際際滷

際際滷Share a Scribd company logo
Orvosdiagnosztikai Laborat坦riumi Analitikus Szak 
2007. I. f辿l辿v 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 
Informatika 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 
I. 
Harangi Gabriella
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 
Adat: T辿nyek, fogalmak, jelens辿gek olyan 
formai megjelen辿se, amely alkalmas kommunik叩ci坦ra, 
辿rtelmez辿sre vagy feldolgoz叩sra. 
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 
Ismeret: Az 旦sszef端gg辿seiben l叩tott 
adathalmaz. 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 
Inform叩ci坦: Az adatnak tulajdon鱈tott 
jelent辿s. Olyan k旦zlem辿ny, melynek h鱈r辿rt辿ke van. 
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 
Program: V辿ges sz叩m炭 l辿p辿sekbl 叩ll坦 
utas鱈t叩ssorozat. 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 
ODLA 
Informatika 
Alapfogalmak: 
2007/I. Harangi Gabriella
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 
A sz叩m鱈t坦g辿p fogalma: T辿nyek, 
fogalmak, jelens辿gek olyan formai megjelen辿se, 
amely alkalmas kommunik叩ci坦ra, 辿rtelmez辿sre vagy 
feldolgoz叩sra. 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 
H叩tt辿r: Nagy mennyis辿g撤 adat t叩rol叩sa 辿s 
feldolgoz叩sa volt a f mozgat坦rug坦ja a 
sz叩m鱈t叩studom叩ny fejld辿s辿nek. Adatkezel辿si, 
statisztikai, katonai c辿lok. 
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 
ODLA 
Informatika 
A sz叩m鱈t坦g辿p: 
2007/I. Harangi Gabriella
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 
Sz叩m鱈t坦g辿p alapm撤veletekre 
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 
Pascal: sszead坦- 辿s kivon坦g辿p elve. 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 
Leibnitz: Pascal tervei alapj叩n, els mechanikus 
sz叩m鱈t坦g辿p, amely a n辿gy alapm撤velet elv辿gz辿s辿re 
alkalmas. (1671) 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 
Lyukk叩rty叩s g辿pek 
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 
Joseph Marie Jacquard: Automatikus sz旦vsz辿k. 
(1808) 
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 
Charles Babbage: Els programmal vez辿relt 
sz叩m鱈t坦g辿p, lyukk叩rtyavez辿relt adatfeldolgoz坦 rendszer 
tervezete. (1825) 
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 
Hermann Hollerith: Lyukk叩rtya feldolgoz叩s g辿pi 
technik叩j叩nak bevezet辿se. Amerikai n辿psz叩ml叩l叩s (1890) 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 
ODLA 
Informatika 
T旦rt辿neti 叩ttekint辿s: 
Mechanikus rendszerek 
2007/I. Harangi Gabriella
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 
ENIAC (1944) 
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 
Az els elektronikus sz叩m鱈t坦g辿p. 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 
M叩s m撤veletekre is k辿pes. (Felt辿telek vizsg叩lata, 
d旦nt辿sek, adatbevitel 辿s kivitel, stb.) 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 
UNIVAC (1946) 
0 1 0 1 Kereskedelmi 1 1 0 1 0 forgalomba 1 0 0 ker端lt. 
0 1 0 0 0 
Neumann J叩nos (1903-1957) elvei alapj叩n k辿sz端lt. 
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 
Szem辿lyi sz叩m鱈t坦g辿pek - PC 
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 
Elindult t辿rh坦d鱈t坦 炭tj叩ra, mely napjainkban is tart. 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 
N旦vekv kapacit叩s, sebess辿g, felhaszn叩l叩si ter端let, 
elterjedts辿g. 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 
ODLA 
Informatika 
T旦rt辿neti 叩ttekint辿s: 
Elektronikus rendszerek 
2007/I. Harangi Gabriella
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 
 Soros utas鱈t叩s-v辿grehat叩s. 
