ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Virtuális Világkönyvtár

•Download as PPT, PDF•
•
Lilla Habók
Lilla Habók

Virtuális Világkönyvtár próbálkozások a világban és Magyarországon

1 of 24
Downloaded 10 times
A digitális világkönyvtárra való törekvés Készítette: Habók Lilla 2008. április 1.
Miért lenne jó? Bárki könnyen, gyorsan hozzájuthat bármelyik könyvhöz a világ bármelyik részén Kultúrák közötti megértés lehetősége Európai kulturális örökséghez egyedi, közvetlen és soknyelvű hozzáférési pont Kutatók szabadon válogathatnak a könyvritkaságok közt is Könnyen kereshetővé válna a tartalom A világhálóra felkerült könyvek szinte halhatatlanok Fejlődő országoknak jelentős
Legkorábbi: Project Gutenberg 1971-ig visszanyúló könyvdigitalizáló mozgalom Amerikai kezdeményezés Kb. 21 ezer könyv 1994 német leágazás (kb. 3000 könyv) Szövegalapú Hibák kijavítása
„ A Nagyok” és a nagy csata: Google vs Microsoft
Mit lépett a Google? 2004. augusztus: Google Print Azoknak a könyveknek a tartalmában keres, amelyeket a Google beszkennelt, digitális adatbázisában tárol Segíti a felkutatást, de nem olvasható el a teljes mű Hivatkozás a könyvet áruló helyekre -> Google Book Search 2004. december: Google Book Library Project Könyvtárak anyagainak szkennelése: Stanfordi-, Harvard-, Michigani-, Oxfordi Egyetem, New York-i Közkönyvtár
Hogyan működik? (http://books.google.com/) hagyományos keresés Találatok kiegészítő linkjeinél beszkennelt oldalak, képek vagy összefoglaló írások Szerzői jogi feltételektől függ: belelapozás, böngészés Kiadó weboldalához, könyvesbolthoz link Nem exkluzív szerződéskötés
Mit vétett a vállalat? 2005. szeptember, Authors Guild sérelme: bedigitalizálta és elérhetővé tette a szerzői joggal védett kiadványokat Védekezés: újabb esélyt adtak a kevésbé ismert kiadóknak és szerzőknek Nincs szerzői jogsértés – csak szövegrészleteket tettek elérhetővé, teljes oldalakat csak a jogtulajdonos beleegyezésével
Kiadók félelme: senki nem vesz majd nyomtatott könyveket -> nem digitalizálják azokat, amiknek szerzői ellenzik 2005. december: az egyetemek a bedigitalizált minőséget kifogásolják – fáradságos munka, sok hibalehetőséggel 2006. június: a Google részsikerével zárul a Tudományos Könyvtársaság (WBG) által indított per
Egyéb problémák bizonyos művek egyes országokban nyilvánosan elérhetők, más országokban védettség Jean-Noel Jeanneney, a Bibliotheque Nationale vezetője szerint nő az angol nyelvű tartalmak dominanciája a világhálón és az amerikai szemlélet Drótos László (OSZK MEK): amerikai történelemszemléletet is nő, továbbá Amerikában ügynökségek vásárolják fel a jogokat, míg Európában örökösöknél van
További lépések 2006. augusztus 31. Letölthető művek is Csatlakozik: Kaliforniai Egyetem, Complutense Madrid Egyetem könyvtára, Bajor Állami Könyvtár (olasz, francia, spanyol, latin, ázsiai, kelet-európai nyelvű könyvek is) Középkori könyveknél ScanRobot
Beszáll a 2006. október: Kirtas Technologies megbízása 2006. december: Live Search Books bétaverziója –> külön weboldal helyett Live részeként szeretnék, így ugyanazon a felületen kereshetnénk interneten és a könyvek tartalmában Okulva a hibából: csak szabadon hozzáférhető, nyilvános, a szerzői jog által nem védett művek; védett tartalmakról a kiadók határozhatnak British Library, Torontói és Kalifornia Egyetem könyvtárának állománya
Live Search Books ( http://books.live.com ?) A keresés során megkapjuk a szükséges részleteket Előzetes: könyvborító, tartalomjegyzék, összefoglaló teljes műveket letölthetjük PDF formátumban Kiadóhoz link Most nem működik Publisher Program: a szerzők jelentkezhetnek, hogy digitalizálják írásaikat
További próbálkozások: Open Content Alliance (OCA) Nyílt Tartalmak Szövetsége Internet Archive működteti 2007. januárig 100 ezer könyvet digitalizált Tagjai többek közt: a Kaliforniai Egyetem, Torontói Egyetem, Hewlett-Packard, az Adobe, Yahoo, a Microsoft. További támogatások: Bostoni Közkönyvtár, Getty Kutatóintézet, Metropolitan Művészeti Múzeum
