ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Az ATV vs Hadházy Ákos személyiségi jogi per ítélete

D
Daniel Szalay

ATV vs Hadházy Ákos másodfokú ítélet: a politikus nyerte a bírósági pert másodfokon. Az ügy háttere: https://media1.hu/2024/02/13/hadhazy-akos-atv-szemelyisegi-jog-per-masodfoku-itelet/

1 of 10
Download to read offline
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Az ATV vs Hadházy Ákos személyiségi jogi per ítélete
2.Pf.20.566/2023/3/II. 2 Az alperes Facebook oldalán 2022. november 7. napján 9:15 órakor egy 2 perc 55 másodperc hosszúságú videót tett közzé, melyhez a videó tartalmára utaló szöveges tartalmat is fűzött. Az alperes a videót és a szöveget tartalmazó bejegyzésében egyebek mellett kritizálta a felperes ATV csatornán végzett műsorszervezését. [2] A felperes keresetében azt kérte, hogy az elsőfokú bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez való jogát azon valótlan tényállítással, mely szerint „[a]zt jelenti, hogy Németh Sándor és Mészáros Lőrinc gyakorlatilag szomszédok, és akkor megértjük, hogy az ATV-n, … miért a kommunista főtitkárnak az üdvözlete szól, és megértjük azt, hogy miért nincs az ATV-ben … szó például a Mészáros Lőrincnek a gazdagodásáról, illetve a miniszterelnök édesapjának a hatvanpusztai, egészen elképesztő tehát ehhez képest persze az semmi, vagy ahhoz képest ez semmi ami Hatvanpusztán történik. Miért nincs szó ezekről a dolgokról az ATV-n, úgyhogy …”. Kérte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság állapítsa meg a jóhírnévhez fűződő személyiségi joga megsértését azon valótlan tényállítással, illetve valós színben való feltüntetésével, miszerint „Az ATV vezetőjének hatalmas luxusvillájánál (360 méterre Mészáros Lőrinc kéjlakától) készült videó sok mindent megmagyaráz, például: - miért hívja meg az ATV az egyik legocsmányabb propagandalap munkatársát Baranyi Krisztinát kérdező „riporternek”; - „miért nem esik szó az ATV-ben a hatvanpusztai Orbán-birtokról …” Kérte az elsőfokú bíróságot, hogy tiltsa el az alperest a további jogsértéstől. Kérte, hogy kötelezze az alperest Facebook oldalon önálló bejegyzésként „Közlemény” címmel elégtétel adó közlemény közzétételére, melynek kért szövegezését a keresetlevelében rögzítette. Kérte a sérelmezett bejegyzés és az abban szereplő videó törlését. Kérte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze az alperest 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Előadása szerint valótlan állítások a sérelmezettek közül, hogy Németh Sándor és Mészáros Lőrinc szomszédok. Valótlan tényállítás, hogy mivel szomszédok, ezért szól az ATV-n a kommunista főtitkár üdvözlete, tényállítás az is, hogy ilyen üdvözlet szólt az ATV-n, tekintettel arra, hogy ez nem hangzott el. Valótlan állítás, hogy a szomszédi viszony miatt nincs szó a hatvanpusztai beruházásról, ahogyan Mészáros Lőrinc gazdagodásáról sem. Jogsértő állításnak minősítette, hogy nem foglalkoznak Mészáros Lőrinc gazdagodásával, illetve a hatvanpusztai birtok kérdésével. Ezeket azért is sértőnek tartotta, mert közszolgáltató tájékoztatást ellátó szervként működik és érdemben minden releváns hírrel foglalkozik. Mindezek a kijelentések pedig azt sugallják, hogy Németh Sándor a televízió kisebbségi tulajdonosa beavatkozik a szerkesztőség munkájába (lásd: 12. sorszámú jegyzőkönyv 1-2. oldalai). A bejegyzésből sérelmezte azt, hogy a kérdéses villa Németh Sándor villája lenne, holott csak az igaz, hogy oda a lánya van bejelentve, de az nem Németh Sándoré. Arról nincs tudomása, hogy Mészáros Lőrinc háza hol található és az milyen messze fekszik a kérdéses ingatlantól. Ennek megfelelően valótlan a tényállítás, hogy a szomszédi viszony miatt nem esik szó az ATV-ben a hatvanpusztai birtokról. Önmagában az is valótlan tényállítás, hogy erről a birtokról egyáltalában nem számol be az ATV. Valótlan állításnak minősítette azt, hogy a szomszédi viszonyból következik, hogy a Pesti Srácoktól hívott be egy riportert, aki Baranyi Krisztinát kérdezte az ATV műsorában, azonban az igaz, hogy volt egy olyan műsor, ahol egy riporter kérdezte a nevezettet. A bejegyzések azt sugallják, hogy Németh Sándor, mint az ATV kisebbségi tulajdonosa beavatkozik az ATV szerkesztőségi munkájába. Az is jogsértő állítás, hogy Németh Sándor az ATV vezetője lenne (lásd: 12. sorszámú jegyzőkönyv 2. oldal).
2.Pf.20.566/2023/3/II. 3 Megítélése szerint az alperes bejegyzésében és videójában összességében azt állítja, hogy az ATV politikai pártoktól függő médium, nem a tájékoztatási kötelezettség és szerkesztői szabadság alapján jár el, hanem politikai érdek határozza meg a tevékenységét. Az alperes közlései szerint a kisebbségi tulajdonos Németh Sándor lakókörnyezete, szomszédaihoz való viszonya és politikai orientációja határozza meg, hogy milyen témák szerepelhetnek a műsorokban. Ezek a közlések súlyosan sértik a közéleti, tematikus médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató jóhírnevét. Előadta, hogy a felperes az atv.hu weboldalt, illetőleg az ATV televíziót és ATV Spirit televíziós csatornát üzemeltető társaság. A Hetek című lap és a Spirit FM nem az ATV csoporthoz tartozó sajtóorgánumok. A Hetek című lapot a hetek.hu Kft. adja ki, a kínai elnök újévi jókívánságait a Hetek-ben jelentették meg, melyhez a felperesnek nincsen köze. [3] Alperes ellenkérelmében a felperes keresetlevelének elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte. Elsősorban arra hivatkozott, hogy a felperes közszereplőnek minősül, az alperes pedig a közügyek megvitatása során tette a felperes által sérelmezett kijelentéseit. Megítélése szerint a felperes által sérelmezett közlések a megjelölt jogsértés megállapítására nem alkalmasak, mert azok véleménynek, értékítéletnek minősülnek, melyet a felperes tűrni köteles. Előadta, hogy a Németh Sándort érintő közlések tekintetében a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal. Ezen túlmenően a sérelmezett közlések vizsgálatánál a közlések teljességét és az egymáshoz való viszonyát is megfelelően értékelni kell. [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 80.000 forint perköltséget, továbbá a Magyar Államnak 60.000 forint kereseti illetéket. Határozatában utalt a PK 12. számú állásfoglalásra, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. §-ára, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 13. §-ára, valamint az Alkotmánybíróság 3048/2020. (III. 2.) és a 3115/2011. (III. 23.) AB határozatára. Az elsőfokú bíróság a felperes által sérelmezett közléseket azok bejegyzésbeli és videóbeli együttes tartalma alapján értékelte. Kitért arra, hogy a szöveg és a videó külön-külön értelmezése nem lehetett orientáló jellegű. Az elsőfokú bíróság az alperes szóbeli és írásbeli közléseinek kiindulópontját úgy foglalta össze, hogy az alperes meglátása szerint Németh Sándor újévi köszöntőjében a korrupció jelentőségével kapcsolatosan megengedően fogalmazott. Ezt állította az alperes párhuzamba a Hit Gyülekezetének vezető lelkészével és Mészáros Lőrinccel, aki a miniszterelnök édesapjával egyidőben gazdagodik és Budapest hegyvidéken luxus körülmények között építkezik. Ezekből következtetett arra, hogy érthető, miszerint a felperes hírcsatorna pártfüggetlensége csak színjáték és bizonyítékát látta ennek abban, hogy bizonyos témákról a felperesi televízióban nem, vagy csak nagyon csendben illik beszélni. Azt is érthetőnek minősítette, hogy a Spirit Rádióban és a Hetek című lapban miért a pártfőtitkár újévi üdvözletét tették és ezekben az orgánumokban miért nincsen szó Mészáros Lőrinc gazdagodásáról, vagy a miniszterelnök családjához köthető hatvanpusztai birtokról. Úgy minősítette, hogy az alperes azon tartalmú közlése, hogy a hegyvidéki ingatlant Németh Sándor családjáéként mutatta be, nem volt valótlan és az is bizonyított volt, hogy ez az ingatlan Mészáros Lőrinc házához közel fekszik. A szomszédságot pedig tágabb értelműként kellett értelmezni. Az is megállapítható volt továbbá, hogy Németh Sándor, mint a Hit Gyülekezete vezető lelkésze kisebbségi tulajdonát képezi a felperesi társaság. Tényszerűen
