ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Városok a középkorban

•Download as PPTX, PDF•
•
Rajmund Nagy
Rajmund Nagy
1 of 14
Download to read offline
Városok a középkorban
 növekvő népesség  hospesek kivándorlása  feleslegtermelés  technikai fejlődés  fellendülő kereskedelem
 Kereskedők alapítják az első városokat  Kézművesek települnek köréjük  Kommunákba tömörülnek, hogy ezzel is függetlenítsék magukat  Harcuk eredményei:  Egy összegű adózás  Saját vezetőt(=bírót választhatnak)  Saját önkormányzat  Pallosjog  Gazdasági kiváltság(vásár rendezése, vámmentesség, árumegállító jog)
 csak az uralkodótól függenek  nemes > városi polgár > jobbágy  polgármester/bíró  városi tanács: kereskedők, majd iparosmesterek  szegények(plebs)
 szakmánként elkülönülő érdekvédelmi szervezetek  tagjai a mesterek  inas -> legény -> mester  a céheken belül nincs verseny  fontos szerepük volt a város életében
 A középkor legnagyobb járványa volt  Az ókorban főként D-Európát, a Római Birodalmat és Bizáncot sújtotta, később egész Európát elárasztotta  Leggyakrabban a patkánybolháról került az emberre, de cseppfertőzéssel is terjedt  A betegek bőre gyakran sötétkék színű lett a rossz oxigénfelvétel miatt, innen kapta a „fekete halál” nevet
 1346 – A kipcsakok Kaffa erődjébe pestisben meghalt katonák tetemeit lőtték be katapulttal  A városban (ahol több ezer genovai polgár tartózkodott) kitört a járvány  A fertőzöttek hajókon menekültek Kaffából, így a pestis eljutott Velencébe, Messinába, Genovába és Marseille-be, ahonnan tovább terjedt a kontinens belseje és Észak-Afrika felé.  1347-1668 között ~25 millió ember halt meg pestisben  A betegség a XVII. század végére kelet felé fokozatosan kiszorult Európából
A pestis
 Egész Európában elterjedt  A betegeket „leprisorium”-okba kényszerítették, ahol a társadalomból kirekesztve, koldulásból éltek.
 A városokat fallal vették körül; a főurak megerősítették a házaikat(várépítészet fejlődése)  A házak között szűk sikátorok voltak  Nem volt közvilágítás és csatornahálózat  Bútorok: ágy, szék, asztal, pad  A vastag falak miatt nehézkes fűtés -> sok prémet/kárpitot/faliszőnyeget stb. használtak  Fáklyákkal és mécsesekkel világítottak  A városok száma rohamosan nőtt, a lakosságszám 4-5000 körül mozgott, a nagyvárosokban 10-15000-en éltek
 Átlagos volt az alultápláltság  Az évszakoknak fontos szerepük volt  Víz helyet bort ittak  Használták a kést  A jómódúak húst, a szegényebbek pedig főleg gabonát, kölest, kását, rozst és tönkölyt(ünnepnapokon ők is ettek húst)
 Alacsony átlagéletkor  Magas csecsemőhalandóság; sok nő nem élte túl a szülést - > árva gyerekek  Nem ismerték a betegségek okait -> kiszolgáltatottság  Elrettentésként a kivégzések nyilvánosak volt ________________________________________________  A társadalom alapegysége volt  Több nemzedék élt együtt  A nőknek alárendelt szerepük volt  A gyerekeket furcsa felnőttként kezelték, a családjuktól elszakítva, apródként nevelkedtek
 A termelőkhöz kapcsolódott  A kereskedők alapvetően távolsági kereskedelmet bonyolítottak  Zarándokútvonalak -> szállás, piac, biztonság biztosítása 1161 – Hanza szövetség(balti kereskedővárosok szövetsége)
 A 3 legfontosabb kereskedelmi útvonal: Levante(Földközi- tenger), Hanza(Balti-tenger) és a kettőt összekötő szárazföldi út  1.) levantei kereskedelem:  Kelettel folytatott  Velence és Genova uralták az útvonalat  Fűszereket, luxuscikkeket, fegyvereket szállítottak  2.) Balti-tenger térsége:  Nyersanyagot és élelmiszert szállítottak, cserébe iparcikkeket kaptak  Angliából szerezték a gyapjút, ami a legfontosabb alapanyag volt a textiliparban  3.) Levantét és Hanzát összekötő szárazföldi kereskedelem  Az útvonal megkerülte az Alpokat, a termékek Champagne vásáraira, majd a délnémet városok piacaira kerültek