Google Book Search | Open Content Alliance Mindent indexel "amíg a jogtulajdonos nem kéri, nem vesszük le" digitalizálás után tiltható vagy korlátozható az elérhetőség és keresés Előre köt megállapodásokat csak jogilag teljesen tiszta tartalmakat digitalizál Nem kell korlátozni, mivel megengedték Mindkettőnek tagja pl. a Kaliforniai Egyetem
Európai Digitális Könyvtár (EDL) www.europeana.eu Az Európai válasz Jean-Joel Jeanneney, a Francia Országos Könyvtár (BNF) volt igazgatójának kezdeményezése francia-magyar-portugál digitális könyvtár lesz 2007. március: párizsi könyvvásáron mutatták be Cél: óvni, hozzáférhetővé tenni a kulturális értékeket Sok támogatást kap, még nem kereshető
Austrian Literature Online (ALO) A program példájára osztrák kezdeményezés célja az osztrák kultúrörökség megőrzése az utókor számára Tagok: Osztrák Nemzeti Könyvtár, Graz, Linz, Innsbruck Jelezhetik a hibákat, megjegyzéseket fűzhetnek szakemberek a nyílt hozzáférés elvének támogatói -> nincs jogvédelem Kis ország önerőből is képes lehet rá…
UNESCO + amerikai Kongresszus könyvtár 2006-ban jelentették be közös digitális könyvtár létrehozását ritka könyveket, dokumentumokat, filmeket, fotókat, hangfelvételeket ingyen Cél: kultúrák közötti megértés elősegítése, kulturális értékek megőrzése 7 nyelven lesz kereshető Elsősorban nem angol nyelvű ritkaságok Szabadon másolható lesz
Million Book Project http://www.ulib.org/ Résztvevők: Carnegie Mellon Egyetem, Zhejiang Egyetem, Indiai Tudományos Intézet, Alexandriai Könyvtár 1,5 millió könyv I. sz. 1000 körüli dokumentumok is, de többség XX-XXI. Századi ezer szakember naponta 7000 könyvet digitalizál Nemes cél: a világ összes könyvének digitalizálása és mindenki számára hozzáférhetővé tétele.
Az Európai Parlament (EP) támogat a szerzői jogokkal nem védett könyvek elérhetővé tételére koncentrálna, de a jogvédett írásokat is "lapozhatóvá" tenné Felszólította a tagállamokat, működjenek együtt egy európai digitális könyvtár létrehozása érdekében! érdemes építeni a már meglévő európai kezdeményezésekre, megemlíti az Europeana projektet kéri az összes európai könyvtárat, bocsássák az európai digitális könyvtár rendelkezésére azokat a szerzői jogvédelemtől mentes műveket, amelyek már digitális formában vannak a birtokukban Cél: európai kulturális örökséghez egyedi, közvetlen és soknyelvű hozzáférés
„Kisebb” projektek Mozart 4000 kézzel írt kottaoldalának digitalizálása (2005) 1600 éves Codex Sinaiticust, vagy más néven a Sínai Biblia Trieri Egyetem 170 000 euróért készítette el a Grimm testvérek 32 kötetes német szótárának digitális másolatait (Google ebből az összegből 4000 könyvet digitalizáltatott volna) British Library egész állományának digitalizálása (ebbe szállt be a Microsoft)
Mi a helyzet, Magyarország? 1994-től Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) http://mek.oszk.hu/ , több mint ötezres állomány, csak magyar nyelv/vonatkozás, szerzői jogok miatt nem minden dokumentum publikus 1997 Neumann-ház, Neumann János Digitális Adattár http://www.neumann-haz.hu/ 1998 Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) http://www.irodalmiakademia.hu/ 2007. november: Google program magyarításának terve, lehetőség a magyar kiadóknak, hogy közzétegyék a műveket, ezzel az ország járna jól 2008. február: 20. század történelmét feldolgozó portál, OSzK budapesti újságai 1900- 1999-ig (most 1903-ig) http://www.huszadikszazad.hu
Magyar Google könyvkereső jelenleg
Tévhit a virtuális világkönyvtárról Nem helyes az a megközelítés, hogy az elektronikus formátumban közzétett alkotások mellett elsorvad a nyomtatott könyv szerepe. Példa: Kertész Imre Sorstalanság című könyve a Nobel-díjról szóló hír megjelenése után néhány nappal elérhető volt a DIA weboldalán Az ingyenesen elérhető digitális változatot néhány hónap alatt hetvenezren töltötték le a nyomtatott könyv - jellemzően 2000 - forintos áron - kétszázezer példányban fogyott el.
