ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Zarovizsga tetelek nappali

•Download as PPTX, PDF•
•
Lajos Somogyvári
Lajos Somogyvári

Ped-pszi.

1 of 43
Download to read offline
Záróvizsga tételek Pedagógia – pszichológia témakörök
Átfedések Ezek csak lehetséges tartalmi elemek
1. A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola • Az esélyegyenlőtlenség elméleti keretei - Konzervatív szemlélet - Liberalizmus - Szociológia, kompenzatórikus elképzelések - Emancipációs szemlélet Alkalmazkodás egy uralkodó értékrendhez vagy az identitás megőrzése? Bourdieau tőke-elmélete, az egyenlőtlenségek újratermelődése • A modern tömegoktatás, iskolai rendszerek kialakulása, tudás demokratizálása hozza felszínre a problémát • Nevelési intézményrendszer társadalmi/állami szabályozása A, központosítás B, liberalizmus – piaci viszonyok C, innovatív jó gyakorlatok, fogyasztói szemlélet D, gazdasági, munkaerőpiaci elvárások E, szakmai szempontok • Aktuális problémák – pl. PISA-mérések
1. A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola Az iskola alapvető funkciója és paradoxonja Nahalka István: látens diszkrimináció és a magyar oktatási rendszer szelekciós hatásai • Frontális felülprezentált • Preferált nyelv • Rejtett tanterv • Önbeteljesítő jóslat • Sztereotípia • Elsajátítási folyamat függetlenítése a gyerektől • Kimenet-orientáltság Multi- és interkulturalizmus Dimenziók: tartalmi integráció, tudáskonstrukció – hogyan befolyásolja szociális háttér (KIP, IPR), előítéletek csökkentése, esélyegyenlőség, iskola kultúrája, szervezete (rejtett tanterv)
1. A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola Az iskolai funkciók • Funkcionális társadalomelméletek • Szociológiai nézőpont (Halász Gábor) - Kultúra újratermelése, kultúraközvetítés – értékek, normák, deviancia - Egyedi személyiségfejlesztés - Társadalmi struktúra újratermelése, megváltoztatása – mobilitás, konzerválás - Gazdasági funkció – finanszírozás, szolgáltatás, munkaerő - Politikai rendszer legitimálása – jogok és kötelezettségek, hatalmon lévők érdekei - Társadalmi integráció biztosítása – családi funkciók átvállalása, veszélyeztető jelenségek vizsgálata - Szolgáltató funkció – innováció, közösség, környezet, gyakorlati problémák - Társadalmi változást elősegítő, gátló funkció – új tudás, munkaformák, technológia (vö. Kozma Tamás – tanulási régiók)
1. A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola Az iskolarendszer szerepe az egyenlőtlenségek kezelésében • Szelektív Pozitív: saját haladási ütem, homogén csoportok képességszint szerint; különböző célok és továbbtanulás; hatékonyság; tehetségsegítés-felzárkóztatás Negatív: szűkebb társadalmi tapasztalatok; van homogén csoport? Hierarchia az iskolák között; szelekció az értékrend nevében; nem biztos a jobb teljesítmény • Komprehenzív Pozitív: léteznek homogén csoportok; plurális értékrend, másság; diszkrimináció kiküszöbölése; differenciálás, módszertan Negatív: más pedagógiai felkészültség; társadalmi csoportok eltérő viszonyulása; hatékonyság? Értékelési nehézségek
2. Élethosszig tartó tanulás (LLL) és a tanulás új értelmezése • Élethosszig tartó/egész életen át tartó/egész életre kiterjedő - Időtartam - Az élet minden területén • Kiindulás: munkahely megtalálása, elvesztése, váltás, új szakmák → folyamatos önképzés (formális, informális, nonformális színterek), át-, továbbképzések • Probléma: végzettséggel, diplomával járó képességek vs. munkaerőpiac által igényelt (skills) • Kezdeti beilleszkedés, folyamatos pályaszocializáció • Szükséges készségek, képességek: kritikai, reflektív gondolkodás, önfejlesztés (folyamatos önképzés igénye), további tanulás, alkalmazkodás és rugalmasság, kollaboráció, problémamegoldó készség, kreativitás, kommunikáció, nyitottság stb.
2. Élethosszig tartó tanulás (LLL) és a tanulás új értelmezése • Különböző formák: - továbbképzés: kötelező, kreditek, kamarai - vállalati tanfolyamok, tréningek - önfejlesztés - online, blended, jelenléti - Új jelenségek: TED, pecha-kutcha, MOOC • Megszerzett új tudások, kompetenciák rejtett hatása - tanúsítványok - validációs szolgáltatások – informális tudás elismerése (EU – Új Európai Készségfejlesztési Program – versenyképesség, foglalkoztathatóság) papír vs. valódi tapasztalaton alapuló tudás
2. Élethosszig tartó tanulás (LLL) és a tanulás új értelmezése Konstruktív pedagógia (http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Pedaggus_mestersgV2/93_konstruktv_pedaggia.html) • Jellemzők: - helyzetfüggő gondolkodás (situated cognition), - az ismeretek "lehorgonyzása" (anchored instruction), - problémaalapú tanulás (problembased learning), - alkotó tanulás (generative learning), - konstrukcionizmus (constructionism), - kutató tanulás (exploratory learning) • Alkalmazás - előzetes tudás, magatartás figyelembe vétele, gyermek központi szerepe - életközeli, valódi feladatok és problémák (kapcsolatok, váltások: iskola vs. élet) - sokféle szempont és megközelítés; tudás konstruálása vs. reprodukció - értékelés a tanulási folyamathoz kapcsolódik, önellenőrzés – tutori, megfigyelő szerep
2. Élethosszig tartó tanulás (LLL) és a tanulás új értelmezése Konstruktív pedagógia (http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Pedaggus_mestersgV2/93_konstruktv_pedaggia.html) Hagyományos nevelési környezet • A foglalkozási anyag a részektől az egész irányában épül fel, az alapvető jártasságok kialakítására helyezve a hangsúlyt. • A pedagógusok viselkedése didaktikus, ilyen módon közvetítve az információkat. • A pedagógusok korrekt (zártvégű) kérdésekkel ellenőrzik a gyerekek tanulási tevékenységét. • A teljesítmények értékelése a tanulási folyamattól elválasztva történik • A gyermekek főként önállóan dolgoznak • kompetíció Konstruktív nevelési környezet • A foglalkozási anyag az egésztől a részek irányába épül, a fontos fogalmakra helyezve a hangsúlyt. • A gyermeki kérdéseket tekinti nagyon fontos értékeknek • A környezet felfedezése döntően az elsődleges adatforrásokra és a manipulatív eszközökre támaszkodik. • A pedagógusok szerepe a párbeszédre való törekvéssel jellemezhető. • A pedagógusok a gyermekek nézőpontjait, a gondolkodás módját próbálják felderíteni, kiismerni. • kollaboráció