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 
 Kettes sz叩mrendszer haszn叩lata. 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 
 Bels mem坦ria (operat鱈v t叩r) 
haszn叩lata a program 辿s az adatok 
t叩rol叩s叩ra. 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 
 Teljesen elektronikus m撤k旦d辿s. 
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 
 Sz辿les k旦r撤 felhaszn叩lhat坦s叩g. 
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 
ODLA 
Informatika 
Neumann-elv: 
2007/I. Harangi Gabriella
 Alapja: 0, 1 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 
 20 = 1, 21 = 2, 22 = 4, ... 
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 
 0/1 0/1 0/1 0/1  0/1 
1 2 4 8 2n 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 
 Az inform叩ci坦 legkisebb t叩rol叩si egys辿ge a bit 
(Binary Digit). 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 
 8 bit = 1 Byte 
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 
28 辿rt辿k = 256 (Felvehet 辿rt辿kek: 0-255) 
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 
0 0 0 1 0 1 0 1 = 21 
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 
 210 Byte (1024 Byte) = 1 kByte (1 kB) 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 
210 kByte = 1 Mbyte (1 MB) 
210 MByte = 1 GByte (1 GB) 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 
ODLA 
Informatika 
Kettes sz叩mrendszer: 
2007/I. Harangi Gabriella
CPU (K旦zponti Vez辿rl Egys辿g): 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 
CU: 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 
辿rtelmez, 旦sszehangol, 
szervez 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 
Operat鱈v t叩r: 
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 
A mem坦ria, ahol az adatok 
1 辿s a 0 programok 0 1 0 t叩rol坦dnak. 
1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 
Cache: 
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 
Gyors鱈坦t叩r 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 
Perif辿ria:Minden m叩s, ami nem tartozik a CPU-hoz 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 
ODLA 
Informatika 
Logikai fel辿p鱈t辿s: 
2007/I. Harangi Gabriella
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 
Hardver: A sz叩m鱈t坦g辿p fizikai, megfoghat坦 
alkot坦elemeinek 旦sszess辿ge. A sz叩m鱈t坦g辿p m撤szaki 
megval坦s鱈t叩sa. 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 
Szoftver: A szellemi term辿kek 旦sszess辿ge. 
A hardveregys辿geket m撤k旦dtet programok 辿s azok 
dokument叩ci坦nak 旦sszess辿ge. 
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 
ODLA 
Informatika 
A test 辿s a l辿lek: 
2007/I. Harangi Gabriella
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 
T叩pegys辿g: A sz叩m鱈t坦g辿p motorja. 
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 
Alaplap: Az alaplapon tal叩lhat坦k a m撤k旦d辿s 
szempontj叩b坦l elengedhetetlen端l fontos elemek, 鱈gy a 
processzor 辿s a mem坦ria is. 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 
Bv鱈thely (Slot): A nem az alaplapon 
tal叩lhat坦 kieg辿sz鱈t k叩rty叩k csatlakoztat叩si fel端lete. 
K端l旦nb旦z t鱈pusok, k端l旦nb旦z egys辿gek ill. gener叩ci坦k 
sz叩m叩ra 
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 
Portok: A perif辿ri叩k k端ls kapcsol坦d叩si pontjai. 
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 
ODLA 
Informatika 
Fizikai fel辿p鱈t辿s: 
2007/I. Harangi Gabriella
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 
Bemeneti eszk旦z旦k: 
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 
Billenty撤zet 
Eg辿r 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 
Mikrofon 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 
Szkenner 
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 
Kimeneti eszk旦z旦k: 
Monitor 
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 
Nyomtat坦 
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 
Hangfal 
Plotter 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 
ODLA 
Informatika 
Be- 辿s kimeneti egys辿gek: 
2007/I. Harangi Gabriella
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 
M叩gneses adatt叩rol坦k: 
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 
 Hajl辿kony lemez (Floppy) 
 Merevlemez (Winchester) 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 
 M叩gnesszalagos adatt叩rol坦 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 
Optikai adatt叩rol坦k: 
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 
 CD-ROM, CD-RW 
 DVD-R, DVD-RW, DVD+R, DVD+RW 
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 
Flash mem坦ria: 
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 
 Pendrive 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 
ODLA 
Informatika 
H叩tt辿rt叩rol坦k: 
2007/I. Harangi Gabriella
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 
Rendszerszoftverek: 
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 
Nem m叩s, mint az Oper叩ci坦s Rendszer. A sz叩m鱈t坦g辿p 
m撤k旦d辿s辿t biztos鱈tj叩k. MSDOS, Unix, OS/2, Linux, 
Windows, eComStation. 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 
Felhaszn叩l坦i programok: 
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 
A felhaszn叩l坦k 叩ltal叩nos 辿s egyedi ig辿nyeinek 
kiel辿g鱈t辿s辿re. 