2.Pf.20.566/2023/3/II. 4 igazolható volt továbbá, hogy a Pesti Srácok egyik riportere interjúvolta Baranyi Krisztina polgármestert. Kiemelte, hogy az alperes megjegyzéseit és következtetéseit Németh Sándornak címezte és a személyén keresztül vont le következtetéseket az ATV műsorkészítését illetően. Ugyanakkor a felperesi igények a személyüket érintő kijelentésekre vonatkoztak, ezért a kereshetőségi joggal kapcsolatos alperesi kifogást nem találta alaposnak. Összességében azt állapította meg az írott szöveg és a videóanyag összevetéséből, hogy az alperes értékítéletet fogalmazott meg Németh Sándor gazdagodásának körülményeiről, ezen keresztül a felperes vonatkozásában, melynek végkövetkeztetése az, hogy a felperes már nem teljesen független médium. Az alperes által írtakat és mondottakat közéleti kérdésben kifejtett értékítéletnek és véleménynyilvánításnak minősítette, melyekkel kapcsolatosan a felperes magasabb szintű tűrésre kötelezett. Nem minősítette jóhírnév sértőnek az alperesi magatartást a pártos tájékoztatással összefüggésben tett közlései tekintetében, mert megítélése szerint személyiségi jogot ezek akkor sem sértenének, ha igazolást nyerne, hogy a kérdéses témák alulreprezentáltak a felperesi hírfolyamban. Hangsúlyozta, hogy az alperes csak a videóüzenetben utalt arra, hogy gazdagodásokról nincs szó a műsorokban, ezt pedig egyértelmű véleménynyilvánításként értékelte. A kínai pártfőtitkár újévi üdvözletére vonatkozó alperesi utalást úgy értelmezte, hogy a felperes személye egy felsorolás része volt és a felperest mint legfeljebb az ATV-t és a csoport tagját célozta, mely csoportban Németh Sándor és kapcsolatai tulajdonosi összeköttetést jelentenek. Kitért arra is, hogy a kínai pártvezetővel kapcsolatos tartalom megjelenésének körülményeire a felperes nem utalt az eljárásban, melyet olyan utalásként lehetett értelmezni, amivel az alperes arra kívánta a figyelmet ráirányítani, hogy a felperes eltávolodik a független tájékoztatás követelményeitől. Tekintettel arra, hogy az alperesi megszólalás közéleti kérdést érintett, utalt az alkotmánybírósági gyakorlatra, mely szerint a tényalappal bíró közlésekkel összefüggésben valótlanság miatt történő felelősségre vonásra akkor kerülhet sor, ha mérlegelés alapján az állapítható meg, hogy a tényközlés olyannyira önálló jellegű, hogy a véleményformálástól elkülönül. A pártfőtitkár köszöntőjére tett utalások egy olyan végső vélemény megalapozását szolgálták, melyhez a bejegyzés és a videó más valóságtartalmát illetően bebizonyosodott, hogy kétségbe nem vont elemei is elvezettek ahhoz, hogy Németh Sándor tevékenységének üzleti vonulata, vagyonosodási körülményei az alperes véleménye szerint a felperes tájékoztatást illető tevékenységére is kihatottak. Az elsőfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (6) bekezdése alapján állapította meg az alperesnek járó perköltséget. [5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Másodlagosan indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Az alperes perköltségben marasztalását is kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a tényállást és abból téves jogi következtetésre jutott. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság a kereseten túlterjeszkedve vette figyelembe a Németh Sándor újévi üzenetével kapcsolatos közléseket, valamint a bejegyzés egyes, a kereseti kérelmen kívüli részeit. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint önkényesen értelmezte mind a videó, mind a bejegyzés tartalmát, ezeket a tényállás részeként rögzítette és a jogi indokolásban is figyelembe vette. Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe azokat a
2.Pf.20.566/2023/3/II. 5 hivatkozásokat, melyeket a videó és a bejegyzés üzenetével kapcsolatosan megfogalmazott az elsőfokú eljárás során. A nézőben egyértelműen az a kép alakulhat ki, hogy Németh Sándor tulajdona a kérdéses ingatlan és abban rendszeresen és huzamosabb ideig tartózkodik. Az elsőfokú bíróság ítéletéből azonban az nem értelmezhető, hogy mit jelent az, hogy az ingatlan Németh Sándor családjáé. Az ingatlan ugyanis Németh Csillag tulajdonát képezi, akinek a férje az alperesi nyilatkozat szerint is lakóházak építésével foglalkozó vállalkozó. A bejegyzés tartalma is egyértelmű tényállítást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ingatlant az alperes Németh Sándor luxusvillájának tekinti. Kiemelte, hogy az alperes tényszerűen jelentette ki, hogy nincs szó bizonyos témákról és a kommunista főtitkár üzenete pedig megjelent az ATV-n. Az ezekkel kapcsolatos érveit és előadásait az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe. A tényállás és a véleménynyilvánítás elhatárolása körében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen abból a körülményből vezette le a véleménynyilvánítást, hogy a felperes kisebbségi tulajdonosa, nagyértékű ingatlant építő milliárdos vállalkozó környezetében lakik, és stúdiójába más orgánumból is hív szerkesztőt. Ebben az esetben az elsőfokú bíróság egy olyan körülményt fogadott el igaznak, amely el sem hangzott a videóban és nem képezte a bejegyzés részét sem, továbbá a felek sem hivatkoztak erre, így az nem képezte a per tárgyát. Ezen túlmenően egy olyan kijelentésre hivatkozott, amely valóságtartalmát a felperes is állította, vagyis a Pesti Srácok újságírójának meghívására olyan összefüggésben hivatkozott, hogy az tényszerű, de a behívás okának megjelölése azonban jogsértő volt és az ezzel összefüggő kereseti kérelmet viszont az elsőfokú bíróság nem bírálta el. Nem felel meg a valóságnak, illetőleg részben téves kiindulópontok azok a kijelentések, hogy a felperes nem foglalkozik a műsoraiban Mészáros Lőrinc gazdagodásával, illetőleg a miniszterelnök édesapjának hatvanpusztai birtokával. Az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, hogy miért téves kiindulópontok ezen kijelentések. A videóban és a bejegyzésben is tényszerűen szerepelnek az ezzel kapcsolatos közlések, azonban az elsőfokú bíróság e tekintetben téves megállapítást tett. A kijelentések valóságtartalma tényszerűen bizonyítható és a keresetlevél mellékleteként csatolt híradások alapján az alperesi valótlan közléseket cáfolta is. Előadta továbbá, hogy a kínai pártfőtitkárra vonatkozó kijelentés egyértelműen a felperesre vonatkoztatható és a kérdéses médiumok nem az ATV csoporthoz tartozó szereplők. Ezzel összefüggésben is hivatkozott az általa csatolt bizonyítékra. Ebből következtethető, hogy a kérdéses megjelenés nem köthető a felpereshez. Álláspotjának alátámasztására hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapításaira és az ezzel kapcsolatos határozatokra, valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatára a tényállítás és véleménynyilvánítás elhatárolásának szempontjaira. Előadta, hogy az alperes a korrupciót üldöző, tényfeltáró, az igazságot részrehajlás nélkül kereső felelős személy képét alakította ki magáról. Ezek alapján a felperesre vonatkozó légből kapott, valótlan tényeken alapuló kijelentések, az ingatlan vizuális bemutatása és az ezzel összefüggésben megtett további kijelentések, nem élvezhetnek jogvédelmet. Mind az alapot képező tény, mind pedig az azt követően megtett további kijelentések mellőznek minden valóságalapot. Az átlagos olvasó és néző joggal feltételezheti, hogy ha az alperes megáll egy ingatlan előtt és azt állítja, hogy az valakinek a tulajdona és az ott lakik, közelében egy másik ingatlan lakója tartózkodik, akkor erre nem átvitt értelemben tekintenek, hanem úgy, mintha a beszélő a tényeket megnézte volna a tulajdoni lapon és megbizonyosodott legalább arról, hogy az ingatlan az érintett személy tulajdona és valóban ott is lakik. Mindezeket azonban a felperes a perben cáfolta, az alperest pedig olyan mértékű gondatlanság terheli, ami jogsértővé teszi a kijelentéseit.
