ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Szabó Roland: Az emelt szintű magyar írásbeli érettségi értékeléséről

•
•
T
tudostanar

Az emelt szintű magyar írásbeli érettségi értékeléséről

1 of 22
TUDÓS TANÁROK – TANÁR TUDÓSOK KONFERENCIA 2016. SZABÓ ROLAND AZ EMELT SZINTŰ MAGYAR ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI ÉRTÉKELÉSÉRŐL
Az értékelés módszertanáról általában •  Kultúraközpontú műveltségkép kérdése •  A tudás alkalmazásának készsége •  Magyar iskolarendszer – magas lexikális tudásszint •  Az új helyzetekben a tudás alkalmazása •  Vizsgahelyzet mint megméreHetés •  A tudás komplex fogalma •  Az eredmények fejlesztő értékelése
Az értékelés módszertanáról általában Scriven értékelési modellje •  diagnoszRkus [helyzeNeltáró] •  formaUv [a tanulási folyamatot fejlesztő-formáló] •  szummaUv [lezáró-minősítő] értékelést •  A három funkció egységben kezelésének fontossága •  Mit értékel az éreHségi vizsga?
Az értékelés módszertanáról általában •  Elmozdulás a mai értékelés-módszertani kultúrában •  [jó osztályzat – poziUv visszajelzés, rossz osztályzat – negaUv visszajelzés] – Elavult stratégia? •  Pygmalion-effektus •  Az éreHségi osztályzatban megadoH értékelése formális •  Az új szemléletet hordozó, több szempontú értékelési rendszer alkalmazása
Az értékelés módszertanáról általában •  Kiemelt szempont a formaUv értékelés és annak tudatos alkalmazása •  A tudás minőségi fejlesztésésnek kérdése az értékelés nézőpontjából •  Az ismeretek jól alkalmazható beépülése a fogalmi hálóba az opZmális képességfejlesztésen alapszik •  megtanítás – fejlesztés keHősségén alapuló értékelés
Az értékelés módszertanáról általában •  Az emelt szintű írásbeli értékelése csupán egy folyamat vége •  Komplex értékelési módszer •  Felkészítőtanári értékelési stratégiák módosulása •  Elmozdulás a formaUv értékelési stratégiák alkalmazása felé
Kiindulópontok és támpontok Az éreHségi követelményrendszer kiemelt készségterületei: szövegértési kompetencia az írásbeli szövegalkotás kompetenciája a beszéd és fogalomtár kompetenciája a fogalomtár használatának kompetenciája
Kiindulópontok és támpontok •  A kategóriák az értékelés szempontjából fokozoH szubjekZvitásra ad(hat)nak okot •  A tananyag meghatározásának lezáratlan volta további zavaró tényező •  Tág tere van a tanári autonómiának a feldolgozandó tananyag kiválasztásakor (+) •  Bizonytalansági tényező is, ami negaUvan hat a tantárgy preszUzsére (–)
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor (2017) •  A vizsgarész a teljes írásbeli vizsgán összesen megszerezhető pontok 45%-át képezi •  Az iH megszerezhető vizsgapontok aránya 40%-ról 45 % százalékra módosult •  A követelményrendszer a szövegértési készség beemelésével módosult •  Nem csupán a tárgyi-lexikai tudás, hanem szövegértési kompetenciák mérése és értekelése is
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor (2017) KözzéteH mintafeladatsorok hiányosságai •  Mindegyik hasonló Upusú, prózai formájú szöveg – tanulmány, esszé, cikk és interjú – köré épíZ a szövegértésre vonatkozó kérdéseit •  Ezzel szemben a követelményrendszerben szövegUpusként lírai és drámai, tehát szépirodalmi szövegek is szerepelnek •  Nincs támpont a szépirodalmi részletekre vonatkozó szövegértési kérdésUpusokról és azok értékeléséről sem
