際際滷

際際滷Share a Scribd company logo
Vincze i
fogalom
Az viszont, hogy mit is jelent ez a web 2.0, el辿g nehezen
k旦rbe鱈rhat坦: a k旦r端lbel端l k辿t 辿vvel ezeltt
megsz端letett, 辿s az坦ta is vitatott tartalm炭, de bizonyos
k旦r旦kben igen divatos fogalom egyszerre jel旦l 炭jfajta
weboldalakat 辿s szolg叩ltat叩sokat, a m旦g旦tt端k 叩ll坦
technol坦gi叩t, 辿s azokat az
attit撤d旦ket, m坦dszereket, amelyek mindehhez t叩rsulnak.
Sz端latyja Tim O'Really, az O'Really informatikai
k旦nyvkiad坦 gazd叩ja, a vil叩gh叩l坦 veter叩nja. A v叩llalkoz坦
m辿g 2004-ben ind鱈totta el az 炭jfajta webes platformok
lehets辿geivel foglalkoz坦 Web 2.0 konferenciasorozatot amely az eg辿sz jelens辿g n辿vad坦j叩v叩 v叩lt. Meg persze j坦l is
hangzik, 辿s alaposan fel辿rt辿kelheti egy weboldal vagy
szolg叩ltat叩s 辿rt辿k辿t, ha r叩s端tik a "webkettes" c鱈mk辿t.
A kezdet
A web 2.0 az ezredfordul坦t k旦veten lett megker端lhetetlen端l fontos.
Kor叩bban soha nem l叩tott jelens辿g kezdett meghonosodni: kicsi, alig p叩r fs
c辿gek hoztak l辿tre vil叩gsiker撤 weblapokat. Jellemz lett a k旦z旦ss辿gi
gondolkod叩s, a h叩l坦zat辿p鱈t辿s, az on-line kapcsolatteremt辿s 辿s a webes
bar叩tkoz叩s. (Myspace, Facebook, Iwiw.hu, sz叩mtalan blog, stb.) A h叩l坦t a
tartalom robban叩sszer撤 bv端l辿se miatt megtanultuk okosan kihaszn叩lni, de
a hagyom叩nyos m辿dia (炭js叩g, telev鱈zi坦, r叩di坦) m辿g ink叩bb kedvelte a
klasszikus egyir叩ny炭 adatk旦zvet鱈t辿st. Igaz, hogy azon m辿dia, akik nem vagy
alig figyeltek a fogyaszt坦ikra, gyorsan csdk旦zelbe ker端ltek 辿s 鱈gy
r叩k辿nyszer端ltek a k辿tir叩ny炭 kapcsolatok megteremt辿s辿re! Ez m叩r nem csak
divatos szlogen volt, hanem l辿tsz端ks辿glet!
Jellemzi Tim OReilly szerint
A web mint platform
C辿l olyan alkalmaz叩sok fejleszt辿se, melyek webes fel端let seg鱈ts辿g辿vel k辿pesek a norm叩l asztali
alkalmaz叩sok teljes鱈tm辿ny辿t ny炭jtani (p辿ld叩ul ilyen a web sz旦vegszerkesztje, a Google Docs). De ide
tartoznak azok a Gadgetek 辿s Widgetek is, melyekkel a felhaszn叩l坦 munkaasztalszer撤v辿 var叩zsolhatja az
叩ltala gyakran l叩togatott oldalakat, illetve k旦z旦s fel端letrl kezelheti, menedzselheti h叩l坦zati
alkalmaz叩sait.
Az adat mint hajt坦er
A felhaszn叩l坦 birtokolja az inform叩ci坦t, saj叩t maga szerkesztheti azt, 辿s k旦zz辿 is teheti. Adatvez辿relt
rendszerek.
R辿szv辿telen alapul坦 tervez辿s