2.Pf.20.566/2023/3/II. 6 [6] Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. [7] A felperes fellebbezése nem alapos. [8] A másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 383. § (1) bekezdése szerint az ügy érdemében döntött, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt. [9] Az elsőfokú határozat a Pp. 346. § (4) bekezdésében foglalt előírás ellenére nem tartalmazta a megállapított tényeket. Jelen perben elegendő volt a felek személyére vonatkozó tényrögzítés és a sérelmezett Facebook bejegyzés tényének megállapítása a jellegére és tartalmára vonatkozó utalással. Az elsőfokú bíróság ítélete egyebekben megfelelt a Pp. 346. § (4) bekezdésében foglaltaknak, melyből következtethető volt, hogy az elsőfokú bíróság is e tényekből és tartalomból vonta le következtetéseit. [10] A másodfokú bíróság ezt meghaladóan nem észlelt olyan eljárási jogszabálysértést, mely az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértését jelentette és az egyben az ügy érdemi eldöntésére is kihatott. Az elsőfokú határozat nem sértette a felek Pp. 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezési elvét, és a döntés kiterjedt valamennyi kereseti kérelemre [Pp. 341. § (1) bekezdése], továbbá nem terjedt túl a kereseti kérelmen és az ellenkérelmen [Pp. 342. § (1) bekezdése]. Az elsőfokú bíróság valamennyi sérelmezett közlés tekintetében állást foglalt és döntésének megfelelő indokát adta. [11] Osztotta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság azon megközelítését, hogy tágabb értelemben a személyiségi jogi perekben is alkalmazható PK 13. számú állásfoglalás I. pontja szerint a felperes személyére az alperes nyilatkozata utalt, de az egyes összefüggések kibontásával (lásd: 12. sorszámú jegyzőkönyv 1-2. oldalai) a felperes kimutatható személyes kapcsolata a sérelmezett közlésekkel már távolabb került. Mindezek a sajátosságok leképződtek a felperesi kereseti kérelem jogsértés megállapítást kérő megfogalmazásában, amikor a felperes egy idézeti láncolat valótlanságát, illetve való tények hamis színben történő feltüntetését kérte megállapítani. A kereseti kérelemben közölt sérelmezett tartalom „megértjük” és „sok mindent megmagyaráz” fordulata kifejezetten egy következtetés típusú gondolatmenetet feltételezett. Az elégtételadó közlemény tartalma is asszociációs kapcsolatok összefoglalását jelentette. [12] Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor – a PK 12. számú állásfoglalásra utalással – a felperes keresetének elbírálásakor elsősorban abból indult ki, hogy a felperes által sérelmezett Facebook tartalom írásos és képi tartalma összefügg, ezért azok együttes értelmezését kellett elvégeznie. [13] Az elsőfokú bíróság az ítéletének [9] bekezdésében vázolta fel az alperesi mondanivaló lényegét és összefüggéseit. Az elsőfokú bíróság ítélete jogi indokolásának ezen része nem tényállás megállapítása – szemben a felperes fellebbezésében foglaltakkal – hanem az alperesi mondanivaló rövid összefoglalása, melyből az elsőfokú bíróság a következtetéseit levonhatta. Az elsőfokú bíróság e tevékenysége nem ítéleti bizonyossággal való ténymegállapításokat tartalmazott, hanem az alperesi közlések lehetséges értelmét kutatta és fogalmazta meg. A másodfokú bíróság nem osztotta azt a felperesi álláspontot, mely szerint az elsőfokú bíróság önkényesen határozta volna meg az alperesi bejegyzés és videó tartalmát, mert a felvázolt kapcsolatok az értelmezésnek alapvetően tág teret adtak.
2.Pf.20.566/2023/3/II. 7 [14] Az elsőfokú bíróság nem terjeszkedett túl a kereseten, amikor az alperes bejegyzésének tartalmát, értelmezését rögzítette, mert a képi és szöveges tartalom teljessége révén kellett állást foglalnia abban, hogy a kifogásolt tartalmak tényállító, vagy véleménynyilvánító jellegűek. A szöveges és képi tartalmak kapcsolódásai releváns értelmezési támpontokat adtak, melyekre az elsőfokú bíróság határozatában kitért. Az elsőfokú bíróság részletes elemzésében nem érintett olyan szövegrészt, mely a felperes keresetének petitumában nem szerepelt. [15] A másodfokú bíróság megítélése szerint is szoros összefüggés volt a szöveges és a képi tartalom között, különös tekintettel arra, hogy a szöveges bejegyzés kifejezetten a videó tartalmára utal, mint ami több mindent megmagyaráz. Másrészről a videó felsorolásszerű befejező gondolatai tovább fűzésre kerültek a szöveges tartalomban. Ez az összekapcsolás az alperesi megnyilatkozásnak a „megértésre” és a „megmagyarázásra” apelláló tartalmában ragadható meg. [16] A kép és a szöveg ilyen összefüggése alapján a közlésfolyam kiindulópontja egy lakóépület képe, amelyet az alperes bemutat, majd a szöveges rész is visszatér erre. Az épületet az alperes Németh Sándorhoz a Hit Gyülekezete vezetőjéhez, illetőleg családjához köti, megemlítve a lányát is, aki ide van bejelentve a cégnyilvántartás szerint, ebből lép tovább a közlés Németh Sándor újévi nyilatkozatára és annak röviden utal a tartalmára (korrupció kérdése), majd Németh Sándor személyén tovább haladva a Hit Gyülekezete állami támogatását említi meg, illetőleg az újévi nyilatkozatot a gyülekezet előtt megtett nyilatkozatként aposztrofálja. Az ingatlan bemutatásához hozzárendelődik a szöveges tartalomból Németh Sándor családjának gyarapodása, ezen túl az ATV megemlítése is Németh Sándor személyén keresztül történik, mint aki kiprivatizálta a Hit Gyülekezetétől a médiát. A videó ezt követően mintegy az előzőeket összefogva kapcsolja össze Németh Sándor újévi nyilatkozatát a bemutatott ingatlan tényével, és amikor úgy fogalmaz „[m]i vezethette a tiszteletest a vérlázító nyilatkozata megtételére? Hát ez” utal a beszélő az épületre, ezen keresztül a vagyonosodásra. A fentiekből következtetésként tesz felsorolást az alperes arra, hogy mindezekből megérthető, hogy a kifejezetten a Hit Gyülekezetéhez köthető és ezáltal Németh Sándor személyével is összefüggésbe hozható médiaszereplők (ATV, Spirit, Hetek) milyen tartalmakat közölnek, illetőleg melyektől tartózkodnak. Mindehhez kötődik a szöveges tartalom hasonló jellegű felsorolása, mely felsorolást az írás grafikai módszerrel is hangsúlyozza és a szövege teljesíti ki azt a tartalmat, amely egyértelműen megfogalmazza, hogy az alperes az ATV-t nem tekinti a hatalomtól független forrásnak. [17] A felperesi kereset és az alperesi védekezés alapján azt kellett összevetni, hogy a sérelmezett közlések a Ptk. 2:45. § (2) bekezdése által meghatározott jóhírnév megsértését, vagy az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlását jelentették. Ennek elsődleges vizsgálata a bizonyíthatósági teszt alkalmazásával történhet [EJEB, Csánics kontra Magyarország, (12188/06), 2009. január 20., 38. bekezdés]. E szerint, ha egy közlés igazságtartalma akár részben igazolható, akkor tényállításról van szó, ellenkező esetben a megnyilvánulás értékítélet. [18] Az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte az alperesi nyilatkozat szomszédi viszonyra vonatkozó részeit. Az alperes azt igazolta, hogy a két ingatlan hozzávetőlegesen 300 méterre
2.Pf.20.566/2023/3/II. 8 fekszik egymástól (14. sorszámú beadvány melléklete), ami az ilyen viszony kiterjesztett értelmének megfeleltethető. Arra valóban nem volt bizonyíték, hogy a videóban bemutatott ingatlan az „ATV vezetőjének luxusvillája” lenne – ahogyan a szöveges rész fogalmazott –, tulajdonosként rendelkezne azzal. Azt azonban a felperes sem vitatta, hogy a videóban elhangzottak szerint nevezett személy lányához köthető volt a ház. Arra sem volt bizonyíték, hogy ebben az ingatlanban pihenne időnként Németh Sándor. [19] A felperes személyétől elkülönülő természetes személyek szomszédi viszonyával, ingatlantulajdonlásával, tartózkodásával kapcsolatos tények valótlanságára vonatkozó megállapítások nem voltak tehetők az ítéletben, mert ezek a körülmények nem a felperes személyét érintették. [20] Ezek a közlések egy következtetés-láncolat részét képezték. A felperes egy rendkívül szűk értelmezést adott a szövegnek és az elhangzottaknak. A felperes saját, kifogásolt értelmezése szerinti olyan összefüggés, mely szerint a szomszédi viszonynak köze van bizonyos eseményekhez nem minősíthető tényállításnak, mert az átlagos néző, olvasó megítélése szerint is olyan távoli a kapcsolat, aminek igazolása lehetetlen, hiszen ez egy nyelvi fordulat, nem pedig egy valós ténybeli kapcsolódás. [21] A perbeli Facebook tartalom átlagfelhasználó szerinti értelmezése alapján nem minősíthető olyan tartalomnak, mint amely jól cizellált és követhető tényállítások mentén tesz pontosan rekonstruálható tényállításokat. Annak stílusa, tartalma és következtetéseinek feltűnő esetlegessége alapján is véleménynyilvánításként értelmezhető. Az alperesnek a felperesre vonatkozó értékítélete nem volt olyan erőteljes és határozott tartalmú, mely miatt kifejezetten elvárt a szoros ténybeli kötődés [lásd: EJEB, Pedersen és Baadsgraad kontra Dánia, (49017/99), 2004. december 17., 76. bekezdés]. [22] A felperesnek az egyes médiatartalmakkal kapcsolatos keresetbeli és fellebbezésbeli okfejtése (kínai pártfőtitkár nyilatkozatának nyilvánossághoz közvetítése) azért nem foghatott helyt, mert az alperes egyrészt nem kifejezetten az ATV-hez kötötte tényközlő jelleggel a nyilatkozatait, hanem alapvetően Németh Sándor és a Hit Gyülekezete személyei köré csoportosítással hivatkozott ezekre. Másrészről Mészáros Lőrinc gazdagodásával, illetőleg a miniszterelnök édesapjának hatvanpusztai építkezésével összefüggésben pedig nem számszerűsíthető és ténylegességi megjelenések kutatása volt a cél, hanem alapvetően hangsúlybéli jelentőséget tulajdonított ezeknek az alperes. E vonatkozásban is egyértelmű véleménynyilvánítás történt a részéről. Baranyi Krisztinával készített interjú kérdezője kiválasztása indokainak felvetése szintén kritikai vélemény. [23] Az elsőfokú bíróság valamennyi, a felperes által kifogásolt relációt részletesen érintette (Ítélet [13]-[15]) és összefoglalóan is kitért azokra (Ítélet [18]). A fellebbezésben foglaltakkal ellentétben nem volt olyan kifogásolt elem, melyet az elsőfokú bíróság nem vizsgált és nem indokolt. Vizsgálatának egyes részei szerinti és összefoglaló következtetése is az volt, hogy a perrel érintett alperesi közlések véleménynyilvánító jellegűek. [24] A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú döntés értékelését, hogy az alperesi közlés egésze a felperes által üzemeltetett orgánum függetlenségével szemben megfogalmazott kritika, vélemény.