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor (2017) „Adja meg a szövegrészlet alapján a szöveg szerzőjét és címét!” Upusú feladat •  PoziUv irányú változás: 1 helyes válaszelem egyenlő 1 vizsgapondal •  Az új Upusú feladatok alapján szerezhető 2 válaszelemre 2 pontból 1 és 2 pont is.
A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor (2017) •  Tartalmaz nem pusztán a tárgyi tudást mérő miniesszé Upusú feladatokat •  A régi Upusú vizsgarészben megszerezhető összes pont jelentős százaléka a tárgyi tudás meglétét és annak alkalmazni tudását mérte •  Az új Upusú vizsgarészben ez az arány hozzávetőlegesen 50 %-ra látszik módosulni •  A feladahpusok pontozási-értékelési módszertana is poziUv értelemben veH elmozdulást mutat
A szövegalkotási feladatok értékelési szempontjairól •  Egy mű adod szempontú elemzése, értelmezése, értékelése [vagyis műértelmező szövegalkotási feladat]. •  Érvelő vagy véleménykifejtő szöveg megfogalmazása [vagyis reflektáló szövegalkotási feladat]
A szövegalkotási feladatok értékelési szempontjairól (2017 előd)
A szövegalkotási feladatok értékelési szempontjairól (2017-től)
A szövegalkotási feladatok értékelési szempontjairól (2017 előd) •  A két értékelési szempontrendszer az értékelendő területek / kompetenciák [tartalom, szövegszerkezet, sUlus, nyelvhelyesség] kérdésében megegyeznek •  Nem egyértelműsíZ az adható pontszám képességek szerinZ megoszlását •  A szempontrendszer a legjelentősebb értékelési kérdéssel nem számol: Ha az egyes kompetenciák nem kerülnek azonos tartományba, akkor az összpontszám milyen egységes szempontrendszer szerint dönthető el?
A szövegalkotási feladatok értékelési szempontjairól (2017-től) •  Koncentrál az említeH problémák kiküszöbölésére •  Az értékelési szempontrendszer egyes tartományait különválasztja, tehát megosztja a megszerezhető maximális pontot
A szövegalkotási feladatok értékelési szempontjairól (2017-től) •  A maximálisan megszerezhető pontszámot arányosan megosztja 50-50 %-ban tartalmi és szerkezeZ-sZláris-nyelvi egységekre •  Ez az értékelés objekUvebb képet ad a vizsgázó számára, hiszen az értékelt dolgozatok kapcsán több olyan felmerülő kérdésre választ ad, amit a régi Upusú értékelési szempontrendszer nem teH meg •  Ugyanez a változás figyelhető meg a reflektálási szövegalkotásnál is
A helyesírás értékelési szempontjairól •  MegváltozoH a megtartható és elveszíthető vizsgapontok szempontjából •  2017 előH a maximálisan megszerezhető 100 pontból 15 pont veszíthető a felgyülemleH helyesírási hibák miaH, és további 3 pont a rendezetlen íráskép miaH •  Ez az összepontszám akár 17 %-nak elvesztését is kilátásba helyezte
A helyesírás értékelési szempontjairól •  A feladatokra adható maximális 90 pont melleH hangsúlyozoHan jelen van még további 10 pont •  8 pont a helyesírással és további 2 pont a rendezeH írásképpel szerezhető [megtartható?] •  Az összpontszámból 11.1 % veszíthető •  A helyesírási hibákkal kevesebb pont veszíthető az új Upusú éredségiben
ÖSSZEGZÉS Mély és igényes tudatos tudást követel meg a vizsgázó részéről. A felkészítő tanártól megköveteli a tudás átadása melleH a komplexebb kompetenciafejlesztő módszerek megtanulását és alkalmazását. Az értékelő-javító tanár részéről pedig hatványozoH odafigyelést, körültekintést követel, és objekUvebb értékelési mintát ad.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related Content

Szabó Roland: Az emelt szintű magyar írásbeli érettségi értékeléséről