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 
Rendszerk旦zeli alkalmaz叩sok, biztons叩g, 
haszn叩lhat坦s叩g. 
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 
Irodai, sz坦rakoztat坦 programok. 
Fejleszti k旦rnyezetek. 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 
ODLA 
Informatika 
Szoftverek csoportos鱈t叩sa: 
2007/I. Harangi Gabriella
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 
 Csoportos鱈t叩s: 
 Felhaszn叩l坦k sz叩ma szerint 
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 
 Egyfelhaszn叩l坦s (DOS) 
 T旦bbfelhaszn叩l坦s (Unix) 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 
 Feldolgoz叩s m坦dja szerint 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 
 K旦tegelt (DOS  Batch file) 
 Interakt鱈v (mai rendszerek) 
 Val坦s idej撤 (ipari alkalmaz叩sok) 
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 
 Egy idben futtathat坦 programok sz叩ma szerint 
 Monoprogramoz叩s 
 Multiprogramoz叩s (multitasking) 
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 
Preempt鱈v (idoszt叩sos elv) 
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 
Kooperat鱈v 
 Szerver vagy kliens 
1 1 0 1 1 1 0 1 0 
ODLA 
Informatika 
Oper叩ci坦s rendszer: 
< Priorit叩sos 
2007/I. Harangi Gabriella

More Related Content

IT alapok

  • 1. Orvosdiagnosztikai Laborat坦riumi Analitikus Szak 2007. I. f辿l辿v 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 Informatika 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 1 1 0 1 1 1 0 1 0 I. Harangi Gabriella
  • 2. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 Adat: T辿nyek, fogalmak, jelens辿gek olyan formai megjelen辿se, amely alkalmas kommunik叩ci坦ra, 辿rtelmez辿sre vagy feldolgoz叩sra. 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 Ismeret: Az 旦sszef端gg辿seiben l叩tott adathalmaz. 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 Inform叩ci坦: Az adatnak tulajdon鱈tott jelent辿s. Olyan k旦zlem辿ny, melynek h鱈r辿rt辿ke van. 1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 Program: V辿ges sz叩m炭 l辿p辿sekbl 叩ll坦 utas鱈t叩ssorozat. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 1 1 0 1 1 1 0 1 0 ODLA Informatika Alapfogalmak: 2007/I. Harangi Gabriella
  • 3. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 A sz叩m鱈t坦g辿p fogalma: T辿nyek, fogalmak, jelens辿gek olyan formai megjelen辿se, amely alkalmas kommunik叩ci坦ra, 辿rtelmez辿sre vagy feldolgoz叩sra. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 H叩tt辿r: Nagy mennyis辿g撤 adat t叩rol叩sa 辿s feldolgoz叩sa volt a f mozgat坦rug坦ja a sz叩m鱈t叩studom叩ny fejld辿s辿nek. Adatkezel辿si, statisztikai, katonai c辿lok. 0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 1 1 0 1 1 1 0 1 0 ODLA Informatika A sz叩m鱈t坦g辿p: 2007/I. Harangi Gabriella
  • 4. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 Sz叩m鱈t坦g辿p alapm撤veletekre 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 Pascal: sszead坦- 辿s kivon坦g辿p elve. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 Leibnitz: Pascal tervei alapj叩n, els mechanikus sz叩m鱈t坦g辿p, amely a n辿gy alapm撤velet elv辿gz辿s辿re alkalmas. (1671) 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 Lyukk叩rty叩s g辿pek 0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 Joseph Marie Jacquard: Automatikus sz旦vsz辿k. (1808) 1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 Charles Babbage: Els programmal vez辿relt sz叩m鱈t坦g辿p, lyukk叩rtyavez辿relt adatfeldolgoz坦 rendszer tervezete. (1825) 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 Hermann Hollerith: Lyukk叩rtya feldolgoz叩s g辿pi technik叩j叩nak bevezet辿se. Amerikai n辿psz叩ml叩l叩s (1890) 1 1 0 1 1 1 0 1 0 ODLA Informatika T旦rt辿neti 叩ttekint辿s: Mechanikus rendszerek 2007/I. Harangi Gabriella