A problémák összegzése Jogi kérdések: körültekintőnek kell lenni a témában, és mindig megkérdezni a jogutódokat vagy a kiadókat, ha be akarják digitalizálni az adott könyvet Különböző országokban különböző törvények Minőségi kérdések: fáradságos munka minden egyes könyvet külön digitalizálni, nagy a hibaszázalék, ha mindezt még gyorsan is szeretnénk csinálni Bár nagy összegeket áldoznak rá, a pénz sosem lehet elegendő mindenhová Sok nagyobb kezdeményezés, mégsem átfogó, lassíthatja a munkát, hogy a vállalkozások nem egyeztetnek egymással, így ugyanazt a könyvet többször is digitalizálhatják Virtuális Világkönyvtár csak akkor jöhet létre, ha tényleg benne van a világ összes országa

More Related Content

Virtuális Világkönyvtár

  • 1. A digitális világkönyvtárra való törekvés Készítette: Habók Lilla 2008. április 1.
  • 2. Miért lenne jó? Bárki könnyen, gyorsan hozzájuthat bármelyik könyvhöz a világ bármelyik részén Kultúrák közötti megértés lehetősége Európai kulturális örökséghez egyedi, közvetlen és soknyelvű hozzáférési pont Kutatók szabadon válogathatnak a könyvritkaságok közt is Könnyen kereshetővé válna a tartalom A világhálóra felkerült könyvek szinte halhatatlanok Fejlődő országoknak jelentős
  • 3. Legkorábbi: Project Gutenberg 1971-ig visszanyúló könyvdigitalizáló mozgalom Amerikai kezdeményezés Kb. 21 ezer könyv 1994 német leágazás (kb. 3000 könyv) Szövegalapú Hibák kijavítása
  • 4. „ A Nagyok” és a nagy csata: Google vs Microsoft
  • 5. Mit lépett a Google? 2004. augusztus: Google Print Azoknak a könyveknek a tartalmában keres, amelyeket a Google beszkennelt, digitális adatbázisában tárol Segíti a felkutatást, de nem olvasható el a teljes mű Hivatkozás a könyvet áruló helyekre -> Google Book Search 2004. december: Google Book Library Project Könyvtárak anyagainak szkennelése: Stanfordi-, Harvard-, Michigani-, Oxfordi Egyetem, New York-i Közkönyvtár
  • 6. Hogyan működik? (http://books.google.com/) hagyományos keresés Találatok kiegészítő linkjeinél beszkennelt oldalak, képek vagy összefoglaló írások Szerzői jogi feltételektől függ: belelapozás, böngészés Kiadó weboldalához, könyvesbolthoz link Nem exkluzív szerződéskötés
  • 7. Mit vétett a vállalat? 2005. szeptember, Authors Guild sérelme: bedigitalizálta és elérhetővé tette a szerzői joggal védett kiadványokat Védekezés: újabb esélyt adtak a kevésbé ismert kiadóknak és szerzőknek Nincs szerzői jogsértés – csak szövegrészleteket tettek elérhetővé, teljes oldalakat csak a jogtulajdonos beleegyezésével
  • 8. Kiadók félelme: senki nem vesz majd nyomtatott könyveket -> nem digitalizálják azokat, amiknek szerzői ellenzik 2005. december: az egyetemek a bedigitalizált minőséget kifogásolják – fáradságos munka, sok hibalehetőséggel 2006. június: a Google részsikerével zárul a Tudományos Könyvtársaság (WBG) által indított per
  • 9. Egyéb problémák bizonyos művek egyes országokban nyilvánosan elérhetők, más országokban védettség Jean-Noel Jeanneney, a Bibliotheque Nationale vezetője szerint nő az angol nyelvű tartalmak dominanciája a világhálón és az amerikai szemlélet Drótos László (OSZK MEK): amerikai történelemszemléletet is nő, továbbá Amerikában ügynökségek vásárolják fel a jogokat, míg Európában örökösöknél van