3. Aktuális hazai és nemzetközi oktatáspolitikai kérdések • Oktatás, nevelés válsága (Nyugat-Európából kiindulva) - tömegesedés és integráció (komprehenzivitás vs. szelekció) - globalizáció, Harmadik világ, posztkolonializmus, migráció, multi-, interkulturalizmus - fiatalkor, oktatási idő megnyúlása – átmeneti időszak, kapunyitási pánik, posztadoleszcencia - szakmai – általános műveltség gyors átalakulása, munkaerőpiac - növekvő elvárások – családi funkciók átvállalása - frusztráció: tanulási lehetőségek bővülése, egyenlőség ígérete vs. egyenlőtlenségek újratermelődése - Tudásgyár vagy papírgyár? Személytelenné, formalizálttá váló tudástermelés
3. Aktuális hazai és nemzetközi oktatáspolitikai kérdések • Oktatás, nevelés válsága (Nyugat-Európából kiindulva) - Társadalmi konszenzus hiánya: mit várunk az iskolától? - Eltérő csoportérdekek A, gazdaság B, szakma C, politika D, szülők • Összehasonlító kutatások, mérések (evidence based education) – ranking, állandó reformok • PISA-sokk • Információs társadalom, tudásrobbanás – megváltozó pedagógus szerepek és tanulási formák (l. multitasking)
3. Aktuális hazai és nemzetközi oktatáspolitikai kérdések • A válságra adott reakciók - tiltakozó, visszautasító: „betegítő iskola”, alternativitás, menekülés, iskolakritika, antipedagógia, deschooling society - progresszív: hagyományos iskola megújítása - humanista: klasszikus műveltség, értékmegőrzés - funkcionális, gyakorlati életre nevelő – haszonelvű, hatékony - hivatalos diskurzusok: optimalizálás, nemzeti konszenzus, voluntarizmus, optimista, minisztériumi nyelv - laikus diskurzusok, „naiv pedagógia” - Szerkezeti változások: centralizált, decentralizált
3. Aktuális hazai és nemzetközi oktatáspolitikai kérdések Kompetenciák és pedagógus előmeneteli rendszer • 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás • 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók • 3. kompetencia: A tanulás támogatása • 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfele módszertani felkészültség • 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység • 6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése • 7. kompetencia: A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja. • 8. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás • 9. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
4. Mérés, értékelés és minőségfejlesztés a mai iskolában • Didaktikai alapok: - Az oktatás célrendszere - Az oktatás tartalmának kiválasztása Szempontok Tartalomtudás Eszköztudás Emlékezet Memória Sémák Viselkedés jellege Ismert feladatmegoldás Új megoldáshoz vezető infók kikeresése Megoldási tulajdonság Gyorsaság, pontosság Nyitott, problémaérzékeny, flexibilis Tanítási-tanulási légkör Szigorú, következetes Demokratikus Tantervi követelmények, feladattípusok (Kaposi József) •deklarált, transzformált, elsajátított •integrált oktatás (NAT) •tananyagon belüli differenciálás: minimális, törzs, iskolai, egyéni •második iskola •tartalmi és műveleti követelmények
4. Mérés, értékelés és minőségfejlesztés a mai iskolában • Az értékelés alapfogalmai Célok: 1., Általános rendszerszabályozás, visszacsatolás 2., Eredményesség és hatékonyságnövelés – output, standardizált tesztek 3., Minősítés, szelekció – negatív hatások (hatalomgyakorlás) 4., Diagnosztizálás, fejlesztés –elégedettségmérések, előzetes tudás, statisztikák, intézményi rangsorok (hozzáadott érték) 5., Tájékoztatás – érdekelt felek, kliensek Értékelési modellek • 1., Célorientált, standardra vonatkoztatott (norma)– elvárható tudás, ehhez képest minőségi skála (tantárgyi) • 2., Kritériumorientált – elemi egységek, két minősítés, minimális követelmények, továbbhaladás feltételei • 3., Menedzserorientált, politikai, tanácsadói– SWOT, stakeholders • 4., Pluralista, holisztikus • 5., Kontingenciaelmélet A tesztek jóságmutatói (Csíkos Csaba, B. Németh Mária): objektivitás, reliabilitás, validitás
4. Mérés, értékelés és minőségfejlesztés a mai iskolában • Tanulásszervezés: Frontális, csoportos, pár-munka, projekt, online, blended • Tanítási stratégiák, módszerek • Taneszköz, tankönyv, digitális pedagógia • NAT, kerettanterv, curriculum • Rangsorok, hozzáadott érték • Nemzetközi és országos mérések • IEA, UNESCO, országjelentések, feladatlap + háttérkérdőívek, OECD, PIRLS, PISA, TIMSS, kompetenciamérések
4. Mérés, értékelés és minőségfejlesztés a mai iskolában Az értékelés dimenziói • Normatív/normára vonatkoztatott • átlag, referenciacsoport, reprezentatív minta, legjobb/legokosabb diák • kompetitív vs. kooperatív • sorrend, minősítés • jobb, rosszabb teljesítményű csoportok hatása • normák összemérhetetlensége, rejtett tanterv (rosszabb státuszú iskolák – jobb jegyek) • Kompetitív szemlélet problémái • alulmotiváltság (oktatási expanzió) • heterogenitás • stigmatizálás, Pygmalion-effektus, Máté-effektus • teljesítménykényszer, - visszatartás, szorongás • komplex, holisztikus szemlélet háttérbe szorul (nehezebben mérhető teljesítmények) • csak a diák felelőssége – tanár-tanítás sikere?
5. A tanítás-tanulás folyamata, fókuszban az oktatáselmélet kérdései - Oktatáselméleti irányzatok A tudomány előtti elképzelések Tudomány önállósodása Szociológiai irányzatok Pszichológiai irányzatok Lingvisztikai, interakciós, kommunikációs irányzat Kibernetikai, rendszerszemléleti irány Az oktatás hatékonyságát segítő irányzatok A curriculáris didaktikai irányzat Alternativitás A posztmodern irányzat (Falus Iván: Didaktika, https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42498_2/index.html)
5. A tanítás-tanulás folyamata, fókuszban az oktatáselmélet kérdései • Tanulás- és tudásértelmezések - Behaviorizmus S-R, klasszikus, operáns kondicionálás Heurisztikus - Szociális tanuláselmélet, kollaboratív tanulás - Alaklélektan - Humanisztikus - Információfeldolgozási modell (kibernetika-informatika), programozott tanulás stb.
