2. 1791. április 27-én született Samuel Finley Breese Morse, az
elektromágneses távíró feltalálója. A Yale egyetemen (nem)
tanult. Az elektromosság érdekelte, de inkább festőnek állt.
Egy párizsi tanulmányútról hazafelé New Yorkba elkapott
egy beszélgetést az újonnan felfedezett elektromágnesről.
Ekkor kezdett el gondolkodni az elektromágneses távírón. De
mivel nem igazán figyelt az egyetemen, ezért segítségül
kellett hívnia Joseph Henry fizikust, aki segített neki minden
elméleti és gyakorlati kérdésében. Ezt később letagadta a
távíró feltalálásának elsőbbségéről folyó perben.
3. Az új információtechnológiai eszköztár első, széleskörűen
bevezetett tagja a 19. század elején kidolgozott elektromos
távíró volt. Bár többen kísérleteztek üzenetek távolsági
átvitelére alkalmas elektromos készülékkel, a távíróvonalak
kiépítése Amerikában és az európai kontinens nagy részén
Samuel Morse 1837-ben szabadalmaztatott eljárása nyomán
indult meg. Morse dolgozta ki az általánosan használt kódot is
(Morse-ábécé).
4. Egy kódrendszer kialakításakor fontos szempont az, hogy a
kódolt szöveg a lehető legrövidebb legyen. Ennek klasszikus
példája a Morse-ábécé. A Morse-kód háromféle jelet használ:
rövid szignál (grafikai szimbóluma pont), hosszú szignál
(grafikai szimbóluma vonal) és szünet. Morse úgy alkotta meg
szimbólumrendszerét, hogy figyelembe vette az angol ábécé
betűinek gyakoriságát az angol nyelvű közleményekben. Az e
betű előfordulási valószínűsége a legnagyobb (0,1031) míg a z
betűé a legkisebbek egyike (0,0005), így aztán nem meglepő,
hogy a Morse-ábécében az e betű jele egy rövid szignál (.) míg
a z betűé két hosszú és két rövid szignál (- - . .).
6. Elektromágnessel, az áram mágneses hatásával majdnem
minden elektromos gépben találkozunk. Ilyen a távíró is. Két
távoli helyet áramforrás közbeiktatásával kettős vezetékkel
kötünk össze. A vezeték egyik helyen az elektromágnesbe
kapcsolódik, a másik helyen Morse-billentyűbe. A jelfogó
állomás szerkezete nagyon egyszerű. Alkotórészei: az
elektromágnes, a kétkarú emelő, ennek egyik vége lágyvasat
tart az elektromágnes fölé, a másik végén pedig
papírszalaghoz érő ceruza (festékes korong) van. A
papírszalagot óraszerkezet mozgatja.
A ceruza mindaddig a papírhoz nyomódik, amíg a jeladó
állomáson a billentyűt lenyomják, mert az elektromágnesen
áram halad át, és az elektromágnes magához rántja a
lágyvasat. Ezáltal a jelfogó állomás pontot vagy vonalat ír a
papírszalagra aszerint, hogy mennyi ideig tartják lenyomva a
billentyűt.
Működése
8. Érdekesség
Sport:
Távírász versenyeket rendeznek. Cél a minél nagyobb
sebességű, de minél kevesebb hibával történő vétel és adás.
https://www.youtube.co
m/watch?
v=dere29jJAoM
