2. Definíció Érzelmeknek nevezzük azon egyéni (pszichés+fizikai) reakciókat, amelyeket valamely környezeti hatás vált ki. Egyes elméletek ezek gyökerét olyan egyetemes és alapvető megnyilvánulásokra vezetik vissza, amelyek az evolúció folyamán, biológiai szinten rögzültek, és automatizálódtak. Ugyanakkor kifejlődésük másokkal való interakciót igényel, hasonlóan a nyelvtanuláshoz. Ennek következtében már az alapérzelmekben is előfordulhatnak a különbségek, mind társadalmi, mind egyéni, mind kulturális szinten – így alakítva ki az átélt érzelmek sokszínű és komplex csoportját. Minden diszkréten azonosítható érzelem különböző adaptív célok szolgálatában állt, így különböző idegrendszeri hálózatokhoz kapcsolódnak.
3. A kognitív érzelmekkel ellentétben (amelyek tudatosabbak, így nagyobb kulturális különbségek mutatkozhatnak bennük), az alapérzelmek ösztönösebbek, ősibb agystruktúrákhoz köthetők. (pl. féloldali agykérgi eredetű bénulás csak spontán arcmozgást engedélyez, kéreg alatti sérülésnél fordítva) Az alapérzelmek kutatása kriminalisztikai, igazságszolgáltatási, nemzetbiztonsági vagy éppen gazdasági szempontból is rendkívül fontos, mert az alapérzelmek ugyanúgy nyilvánulnak meg, mint a nehezen vagy egyáltalán nem felismerhető másodlagos, bonyolultabb érzelmek, például a hazugság (mimikai szempontból megtévesztő)
4. A hat alapérzelem Öröm Bánat Düh Meglepődés Félelem Undor Ezek általánosan felismerhetőek még a legelszigeteltebb népcsoportok esetében is. Egyes elméletek még idesorolják a megvetést, a szégyent vagy akár az érdeklődést (ld. pl. Fülei-Szántó Endre [1981] és Buda Béla [1988]), viszont a fentebb említett 6 alapérzelem szinte minden elméletben szerepel.
5. Ekman szerint az alábbi jelzések segítenek az alapérzelmek más érzelmektől való megkülönböztetésében: Egyetemes megkülönböztető jelzések Érzelem-specifikus fiziológia Automatikus értékelő mechanizmus Univerzális megelőző események Különböző megjelenés a fejlődésben Más primátáknál is észlelhető Gyors beindulás, rövid időtartam Önkéntelen előfordulás (pszichésen nehezen szabályozható) Megkülönböztető gondolatok, emlékek, fantáziák
6. Teória és igazolás 1872 – Darwin : Az érzelmek kifejezése embereknél és állatoknál -> Az emberi alapérzelmek rendkívüli (kultúrák feletti) hasonlósága genetikai eredetet feltételez 1962-63 – Tomkins és Plutchik – 8-8 alapérzelem elkülönítése Tomkins erősség szerint párosította őket érdeklődés élvezet meglepődés kellemetlen érzés undor harag szégyen félelem izgalom öröm megriadás gyötrelem megvetés düh megalázottság rettegés izgalom öröm megriadás gyötrelem megvetés düh megalázottság rettegés izgalom öröm megriadás gyötrelem megvetés düh megalázottság rettegés
7. Plutchik körmodellbe foglalta Később az érzelmek intenzitá- sának megfelelően térhatású- vá bővítette 1969 – Ekman és Friesen – A 6 alapérzelem meghatározása A pápua-kisérlet -> Egy elszigetelt törzs tagjai fényképről felismerték a nyugati emberek arcán a különböző alapérzelmeket, és fordítva A film-kisérlet -> Amerikai és japán alanyok egy film egyedül való megtekintése során ugyanazon általános érzelmi reakciókat produkálták; a kulturális eltérések csak akkor jelentek meg, amikor a kisérletvezető is jelen volt Vakon született csecsemőknél is megfigyelték az alapérzelmek a megjelenését
8. Példák A következő oldalakon az alapérzelmek spontán és „művi” megnyilvánulásaira láthatunk példákat. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy bár próbáltam előbbieknél privátabb, utóbbiaknál szélsőségesebb példákat hozni, még ezek sem tekinthetők igazán tiszta eseteknek. Ráadásul egy beállított fotónál nem lehetünk biztosak az érzelmi háttér valódi vagy hamis mivoltában, különösen azon plusz verbális és non-verbális kifejező eszközök hiányában, amelyek teljesebbé tehetik a képet. (Első fotó a spontán, második a megjátszott érzelem)
10. Bánat Bár a kép egy valóságshow részletét ábrázolja (ahol a kamera köztudott jelenléte befolyásolhatja a szereplők reakcióinak spontaneitását), a helyzet (a kiesett szereplő búcsúzik) őszinte reakciót feltételez; forrás: valovilag4.blogspot.com Forrás: alliteracio.eoldal.hu
15. Felhasznált irodalom Szegő Iván Miklós: Hat alapérzelem: melyek ezek, mire használhatók és mire nem? – http://hvg.hu/Tudomany/20110201_mero_laszlo_hat_alap_erzelem Kepes András: Vigyázat! Ember a képernyőn – http://www.kepes.hu/szakmai-adatlap/94-vigyazat-ember-a-kepernyn- Érzelmek csoportosítása – Alapérzelem-elméletek – http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rzelmek_csoportos%C3%ADt%C3%A1sa#Alap.C3.A9rzelem-elm.C3.A9letek Érzelem – http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rzelem Paul Ekman – http://hu.wikipedia.org/wiki/Paul_Ekman Pszichológiai eszközök az ember megismeréséhez – szerk.: Hámori Eszter, Bölcsész Konzorcium 2004.
![A hat alapérzelem Öröm Bánat Düh Meglepődés Félelem Undor Ezek általánosan felismerhetőek még a legelszigeteltebb népcsoportok esetében is. Egyes elméletek még idesorolják a megvetést, a szégyent vagy akár az érdeklődést (ld. pl. Fülei-Szántó Endre [1981] és Buda Béla [1988]), viszont a fentebb említett 6 alapérzelem szinte minden elméletben szerepel.](https://image.slidesharecdn.com/vargazoltnsndornflmyz-alaprzelmek-111126052446-phpapp02/85/Varga-zoltan-sandor-nflmyz-alaperzelmek-4-320.jpg)