2.Pf.20.566/2023/3/II. 9 [25] Az felperes parlamenti képviselői státusza, illetőleg tudatosan épített közéleti szerepe alapján sem alkalmazható a személyére nézve a New York Times-doktrinához {New York Times v. Sullivan ügy, 376 U.S. 254 (1966); 36/1994. (VI. 24.) AB határozat, 7/2014. (III. 7.) AB határozat [35],[36]} hasonló elvi alapú megítélés, különösen nem egy jogi személy státuszú. Az értékelés folyamán fokozottan figyelemmel kellett lenni arra, hogy a felperes által működtetett televíziócsatornák maguk is a véleményszabadság és sajtószabadság oltalmát élvező tevékenységet végeznek, ezért tevékenységük széles körben kritika tárgyát képezhetik, a tényállító jellegű véleményformálás szintjén is. [26] Az alperes által sugárzott közéleti tartalmak széles körben élvezik az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti sajtószabadság és a véleményszabadság oltalmát, ezért az ilyen tevékenységgel szembeni politikusi kritikának a lehető legszélesebb teret kell biztosítani. Az ilyen megnyilvánulás egyrészt az egyéni értékelés terepe, másrészt a közvélemény befolyásolásának eszköze. A közvélemény befolyásolásának eszközeiben a felek között jelentős súlybeli eltolódás mutatható ki a felperes oldalán. [27] Ilyen összefüggések mellett az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a felperes keresetét a 12. sorszámú jegyzőkönyv 1. és 2. oldalán foglalt tartalmi értékelés mellett is, és helyesen foglalt állást az egyes közlések tekintetében, véleménynyilvánító jelleget tulajdonítva azoknak. [28] Mivel az elsőfokú bíróság a sérelmezett bejegyzés értelmezésével helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperesi közlés véleménynyilvánítás, ezért szükségtelen volt a felperesi tanúbizonyítás teljesítése. [29] A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján – helyes indokaira hivatkozással – hagyta helyben. [30] A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a másodfokú bíróság azonban az alperes másodfokú perköltségéről nem rendelkezett, tekintettel arra, hogy az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, illetőleg a másodfokú tárgyaláson sem jelent meg. [31] A másodfokú bíróság a Pp. 102. § (1) bekezdése alapján határozott a fellebbezési illeték megfizetéséről, melynek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. § (1) bekezdése és 46. § (1) bekezdése alapján állapított meg. [32] Tájékoztatja a felperest, hogy a fellebbezési illeték az Itv. 78. § (4) bekezdése szerint a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés e) pont]. Budapest, 2024. január 9. Dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke – előadó bíró Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. Dr. Hercsik Zita s.k.
2.Pf.20.566/2023/3/II. 10 bíró bíró
Ad

Recommended

Kúria - Bajnai Gordon vs Index.hu ítélet
Kúria - Bajnai Gordon vs Index.hu ítélet
Daniel Szalay
Datadat vs Index másodfokú jogerős_ítélet.pdf
Datadat vs Index másodfokú jogerős_ítélet.pdf
Daniel Szalay
A Media1 nyerte a Fekete-Szalóky Zoltán (Index) által indított sajtópert
A Media1 nyerte a Fekete-Szalóky Zoltán (Index) által indított sajtópert
Daniel Szalay
16Ჹá-1.
16Ჹá-1.
Daniel Szalay
MRSZ média- és kommunikációs piac költéseit felmérő számok
MRSZ média- és kommunikációs piac költéseit felmérő számok
Daniel Szalay
3_635 jogerős TV2 bírság.pdf
3_635 jogerős TV2 bírság.pdf
Daniel Szalay
6_III_P2044922_media1.pdf
6_III_P2044922_media1.pdf
Daniel Szalay
A Viber újdonságai 2023-ban_ A superapp for brand-user interaction_Hungary
A Viber újdonságai 2023-ban_ A superapp for brand-user interaction_Hungary
Daniel Szalay
ATV vs Hadházy Ákos bírósági kereset
ATV vs Hadházy Ákos bírósági kereset
Daniel Szalay
200 ezer forint végrehajtási bírság Huth Gergelynek
Daniel Szalay
é岹ٴǰᲹ.
é岹ٴǰᲹ.
Daniel Szalay
355-2.pdf
Daniel Szalay
Szombathely vs PestiSrácok - ítélet
Szombathely vs PestiSrácok - ítélet
Daniel Szalay
A Hatvani Járásbíróság ítélete a MÚOSZ vs Duna Médiaszolgáltató (MTI OS) perben
A Hatvani Járásbíróság ítélete a MÚOSZ vs Duna Médiaszolgáltató (MTI OS) perben
Daniel Szalay
EUr_mód_0603 másolata.pdf
EUr_mód_0603 másolata.pdf
Daniel Szalay
168ora_1998_2__pages367-368.pdf
168ora_1998_2__pages367-368.pdf
Daniel Szalay
Cee fashion e commerce in 2020 by glami[11]
Cee fashion e commerce in 2020 by glami[11]
Daniel Szalay
Wr crisis monitor_report_202004_a4_okfina_lfinal
Wr crisis monitor_report_202004_a4_okfina_lfinal
Daniel Szalay
A Nézőpont Csoport / Observer Budapest Médiafigyelő Kft. szerződése a kormány...
A Nézőpont Csoport / Observer Budapest Médiafigyelő Kft. szerződése a kormány...
Daniel Szalay
Jozsefvaros ujsag 2019-35
Jozsefvaros ujsag 2019-35
Daniel Szalay
Be social magyarok_mobilon_2019_november
Be social magyarok_mobilon_2019_november
Daniel Szalay
Mertek 2019 ep_hirado_kutatas_final
Mertek 2019 ep_hirado_kutatas_final
Daniel Szalay
RTL Magyarország sajtóbeszélgetés 2019.06.03.
RTL Magyarország sajtóbeszélgetés 2019.06.03.
Daniel Szalay
Hadházy kontra közmédia per ítélete
Hadházy kontra közmédia per ítélete
Daniel Szalay
Mrsz reklamtorta 2017_18.02.28
Mrsz reklamtorta 2017_18.02.28
Daniel Szalay
Nmhh rádiós közönségmérés 2017 kb_összegezés_vég_171109_sign
Nmhh rádiós közönségmérés 2017 kb_összegezés_vég_171109_sign
Daniel Szalay
Whitereport crossmedia reality_hu_171018vv
Whitereport crossmedia reality_hu_171018vv
Daniel Szalay
Az MTVA és az Origo közötti szerződés
Az MTVA és az Origo közötti szerződés
Daniel Szalay

More Related Content

More from Daniel Szalay (20)

ATV vs Hadházy Ákos bírósági kereset
ATV vs Hadházy Ákos bírósági kereset
Daniel Szalay
200 ezer forint végrehajtási bírság Huth Gergelynek
Daniel Szalay
é岹ٴǰᲹ.
é岹ٴǰᲹ.
