�ݺ�ߣ

Editor's Notes

• #2: 2015-ben már belefogtunk egy projektbe, ami végül is nem ért célt, de most újra nekivágunk. A tervezett kiadvány „Krízistérkép” néven fut, és remélhetően egy évről évre összeállított kiadvány lehet belőle, amely a Kríziskommunikációs Tagozat égisze alatt készül.
• #3: A mintát és az ötletet az Institute For Crisis Management nevű szervezettől vettem „kölcsön”. Az ő éves kiadványuk egy 8-10 oldalas áttekintés az adott naptári év kríziseiről. Megtekinthető itt: http://crisisconsultant.com/wp-content/uploads/2014/11/ICM-Annual-Crisis-Report-for-2015.Issued_March22.2016.pdf
• #4: Felépítése alapján: először is definiálják, mit értenek a vizsgálatban krízisen, utána az év alatt összegyűjtött kríziseket témakörökre bontják és többféle bontásban csoportosítják (ügytípus szerint, iparág/szakterület szerint stb.) Ezekből készül pár mutatós chart.
• #5: Az egyes ügytípusokat aztán egy-egy rövid szerkezeti egységben részletesebben bemutatják, részben a számok nyelvén (összesítés), részben pedig egy-egy zászlóshajónak számító ügyet kiemelve. Végül van egy összefoglaló tanulságokkal, tanácsokkal. Nyilván a legnagyobb hozzáadott értéket az jelenti, ha ez évről évre elkészül, és van mihez mérni az új kutatást. Ennek az első lépése volna a tervezett kiadvány.
• #6: A munkának egy nagyon jelentős – nélkülözhetetlen – része megvan, január elseje óta regisztrálom az ügyeket, eddig 500 körüli „krízist” gyűjtöttem össze. Ezeknek az elemzése, vizsgálata a következő feladat. Jó lenne már addig is haladni a munkákkal, ameddig a naptári év nem zárul le; legfeljebb az összesítéssel megvárjuk 2017. január elsejét. (A szilveszteri botrányok még helyet kaphatnak így…)  Látható a tervezett szerkezet (ami követi az ICM kiadványát), és egy lehetséges timeline. Ami fontos, hogy az első negyedévben ki kell vele jönnünk, mert utána érdektelenné válik.
• #7: Van jó pár dilemma, amelyek közül párat felvillantok. Kulcsfontosságú, hogy hogyan határozzuk meg, hogyan definiáljuk a krízist, mert ahhoz mérve tudjuk eldönteni valamiről, hogy beleszámítjuk-e a listába. Nehezen feldolgozható kérdéskör (példa1): az olyan folytatásos botrány ügyek, mint mondjuk az MNB Alapítványok vásárlásai, vagy a TV2 egy-egy botrányos híradása, lejárató akciói, Országos Roma Önkormányzat ügyei, vagy a Hosszú Katinka vs Gyárfás hadakozás egy ügynek, egy darab botránynak számít, vagy mindannyiszor újra számítjuk, ahány felvonás, forduló van? Nehezen feldolgozható kérdéskör (példa2): azokkal az ügyekkel foglalkozunk-e csak, ami eléri a média ingerküszöbét? Honnantól tekintünk valamit krízisnek? FB-on zajló ügyek? Olyan ügyek, amikről tudomásunk van, de nem a sajtóból? Nehezen feldolgozható kérdéskör (példa3): egy-egy „közéleti” politikai botrány esetében mit tekintünk krízisnek? Döntéssel, törvénytervezettel, nyilatkozattal okozott botrány krízisnek számít-e, vagy csak a rendes ügymeneten kívül eső botrányok? (Helikopter, Matolcsy „válása”, stb.) Javaslat: dönteni kell ezekről, vállaltan önkényesen, de legalább következetesen. Azt is fel kell vállalni, hogy természetesen a lista sosem lesz teljes, és nem is ért majd mindenki egyet azzal, hogy mit tekintettünk krízisnek, mit pedig nem.
• #8: Aki szeretne részt venni a munkában, vegye fel velem a kapcsolatot, írja meg, hogy pontosan mi az, amit vállalni szeretne, vállalni tud, és milyen határidő mellett. A kiadványt a 2015-ös kudarc után mindenképpen meg akarjuk valósítani, tehát csak az tegyen vállalást, aki 100%-ra elvégzi a feladatát és határidő tartás mellett tud vele végezni.