5. A tanítás-tanulás folyamata, fókuszban az oktatáselmélet kérdései
5. A tanítás-tanulás folyamata, fókuszban az oktatáselmélet kérdései • Kognitivizmus - Kognitív fordulat (vö. kanti fordulat) Piaget - Szenzomotoros szakasz - Művelet előtti szakasz - Konkrét műveletek szakasza - Formális műveletek szakasza Bruner: miként érzékeli az emberi elme a világot, racionális döntések (előnyök, hátrányok) • Konstruktivizmus - Régi és új, analógia - Tanulási környezetek - Előzetes tudás - Problémamegoldás - Tudásrendszerek struktúrája - Relevancia • Konnektivizmus • Mastery Learning: uniformizált vs. optimalizált
6. Nevelés és értékközvetítés • Negatív érték • Érték kettős funkciója • Autonóm erkölcsiség (Herbart) - Heteronóm és autonóm erkölcs • Axiológia - századforduló értékválsága (Nietzsche) - Kultúrfilozófia - Társadalmi gyakorlat és az ember örök lényege Értékosztályok Konfliktustipológiák
6. Nevelés és értékközvetítés • Fundamentálantropológia • Kultúrantropológia, iskolai etnográfia • Erkölcspszichológia – Piaget, Kohlberg • Erkölcsszociológia – Durkheim • Normatológia és axiológia – etikai értékosztályok: szenzuális, vitális, morális • Kredontológia Értékválság, értékvesztés, értékelő ember válsága Zsolnai – ÉKP, értékközvetítés: értékrend-alakítás és értékteremtés Kamarás István: Erkölcsi értékek, erkölcsös készségek, erények, szekuláris értékrend?
6. Nevelés és értékközvetítés Világnézeti nevelés Politikai, valláserkölcsi értelem • Problematikusság • Világnézeti semlegesség • Politikai szocializáció és indoktrináció • Totalitariánus/boldogság-ideológiák • Jövőre irányulás • Állam és nemzet • A gyermek mint megváltó • 1945, mint cezúra • Demokratikus értékrendre nevelés, felelős állampolgárság, mint kompetencia
6. Nevelés és értékközvetítés Értékorientáció és szociális magatartás • Funkcionális koncepció (Claparéde) • Önkibontakoztatás (Rogers, Maslow) • Társadalmi partnerviszonyra nevelés (Wilhelm) • Bábosik és a konstruktív életvezetés, mint nevelési érték - Értékzavar - Konstruktív vs. destruktív - Szociális és individuális fejlesztés együtt
KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD 27 7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai iskolában
7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai iskolában Beilleszkedési és magatartási nehézségek • alkalmazkodási nehézség • társas viszonyrendszer sérült • szociális inadaptáció Okok: • Gyakran a központi idegrendszer funkcionális zavara • Családi környezeti tényezők • Születéskori, az előtti agyi károsodások • Környezeti ártalmak • Túlterhelés • Testi fejletlenség • Érzelmi megrázkódtatás • Öröklés Számuk egyre nő: szociális tényezők, családmodellek, akceleráció, anyagi nehézségek, idegrendszer éretlensége
7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai iskolában Hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet • Jogi definíció, kategória, stigmatizáció - Szülő alacsony iskolai végzettsége, foglalkoztatottsága, elégtelen lakókörnyezet • Kedvezmények, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, pozitív diszkrimináció • Veszélyeztetettség • Gyakori költözés, bukások, hiányzások • Laufer-féle vészjelek • Pedagógiai szempontból a hátrányos helyzet: • gazdasági, • társadalmi • és kulturális sajátosságokat jelöl
7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai iskolában SNI • Jogi definíció, kategória, stigmatizáció - Szakértői Bizottság (járási, megyei) - Diagnózis, BNO • F81 Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességeiF81.0 Meghatározott olvasási zavar (dyslexia) • F81.1 Az írás zavara (dysgraphia) • F81.2 Az aritmetikai készségek zavara (dyscalculia) • F81.3 Az iskolai készségek kevert zavara - Szakértői vélemény, fejlesztési terv – fejlesztő és gyógypedagógus, inkluzió, spontán integráció
7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai iskolában Differenciálás Ép fejlődésmenetű Normál tantervi követelmények Tanmenet Értékelés PP szerint Tanulási zavar (SNI – Dys) Redukált tananyag Értékelési forma megválasztása a szakértői vélemény szerint Felmentés  érettségi Folyamatos fejlesztés a jól működő és kompenzáló területeken Tanulási nehézség (BTM) Több szemléltetés és sokféle érzékszervi befogadás  biztos képzet kialakítása Gyakori nevelői, tanári segítség Hosszabb automatizálási idő Értékelés: járási szakértői vélemény szerint Felmentés: - változás Hogyan? • Differenciált osztálymunka • Mást kap / több időt kap / könnyebbet kap / több segítséget kap 31
8. A pedagógiai technológia szerepe (https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0023_DP/dp5_3_ikttend_ch010000.html) • A terminológia fejlődése • Generációs szemlélet és kritikája • Digitális pedagógia, IKT • Az internetpenetráció következtében a hálózati hozzáférés már szinte minden felhasználó felé teljesen biztosított, e téren digitális szakadékról már nemigen beszélhetünk, főként nemzetközi szinten. • Az új fejlesztési irányvonalak nagy része az előzőek miatt nagyban épít a hálózati hozzáférésre, mint pl. web 2.0-s szolgáltatások. • Az IKT-eszközparkját tekintve egyre inkább a mobilkommunikációs eszközökre való fejlesztés és használat válik progresszív gyakorlattá. • Egyre inkább jellemzőek az integrált, komplex IKT-eszközök és rendszerek megjelenése és bevonása a hétköznapi életbe és a tanulás folyamatába. • Az IKT-generációkat tekintve a meglévő generációk minél tökéletesebbé való fejlesztése a legmeghatározóbb irányvonal, s nem újabb generációs találmányok bevezetése.
8. A pedagógiai technológia szerepe • A web 2.0-s tartalmakat tekintve egyre inkább bevált gyakorlat, hogy az egyes portálok kezeléséhez már nincs szükség programozói ismeretekre, helyettük az egyszerűbb és felhasználóbarátabb tartalomkezelő (CMS – Content Management System) rendszerek elterjedése figyelhető meg – Moodle • Blended learning • Egyre több, hálózatalapú IKT-megoldás kerül előtérbe, kiemelt hangsúllyal a tanulási környezetekre, illetve közösségi és kollaboratív jellegű motorokra (ELGG – nyílt forráskódú közösségi portálmotor).
