értékesítési folyamatokat. Jelenleg a SAP, ORACLE FINANCIALS, MFG/PRO, BPSC, MRP, ERP II.- programok a legelterjedtebbek. Fontos tudni, hogy a rekordszám és kiegészítő szolgáltatások területén a SAP és BPSC programok vezetnek. Ezeket általában 1 milliárd forintot meghaladó forgalommal rendelkező cégek használják. Ennél kisebb cégeknél javasolt saját elvárások alapján megíratott programok futtatása. Fontos szemléleti tényező, hogy a dolgozók ne munkaeszközként, hanem termelőeszközként használják a programokat.
  • 3. Jó, ha a programok a következő feltételeknek felelnek meg. - Modularitás, - Interaktivitás, -Szabványosíthatóság, -Egyszerű kezelhetőség -Honosíthatóság Ázsia fejlődésének titka: A termékek és technológiák lemásolásában rejlik. Ehhez néha olyan multinacionális cégek is hozzájárulnak, akik licenszeket vagy a termék finom, elektro- mechanikai alkatrészeiket adják el Kínának, azzal a kikötéssel, hogy nem szerepelhet a Multi vállalat logója, neve a terméken. Így Kína gyakorlatilag csak összeszereli a már készen kapott áramköröket és XANG néven, árusítja hazai piacra a Philips belsőt tartalmazó, mp4, I-Phone, Gps stb. termékeket.Mivel az előállítás és a munkaerő költségük igen alacsony így nehéz európai cégeknek felvenni a versenyt. Megjegyzem, hogy az ázsiai dolgozók nagy része igen képzetlen. Termelésüket, képzett nyugat-Európai mérnök gárda irányítja, akiket nagy fizetéssel csábítanak az országba.De ami igazán egyedi és hatékony a kínai területeken a kommunista vezetés, ami egységbe zárja a társadalmat és a megtermelt anyagiak koncentrálása. Gyakorlatilag multinacionális cégek tömörülnek, és dollár milliárdokkal játszanak MONOPOLI-t. Tévedés azt hinni, hogy Kína értéktelen rossz minőségű árúkkal árasztja el a világot. Ázsia, Balkán és kelet-Európa nagy részét igen. Bár ha kiszámolom, hogy egy pár minőségi Olasz cipő 14, 000 Ft. Ennek élettartama 4-év. Ha évente 1 pár hasonló kinézetű Kínai cipőt vásárolok melynek ára 4-év alatt 10, 000 Ft. Akkor felteszem a kérdést melyik is éri meg jobban? De a nyugati területekre kiemelten jó minőségű árúkat exportálnak. Nincs olyan technológia, amit le ne másolnának és alkalmaznának. Életemben először Kínában használhattam kerámia fröccsszerszámokat. A LID gyártást is ott tanulhattam meg gyakorlati szinten. A kulturális és világnézeti háttér is meghatározó. Valaha elindult a kultúra Indiából,
  • 4. Kínából, azután eljutott Babilon, Egyiptom, Görögség, Róma, és USA. Azt gondolom, hogy 50-60 év múlva nem Európa és az Egyesült Államok, lesz a világ kulturális és gazdasági központjai, hanem Kína, Japán, Hong-Kong Stb. És most újra visszamegy.Azt gondolom ideje elkezdeni a Kína nyelv tanulását a jövőbeli érvényesülésünkhöz. Részlet…