IT alapok
- 1. Orvosdiagnosztikai Laborat坦riumi Analitikus Szak
2007. I. f辿l辿v
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0
Informatika
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0
1 1 0 1 1 1 0 1 0
I.
Harangi Gabriella
- 2. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0
Adat: T辿nyek, fogalmak, jelens辿gek olyan
formai megjelen辿se, amely alkalmas kommunik叩ci坦ra,
辿rtelmez辿sre vagy feldolgoz叩sra.
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1
Ismeret: Az 旦sszef端gg辿seiben l叩tott
adathalmaz.
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0
Inform叩ci坦: Az adatnak tulajdon鱈tott
jelent辿s. Olyan k旦zlem辿ny, melynek h鱈r辿rt辿ke van.
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0
Program: V辿ges sz叩m炭 l辿p辿sekbl 叩ll坦
utas鱈t叩ssorozat.
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0
1 1 0 1 1 1 0 1 0
ODLA
Informatika
Alapfogalmak:
2007/I. Harangi Gabriella
- 3. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0
A sz叩m鱈t坦g辿p fogalma: T辿nyek,
fogalmak, jelens辿gek olyan formai megjelen辿se,
amely alkalmas kommunik叩ci坦ra, 辿rtelmez辿sre vagy
feldolgoz叩sra.
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0
H叩tt辿r: Nagy mennyis辿g撤 adat t叩rol叩sa 辿s
feldolgoz叩sa volt a f mozgat坦rug坦ja a
sz叩m鱈t叩studom叩ny fejld辿s辿nek. Adatkezel辿si,
statisztikai, katonai c辿lok.
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0
1 1 0 1 1 1 0 1 0
ODLA
Informatika
A sz叩m鱈t坦g辿p:
2007/I. Harangi Gabriella
- 4. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0
Sz叩m鱈t坦g辿p alapm撤veletekre
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0
Pascal: sszead坦- 辿s kivon坦g辿p elve.
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1
Leibnitz: Pascal tervei alapj叩n, els mechanikus
sz叩m鱈t坦g辿p, amely a n辿gy alapm撤velet elv辿gz辿s辿re
alkalmas. (1671)
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0
Lyukk叩rty叩s g辿pek
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0
Joseph Marie Jacquard: Automatikus sz旦vsz辿k.
(1808)
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0
Charles Babbage: Els programmal vez辿relt
sz叩m鱈t坦g辿p, lyukk叩rtyavez辿relt adatfeldolgoz坦 rendszer
tervezete. (1825)
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0
Hermann Hollerith: Lyukk叩rtya feldolgoz叩s g辿pi
technik叩j叩nak bevezet辿se. Amerikai n辿psz叩ml叩l叩s (1890)
1 1 0 1 1 1 0 1 0
ODLA
Informatika
T旦rt辿neti 叩ttekint辿s:
Mechanikus rendszerek
2007/I. Harangi Gabriella
- 5. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0
ENIAC (1944)
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0
Az els elektronikus sz叩m鱈t坦g辿p.
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1
M叩s m撤veletekre is k辿pes. (Felt辿telek vizsg叩lata,
d旦nt辿sek, adatbevitel 辿s kivitel, stb.)
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0
UNIVAC (1946)
0 1 0 1 Kereskedelmi 1 1 0 1 0 forgalomba 1 0 0 ker端lt.
0 1 0 0 0
Neumann J叩nos (1903-1957) elvei alapj叩n k辿sz端lt.
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0
Szem辿lyi sz叩m鱈t坦g辿pek - PC
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0
Elindult t辿rh坦d鱈t坦 炭tj叩ra, mely napjainkban is tart.
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0
N旦vekv kapacit叩s, sebess辿g, felhaszn叩l叩si ter端let,
elterjedts辿g.
1 1 0 1 1 1 0 1 0
ODLA
Informatika
T旦rt辿neti 叩ttekint辿s:
Elektronikus rendszerek
2007/I. Harangi Gabriella
- 6. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0
Soros utas鱈t叩s-v辿grehat叩s.
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0
Kettes sz叩mrendszer haszn叩lata.
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1
Bels mem坦ria (operat鱈v t叩r)
haszn叩lata a program 辿s az adatok
t叩rol叩s叩ra.
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0
Teljesen elektronikus m撤k旦d辿s.
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0
Sz辿les k旦r撤 felhaszn叩lhat坦s叩g.
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0
1 1 0 1 1 1 0 1 0
ODLA
Informatika
Neumann-elv:
2007/I. Harangi Gabriella
- 7. Alapja: 0, 1
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0
20 = 1, 21 = 2, 22 = 4, ...
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0
0/1 0/1 0/1 0/1 0/1
1 2 4 8 2n
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1
Az inform叩ci坦 legkisebb t叩rol叩si egys辿ge a bit
(Binary Digit).
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0
8 bit = 1 Byte
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0
28 辿rt辿k = 256 (Felvehet 辿rt辿kek: 0-255)
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0
0 0 0 1 0 1 0 1 = 21
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0
210 Byte (1024 Byte) = 1 kByte (1 kB)
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0
210 kByte = 1 Mbyte (1 MB)
210 MByte = 1 GByte (1 GB)
1 1 0 1 1 1 0 1 0
ODLA
Informatika
Kettes sz叩mrendszer:
2007/I. Harangi Gabriella
- 8. CPU (K旦zponti Vez辿rl Egys辿g):
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0
CU:
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1
辿rtelmez, 旦sszehangol,
szervez
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0
Operat鱈v t叩r:
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0
A mem坦ria, ahol az adatok
1 辿s a 0 programok 0 1 0 t叩rol坦dnak.