8. A pedagógiai technológia szerepe • A web 2.0 eszközrendszer jellemzői: • A web 2.0 egy olyan IT-közeg, ahol a felhasználók közösen szervezik és kezelik a tartalmakat • A portál gazdája csak az IT-keretrendszert biztosítja, a tartalmi kötöttségeket kerüli • Alulról felfelé szervezés jellemzi (felhasználótól a csoportok irányába, pl. blogközösség, fórum) • Szolgáltatásszemléletű, szolgáltatásfejlesztés jellemzi, • Személyes adatok kezelésének viszonylagos jellege, adatvédelmi anomáliák jellemzik, üzleti, közéleti és személyes adatok kerülnek ki a felhasználókról
8. A pedagógiai technológia szerepe• Az alábbiakban a 100 legnépszerűbb web kettes alkalmazást bemutató weboldalak listájából azon, az önálló tanuláshoz elengedhetetlen web kettes szolgáltatások olvashatóak, amelyek ma is használatban vannak. • Twitter (microblog eszköz) • YouTube (videomegosztó) • GoogleDocuments (irodai csoportmunka eszköz) • Delicious (közösségi könyvjelző eszköz) • ݺߣShare (bemutató tárhely • Skype (azonnali üzenetküldő / VoIP) • Google Reader (RSS / feed olvasó) • Wordpress (blog eszköz) • Facebook (ismeretségi hálózat) • Moodle (LMS rendszer) • Prezi (prezentációs szoftver) • Google (webes keresőrendszer) Digitális átállás, online oktatás tapasztalatai
9. Lelki egészségvédelem az iskolában (Szélesné Dr. Ferencz Edit PPT alapján van a 9. tétel) Tanári hatékonyság-érzés elemei - Elmélyedésre késztetés - Lelkesedés - Kérdezés - Felelősségérzet - Adaptáció - Több csatorna - Reflexió, önreflexió Fogalmak: megküzdés, reziliancia, pszichológiai immunrendszer, mentálhigiéné
9. Lelki egészségvédelem az iskolában Kiégés-szindróma • Előjelek • Az elkötelezettség csökkentése - a tanítvánnyal - másokkal - a munkával • Leépülés - csökken a kognitív teljesítőképesség - csökken a munka iránti motiváció Pályaelhagyás indokai
9. Lelki egészségvédelem az iskolában Pszichoszomatikus tünetek • Kétségek és kétségbeesés - a munka és az élet értelmének elvesztése - „belső felmondás" - lelki összeomlás • Destruktív, negatív érzelmi reakciók - önmagával - Tanítvánnyal - munkahellyel szemben • Felszínessé válás - érzelmi téren - szociális segítő kapcsolatokban Rutinosodás, maximalizmus, túlzott professzionalizálódás
9. Lelki egészségvédelem az iskolában Burnout leküzdési technikák • egészséges távolságtartás - a problémák objektív látása, • a stressz-teli helyzetek intellektuális, racionális megközelítése, • a túlzott bevonódás csökkentése a stressz-teli interakciókban, • a személyzeten belüli támogató, feszültség-csökkentő, felelősség megosztásra lehetőséget adó kapcsolatok. • Problémacentrikus reagálás, amelyben a fenyegetés elhárítása a környezet megváltoztatása a cél. • Támasz keresés: a cél ilyenkor is a helyzet megváltoztatása, a fenyegetettség megszüntetése, de ehhez közreműködőket igényel a személy. • Feszültségkontroll: az alapvető cél a személyiség stabilitásának megőrzése, a figyelem a fenyegetésről az én-re terelődik, de a személy nem adja fel a leküzdés, a helyzetmódosítás lehetőségét.
10. A pedagógus professzió • Professzió, hivatás, szakma, mesterség (ars vs. techné) • segítő foglalkozások, szakértői tudás (Zsolnai) professzionalizáció, feminizáció, történetiség • Új kihívások: globalizáció, információs, tudásalapú társadalom stb. és az erre adott reakciók • Pedagóguskompetenciák (8+1)
10. A pedagógus professzió A tanári tudás elemei: Falus Iván és a pedagógiai tudás • Nézet, gyakorlati tudás, értékelő rendszer, reflexió • Reflexió kiterjedése: kognitív, érzelmi-motivációs, viselkedés (magatartás), környezeti feltételek • Reflexió: szituáció és reflektáló személy között; saját praxis értékelése; tudatos elemzés, önellenőrzés • Reflektivitás: - önismeret, attitűd - cselekvés - szakmai tudás • Reflektív tanár: kompetenciatudat, önfejlesztés, kongruens, autonóm, felelősségvállalás, állandó tudatos önreflexió, rugalmas és nyitott gondolkodás, dialógus, személyes hatékonyság
10. A pedagógus professzió A tanári tudás elemei • Sémák, rutinok, forgatókönyvek • Deklaratív, procedurális tudás • Jó gyakorlatok • Problémák: explicit-implicit célok, hidden curriculum, lefordítás, rendszerszemlélet, operacionalizálás, taxonómiák Elméletek a professzióról • Bagdy Emőke – pályaválasztási motivációk - Altruizmus - Példakép-mutatás - Egyedi - Érdek, kényszerítő motívumok • Zsolnai - segítő foglalkozások, szakértői tudás
10. A pedagógus professzió Zsolnai féle professziógram • Lelkileg egészséges • Ért a tervezéshez, szervezéshez, elemzéshez • Jó kommunikátor és diagnoszta • Biztonságos döntéshozó, eligazodik az értékek világában • Elismeri a műhibákat • Pedagógiai paradigmák ismerete • Fejlett jogérzék • Nyitottság • Alkotás, adaptálás • Többféle pedagógus szerepben is hiteles: lélekvezető, vizsgáztató-értékelő, szervező stb.