  • 10. További lépések 2006. augusztus 31. Letölthető művek is Csatlakozik: Kaliforniai Egyetem, Complutense Madrid Egyetem könyvtára, Bajor Állami Könyvtár (olasz, francia, spanyol, latin, ázsiai, kelet-európai nyelvű könyvek is) Középkori könyveknél ScanRobot
  • 11. Beszáll a 2006. október: Kirtas Technologies megbízása 2006. december: Live Search Books bétaverziója –> külön weboldal helyett Live részeként szeretnék, így ugyanazon a felületen kereshetnénk interneten és a könyvek tartalmában Okulva a hibából: csak szabadon hozzáférhető, nyilvános, a szerzői jog által nem védett művek; védett tartalmakról a kiadók határozhatnak British Library, Torontói és Kalifornia Egyetem könyvtárának állománya
  • 12. Live Search Books ( http://books.live.com ?) A keresés során megkapjuk a szükséges részleteket Előzetes: könyvborító, tartalomjegyzék, összefoglaló teljes műveket letölthetjük PDF formátumban Kiadóhoz link Most nem működik Publisher Program: a szerzők jelentkezhetnek, hogy digitalizálják írásaikat
  • 13. További próbálkozások: Open Content Alliance (OCA) Nyílt Tartalmak Szövetsége Internet Archive működteti 2007. januárig 100 ezer könyvet digitalizált Tagjai többek közt: a Kaliforniai Egyetem, Torontói Egyetem, Hewlett-Packard, az Adobe, Yahoo, a Microsoft. További támogatások: Bostoni Közkönyvtár, Getty Kutatóintézet, Metropolitan Művészeti Múzeum
  • 14. Google Book Search | Open Content Alliance Mindent indexel "amíg a jogtulajdonos nem kéri, nem vesszük le" digitalizálás után tiltható vagy korlátozható az elérhetőség és keresés Előre köt megállapodásokat csak jogilag teljesen tiszta tartalmakat digitalizál Nem kell korlátozni, mivel megengedték Mindkettőnek tagja pl. a Kaliforniai Egyetem
  • 15. Európai Digitális Könyvtár (EDL) www.europeana.eu Az Európai válasz Jean-Joel Jeanneney, a Francia Országos Könyvtár (BNF) volt igazgatójának kezdeményezése francia-magyar-portugál digitális könyvtár lesz 2007. március: párizsi könyvvásáron mutatták be Cél: óvni, hozzáférhetővé tenni a kulturális értékeket Sok támogatást kap, még nem kereshető
  • 16. Austrian Literature Online (ALO) A program példájára osztrák kezdeményezés célja az osztrák kultúrörökség megőrzése az utókor számára Tagok: Osztrák Nemzeti Könyvtár, Graz, Linz, Innsbruck Jelezhetik a hibákat, megjegyzéseket fűzhetnek szakemberek a nyílt hozzáférés elvének támogatói -> nincs jogvédelem Kis ország önerőből is képes lehet rá…
  • 17. UNESCO + amerikai Kongresszus könyvtár 2006-ban jelentették be közös digitális könyvtár létrehozását ritka könyveket, dokumentumokat, filmeket, fotókat, hangfelvételeket ingyen Cél: kultúrák közötti megértés elősegítése, kulturális értékek megőrzése 7 nyelven lesz kereshető Elsősorban nem angol nyelvű ritkaságok Szabadon másolható lesz
  • 18. Million Book Project http://www.ulib.org/ Résztvevők: Carnegie Mellon Egyetem, Zhejiang Egyetem, Indiai Tudományos Intézet, Alexandriai Könyvtár 1,5 millió könyv I. sz. 1000 körüli dokumentumok is, de többség XX-XXI. Századi ezer szakember naponta 7000 könyvet digitalizál Nemes cél: a világ összes könyvének digitalizálása és mindenki számára hozzáférhetővé tétele.
