ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo
A céltaxonómiák, operacionalizált
pedagógiai éǰ
Taxonómia
• Görög kifejezés, jelentése rendezés,
rendszer; események, jelenségek vagy tárgyak
olyan speciális osztályozása, amelyben az
osztályok egymásutánját egységes elv
határozza meg
• Pl.: az elemek periódusos rendszere, az állatés növényvilág törzsfejlődésen alapuló
klasszifikációja, vagy a taneszközök rendszere
Taxonómia a neveléstudományban
• Legjelentősebb pedagógiai axonómiák B.
Bloom és De Block nevéhez köthetők
• A tanulótól elvárt tudást követelményekben
fejezzük ki, ezzel hidat képezve a éǰ és az
eredmények között
• Így a követelményekből közvetlenül és
operatív módon következtethetjük ki a
tanulásszervezés aktuális feladatait és
módszereit
Bloom-féle taxonómia
• A tudás fejlődési szintjeit kategorizálja
• Az ismeretek hierarchikus rendszerét, a
személyiségfejlesztés kognitív-értelmi, affektívérzelmi-akarati, valamint a pszichomotorosmozgásos területekre definiálva
• Leginkább kidolgozott a kognitív szint, amely a
tantervfejlesztés, a követelmény-meghatározás és
konkrét tanítási-tanulás folyamattervezés esetén
is használható
Kognitív szintek
•
•
•
•

•
•

Ismeret szintje: az emlékezésre, felismerésre, felidézésre építő tények, információk,
fogalmak, törvények, szabályok, elméletek, rendszerek ismerete.
Megértés szintje: összefüggések értelmezését, saját szavakkal történő leírást jelent
(összefoglalás készítése, rendezése, tételhez példák keresése, szabályok saját szavakkal
való leírása, bizonyos jelenségek definiálása)
Alkalmazás szintje: a probléma felismerése, a megoldás keresése és a megoldás
végrehajtása (terminológiák, szimbólumok használata, feladatok megoldása)
Analízis szintje: az elemző gondolkodáson kívül magyarázatokat is tartalmaz, tehát
összehasonlító és értékelő részei is vannak. Az analízis szintjének feladatai három részre
oszthatók: Fel kell tárni, hogy egy komplex folyamat vagy jelenség elemei hogyan állnak
össze egységes egésszé, meg kell ítélni, hogy az elemek együttműködése logikusan
következik-e a folyamat vagy jelenség struktúrájából (ok-okozati vagy más
összefüggések alapján), ill. meg kell fogalmazni a cselekmény, tartalom és más
természetű összefüggések mögött álló motivációkat.
Szintézis szintje: új eredmény létrehozása, amelynek összetevői a tervezés, kivitelezés
és az eredmények értékelése.
Értékelés szintje: a különböző nézetek összevetése, elemzése, azaz önálló
véleményalkotás és ítélkezés (egy kijelentés értelemszerű-e, igaz-e, elegendőek-e az
adatok a megoldásra, vannak-e fölösleges, illetve ellentmondó adatok, a megoldás
megfelel-e a feltételeknek).
Bloom szerint tehát, gondolkodásunkat hat, fokonként egyre bonyolultabb
szintre lehet osztani az egyszerű tények előhívásától (legalsóbb szint) az
értékelés jelentette folyamatokig (legmagasabb szint). Az egyes szintekhez
kapcsolható igék alkalmazása az operacionalizálás.
Bloom taxonómiája más szempontból
• Nem egyszerűen csak egy besorolásra alkalmas
rendszer volt: a rendszer segítségével a különféle
gondolati folyamatokat szerette volna azok
hierarchikus elrendeződésében bemutatni
• Ebben a hierarchiában mindegyik szint
sikeressége attól függ, hogy a diák képes-e az
ezen szint alatti szint(ek)en teljesíteni
• Pl.:Például ha egy diák a tudást alkalmazni
szeretné, akkor ehhez szüksége van a megfelelő
információkra és ezen információk megértésére
De Block taxonómiája:szöveges
reprezentáció
De Block taxonómiája: grafikus
reprezentáció
Az általános pedagógiai
követelményrendszer
• Az előzőek egyesítésével, az affektív tanulással
összefüggő követelmények (befogadás,
válaszadás, értékek kialakítása, értékrendszer
kialakítása, világnézet kialakítása), a
pszichomotoros követelmények (utánzás,
manipulálás, artikuláció, automatizálás), a
kognitív követelmények (ismeret, megértés,
alkalmazás) ismert és új szituációban, valamint a
magasabb rendű ismeretek (analízis, szintézis,
értékelés) rendszere.
• Ilyen pl. Dave integrált taxonómiája
ղDzóá
A fejlesztés négy területe
• A személyes kompetencia fejlesztése az
egészséges és kulturált életmódra nevelést
szolgálja
• A kognitív kompetencia az értelmi kiművelés
eredménye
• A szociális kompetencia kialakítása a segítő
életmódra való felkészülést célozza
• A speciális kompetencia a szakmai képzés
megalapozásához szükséges
Összegzés
Ahhoz, hogy az iskolában a személyiségfejlődést
segítő nevelés alapvető feladata eredményes
legyen, mindenekelőtt olyan nevelési
rendszerre, pedagógiai programra, iskolai
tantervre van szükség, amely elegendő
konkrétsággal és rendszerezettséggel előírja a
nevelési éǰat és követelményeket