More Related Content

Zarovizsga tetelek nappali

  • 1. Záróvizsga tételek Pedagógia – pszichológia témakörök
  • 3. 1. A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola • Az esélyegyenlőtlenség elméleti keretei - Konzervatív szemlélet - Liberalizmus - Szociológia, kompenzatórikus elképzelések - Emancipációs szemlélet Alkalmazkodás egy uralkodó értékrendhez vagy az identitás megőrzése? Bourdieau tőke-elmélete, az egyenlőtlenségek újratermelődése • A modern tömegoktatás, iskolai rendszerek kialakulása, tudás demokratizálása hozza felszínre a problémát • Nevelési intézményrendszer társadalmi/állami szabályozása A, központosítás B, liberalizmus – piaci viszonyok C, innovatív jó gyakorlatok, fogyasztói szemlélet D, gazdasági, munkaerőpiaci elvárások E, szakmai szempontok • Aktuális problémák – pl. PISA-mérések
  • 4. 1. A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola Az iskola alapvető funkciója és paradoxonja Nahalka István: látens diszkrimináció és a magyar oktatási rendszer szelekciós hatásai • Frontális felülprezentált • Preferált nyelv • Rejtett tanterv • Önbeteljesítő jóslat • Sztereotípia • Elsajátítási folyamat függetlenítése a gyerektől • Kimenet-orientáltság Multi- és interkulturalizmus Dimenziók: tartalmi integráció, tudáskonstrukció – hogyan befolyásolja szociális háttér (KIP, IPR), előítéletek csökkentése, esélyegyenlőség, iskola kultúrája, szervezete (rejtett tanterv)
  • 5. 1. A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola Az iskolai funkciók • Funkcionális társadalomelméletek • Szociológiai nézőpont (Halász Gábor) - Kultúra újratermelése, kultúraközvetítés – értékek, normák, deviancia - Egyedi személyiségfejlesztés - Társadalmi struktúra újratermelése, megváltoztatása – mobilitás, konzerválás - Gazdasági funkció – finanszírozás, szolgáltatás, munkaerő - Politikai rendszer legitimálása – jogok és kötelezettségek, hatalmon lévők érdekei - Társadalmi integráció biztosítása – családi funkciók átvállalása, veszélyeztető jelenségek vizsgálata - Szolgáltató funkció – innováció, közösség, környezet, gyakorlati problémák - Társadalmi változást elősegítő, gátló funkció – új tudás, munkaformák, technológia (vö. Kozma Tamás – tanulási régiók)
  • 6. 1. A társadalmi egyenlőtlenségek és az iskola Az iskolarendszer szerepe az egyenlőtlenségek kezelésében • Szelektív Pozitív: saját haladási ütem, homogén csoportok képességszint szerint; különböző célok és továbbtanulás; hatékonyság; tehetségsegítés-felzárkóztatás Negatív: szűkebb társadalmi tapasztalatok; van homogén csoport? Hierarchia az iskolák között; szelekció az értékrend nevében; nem biztos a jobb teljesítmény • Komprehenzív Pozitív: léteznek homogén csoportok; plurális értékrend, másság; diszkrimináció kiküszöbölése; differenciálás, módszertan Negatív: más pedagógiai felkészültség; társadalmi csoportok eltérő viszonyulása; hatékonyság? Értékelési nehézségek
  • 7. 2. Élethosszig tartó tanulás (LLL) és a tanulás új értelmezése • Élethosszig tartó/egész életen át tartó/egész életre kiterjedő - Időtartam - Az élet minden területén • Kiindulás: munkahely megtalálása, elvesztése, váltás, új szakmák → folyamatos önképzés (formális, informális, nonformális színterek), át-, továbbképzések • Probléma: végzettséggel, diplomával járó képességek vs. munkaerőpiac által igényelt (skills) • Kezdeti beilleszkedés, folyamatos pályaszocializáció • Szükséges készségek, képességek: kritikai, reflektív gondolkodás, önfejlesztés (folyamatos önképzés igénye), további tanulás, alkalmazkodás és rugalmasság, kollaboráció, problémamegoldó készség, kreativitás, kommunikáció, nyitottság stb.
  • 8. 2. Élethosszig tartó tanulás (LLL) és a tanulás új értelmezése • Különböző formák: - továbbképzés: kötelező, kreditek, kamarai - vállalati tanfolyamok, tréningek - önfejlesztés - online, blended, jelenléti - Új jelenségek: TED, pecha-kutcha, MOOC • Megszerzett új tudások, kompetenciák rejtett hatása - tanúsítványok - validációs szolgáltatások – informális tudás elismerése (EU – Új Európai Készségfejlesztési Program – versenyképesség, foglalkoztathatóság) papír vs. valódi tapasztalaton alapuló tudás
  • 9. 2. Élethosszig tartó tanulás (LLL) és a tanulás új értelmezése Konstruktív pedagógia (http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Pedaggus_mestersgV2/93_konstruktv_pedaggia.html) • Jellemzők: - helyzetfüggő gondolkodás (situated cognition), - az ismeretek "lehorgonyzása" (anchored instruction), - problémaalapú tanulás (problembased learning), - alkotó tanulás (generative learning), - konstrukcionizmus (constructionism), - kutató tanulás (exploratory learning) • Alkalmazás - előzetes tudás, magatartás figyelembe vétele, gyermek központi szerepe - életközeli, valódi feladatok és problémák (kapcsolatok, váltások: iskola vs. élet) - sokféle szempont és megközelítés; tudás konstruálása vs. reprodukció - értékelés a tanulási folyamathoz kapcsolódik, önellenőrzés – tutori, megfigyelő szerep
  • 10. 2. Élethosszig tartó tanulás (LLL) és a tanulás új értelmezése Konstruktív pedagógia (http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Pedaggus_mestersgV2/93_konstruktv_pedaggia.html) Hagyományos nevelési környezet • A foglalkozási anyag a részektől az egész irányában épül fel, az alapvető jártasságok kialakítására helyezve a hangsúlyt. • A pedagógusok viselkedése didaktikus, ilyen módon közvetítve az információkat. • A pedagógusok korrekt (zártvégű) kérdésekkel ellenőrzik a gyerekek tanulási tevékenységét. • A teljesítmények értékelése a tanulási folyamattól elválasztva történik • A gyermekek főként önállóan dolgoznak • kompetíció Konstruktív nevelési környezet • A foglalkozási anyag az egésztől a részek irányába épül, a fontos fogalmakra helyezve a hangsúlyt. • A gyermeki kérdéseket tekinti nagyon fontos értékeknek • A környezet felfedezése döntően az elsődleges adatforrásokra és a manipulatív eszközökre támaszkodik. • A pedagógusok szerepe a párbeszédre való törekvéssel jellemezhető. • A pedagógusok a gyermekek nézőpontjait, a gondolkodás módját próbálják felderíteni, kiismerni. • kollaboráció
