Foundations of Financial Management Block 15th Edition Test Banksptthdm4086
We The People 12th Edition Ginsberg Test Bankmmvmxnvm6503
ToszkáN MűV
1. Antik (ókeresztény) hagyományok továbbélése Az európai keresztény kultúrák kialakulásában döntő szerep jutott a Rómából kiinduló térítő szerzeteseknek, a bencéseknek. Ezek természetesen magukban hordozták a kiindulási helyükön lévő építészeti hagyományokat. a helyi hatásokat is figyelembe véve kellett új szakrális építészetet teremteniük, ezek közös magva az ókeresztény bazilikaépítészet volt.
2.
3. Monte Cassino, bencés apátsági templom alaprajzi rekonstrukció
4. Montecassino a bencés rend anyakolostora. A nyugati szerzetesség megalapítója és reguláinak szerzője, Nursiai Benedek (480 k.–543) itt alapítja a kolostor első épületeit, melyek egy részét a VI. században a longobárdok, a IX. században az arabok pusztítják el. Ekkor a szerzetesek el is menekülnek. A XI. század közepére az újra használatba vett és fokozatosan helyreállított kolostor a legjelentősebbé válik Dél-Itáliában, és a század második felében virágkorát éli. a kolostor legjelentősebb apátja: Desiderius (1058–1087), a későbbi III. Viktor pápa. Ő építteti újjá az apátságot és gondoskodik igényes díszítéséről.
5. Az Ostiai Leó által írt montecassinói krónika részletesen számol be Desiderius tudatos művészeti törekvéseiről Ezek lényege nagy pompájú, gazdagon díszített kolostor létrehozása s ennek érdekében minden anyag és ékesség megszerzése: az anyakolostort, amely Szent Benedek sírját is tartalmazza hasonlóvá akarja tenni a római bazilikákhoz: ennek érdekében pl. Rómából szállíttat építőanyagot legközelebbi mintaképe: S. Paolo fuori le Mura // nagy magas kereszthajó Szent Benedek sírkápolnája az apostolok római sírját követi Nyugaton átrium
6. emellett művészeti programja historizáló: szerinte, amit a nyugati világ elvesztett, azt a görög szakértelem segítségével lehet pótolni A templom díszítésében bizánci mintaképekhez igazodik: Inkrusztált kőlapok Díszpadlózat mozaik
7. Sant’ Angelo in Formis felsz. 1072 ezt is Desiderius építteti és ennek alapján fogalmat alkothatunk Montecassino egykori freskódíszéről is
8. hosszhajó: három sáv Krisztus életének jeleneteivel mellékhajóban: töredékes ótestamentumi jelenetek főhajó északi falán: keresztrefeszítés: nagyobb méretű, mint a többi ábrázolás nyugati falon: Utolsó Ítélet kompozíció: bizánci szokást követ apszisban: trónoló Pantokrátor + alatta arkangyalok + Desiderius donátor-portréja (udvari bizánci stílusú)
9. Toszkána rendi építészete A korán kialakuló városállamok építészetét legerősebben az antik hatás befolyásolta: Róma a"nagy" példakép A rendi reformot képviselő szerzetesek a pápai politikát támogatják A terület két művészeti központja Firenze és Pisa (Lucca) építészetben eltérő stílust képviseltek
12. S. Miniato al Monte az oliveti bencések (bencés reform-rend) új temploma építés kezdete: 1060-tól (csak a 13. században fejezik be) háromhajós, egyapszisos ókeresztény bazilika altemplommal Nincs kereszthajója népoltáros, emelt szentélyes megoldás: alatta csarnokkripta a felületképzésben a firenzei műhely jellemzője az antik elemek síkszerű alkalmazása, polikróm geometrikus elemekkel (márvány-berakás)
15. lefedés: nyitott fafedélszék: nagyméretű hevederívek tartják (ezek négykaréjos pillérekre támaszkodnak) bent is polikróm (zöld-fehér) márványburkolat nagyon megemelt szentély alatta csarnokkripta előtte népoltár
19. Firenze (Battistero) a városi dóm előtt található Keresztelő Szent Jánosnak szentelték 1059: alapkőletétel: II. Miklós pápa (korábban firenzei püspök + a reformmozgalom képviselője) 1128: már használták 1150: a lanterna felhelyezése nyolcszögű épület egyenes záródású szentélyapszissal kívül-belül: márványborítás (fehér: carrarai, zöld: prátói): mintakép: hellenisztikus hagyomány + pl. Ravvenna/ San Vitale sarkok csíkozása: 13. századi
20. belső tagolás: 2 szint: alsó szinten oszlopokkal elválasztott hárma sfülkecsoportok + felső szinten karzat (Páros ívek) mintaképe a római Pantheon (stílustörekvés // Nagy Károly)
21.
22. A Pisa-luccai iskola alkotásain az antik homlokzati elemeket más kompozícióban alkalmazták. Emeletes törpegalériákkal erőteljes plasztikus hatást értek el a polikrómia másodlagos.
24. a nyugati homlokzaton felirat: építés kezdete (1063) + Daidaloshoz hasonlítja az első építészt = Busketus (ez a sírfelirata is egyben) 5 hajós + kereszthajó is három hajós kívül-belül színes márványinkrusztáció
25. külső kilakítás: vakárkádok + egymás fölött körbevezetett törpegalériák // lombard építészet 1063 és 1118 között épült meg: Busketus és Rainaldus mester műve
26.
27. bent is márványberakásos díszítés hármas tagolás: árkádívek + empórium + ablakok impozáns méretek (Pisa ebben az időszakban tengeri nagyhatalom) korinthoszi +kompozit fejezetű oszlopok mellékhajókban + empóriumokon kersztboltozat főhajóban: kazettás mennyezet (16. sz.)
28. földszinti és karzatszinti alaprajz, keresztmetszet: a kereszthajók 3-3 hajósak és apszisban végződnek, mintha önálló templomok lennének: az ókeresztény mártíriumokra emlékeztetnek
31. Battistero a nyugati homlokzat előtt 1153-ban kezdik el építeni Kör alaprajz: közepén keresztelőkút: körülötte kétszintes körüljáró Gömbkupola Külső dísz: vakárkádok + törpegaléria + gótikus oromzatdísz
32. Pisa, Battistero (1153., XIII. sz.), földszinti és emeleti alaprajz, metszet, románkori és gótikus homlokzat.
33. Campanile, ferde torony 1173-ban kezdik el építeni építés közben megdőlt: szakaszonként megpróbálták kiigazítani a tengelyét bef: 14. század kör alaprajz 7 szintes alsó + felső szinten: vakárkádok 6 szint: oszlopos-árkádos körüljárók
34. Luccában 14 templom homlokzatán tükröződik a pisai emeletes-törpegalériás megoldás (dóm, S. Frediano, S.Pietro Somaldi, S. Francesco, stb.). A S. Michele templom (XII. sz. közepe) törpegalériás homlokzata kulissza-homlokzatként magasan a templom tömege fölé magasodik. Lucca, S. Michele templom (XII. sz. közepe), látkép.