Daniel Szalay
355-2.pdf
Daniel Szalay
Szombathely vs PestiSrácok - ítélet
Szombathely vs PestiSrácok - ítélet
Daniel Szalay
A Hatvani Járásbíróság ítélete a MÚOSZ vs Duna Médiaszolgáltató (MTI OS) perben
A Hatvani Járásbíróság ítélete a MÚOSZ vs Duna Médiaszolgáltató (MTI OS) perben
Daniel Szalay
EUr_mód_0603 másolata.pdf
EUr_mód_0603 másolata.pdf
Daniel Szalay
168ora_1998_2__pages367-368.pdf
168ora_1998_2__pages367-368.pdf
Daniel Szalay
Cee fashion e commerce in 2020 by glami[11]
Cee fashion e commerce in 2020 by glami[11]
Daniel Szalay
Wr crisis monitor_report_202004_a4_okfina_lfinal
Wr crisis monitor_report_202004_a4_okfina_lfinal
Daniel Szalay
A Nézőpont Csoport / Observer Budapest Médiafigyelő Kft. szerződése a kormány...
A Nézőpont Csoport / Observer Budapest Médiafigyelő Kft. szerződése a kormány...
Daniel Szalay
Jozsefvaros ujsag 2019-35
Jozsefvaros ujsag 2019-35
Daniel Szalay
Be social magyarok_mobilon_2019_november
Be social magyarok_mobilon_2019_november
Daniel Szalay
Mertek 2019 ep_hirado_kutatas_final
Mertek 2019 ep_hirado_kutatas_final
Daniel Szalay
RTL Magyarország sajtóbeszélgetés 2019.06.03.
RTL Magyarország sajtóbeszélgetés 2019.06.03.
Daniel Szalay
Hadházy kontra közmédia per ítélete
Hadházy kontra közmédia per ítélete
Daniel Szalay
Mrsz reklamtorta 2017_18.02.28
Mrsz reklamtorta 2017_18.02.28
Daniel Szalay
Nmhh rádiós közönségmérés 2017 kb_összegezés_vég_171109_sign
Nmhh rádiós közönségmérés 2017 kb_összegezés_vég_171109_sign
Daniel Szalay
Whitereport crossmedia reality_hu_171018vv
Whitereport crossmedia reality_hu_171018vv
Daniel Szalay
Az MTVA és az Origo közötti szerződés
Az MTVA és az Origo közötti szerződés
Daniel Szalay
ATV vs Hadházy Ákos bírósági kereset
ATV vs Hadházy Ákos bírósági kereset
Daniel Szalay
200 ezer forint végrehajtási bírság Huth Gergelynek
Daniel Szalay
é岹ٴǰᲹ.
é岹ٴǰᲹ.
Daniel Szalay
355-2.pdf
Daniel Szalay
Szombathely vs PestiSrácok - ítélet
Szombathely vs PestiSrácok - ítélet
Daniel Szalay
A Hatvani Járásbíróság ítélete a MÚOSZ vs Duna Médiaszolgáltató (MTI OS) perben
A Hatvani Járásbíróság ítélete a MÚOSZ vs Duna Médiaszolgáltató (MTI OS) perben
Daniel Szalay
EUr_mód_0603 másolata.pdf
EUr_mód_0603 másolata.pdf
Daniel Szalay
168ora_1998_2__pages367-368.pdf
168ora_1998_2__pages367-368.pdf
Daniel Szalay
Cee fashion e commerce in 2020 by glami[11]
Cee fashion e commerce in 2020 by glami[11]
Daniel Szalay
Wr crisis monitor_report_202004_a4_okfina_lfinal
Wr crisis monitor_report_202004_a4_okfina_lfinal
Daniel Szalay
A Nézőpont Csoport / Observer Budapest Médiafigyelő Kft. szerződése a kormány...
A Nézőpont Csoport / Observer Budapest Médiafigyelő Kft. szerződése a kormány...
Daniel Szalay
Jozsefvaros ujsag 2019-35
Jozsefvaros ujsag 2019-35
Daniel Szalay
Be social magyarok_mobilon_2019_november
Be social magyarok_mobilon_2019_november
Daniel Szalay
Mertek 2019 ep_hirado_kutatas_final
Mertek 2019 ep_hirado_kutatas_final
Daniel Szalay
RTL Magyarország sajtóbeszélgetés 2019.06.03.
RTL Magyarország sajtóbeszélgetés 2019.06.03.
Daniel Szalay
Hadházy kontra közmédia per ítélete
Hadházy kontra közmédia per ítélete
Daniel Szalay
Mrsz reklamtorta 2017_18.02.28
Mrsz reklamtorta 2017_18.02.28
Daniel Szalay
Nmhh rádiós közönségmérés 2017 kb_összegezés_vég_171109_sign
Nmhh rádiós közönségmérés 2017 kb_összegezés_vég_171109_sign
Daniel Szalay
Whitereport crossmedia reality_hu_171018vv
Whitereport crossmedia reality_hu_171018vv
Daniel Szalay
Az MTVA és az Origo közötti szerződés
Az MTVA és az Origo közötti szerződés
Daniel Szalay

Az ATV vs Hadházy Ákos személyiségi jogi per ítélete

  • 2. 2.Pf.20.566/2023/3/II. 2 Az alperes Facebook oldalán 2022. november 7. napján 9:15 órakor egy 2 perc 55 másodperc hosszúságú videót tett közzé, melyhez a videó tartalmára utaló szöveges tartalmat is fűzött. Az alperes a videót és a szöveget tartalmazó bejegyzésében egyebek mellett kritizálta a felperes ATV csatornán végzett műsorszervezését. [2] A felperes keresetében azt kérte, hogy az elsőfokú bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a jóhírnévhez való jogát azon valótlan tényállítással, mely szerint „[a]zt jelenti, hogy Németh Sándor és Mészáros Lőrinc gyakorlatilag szomszédok, és akkor megértjük, hogy az ATV-n, … miért a kommunista főtitkárnak az üdvözlete szól, és megértjük azt, hogy miért nincs az ATV-ben … szó például a Mészáros Lőrincnek a gazdagodásáról, illetve a miniszterelnök édesapjának a hatvanpusztai, egészen elképesztő tehát ehhez képest persze az semmi, vagy ahhoz képest ez semmi ami Hatvanpusztán történik. Miért nincs szó ezekről a dolgokról az ATV-n, úgyhogy …”. Kérte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság állapítsa meg a jóhírnévhez fűződő személyiségi joga megsértését azon valótlan tényállítással, illetve valós színben való feltüntetésével, miszerint „Az ATV vezetőjének hatalmas luxusvillájánál (360 méterre Mészáros Lőrinc kéjlakától) készült videó sok mindent megmagyaráz, például: - miért hívja meg az ATV az egyik legocsmányabb propagandalap munkatársát Baranyi Krisztinát kérdező „riporternek”; - „miért nem esik szó az ATV-ben a hatvanpusztai Orbán-birtokról …” Kérte az elsőfokú bíróságot, hogy tiltsa el az alperest a további jogsértéstől. Kérte, hogy kötelezze az alperest Facebook oldalon önálló bejegyzésként „Közlemény” címmel elégtétel adó közlemény közzétételére, melynek kért szövegezését a keresetlevelében rögzítette. Kérte a sérelmezett bejegyzés és az abban szereplő videó törlését. Kérte továbbá, hogy az elsőfokú bíróság kötelezze az alperest 1.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Előadása szerint valótlan állítások a sérelmezettek közül, hogy Németh Sándor és Mészáros Lőrinc szomszédok. Valótlan tényállítás, hogy mivel szomszédok, ezért szól az ATV-n a kommunista főtitkár üdvözlete, tényállítás az is, hogy ilyen üdvözlet szólt az ATV-n, tekintettel arra, hogy ez nem hangzott el. Valótlan állítás, hogy a szomszédi viszony miatt nincs szó a hatvanpusztai beruházásról, ahogyan Mészáros Lőrinc gazdagodásáról sem. Jogsértő állításnak minősítette, hogy nem foglalkoznak Mészáros Lőrinc gazdagodásával, illetve a hatvanpusztai birtok kérdésével. Ezeket azért is sértőnek tartotta, mert közszolgáltató tájékoztatást ellátó szervként működik és érdemben minden releváns hírrel foglalkozik. Mindezek a kijelentések pedig azt sugallják, hogy Németh Sándor a televízió kisebbségi tulajdonosa beavatkozik a szerkesztőség munkájába (lásd: 12. sorszámú jegyzőkönyv 1-2. oldalai). A bejegyzésből sérelmezte azt, hogy a kérdéses villa Németh Sándor villája lenne, holott csak az igaz, hogy oda a lánya van bejelentve, de az nem Németh Sándoré. Arról nincs tudomása, hogy Mészáros Lőrinc háza hol található és az milyen messze fekszik a kérdéses ingatlantól. Ennek megfelelően valótlan a tényállítás, hogy a szomszédi viszony miatt nem esik szó az ATV-ben a hatvanpusztai birtokról. Önmagában az is valótlan tényállítás, hogy erről a birtokról egyáltalában nem számol be az ATV. Valótlan állításnak minősítette azt, hogy a szomszédi viszonyból következik, hogy a Pesti Srácoktól hívott be egy riportert, aki Baranyi Krisztinát kérdezte az ATV műsorában, azonban az igaz, hogy volt egy olyan műsor, ahol egy riporter kérdezte a nevezettet. A bejegyzések azt sugallják, hogy Németh Sándor, mint az ATV kisebbségi tulajdonosa beavatkozik az ATV szerkesztőségi munkájába. Az is jogsértő állítás, hogy Németh Sándor az ATV vezetője lenne (lásd: 12. sorszámú jegyzőkönyv 2. oldal).