  • 19. Az Európai Parlament (EP) támogat a szerzői jogokkal nem védett könyvek elérhetővé tételére koncentrálna, de a jogvédett írásokat is "lapozhatóvá" tenné Felszólította a tagállamokat, működjenek együtt egy európai digitális könyvtár létrehozása érdekében! érdemes építeni a már meglévő európai kezdeményezésekre, megemlíti az Europeana projektet kéri az összes európai könyvtárat, bocsássák az európai digitális könyvtár rendelkezésére azokat a szerzői jogvédelemtől mentes műveket, amelyek már digitális formában vannak a birtokukban Cél: európai kulturális örökséghez egyedi, közvetlen és soknyelvű hozzáférés
  • 20. „Kisebb” projektek Mozart 4000 kézzel írt kottaoldalának digitalizálása (2005) 1600 éves Codex Sinaiticust, vagy más néven a Sínai Biblia Trieri Egyetem 170 000 euróért készítette el a Grimm testvérek 32 kötetes német szótárának digitális másolatait (Google ebből az összegből 4000 könyvet digitalizáltatott volna) British Library egész állományának digitalizálása (ebbe szállt be a Microsoft)
  • 21. Mi a helyzet, Magyarország? 1994-től Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) http://mek.oszk.hu/ , több mint ötezres állomány, csak magyar nyelv/vonatkozás, szerzői jogok miatt nem minden dokumentum publikus 1997 Neumann-ház, Neumann János Digitális Adattár http://www.neumann-haz.hu/ 1998 Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) http://www.irodalmiakademia.hu/ 2007. november: Google program magyarításának terve, lehetőség a magyar kiadóknak, hogy közzétegyék a műveket, ezzel az ország járna jól 2008. február: 20. század történelmét feldolgozó portál, OSzK budapesti újságai 1900- 1999-ig (most 1903-ig) http://www.huszadikszazad.hu
  • 23. Tévhit a virtuális világkönyvtárról Nem helyes az a megközelítés, hogy az elektronikus formátumban közzétett alkotások mellett elsorvad a nyomtatott könyv szerepe. Példa: Kertész Imre Sorstalanság című könyve a Nobel-díjról szóló hír megjelenése után néhány nappal elérhető volt a DIA weboldalán Az ingyenesen elérhető digitális változatot néhány hónap alatt hetvenezren töltötték le a nyomtatott könyv - jellemzően 2000 - forintos áron - kétszázezer példányban fogyott el.
  • 24. A problémák összegzése Jogi kérdések: körültekintőnek kell lenni a témában, és mindig megkérdezni a jogutódokat vagy a kiadókat, ha be akarják digitalizálni az adott könyvet Különböző országokban különböző törvények Minőségi kérdések: fáradságos munka minden egyes könyvet külön digitalizálni, nagy a hibaszázalék, ha mindezt még gyorsan is szeretnénk csinálni Bár nagy összegeket áldoznak rá, a pénz sosem lehet elegendő mindenhová Sok nagyobb kezdeményezés, mégsem átfogó, lassíthatja a munkát, hogy a vállalkozások nem egyeztetnek egymással, így ugyanazt a könyvet többször is digitalizálhatják Virtuális Világkönyvtár csak akkor jöhet létre, ha tényleg benne van a világ összes országa