  • 11. 3. Aktuális hazai és nemzetközi oktatáspolitikai kérdések • Oktatás, nevelés válsága (Nyugat-Európából kiindulva) - tömegesedés és integráció (komprehenzivitás vs. szelekció) - globalizáció, Harmadik világ, posztkolonializmus, migráció, multi-, interkulturalizmus - fiatalkor, oktatási idő megnyúlása – átmeneti időszak, kapunyitási pánik, posztadoleszcencia - szakmai – általános műveltség gyors átalakulása, munkaerőpiac - növekvő elvárások – családi funkciók átvállalása - frusztráció: tanulási lehetőségek bővülése, egyenlőség ígérete vs. egyenlőtlenségek újratermelődése - Tudásgyár vagy papírgyár? Személytelenné, formalizálttá váló tudástermelés
  • 12. 3. Aktuális hazai és nemzetközi oktatáspolitikai kérdések • Oktatás, nevelés válsága (Nyugat-Európából kiindulva) - Társadalmi konszenzus hiánya: mit várunk az iskolától? - Eltérő csoportérdekek A, gazdaság B, szakma C, politika D, szülők • Összehasonlító kutatások, mérések (evidence based education) – ranking, állandó reformok • PISA-sokk • Információs társadalom, tudásrobbanás – megváltozó pedagógus szerepek és tanulási formák (l. multitasking)
  • 13. 3. Aktuális hazai és nemzetközi oktatáspolitikai kérdések • A válságra adott reakciók - tiltakozó, visszautasító: „betegítő iskola”, alternativitás, menekülés, iskolakritika, antipedagógia, deschooling society - progresszív: hagyományos iskola megújítása - humanista: klasszikus műveltség, értékmegőrzés - funkcionális, gyakorlati életre nevelő – haszonelvű, hatékony - hivatalos diskurzusok: optimalizálás, nemzeti konszenzus, voluntarizmus, optimista, minisztériumi nyelv - laikus diskurzusok, „naiv pedagógia” - Szerkezeti változások: centralizált, decentralizált
  • 14. 3. Aktuális hazai és nemzetközi oktatáspolitikai kérdések Kompetenciák és pedagógus előmeneteli rendszer • 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás • 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók • 3. kompetencia: A tanulás támogatása • 4. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfele módszertani felkészültség • 5. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység • 6. kompetencia: Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése • 7. kompetencia: A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja. • 8. kompetencia: Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás • 9. kompetencia: Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
  • 15. 4. Mérés, értékelés és minőségfejlesztés a mai iskolában • Didaktikai alapok: - Az oktatás célrendszere - Az oktatás tartalmának kiválasztása Szempontok Tartalomtudás Eszköztudás Emlékezet Memória Sémák Viselkedés jellege Ismert feladatmegoldás Új megoldáshoz vezető infók kikeresése Megoldási tulajdonság Gyorsaság, pontosság Nyitott, problémaérzékeny, flexibilis Tanítási-tanulási légkör Szigorú, következetes Demokratikus Tantervi követelmények, feladattípusok (Kaposi József) •deklarált, transzformált, elsajátított •integrált oktatás (NAT) •tananyagon belüli differenciálás: minimális, törzs, iskolai, egyéni •második iskola •tartalmi és műveleti követelmények
  • 16. 4. Mérés, értékelés és minőségfejlesztés a mai iskolában • Az értékelés alapfogalmai Célok: 1., Általános rendszerszabályozás, visszacsatolás 2., Eredményesség és hatékonyságnövelés – output, standardizált tesztek 3., Minősítés, szelekció – negatív hatások (hatalomgyakorlás) 4., Diagnosztizálás, fejlesztés –elégedettségmérések, előzetes tudás, statisztikák, intézményi rangsorok (hozzáadott érték) 5., Tájékoztatás – érdekelt felek, kliensek Értékelési modellek • 1., Célorientált, standardra vonatkoztatott (norma)– elvárható tudás, ehhez képest minőségi skála (tantárgyi) • 2., Kritériumorientált – elemi egységek, két minősítés, minimális követelmények, továbbhaladás feltételei • 3., Menedzserorientált, politikai, tanácsadói– SWOT, stakeholders • 4., Pluralista, holisztikus • 5., Kontingenciaelmélet A tesztek jóságmutatói (Csíkos Csaba, B. Németh Mária): objektivitás, reliabilitás, validitás
  • 17. 4. Mérés, értékelés és minőségfejlesztés a mai iskolában • Tanulásszervezés: Frontális, csoportos, pár-munka, projekt, online, blended • Tanítási stratégiák, módszerek • Taneszköz, tankönyv, digitális pedagógia • NAT, kerettanterv, curriculum • Rangsorok, hozzáadott érték • Nemzetközi és országos mérések • IEA, UNESCO, országjelentések, feladatlap + háttérkérdőívek, OECD, PIRLS, PISA, TIMSS, kompetenciamérések
  • 18. 4. Mérés, értékelés és minőségfejlesztés a mai iskolában Az értékelés dimenziói • Normatív/normára vonatkoztatott • átlag, referenciacsoport, reprezentatív minta, legjobb/legokosabb diák • kompetitív vs. kooperatív • sorrend, minősítés • jobb, rosszabb teljesítményű csoportok hatása • normák összemérhetetlensége, rejtett tanterv (rosszabb státuszú iskolák – jobb jegyek) • Kompetitív szemlélet problémái • alulmotiváltság (oktatási expanzió) • heterogenitás • stigmatizálás, Pygmalion-effektus, Máté-effektus • teljesítménykényszer, - visszatartás, szorongás • komplex, holisztikus szemlélet háttérbe szorul (nehezebben mérhető teljesítmények) • csak a diák felelőssége – tanár-tanítás sikere?
  • 19. 5. A tanítás-tanulás folyamata, fókuszban az oktatáselmélet kérdései - Oktatáselméleti irányzatok A tudomány előtti elképzelések Tudomány önállósodása Szociológiai irányzatok Pszichológiai irányzatok Lingvisztikai, interakciós, kommunikációs irányzat Kibernetikai, rendszerszemléleti irány Az oktatás hatékonyságát segítő irányzatok A curriculáris didaktikai irányzat Alternativitás A posztmodern irányzat (Falus Iván: Didaktika, https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_42498_2/index.html)
  • 20. 5. A tanítás-tanulás folyamata, fókuszban az oktatáselmélet kérdései • Tanulás- és tudásértelmezések - Behaviorizmus S-R, klasszikus, operáns kondicionálás Heurisztikus - Szociális tanuláselmélet, kollaboratív tanulás - Alaklélektan - Humanisztikus - Információfeldolgozási modell (kibernetika-informatika), programozott tanulás stb.