  • 3. 2.Pf.20.566/2023/3/II. 3 Megítélése szerint az alperes bejegyzésében és videójában összességében azt állítja, hogy az ATV politikai pártoktól függő médium, nem a tájékoztatási kötelezettség és szerkesztői szabadság alapján jár el, hanem politikai érdek határozza meg a tevékenységét. Az alperes közlései szerint a kisebbségi tulajdonos Németh Sándor lakókörnyezete, szomszédaihoz való viszonya és politikai orientációja határozza meg, hogy milyen témák szerepelhetnek a műsorokban. Ezek a közlések súlyosan sértik a közéleti, tematikus médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató jóhírnevét. Előadta, hogy a felperes az atv.hu weboldalt, illetőleg az ATV televíziót és ATV Spirit televíziós csatornát üzemeltető társaság. A Hetek című lap és a Spirit FM nem az ATV csoporthoz tartozó sajtóorgánumok. A Hetek című lapot a hetek.hu Kft. adja ki, a kínai elnök újévi jókívánságait a Hetek-ben jelentették meg, melyhez a felperesnek nincsen köze. [3] Alperes ellenkérelmében a felperes keresetlevelének elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte. Elsősorban arra hivatkozott, hogy a felperes közszereplőnek minősül, az alperes pedig a közügyek megvitatása során tette a felperes által sérelmezett kijelentéseit. Megítélése szerint a felperes által sérelmezett közlések a megjelölt jogsértés megállapítására nem alkalmasak, mert azok véleménynek, értékítéletnek minősülnek, melyet a felperes tűrni köteles. Előadta, hogy a Németh Sándort érintő közlések tekintetében a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal. Ezen túlmenően a sérelmezett közlések vizsgálatánál a közlések teljességét és az egymáshoz való viszonyát is megfelelően értékelni kell. [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte, hogy fizessen meg az alperesnek 80.000 forint perköltséget, továbbá a Magyar Államnak 60.000 forint kereseti illetéket. Határozatában utalt a PK 12. számú állásfoglalásra, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. §-ára, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 13. §-ára, valamint az Alkotmánybíróság 3048/2020. (III. 2.) és a 3115/2011. (III. 23.) AB határozatára. Az elsőfokú bíróság a felperes által sérelmezett közléseket azok bejegyzésbeli és videóbeli együttes tartalma alapján értékelte. Kitért arra, hogy a szöveg és a videó külön-külön értelmezése nem lehetett orientáló jellegű. Az elsőfokú bíróság az alperes szóbeli és írásbeli közléseinek kiindulópontját úgy foglalta össze, hogy az alperes meglátása szerint Németh Sándor újévi köszöntőjében a korrupció jelentőségével kapcsolatosan megengedően fogalmazott. Ezt állította az alperes párhuzamba a Hit Gyülekezetének vezető lelkészével és Mészáros Lőrinccel, aki a miniszterelnök édesapjával egyidőben gazdagodik és Budapest hegyvidéken luxus körülmények között építkezik. Ezekből következtetett arra, hogy érthető, miszerint a felperes hírcsatorna pártfüggetlensége csak színjáték és bizonyítékát látta ennek abban, hogy bizonyos témákról a felperesi televízióban nem, vagy csak nagyon csendben illik beszélni. Azt is érthetőnek minősítette, hogy a Spirit Rádióban és a Hetek című lapban miért a pártfőtitkár újévi üdvözletét tették és ezekben az orgánumokban miért nincsen szó Mészáros Lőrinc gazdagodásáról, vagy a miniszterelnök családjához köthető hatvanpusztai birtokról. Úgy minősítette, hogy az alperes azon tartalmú közlése, hogy a hegyvidéki ingatlant Németh Sándor családjáéként mutatta be, nem volt valótlan és az is bizonyított volt, hogy ez az ingatlan Mészáros Lőrinc házához közel fekszik. A szomszédságot pedig tágabb értelműként kellett értelmezni. Az is megállapítható volt továbbá, hogy Németh Sándor, mint a Hit Gyülekezete vezető lelkésze kisebbségi tulajdonát képezi a felperesi társaság. Tényszerűen
  • 4. 2.Pf.20.566/2023/3/II. 4 igazolható volt továbbá, hogy a Pesti Srácok egyik riportere interjúvolta Baranyi Krisztina polgármestert. Kiemelte, hogy az alperes megjegyzéseit és következtetéseit Németh Sándornak címezte és a személyén keresztül vont le következtetéseket az ATV műsorkészítését illetően. Ugyanakkor a felperesi igények a személyüket érintő kijelentésekre vonatkoztak, ezért a kereshetőségi joggal kapcsolatos alperesi kifogást nem találta alaposnak. Összességében azt állapította meg az írott szöveg és a videóanyag összevetéséből, hogy az alperes értékítéletet fogalmazott meg Németh Sándor gazdagodásának körülményeiről, ezen keresztül a felperes vonatkozásában, melynek végkövetkeztetése az, hogy a felperes már nem teljesen független médium. Az alperes által írtakat és mondottakat közéleti kérdésben kifejtett értékítéletnek és véleménynyilvánításnak minősítette, melyekkel kapcsolatosan a felperes magasabb szintű tűrésre kötelezett. Nem minősítette jóhírnév sértőnek az alperesi magatartást a pártos tájékoztatással összefüggésben tett közlései tekintetében, mert megítélése szerint személyiségi jogot ezek akkor sem sértenének, ha igazolást nyerne, hogy a kérdéses témák alulreprezentáltak a felperesi hírfolyamban. Hangsúlyozta, hogy az alperes csak a videóüzenetben utalt arra, hogy gazdagodásokról nincs szó a műsorokban, ezt pedig egyértelmű véleménynyilvánításként értékelte. A kínai pártfőtitkár újévi üdvözletére vonatkozó alperesi utalást úgy értelmezte, hogy a felperes személye egy felsorolás része volt és a felperest mint legfeljebb az ATV-t és a csoport tagját célozta, mely csoportban Németh Sándor és kapcsolatai tulajdonosi összeköttetést jelentenek. Kitért arra is, hogy a kínai pártvezetővel kapcsolatos tartalom megjelenésének körülményeire a felperes nem utalt az eljárásban, melyet olyan utalásként lehetett értelmezni, amivel az alperes arra kívánta a figyelmet ráirányítani, hogy a felperes eltávolodik a független tájékoztatás követelményeitől. Tekintettel arra, hogy az alperesi megszólalás közéleti kérdést érintett, utalt az alkotmánybírósági gyakorlatra, mely szerint a tényalappal bíró közlésekkel összefüggésben valótlanság miatt történő felelősségre vonásra akkor kerülhet sor, ha mérlegelés alapján az állapítható meg, hogy a tényközlés olyannyira önálló jellegű, hogy a véleményformálástól elkülönül. A pártfőtitkár köszöntőjére tett utalások egy olyan végső vélemény megalapozását szolgálták, melyhez a bejegyzés és a videó más valóságtartalmát illetően bebizonyosodott, hogy kétségbe nem vont elemei is elvezettek ahhoz, hogy Németh Sándor tevékenységének üzleti vonulata, vagyonosodási körülményei az alperes véleménye szerint a felperes tájékoztatást illető tevékenységére is kihatottak. Az elsőfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (6) bekezdése alapján állapította meg az alperesnek járó perköltséget. [5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Másodlagosan indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Az alperes perköltségben marasztalását is kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a tényállást és abból téves jogi következtetésre jutott. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság a kereseten túlterjeszkedve vette figyelembe a Németh Sándor újévi üzenetével kapcsolatos közléseket, valamint a bejegyzés egyes, a kereseti kérelmen kívüli részeit. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint önkényesen értelmezte mind a videó, mind a bejegyzés tartalmát, ezeket a tényállás részeként rögzítette és a jogi indokolásban is figyelembe vette. Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe azokat a