More Related Content

ղDzóá

  • 2. Taxonómia • Görög kifejezés, jelentése rendezés, rendszer; események, jelenségek vagy tárgyak olyan speciális osztályozása, amelyben az osztályok egymásutánját egységes elv határozza meg • Pl.: az elemek periódusos rendszere, az állatés növényvilág törzsfejlődésen alapuló klasszifikációja, vagy a taneszközök rendszere
  • 3. Taxonómia a neveléstudományban • Legjelentősebb pedagógiai axonómiák B. Bloom és De Block nevéhez köthetők • A tanulótól elvárt tudást követelményekben fejezzük ki, ezzel hidat képezve a éǰ és az eredmények között • Így a követelményekből közvetlenül és operatív módon következtethetjük ki a tanulásszervezés aktuális feladatait és módszereit
  • 4. Bloom-féle taxonómia • A tudás fejlődési szintjeit kategorizálja • Az ismeretek hierarchikus rendszerét, a személyiségfejlesztés kognitív-értelmi, affektívérzelmi-akarati, valamint a pszichomotorosmozgásos területekre definiálva • Leginkább kidolgozott a kognitív szint, amely a tantervfejlesztés, a követelmény-meghatározás és konkrét tanítási-tanulás folyamattervezés esetén is használható
  • 5. Kognitív szintek • • • • • • Ismeret szintje: az emlékezésre, felismerésre, felidézésre építő tények, információk, fogalmak, törvények, szabályok, elméletek, rendszerek ismerete. Megértés szintje: összefüggések értelmezését, saját szavakkal történő leírást jelent (összefoglalás készítése, rendezése, tételhez példák keresése, szabályok saját szavakkal való leírása, bizonyos jelenségek definiálása) Alkalmazás szintje: a probléma felismerése, a megoldás keresése és a megoldás végrehajtása (terminológiák, szimbólumok használata, feladatok megoldása) Analízis szintje: az elemző gondolkodáson kívül magyarázatokat is tartalmaz, tehát összehasonlító és értékelő részei is vannak. Az analízis szintjének feladatai három részre oszthatók: Fel kell tárni, hogy egy komplex folyamat vagy jelenség elemei hogyan állnak össze egységes egésszé, meg kell ítélni, hogy az elemek együttműködése logikusan következik-e a folyamat vagy jelenség struktúrájából (ok-okozati vagy más összefüggések alapján), ill. meg kell fogalmazni a cselekmény, tartalom és más természetű összefüggések mögött álló motivációkat. Szintézis szintje: új eredmény létrehozása, amelynek összetevői a tervezés, kivitelezés és az eredmények értékelése. Értékelés szintje: a különböző nézetek összevetése, elemzése, azaz önálló véleményalkotás és ítélkezés (egy kijelentés értelemszerű-e, igaz-e, elegendőek-e az adatok a megoldásra, vannak-e fölösleges, illetve ellentmondó adatok, a megoldás megfelel-e a feltételeknek).
  • 6. Bloom szerint tehát, gondolkodásunkat hat, fokonként egyre bonyolultabb szintre lehet osztani az egyszerű tények előhívásától (legalsóbb szint) az értékelés jelentette folyamatokig (legmagasabb szint). Az egyes szintekhez kapcsolható igék alkalmazása az operacionalizálás.
  • 7. Bloom taxonómiája más szempontból • Nem egyszerűen csak egy besorolásra alkalmas rendszer volt: a rendszer segítségével a különféle gondolati folyamatokat szerette volna azok hierarchikus elrendeződésében bemutatni • Ebben a hierarchiában mindegyik szint sikeressége attól függ, hogy a diák képes-e az ezen szint alatti szint(ek)en teljesíteni • Pl.:Például ha egy diák a tudást alkalmazni szeretné, akkor ehhez szüksége van a megfelelő információkra és ezen információk megértésére
  • 9. De Block taxonómiája: grafikus reprezentáció
  • 10. Az általános pedagógiai követelményrendszer • Az előzőek egyesítésével, az affektív tanulással összefüggő követelmények (befogadás, válaszadás, értékek kialakítása, értékrendszer kialakítása, világnézet kialakítása), a pszichomotoros követelmények (utánzás, manipulálás, artikuláció, automatizálás), a kognitív követelmények (ismeret, megértés, alkalmazás) ismert és új szituációban, valamint a magasabb rendű ismeretek (analízis, szintézis, értékelés) rendszere. • Ilyen pl. Dave integrált taxonómiája
  • 12. A fejlesztés négy területe • A személyes kompetencia fejlesztése az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgálja • A kognitív kompetencia az értelmi kiművelés eredménye • A szociális kompetencia kialakítása a segítő életmódra való felkészülést célozza • A speciális kompetencia a szakmai képzés megalapozásához szükséges
  • 13. Összegzés Ahhoz, hogy az iskolában a személyiségfejlődést segítő nevelés alapvető feladata eredményes legyen, mindenekelőtt olyan nevelési rendszerre, pedagógiai programra, iskolai tantervre van szükség, amely elegendő konkrétsággal és rendszerezettséggel előírja a nevelési éǰat és követelményeket