Az esem辿nyeket a felhaszn叩l坦 ir叩ny鱈tja, az  akt鱈v k旦zrem撤k旦d辿s辿vel j旦nnek l辿tre az oldalak tartalmai.
Komponensalap炭 fejleszt辿s
Az alkalmaz叩sok ak叩r t旦bb fejleszt 叩ltal 鱈rt modulb坦l 叩llhatnak 旦ssze.
Laza szervezeti strukt炭ra
A tartalom 辿s szolg叩ltat叩s k旦zz辿t辿tele teszi lehetv辿 (Creative Commons, Some rights reserved, Open
Source Culture).
A webes szoftverek folyamatosan fejleszthetk, az 炭j tulajdons叩gokr坦l pedig azonnali visszajelz辿st
kaphatunk a felhaszn叩l坦kt坦l  ezek a szoftverek a v辿get nem 辿r fejleszt辿si st叩dium miatt 叩lland坦 b辿ta
verzi坦nak nevezhetk (perpetual beta).
m撤k旦d辿se
A web 2.0 k辿t "z叩szl坦shaj坦ja" a del.icio.us 辿s Flickr. Elbbi
egy online linkt叩r: a felhaszn叩l坦k kedv端k szerint
叩ll鱈thatj叩k 旦ssze kedvenc webes "k旦nyvjelzik"
list叩j叩t, amelyet a rendszer t叩rol sz叩mukra. Minden egyes
linkhez r旦vid le鱈r叩st, 辿s ami m辿g fontosabb, c鱈mk辿t
(angolul taget) lehet f撤zni. A le鱈r叩s egy辿rtelm撤: a link
"tulajdonos叩t" eml辿kezteti arra, mit is t叩rolt el
tulajdonk辿ppen, a c鱈mk辿z辿s m叩r kicsit bonyolultabb.
Tipikus webkettes szolg叩ltat叩sokra
n辿h叩ny p辿lda
K旦z旦ss辿gi oldalak (Social networking, p辿ld叩ul:
iWiW, Orkut, Facebook[2], MySpace, LinkedIn[3], Mindenki.hu, Bar叩tik旦r.co
m, MyVIP)
K辿pmegoszt坦 oldalak (p辿ld叩ul:
Flickr, Indafot坦[4], Picasa, Photobucket, SmugMug, Zooomr, Open Photo
Project)
Vide坦megoszt坦 port叩lok (P辿ld叩ul: YouTube, Google Videos, IndaVide坦)

Blogok, mikroblogok (p辿ld叩ul Twitter, Jaiku.com, Plurk)
Online irodai alkalmaz叩sok (P辿ld叩ul: Google Calendar, Google Docs &
Spreadsheets, Zoho[5] ThinkFree Online)
Vincze i