More Related Content

Városok a középkorban

  • 2.  növekvő népesség  hospesek kivándorlása  feleslegtermelés  technikai fejlődés  fellendülő kereskedelem
  • 3.  Kereskedők alapítják az első városokat  Kézművesek települnek köréjük  Kommunákba tömörülnek, hogy ezzel is függetlenítsék magukat  Harcuk eredményei:  Egy összegű adózás  Saját vezetőt(=bírót választhatnak)  Saját önkormányzat  Pallosjog  Gazdasági kiváltság(vásár rendezése, vámmentesség, árumegállító jog)
  • 4.  csak az uralkodótól függenek  nemes > városi polgár > jobbágy  polgármester/bíró  városi tanács: kereskedők, majd iparosmesterek  szegények(plebs)
  • 5.  szakmánként elkülönülő érdekvédelmi szervezetek  tagjai a mesterek  inas -> legény -> mester  a céheken belül nincs verseny  fontos szerepük volt a város életében
  • 6.  A középkor legnagyobb járványa volt  Az ókorban főként D-Európát, a Római Birodalmat és Bizáncot sújtotta, később egész Európát elárasztotta  Leggyakrabban a patkánybolháról került az emberre, de cseppfertőzéssel is terjedt  A betegek bőre gyakran sötétkék színű lett a rossz oxigénfelvétel miatt, innen kapta a „fekete halál” nevet
  • 7.  1346 – A kipcsakok Kaffa erődjébe pestisben meghalt katonák tetemeit lőtték be katapulttal  A városban (ahol több ezer genovai polgár tartózkodott) kitört a járvány  A fertőzöttek hajókon menekültek Kaffából, így a pestis eljutott Velencébe, Messinába, Genovába és Marseille-be, ahonnan tovább terjedt a kontinens belseje és Észak-Afrika felé.  1347-1668 között ~25 millió ember halt meg pestisben  A betegség a XVII. század végére kelet felé fokozatosan kiszorult Európából
  • 9.  Egész Európában elterjedt  A betegeket „leprisorium”-okba kényszerítették, ahol a társadalomból kirekesztve, koldulásból éltek.
  • 10.  A városokat fallal vették körül; a főurak megerősítették a házaikat(várépítészet fejlődése)  A házak között szűk sikátorok voltak  Nem volt közvilágítás és csatornahálózat  Bútorok: ágy, szék, asztal, pad  A vastag falak miatt nehézkes fűtés -> sok prémet/kárpitot/faliszőnyeget stb. használtak  Fáklyákkal és mécsesekkel világítottak  A városok száma rohamosan nőtt, a lakosságszám 4-5000 körül mozgott, a nagyvárosokban 10-15000-en éltek
  • 11.  Átlagos volt az alultápláltság  Az évszakoknak fontos szerepük volt  Víz helyet bort ittak  Használták a kést  A jómódúak húst, a szegényebbek pedig főleg gabonát, kölest, kását, rozst és tönkölyt(ünnepnapokon ők is ettek húst)
  • 12.  Alacsony átlagéletkor  Magas csecsemőhalandóság; sok nő nem élte túl a szülést - > árva gyerekek  Nem ismerték a betegségek okait -> kiszolgáltatottság  Elrettentésként a kivégzések nyilvánosak volt ________________________________________________  A társadalom alapegysége volt  Több nemzedék élt együtt  A nőknek alárendelt szerepük volt  A gyerekeket furcsa felnőttként kezelték, a családjuktól elszakítva, apródként nevelkedtek
  • 13.  A termelőkhöz kapcsolódott  A kereskedők alapvetően távolsági kereskedelmet bonyolítottak  Zarándokútvonalak -> szállás, piac, biztonság biztosítása 1161 – Hanza szövetség(balti kereskedővárosok szövetsége)
  • 14.  A 3 legfontosabb kereskedelmi útvonal: Levante(Földközi- tenger), Hanza(Balti-tenger) és a kettőt összekötő szárazföldi út  1.) levantei kereskedelem:  Kelettel folytatott  Velence és Genova uralták az útvonalat  Fűszereket, luxuscikkeket, fegyvereket szállítottak  2.) Balti-tenger térsége:  Nyersanyagot és élelmiszert szállítottak, cserébe iparcikkeket kaptak  Angliából szerezték a gyapjút, ami a legfontosabb alapanyag volt a textiliparban  3.) Levantét és Hanzát összekötő szárazföldi kereskedelem  Az útvonal megkerülte az Alpokat, a termékek Champagne vásáraira, majd a délnémet városok piacaira kerültek