  • 5. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 ENIAC (1944) 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 Az els elektronikus sz叩m鱈t坦g辿p. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 M叩s m撤veletekre is k辿pes. (Felt辿telek vizsg叩lata, d旦nt辿sek, adatbevitel 辿s kivitel, stb.) 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 UNIVAC (1946) 0 1 0 1 Kereskedelmi 1 1 0 1 0 forgalomba 1 0 0 ker端lt. 0 1 0 0 0 Neumann J叩nos (1903-1957) elvei alapj叩n k辿sz端lt. 1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 Szem辿lyi sz叩m鱈t坦g辿pek - PC 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 Elindult t辿rh坦d鱈t坦 炭tj叩ra, mely napjainkban is tart. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 N旦vekv kapacit叩s, sebess辿g, felhaszn叩l叩si ter端let, elterjedts辿g. 1 1 0 1 1 1 0 1 0 ODLA Informatika T旦rt辿neti 叩ttekint辿s: Elektronikus rendszerek 2007/I. Harangi Gabriella
  • 6. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 Soros utas鱈t叩s-v辿grehat叩s. 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 Kettes sz叩mrendszer haszn叩lata. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 Bels mem坦ria (operat鱈v t叩r) haszn叩lata a program 辿s az adatok t叩rol叩s叩ra. 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 Teljesen elektronikus m撤k旦d辿s. 1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 Sz辿les k旦r撤 felhaszn叩lhat坦s叩g. 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 1 1 0 1 1 1 0 1 0 ODLA Informatika Neumann-elv: 2007/I. Harangi Gabriella
  • 7. Alapja: 0, 1 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 20 = 1, 21 = 2, 22 = 4, ... 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 0/1 0/1 0/1 0/1 0/1 1 2 4 8 2n 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 Az inform叩ci坦 legkisebb t叩rol叩si egys辿ge a bit (Binary Digit). 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 8 bit = 1 Byte 0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 28 辿rt辿k = 256 (Felvehet 辿rt辿kek: 0-255) 1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 0 0 1 0 1 0 1 = 21 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 210 Byte (1024 Byte) = 1 kByte (1 kB) 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 210 kByte = 1 Mbyte (1 MB) 210 MByte = 1 GByte (1 GB) 1 1 0 1 1 1 0 1 0 ODLA Informatika Kettes sz叩mrendszer: 2007/I. Harangi Gabriella
  • 8. CPU (K旦zponti Vez辿rl Egys辿g): 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 CU: 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 辿rtelmez, 旦sszehangol, szervez 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 Operat鱈v t叩r: 0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 A mem坦ria, ahol az adatok 1 辿s a 0 programok 0 1 0 t叩rol坦dnak. 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 Cache: 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 Gyors鱈坦t叩r 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 Perif辿ria:Minden m叩s, ami nem tartozik a CPU-hoz 1 1 0 1 1 1 0 1 0 ODLA Informatika Logikai fel辿p鱈t辿s: 2007/I. Harangi Gabriella
  • 9. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 Hardver: A sz叩m鱈t坦g辿p fizikai, megfoghat坦 alkot坦elemeinek 旦sszess辿ge. A sz叩m鱈t坦g辿p m撤szaki megval坦s鱈t叩sa. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 Szoftver: A szellemi term辿kek 旦sszess辿ge. A hardveregys辿geket m撤k旦dtet programok 辿s azok dokument叩ci坦nak 旦sszess辿ge. 0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 1 1 0 1 1 1 0 1 0 ODLA Informatika A test 辿s a l辿lek: 2007/I. Harangi Gabriella