  • 21. 5. A tanítás-tanulás folyamata, fókuszban az oktatáselmélet kérdései
  • 22. 5. A tanítás-tanulás folyamata, fókuszban az oktatáselmélet kérdései • Kognitivizmus - Kognitív fordulat (vö. kanti fordulat) Piaget - Szenzomotoros szakasz - Művelet előtti szakasz - Konkrét műveletek szakasza - Formális műveletek szakasza Bruner: miként érzékeli az emberi elme a világot, racionális döntések (előnyök, hátrányok) • Konstruktivizmus - Régi és új, analógia - Tanulási környezetek - Előzetes tudás - Problémamegoldás - Tudásrendszerek struktúrája - Relevancia • Konnektivizmus • Mastery Learning: uniformizált vs. optimalizált
  • 23. 6. Nevelés és értékközvetítés • Negatív érték • Érték kettős funkciója • Autonóm erkölcsiség (Herbart) - Heteronóm és autonóm erkölcs • Axiológia - századforduló értékválsága (Nietzsche) - Kultúrfilozófia - Társadalmi gyakorlat és az ember örök lényege Értékosztályok Konfliktustipológiák
  • 24. 6. Nevelés és értékközvetítés • Fundamentálantropológia • Kultúrantropológia, iskolai etnográfia • Erkölcspszichológia – Piaget, Kohlberg • Erkölcsszociológia – Durkheim • Normatológia és axiológia – etikai értékosztályok: szenzuális, vitális, morális • Kredontológia Értékválság, értékvesztés, értékelő ember válsága Zsolnai – ÉKP, értékközvetítés: értékrend-alakítás és értékteremtés Kamarás István: Erkölcsi értékek, erkölcsös készségek, erények, szekuláris értékrend?
  • 25. 6. Nevelés és értékközvetítés Világnézeti nevelés Politikai, valláserkölcsi értelem • Problematikusság • Világnézeti semlegesség • Politikai szocializáció és indoktrináció • Totalitariánus/boldogság-ideológiák • Jövőre irányulás • Állam és nemzet • A gyermek mint megváltó • 1945, mint cezúra • Demokratikus értékrendre nevelés, felelős állampolgárság, mint kompetencia
  • 26. 6. Nevelés és értékközvetítés Értékorientáció és szociális magatartás • Funkcionális koncepció (Claparéde) • Önkibontakoztatás (Rogers, Maslow) • Társadalmi partnerviszonyra nevelés (Wilhelm) • Bábosik és a konstruktív életvezetés, mint nevelési érték - Értékzavar - Konstruktív vs. destruktív - Szociális és individuális fejlesztés együtt
  • 27. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD 27 7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai iskolában
  • 28. 7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai iskolában Beilleszkedési és magatartási nehézségek • alkalmazkodási nehézség • társas viszonyrendszer sérült • szociális inadaptáció Okok: • Gyakran a központi idegrendszer funkcionális zavara • Családi környezeti tényezők • Születéskori, az előtti agyi károsodások • Környezeti ártalmak • Túlterhelés • Testi fejletlenség • Érzelmi megrázkódtatás • Öröklés Számuk egyre nő: szociális tényezők, családmodellek, akceleráció, anyagi nehézségek, idegrendszer éretlensége
  • 29. 7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai iskolában Hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet • Jogi definíció, kategória, stigmatizáció - Szülő alacsony iskolai végzettsége, foglalkoztatottsága, elégtelen lakókörnyezet • Kedvezmények, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, pozitív diszkrimináció • Veszélyeztetettség • Gyakori költözés, bukások, hiányzások • Laufer-féle vészjelek • Pedagógiai szempontból a hátrányos helyzet: • gazdasági, • társadalmi • és kulturális sajátosságokat jelöl
  • 30. 7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai iskolában SNI • Jogi definíció, kategória, stigmatizáció - Szakértői Bizottság (járási, megyei) - Diagnózis, BNO • F81 Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességeiF81.0 Meghatározott olvasási zavar (dyslexia) • F81.1 Az írás zavara (dysgraphia) • F81.2 Az aritmetikai készségek zavara (dyscalculia) • F81.3 Az iskolai készségek kevert zavara - Szakértői vélemény, fejlesztési terv – fejlesztő és gyógypedagógus, inkluzió, spontán integráció
  • 31. 7. Iskolai kudarcok és kezelésük lehetőségei a mai iskolában Differenciálás Ép fejlődésmenetű Normál tantervi követelmények Tanmenet Értékelés PP szerint Tanulási zavar (SNI – Dys) Redukált tananyag Értékelési forma megválasztása a szakértői vélemény szerint Felmentés  érettségi Folyamatos fejlesztés a jól működő és kompenzáló területeken Tanulási nehézség (BTM) Több szemléltetés és sokféle érzékszervi befogadás  biztos képzet kialakítása Gyakori nevelői, tanári segítség Hosszabb automatizálási idő Értékelés: járási szakértői vélemény szerint Felmentés: - változás Hogyan? • Differenciált osztálymunka • Mást kap / több időt kap / könnyebbet kap / több segítséget kap 31
  • 32. 8. A pedagógiai technológia szerepe (https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0023_DP/dp5_3_ikttend_ch010000.html) • A terminológia fejlődése • Generációs szemlélet és kritikája • Digitális pedagógia, IKT • Az internetpenetráció következtében a hálózati hozzáférés már szinte minden felhasználó felé teljesen biztosított, e téren digitális szakadékról már nemigen beszélhetünk, főként nemzetközi szinten. • Az új fejlesztési irányvonalak nagy része az előzőek miatt nagyban épít a hálózati hozzáférésre, mint pl. web 2.0-s szolgáltatások. • Az IKT-eszközparkját tekintve egyre inkább a mobilkommunikációs eszközökre való fejlesztés és használat válik progresszív gyakorlattá. • Egyre inkább jellemzőek az integrált, komplex IKT-eszközök és rendszerek megjelenése és bevonása a hétköznapi életbe és a tanulás folyamatába. • Az IKT-generációkat tekintve a meglévő generációk minél tökéletesebbé való fejlesztése a legmeghatározóbb irányvonal, s nem újabb generációs találmányok bevezetése.
  • 33. 8. A pedagógiai technológia szerepe • A web 2.0-s tartalmakat tekintve egyre inkább bevált gyakorlat, hogy az egyes portálok kezeléséhez már nincs szükség programozói ismeretekre, helyettük az egyszerűbb és felhasználóbarátabb tartalomkezelő (CMS – Content Management System) rendszerek elterjedése figyelhető meg – Moodle • Blended learning • Egyre több, hálózatalapú IKT-megoldás kerül előtérbe, kiemelt hangsúllyal a tanulási környezetekre, illetve közösségi és kollaboratív jellegű motorokra (ELGG – nyílt forráskódú közösségi portálmotor).
