2. Taxonómia
• Görög kifejezés, jelentése rendezés,
rendszer; események, jelenségek vagy tárgyak
olyan speciális osztályozása, amelyben az
osztályok egymásutánját egységes elv
határozza meg
• Pl.: az elemek periódusos rendszere, az állatés növényvilág törzsfejlődésen alapuló
klasszifikációja, vagy a taneszközök rendszere
3. Taxonómia a neveléstudományban
• Legjelentősebb pedagógiai axonómiák B.
Bloom és De Block nevéhez köthetők
• A tanulótól elvárt tudást követelményekben
fejezzük ki, ezzel hidat képezve a éǰ és az
eredmények között
• Így a követelményekből közvetlenül és
operatív módon következtethetjük ki a
tanulásszervezés aktuális feladatait és
módszereit
4. Bloom-féle taxonómia
• A tudás fejlődési szintjeit kategorizálja
• Az ismeretek hierarchikus rendszerét, a
személyiségfejlesztés kognitív-értelmi, affektívérzelmi-akarati, valamint a pszichomotorosmozgásos területekre definiálva
• Leginkább kidolgozott a kognitív szint, amely a
tantervfejlesztés, a követelmény-meghatározás és
konkrét tanítási-tanulás folyamattervezés esetén
is használható
5. Kognitív szintek
•
•
•
•
•
•
Ismeret szintje: az emlékezésre, felismerésre, felidézésre építő tények, információk,
fogalmak, törvények, szabályok, elméletek, rendszerek ismerete.
Megértés szintje: összefüggések értelmezését, saját szavakkal történő leírást jelent
(összefoglalás készítése, rendezése, tételhez példák keresése, szabályok saját szavakkal
való leírása, bizonyos jelenségek definiálása)
Alkalmazás szintje: a probléma felismerése, a megoldás keresése és a megoldás
végrehajtása (terminológiák, szimbólumok használata, feladatok megoldása)
Analízis szintje: az elemző gondolkodáson kívül magyarázatokat is tartalmaz, tehát
összehasonlító és értékelő részei is vannak. Az analízis szintjének feladatai három részre
oszthatók: Fel kell tárni, hogy egy komplex folyamat vagy jelenség elemei hogyan állnak
össze egységes egésszé, meg kell ítélni, hogy az elemek együttműködése logikusan
következik-e a folyamat vagy jelenség struktúrájából (ok-okozati vagy más
összefüggések alapján), ill. meg kell fogalmazni a cselekmény, tartalom és más
természetű összefüggések mögött álló motivációkat.
Szintézis szintje: új eredmény létrehozása, amelynek összetevői a tervezés, kivitelezés
és az eredmények értékelése.
Értékelés szintje: a különböző nézetek összevetése, elemzése, azaz önálló
véleményalkotás és ítélkezés (egy kijelentés értelemszerű-e, igaz-e, elegendőek-e az
adatok a megoldásra, vannak-e fölösleges, illetve ellentmondó adatok, a megoldás
megfelel-e a feltételeknek).
6. Bloom szerint tehát, gondolkodásunkat hat, fokonként egyre bonyolultabb
szintre lehet osztani az egyszerű tények előhívásától (legalsóbb szint) az
értékelés jelentette folyamatokig (legmagasabb szint). Az egyes szintekhez
kapcsolható igék alkalmazása az operacionalizálás.
7. Bloom taxonómiája más szempontból
• Nem egyszerűen csak egy besorolásra alkalmas
rendszer volt: a rendszer segítségével a különféle
gondolati folyamatokat szerette volna azok
hierarchikus elrendeződésében bemutatni
• Ebben a hierarchiában mindegyik szint
sikeressége attól függ, hogy a diák képes-e az
ezen szint alatti szint(ek)en teljesíteni
• Pl.:Például ha egy diák a tudást alkalmazni
szeretné, akkor ehhez szüksége van a megfelelő
információkra és ezen információk megértésére
10. Az általános pedagógiai
követelményrendszer
• Az előzőek egyesítésével, az affektív tanulással
összefüggő követelmények (befogadás,
válaszadás, értékek kialakítása, értékrendszer
kialakítása, világnézet kialakítása), a
pszichomotoros követelmények (utánzás,
manipulálás, artikuláció, automatizálás), a
kognitív követelmények (ismeret, megértés,
alkalmazás) ismert és új szituációban, valamint a
magasabb rendű ismeretek (analízis, szintézis,
értékelés) rendszere.
• Ilyen pl. Dave integrált taxonómiája
12. A fejlesztés négy területe
• A személyes kompetencia fejlesztése az
egészséges és kulturált életmódra nevelést
szolgálja
• A kognitív kompetencia az értelmi kiművelés
eredménye
• A szociális kompetencia kialakítása a segítő
életmódra való felkészülést célozza
• A speciális kompetencia a szakmai képzés
megalapozásához szükséges
13. Összegzés
Ahhoz, hogy az iskolában a személyiségfejlődést
segítő nevelés alapvető feladata eredményes
legyen, mindenekelőtt olyan nevelési
rendszerre, pedagógiai programra, iskolai
tantervre van szükség, amely elegendő
konkrétsággal és rendszerezettséggel előírja a
nevelési éǰat és követelményeket