  • 10. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 T叩pegys辿g: A sz叩m鱈t坦g辿p motorja. 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 Alaplap: Az alaplapon tal叩lhat坦k a m撤k旦d辿s szempontj叩b坦l elengedhetetlen端l fontos elemek, 鱈gy a processzor 辿s a mem坦ria is. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 Bv鱈thely (Slot): A nem az alaplapon tal叩lhat坦 kieg辿sz鱈t k叩rty叩k csatlakoztat叩si fel端lete. K端l旦nb旦z t鱈pusok, k端l旦nb旦z egys辿gek ill. gener叩ci坦k sz叩m叩ra 0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 Portok: A perif辿ri叩k k端ls kapcsol坦d叩si pontjai. 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 1 1 0 1 1 1 0 1 0 ODLA Informatika Fizikai fel辿p鱈t辿s: 2007/I. Harangi Gabriella
  • 11. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 Bemeneti eszk旦z旦k: 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 Billenty撤zet Eg辿r 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 Mikrofon 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 Szkenner 0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 Kimeneti eszk旦z旦k: Monitor 1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 Nyomtat坦 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 Hangfal Plotter 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 1 1 0 1 1 1 0 1 0 ODLA Informatika Be- 辿s kimeneti egys辿gek: 2007/I. Harangi Gabriella
  • 12. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 M叩gneses adatt叩rol坦k: 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 Hajl辿kony lemez (Floppy) Merevlemez (Winchester) 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 M叩gnesszalagos adatt叩rol坦 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 Optikai adatt叩rol坦k: 0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 CD-ROM, CD-RW DVD-R, DVD-RW, DVD+R, DVD+RW 1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 Flash mem坦ria: 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 Pendrive 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 1 1 0 1 1 1 0 1 0 ODLA Informatika H叩tt辿rt叩rol坦k: 2007/I. Harangi Gabriella
  • 13. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 Rendszerszoftverek: 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 Nem m叩s, mint az Oper叩ci坦s Rendszer. A sz叩m鱈t坦g辿p m撤k旦d辿s辿t biztos鱈tj叩k. MSDOS, Unix, OS/2, Linux, Windows, eComStation. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 Felhaszn叩l坦i programok: 0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 A felhaszn叩l坦k 叩ltal叩nos 辿s egyedi ig辿nyeinek kiel辿g鱈t辿s辿re. 1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 Rendszerk旦zeli alkalmaz叩sok, biztons叩g, haszn叩lhat坦s叩g. 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 Irodai, sz坦rakoztat坦 programok. Fejleszti k旦rnyezetek. 1 1 0 1 1 1 0 1 0 ODLA Informatika Szoftverek csoportos鱈t叩sa: 2007/I. Harangi Gabriella
  • 14. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0 Csoportos鱈t叩s: Felhaszn叩l坦k sz叩ma szerint 0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 Egyfelhaszn叩l坦s (DOS) T旦bbfelhaszn叩l坦s (Unix) 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 Feldolgoz叩s m坦dja szerint 1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0 K旦tegelt (DOS Batch file) Interakt鱈v (mai rendszerek) Val坦s idej撤 (ipari alkalmaz叩sok) 0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 Egy idben futtathat坦 programok sz叩ma szerint Monoprogramoz叩s Multiprogramoz叩s (multitasking) 0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 Preempt鱈v (idoszt叩sos elv) 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 Kooperat鱈v Szerver vagy kliens 1 1 0 1 1 1 0 1 0 ODLA Informatika Oper叩ci坦s rendszer: < Priorit叩sos 2007/I. Harangi Gabriella