  • 34. 8. A pedagógiai technológia szerepe • A web 2.0 eszközrendszer jellemzői: • A web 2.0 egy olyan IT-közeg, ahol a felhasználók közösen szervezik és kezelik a tartalmakat • A portál gazdája csak az IT-keretrendszert biztosítja, a tartalmi kötöttségeket kerüli • Alulról felfelé szervezés jellemzi (felhasználótól a csoportok irányába, pl. blogközösség, fórum) • Szolgáltatásszemléletű, szolgáltatásfejlesztés jellemzi, • Személyes adatok kezelésének viszonylagos jellege, adatvédelmi anomáliák jellemzik, üzleti, közéleti és személyes adatok kerülnek ki a felhasználókról
  • 35. 8. A pedagógiai technológia szerepe• Az alábbiakban a 100 legnépszerűbb web kettes alkalmazást bemutató weboldalak listájából azon, az önálló tanuláshoz elengedhetetlen web kettes szolgáltatások olvashatóak, amelyek ma is használatban vannak. • Twitter (microblog eszköz) • YouTube (videomegosztó) • GoogleDocuments (irodai csoportmunka eszköz) • Delicious (közösségi könyvjelző eszköz) • ݺߣShare (bemutató tárhely • Skype (azonnali üzenetküldő / VoIP) • Google Reader (RSS / feed olvasó) • Wordpress (blog eszköz) • Facebook (ismeretségi hálózat) • Moodle (LMS rendszer) • Prezi (prezentációs szoftver) • Google (webes keresőrendszer) Digitális átállás, online oktatás tapasztalatai
  • 36. 9. Lelki egészségvédelem az iskolában (Szélesné Dr. Ferencz Edit PPT alapján van a 9. tétel) Tanári hatékonyság-érzés elemei - Elmélyedésre késztetés - Lelkesedés - Kérdezés - Felelősségérzet - Adaptáció - Több csatorna - Reflexió, önreflexió Fogalmak: megküzdés, reziliancia, pszichológiai immunrendszer, mentálhigiéné
  • 37. 9. Lelki egészségvédelem az iskolában Kiégés-szindróma • Előjelek • Az elkötelezettség csökkentése - a tanítvánnyal - másokkal - a munkával • Leépülés - csökken a kognitív teljesítőképesség - csökken a munka iránti motiváció Pályaelhagyás indokai
  • 38. 9. Lelki egészségvédelem az iskolában Pszichoszomatikus tünetek • Kétségek és kétségbeesés - a munka és az élet értelmének elvesztése - „belső felmondás" - lelki összeomlás • Destruktív, negatív érzelmi reakciók - önmagával - Tanítvánnyal - munkahellyel szemben • Felszínessé válás - érzelmi téren - szociális segítő kapcsolatokban Rutinosodás, maximalizmus, túlzott professzionalizálódás
  • 39. 9. Lelki egészségvédelem az iskolában Burnout leküzdési technikák • egészséges távolságtartás - a problémák objektív látása, • a stressz-teli helyzetek intellektuális, racionális megközelítése, • a túlzott bevonódás csökkentése a stressz-teli interakciókban, • a személyzeten belüli támogató, feszültség-csökkentő, felelősség megosztásra lehetőséget adó kapcsolatok. • Problémacentrikus reagálás, amelyben a fenyegetés elhárítása a környezet megváltoztatása a cél. • Támasz keresés: a cél ilyenkor is a helyzet megváltoztatása, a fenyegetettség megszüntetése, de ehhez közreműködőket igényel a személy. • Feszültségkontroll: az alapvető cél a személyiség stabilitásának megőrzése, a figyelem a fenyegetésről az én-re terelődik, de a személy nem adja fel a leküzdés, a helyzetmódosítás lehetőségét.
  • 40. 10. A pedagógus professzió • Professzió, hivatás, szakma, mesterség (ars vs. techné) • segítő foglalkozások, szakértői tudás (Zsolnai) professzionalizáció, feminizáció, történetiség • Új kihívások: globalizáció, információs, tudásalapú társadalom stb. és az erre adott reakciók • Pedagóguskompetenciák (8+1)
  • 41. 10. A pedagógus professzió A tanári tudás elemei: Falus Iván és a pedagógiai tudás • Nézet, gyakorlati tudás, értékelő rendszer, reflexió • Reflexió kiterjedése: kognitív, érzelmi-motivációs, viselkedés (magatartás), környezeti feltételek • Reflexió: szituáció és reflektáló személy között; saját praxis értékelése; tudatos elemzés, önellenőrzés • Reflektivitás: - önismeret, attitűd - cselekvés - szakmai tudás • Reflektív tanár: kompetenciatudat, önfejlesztés, kongruens, autonóm, felelősségvállalás, állandó tudatos önreflexió, rugalmas és nyitott gondolkodás, dialógus, személyes hatékonyság
  • 42. 10. A pedagógus professzió A tanári tudás elemei • Sémák, rutinok, forgatókönyvek • Deklaratív, procedurális tudás • Jó gyakorlatok • Problémák: explicit-implicit célok, hidden curriculum, lefordítás, rendszerszemlélet, operacionalizálás, taxonómiák Elméletek a professzióról • Bagdy Emőke – pályaválasztási motivációk - Altruizmus - Példakép-mutatás - Egyedi - Érdek, kényszerítő motívumok • Zsolnai - segítő foglalkozások, szakértői tudás
  • 43. 10. A pedagógus professzió Zsolnai féle professziógram • Lelkileg egészséges • Ért a tervezéshez, szervezéshez, elemzéshez • Jó kommunikátor és diagnoszta • Biztonságos döntéshozó, eligazodik az értékek világában • Elismeri a műhibákat • Pedagógiai paradigmák ismerete • Fejlett jogérzék • Nyitottság • Alkotás, adaptálás • Többféle pedagógus szerepben is hiteles: lélekvezető, vizsgáztató-értékelő, szervező stb.

Editor's Notes

  • #28: Hercz Mária (szerk): Pályakezdő óvodapedagógusok túlélőkészlete – Önfejlesztő munkatankönyv, Szegedi Tudományegyetem, elektronikus tankönyv, Szeged, 2015. http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Plyakezd_vodapedaggusok_tllkszleteV3/54_a_kiemelt_figyelmet_ignyl_gyermekek.html
  • #32: A köznevelési törvény a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók vonatkozásában az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése alóli mentesítés és szöveges értékelés 2018. szeptember 1. napjával kezdődő, kifutó rendszerű kivezetéséről rendelkezik. Azoknak a BTM tanulóknak, akik korábban megkapták a tantárgyi mentesítéseket, és érvényesítették/érvényesítik tanulmányaik során, nem kell megijedniük, hisz középiskolai tanulmányaik befejezéséig érvényesíthetik a korábban megítélt jogosultságokat. Viszont azok a BTM tanulók, akiknek a szakértői bizottságok vizsgálatai alapján korábban nem javasoltak tantárgyi mentesítéseket, 2018. szeptember 1-jétől már nem kaphatnak mentesítést. Az új rendelkezések csak a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat érintik, a sajátos nevelési igényű gyermekekre továbbra is vonatkoznak a korábbi rendelkezések. „56. §. (1) A sajátos nevelési igényű tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. (2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.”