  • 5. 2.Pf.20.566/2023/3/II. 5 hivatkozásokat, melyeket a videó és a bejegyzés üzenetével kapcsolatosan megfogalmazott az elsőfokú eljárás során. A nézőben egyértelműen az a kép alakulhat ki, hogy Németh Sándor tulajdona a kérdéses ingatlan és abban rendszeresen és huzamosabb ideig tartózkodik. Az elsőfokú bíróság ítéletéből azonban az nem értelmezhető, hogy mit jelent az, hogy az ingatlan Németh Sándor családjáé. Az ingatlan ugyanis Németh Csillag tulajdonát képezi, akinek a férje az alperesi nyilatkozat szerint is lakóházak építésével foglalkozó vállalkozó. A bejegyzés tartalma is egyértelmű tényállítást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ingatlant az alperes Németh Sándor luxusvillájának tekinti. Kiemelte, hogy az alperes tényszerűen jelentette ki, hogy nincs szó bizonyos témákról és a kommunista főtitkár üzenete pedig megjelent az ATV-n. Az ezekkel kapcsolatos érveit és előadásait az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe. A tényállás és a véleménynyilvánítás elhatárolása körében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen abból a körülményből vezette le a véleménynyilvánítást, hogy a felperes kisebbségi tulajdonosa, nagyértékű ingatlant építő milliárdos vállalkozó környezetében lakik, és stúdiójába más orgánumból is hív szerkesztőt. Ebben az esetben az elsőfokú bíróság egy olyan körülményt fogadott el igaznak, amely el sem hangzott a videóban és nem képezte a bejegyzés részét sem, továbbá a felek sem hivatkoztak erre, így az nem képezte a per tárgyát. Ezen túlmenően egy olyan kijelentésre hivatkozott, amely valóságtartalmát a felperes is állította, vagyis a Pesti Srácok újságírójának meghívására olyan összefüggésben hivatkozott, hogy az tényszerű, de a behívás okának megjelölése azonban jogsértő volt és az ezzel összefüggő kereseti kérelmet viszont az elsőfokú bíróság nem bírálta el. Nem felel meg a valóságnak, illetőleg részben téves kiindulópontok azok a kijelentések, hogy a felperes nem foglalkozik a műsoraiban Mészáros Lőrinc gazdagodásával, illetőleg a miniszterelnök édesapjának hatvanpusztai birtokával. Az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, hogy miért téves kiindulópontok ezen kijelentések. A videóban és a bejegyzésben is tényszerűen szerepelnek az ezzel kapcsolatos közlések, azonban az elsőfokú bíróság e tekintetben téves megállapítást tett. A kijelentések valóságtartalma tényszerűen bizonyítható és a keresetlevél mellékleteként csatolt híradások alapján az alperesi valótlan közléseket cáfolta is. Előadta továbbá, hogy a kínai pártfőtitkárra vonatkozó kijelentés egyértelműen a felperesre vonatkoztatható és a kérdéses médiumok nem az ATV csoporthoz tartozó szereplők. Ezzel összefüggésben is hivatkozott az általa csatolt bizonyítékra. Ebből következtethető, hogy a kérdéses megjelenés nem köthető a felpereshez. Álláspotjának alátámasztására hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapításaira és az ezzel kapcsolatos határozatokra, valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatára a tényállítás és véleménynyilvánítás elhatárolásának szempontjaira. Előadta, hogy az alperes a korrupciót üldöző, tényfeltáró, az igazságot részrehajlás nélkül kereső felelős személy képét alakította ki magáról. Ezek alapján a felperesre vonatkozó légből kapott, valótlan tényeken alapuló kijelentések, az ingatlan vizuális bemutatása és az ezzel összefüggésben megtett további kijelentések, nem élvezhetnek jogvédelmet. Mind az alapot képező tény, mind pedig az azt követően megtett további kijelentések mellőznek minden valóságalapot. Az átlagos olvasó és néző joggal feltételezheti, hogy ha az alperes megáll egy ingatlan előtt és azt állítja, hogy az valakinek a tulajdona és az ott lakik, közelében egy másik ingatlan lakója tartózkodik, akkor erre nem átvitt értelemben tekintenek, hanem úgy, mintha a beszélő a tényeket megnézte volna a tulajdoni lapon és megbizonyosodott legalább arról, hogy az ingatlan az érintett személy tulajdona és valóban ott is lakik. Mindezeket azonban a felperes a perben cáfolta, az alperest pedig olyan mértékű gondatlanság terheli, ami jogsértővé teszi a kijelentéseit.
  • 6. 2.Pf.20.566/2023/3/II. 6 [6] Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. [7] A felperes fellebbezése nem alapos. [8] A másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 383. § (1) bekezdése szerint az ügy érdemében döntött, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt. [9] Az elsőfokú határozat a Pp. 346. § (4) bekezdésében foglalt előírás ellenére nem tartalmazta a megállapított tényeket. Jelen perben elegendő volt a felek személyére vonatkozó tényrögzítés és a sérelmezett Facebook bejegyzés tényének megállapítása a jellegére és tartalmára vonatkozó utalással. Az elsőfokú bíróság ítélete egyebekben megfelelt a Pp. 346. § (4) bekezdésében foglaltaknak, melyből következtethető volt, hogy az elsőfokú bíróság is e tényekből és tartalomból vonta le következtetéseit. [10] A másodfokú bíróság ezt meghaladóan nem észlelt olyan eljárási jogszabálysértést, mely az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértését jelentette és az egyben az ügy érdemi eldöntésére is kihatott. Az elsőfokú határozat nem sértette a felek Pp. 2. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezési elvét, és a döntés kiterjedt valamennyi kereseti kérelemre [Pp. 341. § (1) bekezdése], továbbá nem terjedt túl a kereseti kérelmen és az ellenkérelmen [Pp. 342. § (1) bekezdése]. Az elsőfokú bíróság valamennyi sérelmezett közlés tekintetében állást foglalt és döntésének megfelelő indokát adta. [11] Osztotta a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság azon megközelítését, hogy tágabb értelemben a személyiségi jogi perekben is alkalmazható PK 13. számú állásfoglalás I. pontja szerint a felperes személyére az alperes nyilatkozata utalt, de az egyes összefüggések kibontásával (lásd: 12. sorszámú jegyzőkönyv 1-2. oldalai) a felperes kimutatható személyes kapcsolata a sérelmezett közlésekkel már távolabb került. Mindezek a sajátosságok leképződtek a felperesi kereseti kérelem jogsértés megállapítást kérő megfogalmazásában, amikor a felperes egy idézeti láncolat valótlanságát, illetve való tények hamis színben történő feltüntetését kérte megállapítani. A kereseti kérelemben közölt sérelmezett tartalom „megértjük” és „sok mindent megmagyaráz” fordulata kifejezetten egy következtetés típusú gondolatmenetet feltételezett. Az elégtételadó közlemény tartalma is asszociációs kapcsolatok összefoglalását jelentette. [12] Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor – a PK 12. számú állásfoglalásra utalással – a felperes keresetének elbírálásakor elsősorban abból indult ki, hogy a felperes által sérelmezett Facebook tartalom írásos és képi tartalma összefügg, ezért azok együttes értelmezését kellett elvégeznie. [13] Az elsőfokú bíróság az ítéletének [9] bekezdésében vázolta fel az alperesi mondanivaló lényegét és összefüggéseit. Az elsőfokú bíróság ítélete jogi indokolásának ezen része nem tényállás megállapítása – szemben a felperes fellebbezésében foglaltakkal – hanem az alperesi mondanivaló rövid összefoglalása, melyből az elsőfokú bíróság a következtetéseit levonhatta. Az elsőfokú bíróság e tevékenysége nem ítéleti bizonyossággal való ténymegállapításokat tartalmazott, hanem az alperesi közlések lehetséges értelmét kutatta és fogalmazta meg. A másodfokú bíróság nem osztotta azt a felperesi álláspontot, mely szerint az elsőfokú bíróság önkényesen határozta volna meg az alperesi bejegyzés és videó tartalmát, mert a felvázolt kapcsolatok az értelmezésnek alapvetően tág teret adtak.