More Related Content

Vincze i

  • 2. fogalom Az viszont, hogy mit is jelent ez a web 2.0, el辿g nehezen k旦rbe鱈rhat坦: a k旦r端lbel端l k辿t 辿vvel ezeltt megsz端letett, 辿s az坦ta is vitatott tartalm炭, de bizonyos k旦r旦kben igen divatos fogalom egyszerre jel旦l 炭jfajta weboldalakat 辿s szolg叩ltat叩sokat, a m旦g旦tt端k 叩ll坦 technol坦gi叩t, 辿s azokat az attit撤d旦ket, m坦dszereket, amelyek mindehhez t叩rsulnak. Sz端latyja Tim O'Really, az O'Really informatikai k旦nyvkiad坦 gazd叩ja, a vil叩gh叩l坦 veter叩nja. A v叩llalkoz坦 m辿g 2004-ben ind鱈totta el az 炭jfajta webes platformok lehets辿geivel foglalkoz坦 Web 2.0 konferenciasorozatot amely az eg辿sz jelens辿g n辿vad坦j叩v叩 v叩lt. Meg persze j坦l is hangzik, 辿s alaposan fel辿rt辿kelheti egy weboldal vagy szolg叩ltat叩s 辿rt辿k辿t, ha r叩s端tik a "webkettes" c鱈mk辿t.
  • 3. A kezdet A web 2.0 az ezredfordul坦t k旦veten lett megker端lhetetlen端l fontos. Kor叩bban soha nem l叩tott jelens辿g kezdett meghonosodni: kicsi, alig p叩r fs c辿gek hoztak l辿tre vil叩gsiker撤 weblapokat. Jellemz lett a k旦z旦ss辿gi gondolkod叩s, a h叩l坦zat辿p鱈t辿s, az on-line kapcsolatteremt辿s 辿s a webes bar叩tkoz叩s. (Myspace, Facebook, Iwiw.hu, sz叩mtalan blog, stb.) A h叩l坦t a tartalom robban叩sszer撤 bv端l辿se miatt megtanultuk okosan kihaszn叩lni, de a hagyom叩nyos m辿dia (炭js叩g, telev鱈zi坦, r叩di坦) m辿g ink叩bb kedvelte a klasszikus egyir叩ny炭 adatk旦zvet鱈t辿st. Igaz, hogy azon m辿dia, akik nem vagy alig figyeltek a fogyaszt坦ikra, gyorsan csdk旦zelbe ker端ltek 辿s 鱈gy r叩k辿nyszer端ltek a k辿tir叩ny炭 kapcsolatok megteremt辿s辿re! Ez m叩r nem csak divatos szlogen volt, hanem l辿tsz端ks辿glet!
  • 4. Jellemzi Tim OReilly szerint A web mint platform C辿l olyan alkalmaz叩sok fejleszt辿se, melyek webes fel端let seg鱈ts辿g辿vel k辿pesek a norm叩l asztali alkalmaz叩sok teljes鱈tm辿ny辿t ny炭jtani (p辿ld叩ul ilyen a web sz旦vegszerkesztje, a Google Docs). De ide tartoznak azok a Gadgetek 辿s Widgetek is, melyekkel a felhaszn叩l坦 munkaasztalszer撤v辿 var叩zsolhatja az 叩ltala gyakran l叩togatott oldalakat, illetve k旦z旦s fel端letrl kezelheti, menedzselheti h叩l坦zati alkalmaz叩sait. Az adat mint hajt坦er A felhaszn叩l坦 birtokolja az inform叩ci坦t, saj叩t maga szerkesztheti azt, 辿s k旦zz辿 is teheti. Adatvez辿relt rendszerek. R辿szv辿telen alapul坦 tervez辿s Az esem辿nyeket a felhaszn叩l坦 ir叩ny鱈tja, az akt鱈v k旦zrem撤k旦d辿s辿vel j旦nnek l辿tre az oldalak tartalmai. Komponensalap炭 fejleszt辿s Az alkalmaz叩sok ak叩r t旦bb fejleszt 叩ltal 鱈rt modulb坦l 叩llhatnak 旦ssze. Laza szervezeti strukt炭ra A tartalom 辿s szolg叩ltat叩s k旦zz辿t辿tele teszi lehetv辿 (Creative Commons, Some rights reserved, Open Source Culture). A webes szoftverek folyamatosan fejleszthetk, az 炭j tulajdons叩gokr坦l pedig azonnali visszajelz辿st kaphatunk a felhaszn叩l坦kt坦l ezek a szoftverek a v辿get nem 辿r fejleszt辿si st叩dium miatt 叩lland坦 b辿ta verzi坦nak nevezhetk (perpetual beta).
  • 5. m撤k旦d辿se A web 2.0 k辿t "z叩szl坦shaj坦ja" a del.icio.us 辿s Flickr. Elbbi egy online linkt叩r: a felhaszn叩l坦k kedv端k szerint 叩ll鱈thatj叩k 旦ssze kedvenc webes "k旦nyvjelzik" list叩j叩t, amelyet a rendszer t叩rol sz叩mukra. Minden egyes linkhez r旦vid le鱈r叩st, 辿s ami m辿g fontosabb, c鱈mk辿t (angolul taget) lehet f撤zni. A le鱈r叩s egy辿rtelm撤: a link "tulajdonos叩t" eml辿kezteti arra, mit is t叩rolt el tulajdonk辿ppen, a c鱈mk辿z辿s m叩r kicsit bonyolultabb.
  • 6. Tipikus webkettes szolg叩ltat叩sokra n辿h叩ny p辿lda K旦z旦ss辿gi oldalak (Social networking, p辿ld叩ul: iWiW, Orkut, Facebook[2], MySpace, LinkedIn[3], Mindenki.hu, Bar叩tik旦r.co m, MyVIP) K辿pmegoszt坦 oldalak (p辿ld叩ul: Flickr, Indafot坦[4], Picasa, Photobucket, SmugMug, Zooomr, Open Photo Project) Vide坦megoszt坦 port叩lok (P辿ld叩ul: YouTube, Google Videos, IndaVide坦) Blogok, mikroblogok (p辿ld叩ul Twitter, Jaiku.com, Plurk) Online irodai alkalmaz叩sok (P辿ld叩ul: Google Calendar, Google Docs & Spreadsheets, Zoho[5] ThinkFree Online)