1 0 1 1 1 1 0 1 1 0
Cache:
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0
Gyors鱈坦t叩r
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0
Perif辿ria:Minden m叩s, ami nem tartozik a CPU-hoz
1 1 0 1 1 1 0 1 0
ODLA
Informatika
Logikai fel辿p鱈t辿s:
2007/I. Harangi Gabriella
- 9. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0
Hardver: A sz叩m鱈t坦g辿p fizikai, megfoghat坦
alkot坦elemeinek 旦sszess辿ge. A sz叩m鱈t坦g辿p m撤szaki
megval坦s鱈t叩sa.
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0
Szoftver: A szellemi term辿kek 旦sszess辿ge.
A hardveregys辿geket m撤k旦dtet programok 辿s azok
dokument叩ci坦nak 旦sszess辿ge.
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0
1 1 0 1 1 1 0 1 0
ODLA
Informatika
A test 辿s a l辿lek:
2007/I. Harangi Gabriella
- 10. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0
T叩pegys辿g: A sz叩m鱈t坦g辿p motorja.
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0
Alaplap: Az alaplapon tal叩lhat坦k a m撤k旦d辿s
szempontj叩b坦l elengedhetetlen端l fontos elemek, 鱈gy a
processzor 辿s a mem坦ria is.
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0
Bv鱈thely (Slot): A nem az alaplapon
tal叩lhat坦 kieg辿sz鱈t k叩rty叩k csatlakoztat叩si fel端lete.
K端l旦nb旦z t鱈pusok, k端l旦nb旦z egys辿gek ill. gener叩ci坦k
sz叩m叩ra
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0
Portok: A perif辿ri叩k k端ls kapcsol坦d叩si pontjai.
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0
1 1 0 1 1 1 0 1 0
ODLA
Informatika
Fizikai fel辿p鱈t辿s:
2007/I. Harangi Gabriella
- 11. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0
Bemeneti eszk旦z旦k:
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0
Billenty撤zet
Eg辿r
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1
Mikrofon
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0
Szkenner
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0
Kimeneti eszk旦z旦k:
Monitor
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0
Nyomtat坦
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0
Hangfal
Plotter
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0
1 1 0 1 1 1 0 1 0
ODLA
Informatika
Be- 辿s kimeneti egys辿gek:
2007/I. Harangi Gabriella
- 12. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0
M叩gneses adatt叩rol坦k:
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0
Hajl辿kony lemez (Floppy)
Merevlemez (Winchester)
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1
M叩gnesszalagos adatt叩rol坦
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0
Optikai adatt叩rol坦k:
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0
CD-ROM, CD-RW
DVD-R, DVD-RW, DVD+R, DVD+RW
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0
Flash mem坦ria:
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0
Pendrive
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0
1 1 0 1 1 1 0 1 0
ODLA
Informatika
H叩tt辿rt叩rol坦k:
2007/I. Harangi Gabriella
- 13. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0
Rendszerszoftverek:
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0
Nem m叩s, mint az Oper叩ci坦s Rendszer. A sz叩m鱈t坦g辿p
m撤k旦d辿s辿t biztos鱈tj叩k. MSDOS, Unix, OS/2, Linux,
Windows, eComStation.
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0
Felhaszn叩l坦i programok:
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0
A felhaszn叩l坦k 叩ltal叩nos 辿s egyedi ig辿nyeinek
kiel辿g鱈t辿s辿re.
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0
Rendszerk旦zeli alkalmaz叩sok, biztons叩g,
haszn叩lhat坦s叩g.
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0
Irodai, sz坦rakoztat坦 programok.
Fejleszti k旦rnyezetek.
1 1 0 1 1 1 0 1 0
ODLA
Informatika
Szoftverek csoportos鱈t叩sa:
2007/I. Harangi Gabriella
- 14. 1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0 1 1 0 0
Csoportos鱈t叩s:
Felhaszn叩l坦k sz叩ma szerint
0 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0 0 1 0 0 1 0
Egyfelhaszn叩l坦s (DOS)
T旦bbfelhaszn叩l坦s (Unix)
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1
Feldolgoz叩s m坦dja szerint
1 1 0 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0 1 0 0 1 0
K旦tegelt (DOS Batch file)
Interakt鱈v (mai rendszerek)
Val坦s idej撤 (ipari alkalmaz叩sok)
0 1 0 1 1 1 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0
1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 0 1 1 0
Egy idben futtathat坦 programok sz叩ma szerint
Monoprogramoz叩s
Multiprogramoz叩s (multitasking)
0 0 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 0
Preempt鱈v (idoszt叩sos elv)
1 0 0 1 1 1 0 1 0 1 0
Kooperat鱈v
Szerver vagy kliens
1 1 0 1 1 1 0 1 0
ODLA
Informatika
Oper叩ci坦s rendszer:
< Priorit叩sos
2007/I. Harangi Gabriella