  • 7. 2.Pf.20.566/2023/3/II. 7 [14] Az elsőfokú bíróság nem terjeszkedett túl a kereseten, amikor az alperes bejegyzésének tartalmát, értelmezését rögzítette, mert a képi és szöveges tartalom teljessége révén kellett állást foglalnia abban, hogy a kifogásolt tartalmak tényállító, vagy véleménynyilvánító jellegűek. A szöveges és képi tartalmak kapcsolódásai releváns értelmezési támpontokat adtak, melyekre az elsőfokú bíróság határozatában kitért. Az elsőfokú bíróság részletes elemzésében nem érintett olyan szövegrészt, mely a felperes keresetének petitumában nem szerepelt. [15] A másodfokú bíróság megítélése szerint is szoros összefüggés volt a szöveges és a képi tartalom között, különös tekintettel arra, hogy a szöveges bejegyzés kifejezetten a videó tartalmára utal, mint ami több mindent megmagyaráz. Másrészről a videó felsorolásszerű befejező gondolatai tovább fűzésre kerültek a szöveges tartalomban. Ez az összekapcsolás az alperesi megnyilatkozásnak a „megértésre” és a „megmagyarázásra” apelláló tartalmában ragadható meg. [16] A kép és a szöveg ilyen összefüggése alapján a közlésfolyam kiindulópontja egy lakóépület képe, amelyet az alperes bemutat, majd a szöveges rész is visszatér erre. Az épületet az alperes Németh Sándorhoz a Hit Gyülekezete vezetőjéhez, illetőleg családjához köti, megemlítve a lányát is, aki ide van bejelentve a cégnyilvántartás szerint, ebből lép tovább a közlés Németh Sándor újévi nyilatkozatára és annak röviden utal a tartalmára (korrupció kérdése), majd Németh Sándor személyén tovább haladva a Hit Gyülekezete állami támogatását említi meg, illetőleg az újévi nyilatkozatot a gyülekezet előtt megtett nyilatkozatként aposztrofálja. Az ingatlan bemutatásához hozzárendelődik a szöveges tartalomból Németh Sándor családjának gyarapodása, ezen túl az ATV megemlítése is Németh Sándor személyén keresztül történik, mint aki kiprivatizálta a Hit Gyülekezetétől a médiát. A videó ezt követően mintegy az előzőeket összefogva kapcsolja össze Németh Sándor újévi nyilatkozatát a bemutatott ingatlan tényével, és amikor úgy fogalmaz „[m]i vezethette a tiszteletest a vérlázító nyilatkozata megtételére? Hát ez” utal a beszélő az épületre, ezen keresztül a vagyonosodásra. A fentiekből következtetésként tesz felsorolást az alperes arra, hogy mindezekből megérthető, hogy a kifejezetten a Hit Gyülekezetéhez köthető és ezáltal Németh Sándor személyével is összefüggésbe hozható médiaszereplők (ATV, Spirit, Hetek) milyen tartalmakat közölnek, illetőleg melyektől tartózkodnak. Mindehhez kötődik a szöveges tartalom hasonló jellegű felsorolása, mely felsorolást az írás grafikai módszerrel is hangsúlyozza és a szövege teljesíti ki azt a tartalmat, amely egyértelműen megfogalmazza, hogy az alperes az ATV-t nem tekinti a hatalomtól független forrásnak. [17] A felperesi kereset és az alperesi védekezés alapján azt kellett összevetni, hogy a sérelmezett közlések a Ptk. 2:45. § (2) bekezdése által meghatározott jóhírnév megsértését, vagy az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése szerinti véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlását jelentették. Ennek elsődleges vizsgálata a bizonyíthatósági teszt alkalmazásával történhet [EJEB, Csánics kontra Magyarország, (12188/06), 2009. január 20., 38. bekezdés]. E szerint, ha egy közlés igazságtartalma akár részben igazolható, akkor tényállításról van szó, ellenkező esetben a megnyilvánulás értékítélet. [18] Az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte az alperesi nyilatkozat szomszédi viszonyra vonatkozó részeit. Az alperes azt igazolta, hogy a két ingatlan hozzávetőlegesen 300 méterre
  • 8. 2.Pf.20.566/2023/3/II. 8 fekszik egymástól (14. sorszámú beadvány melléklete), ami az ilyen viszony kiterjesztett értelmének megfeleltethető. Arra valóban nem volt bizonyíték, hogy a videóban bemutatott ingatlan az „ATV vezetőjének luxusvillája” lenne – ahogyan a szöveges rész fogalmazott –, tulajdonosként rendelkezne azzal. Azt azonban a felperes sem vitatta, hogy a videóban elhangzottak szerint nevezett személy lányához köthető volt a ház. Arra sem volt bizonyíték, hogy ebben az ingatlanban pihenne időnként Németh Sándor. [19] A felperes személyétől elkülönülő természetes személyek szomszédi viszonyával, ingatlantulajdonlásával, tartózkodásával kapcsolatos tények valótlanságára vonatkozó megállapítások nem voltak tehetők az ítéletben, mert ezek a körülmények nem a felperes személyét érintették. [20] Ezek a közlések egy következtetés-láncolat részét képezték. A felperes egy rendkívül szűk értelmezést adott a szövegnek és az elhangzottaknak. A felperes saját, kifogásolt értelmezése szerinti olyan összefüggés, mely szerint a szomszédi viszonynak köze van bizonyos eseményekhez nem minősíthető tényállításnak, mert az átlagos néző, olvasó megítélése szerint is olyan távoli a kapcsolat, aminek igazolása lehetetlen, hiszen ez egy nyelvi fordulat, nem pedig egy valós ténybeli kapcsolódás. [21] A perbeli Facebook tartalom átlagfelhasználó szerinti értelmezése alapján nem minősíthető olyan tartalomnak, mint amely jól cizellált és követhető tényállítások mentén tesz pontosan rekonstruálható tényállításokat. Annak stílusa, tartalma és következtetéseinek feltűnő esetlegessége alapján is véleménynyilvánításként értelmezhető. Az alperesnek a felperesre vonatkozó értékítélete nem volt olyan erőteljes és határozott tartalmú, mely miatt kifejezetten elvárt a szoros ténybeli kötődés [lásd: EJEB, Pedersen és Baadsgraad kontra Dánia, (49017/99), 2004. december 17., 76. bekezdés]. [22] A felperesnek az egyes médiatartalmakkal kapcsolatos keresetbeli és fellebbezésbeli okfejtése (kínai pártfőtitkár nyilatkozatának nyilvánossághoz közvetítése) azért nem foghatott helyt, mert az alperes egyrészt nem kifejezetten az ATV-hez kötötte tényközlő jelleggel a nyilatkozatait, hanem alapvetően Németh Sándor és a Hit Gyülekezete személyei köré csoportosítással hivatkozott ezekre. Másrészről Mészáros Lőrinc gazdagodásával, illetőleg a miniszterelnök édesapjának hatvanpusztai építkezésével összefüggésben pedig nem számszerűsíthető és ténylegességi megjelenések kutatása volt a cél, hanem alapvetően hangsúlybéli jelentőséget tulajdonított ezeknek az alperes. E vonatkozásban is egyértelmű véleménynyilvánítás történt a részéről. Baranyi Krisztinával készített interjú kérdezője kiválasztása indokainak felvetése szintén kritikai vélemény. [23] Az elsőfokú bíróság valamennyi, a felperes által kifogásolt relációt részletesen érintette (Ítélet [13]-[15]) és összefoglalóan is kitért azokra (Ítélet [18]). A fellebbezésben foglaltakkal ellentétben nem volt olyan kifogásolt elem, melyet az elsőfokú bíróság nem vizsgált és nem indokolt. Vizsgálatának egyes részei szerinti és összefoglaló következtetése is az volt, hogy a perrel érintett alperesi közlések véleménynyilvánító jellegűek. [24] A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú döntés értékelését, hogy az alperesi közlés egésze a felperes által üzemeltetett orgánum függetlenségével szemben megfogalmazott kritika, vélemény.
  • 9. 2.Pf.20.566/2023/3/II. 9 [25] Az felperes parlamenti képviselői státusza, illetőleg tudatosan épített közéleti szerepe alapján sem alkalmazható a személyére nézve a New York Times-doktrinához {New York Times v. Sullivan ügy, 376 U.S. 254 (1966); 36/1994. (VI. 24.) AB határozat, 7/2014. (III. 7.) AB határozat [35],[36]} hasonló elvi alapú megítélés, különösen nem egy jogi személy státuszú. Az értékelés folyamán fokozottan figyelemmel kellett lenni arra, hogy a felperes által működtetett televíziócsatornák maguk is a véleményszabadság és sajtószabadság oltalmát élvező tevékenységet végeznek, ezért tevékenységük széles körben kritika tárgyát képezhetik, a tényállító jellegű véleményformálás szintjén is. [26] Az alperes által sugárzott közéleti tartalmak széles körben élvezik az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti sajtószabadság és a véleményszabadság oltalmát, ezért az ilyen tevékenységgel szembeni politikusi kritikának a lehető legszélesebb teret kell biztosítani. Az ilyen megnyilvánulás egyrészt az egyéni értékelés terepe, másrészt a közvélemény befolyásolásának eszköze. A közvélemény befolyásolásának eszközeiben a felek között jelentős súlybeli eltolódás mutatható ki a felperes oldalán. [27] Ilyen összefüggések mellett az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte a felperes keresetét a 12. sorszámú jegyzőkönyv 1. és 2. oldalán foglalt tartalmi értékelés mellett is, és helyesen foglalt állást az egyes közlések tekintetében, véleménynyilvánító jelleget tulajdonítva azoknak. [28] Mivel az elsőfokú bíróság a sérelmezett bejegyzés értelmezésével helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperesi közlés véleménynyilvánítás, ezért szükségtelen volt a felperesi tanúbizonyítás teljesítése. [29] A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján – helyes indokaira hivatkozással – hagyta helyben. [30] A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, a másodfokú bíróság azonban az alperes másodfokú perköltségéről nem rendelkezett, tekintettel arra, hogy az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, illetőleg a másodfokú tárgyaláson sem jelent meg. [31] A másodfokú bíróság a Pp. 102. § (1) bekezdése alapján határozott a fellebbezési illeték megfizetéséről, melynek mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. § (1) bekezdése és 46. § (1) bekezdése alapján állapított meg. [32] Tájékoztatja a felperest, hogy a fellebbezési illeték az Itv. 78. § (4) bekezdése szerint a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés e) pont]. Budapest, 2024. január 9. Dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke – előadó bíró Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. Dr. Hercsik Zita s.k.
About
© 2025 ݺߣ