ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo

Non verbális kommunikatív viselkedés ottmár

•Download as PPTX, PDF•
•
Andrea Ottmár
Andrea Ottmár

A non-verbális kommunikatív viselkedésről egy rövid kis áttekintés, vázlat.

1 of 11
Download to read offline
Non verbális kommunikatív viselkedés ottmár
0 A kommunikáció információtartalma: verbális (7%), paranyaelvi (38%), metakommunikáció (55%) 0 Legjobban kontrollált terület a verbális, ezt követi a paranyelvi, végül a metakommunikáció (ez a „legőszintébb”) 0 Ha a verbális kommunikáció nincs szinkronban a másik kettővel, mindig az utóbbiaknak hiszünk.
A nonverbális kommunikáció fogalma 0 Minden olyan kommunikációs tevékenység, mely nem a nyelv jelrendszerének használatán alapul (egyéb elnevezések: metakommunikáció, gesztusnyelv) 0 Ez a közléstípus elsősorban nem a tartalomról, hanem a közlő érzelmi állapotáról, a partnerhez való viszonyáról informál. A verbális kommunikációval való összhangja a hitelesség alapfeltétele.
A nonverbális kommunikácó területei 0 Paranyelv: a mondottakat kísérő hangsúly, hanglejtés, a leírtak kiemelése aláhúzás, vastagítás, keretezés stb. 0 Kinezika: testtartás és mozdulatok 0 Proxemika: a partnerek térbeli viszonya, távolsága (kulturális tényezők is meghatározzák!)
A nonverbális kommunikáció funkciói 0 A kommunikációs kapcsolat ellenőrzése: 0 a.kapcsolatteremtés (szemkontaktus-ránézek) 0 b. kapcsolat fenntartása (bólintás, hümmögés …) 0 c.kapcsolat lezárása (zárómosoly, óranézés, toporgás, köhécselés..)
0 Az én megjelenítése 0 Testi tulajdonságok (bőr- és hajszín, arckarakter, nemi jellegek… 0 Személyes tulajdonságok (barátságos mosoly, agresszív mozdulat…) 0 Státuszunk (öltözet, magabiztosság, testtartás, emblémák és kulturális szignálok…) – ez utóbbit gyakran a környezet is kiegészíti (rendelő, iroda, üzemcsarnok… és az ott tapasztalható körülmények (rend, tisztaság, megvilágítás, berendezés…)
Érzelmek (és viszonyulás) megjelenítése (Ekman-féle felosztás) 0 öröm 0 meglepetés 0 félelem 0 szomorúság 0 harag 0 undor 0 érdeklődés 0 iszonyat
Paranyelv 0 Midig a verbális kommunikációt kíséri a kimondottak hangzása. 0 A megfelelő légzéstechnika a jó hangadás feltétele. 0 A megfelelő hangerő az érthetőség fontos feltétele. 0 A hangszín részben biológiailag meghatározott, de befolyásolható. 0 A hangsúly és a hanglejtés segítségével strukturáljuk mondanivalónkat, ezt segíti továbbá a beszéd sebessége és ritmusa is. Szólam: a kifejezés legkisebb egysége (szó, szószerkezet vagy mondat), egy légvétellel, egy főhangsúly alá rendelve mondjuk ki.
Kinezika - testbeszéd 1. az arc 0 a.szemek: szemkontaktus (beszélő: 30-50%, hallgató: 50- 70%), pupillák (szűk=ellenséges, tág=felfokozott pozitív állapot), kacsintás, elkerülő szemmozgás, stb. A magyarázat kezdetén és végén mindig van szemkontaktus – ha elmarad=érdektelenség, feedback hiánya) 0 b. mimika: mosoly, nevetés, csodálkozás, összeszorított száj…
0 2. a kéz – a gesztusok fő eszköze (keresztbe font karok, nyitott tenyerek, zárt ököl, felemelt mutatóujj…) 0 3. a láb – ez a legkevésbé kontrollált (toporgás, dobolás, csoszogás, térdkeresztezés…) 0 4. a test egésze, a testtartás – laza vagy merev, egyenes vagy hajlott, stb. Poszturális tükör: egymás testtartásának, mozdulatainak önkéntelen utánzása (egyetértést jelez)
Proxemika – távolságtan 0 A térköz, a kommunikációs partnerek távolsága is fontos (gyakran kulturálisan is befolyásolt tényező: intim zóna – személyes zóna – társadalmi zóna – nyilvános zóna). A túlzott közelség, a másik személyes terébe való belépés okozta túlzott intimitás pl. kompenzálható ellépéssel, de ha erre nincs lehetőség, akkor a szemkontaktus kerülésével, hallgatással, merev tartással is.

More Related Content

Non verbális kommunikatív viselkedés ottmár

  • 2. 0 A kommunikáció információtartalma: verbális (7%), paranyaelvi (38%), metakommunikáció (55%) 0 Legjobban kontrollált terület a verbális, ezt követi a paranyelvi, végül a metakommunikáció (ez a „legőszintébb”) 0 Ha a verbális kommunikáció nincs szinkronban a másik kettővel, mindig az utóbbiaknak hiszünk.
  • 3. A nonverbális kommunikáció fogalma 0 Minden olyan kommunikációs tevékenység, mely nem a nyelv jelrendszerének használatán alapul (egyéb elnevezések: metakommunikáció, gesztusnyelv) 0 Ez a közléstípus elsősorban nem a tartalomról, hanem a közlő érzelmi állapotáról, a partnerhez való viszonyáról informál. A verbális kommunikációval való összhangja a hitelesség alapfeltétele.
  • 4. A nonverbális kommunikácó területei 0 Paranyelv: a mondottakat kísérő hangsúly, hanglejtés, a leírtak kiemelése aláhúzás, vastagítás, keretezés stb. 0 Kinezika: testtartás és mozdulatok 0 Proxemika: a partnerek térbeli viszonya, távolsága (kulturális tényezők is meghatározzák!)
  • 5. A nonverbális kommunikáció funkciói 0 A kommunikációs kapcsolat ellenőrzése: 0 a.kapcsolatteremtés (szemkontaktus-ránézek) 0 b. kapcsolat fenntartása (bólintás, hümmögés …) 0 c.kapcsolat lezárása (zárómosoly, óranézés, toporgás, köhécselés..)
  • 6. 0 Az én megjelenítése 0 Testi tulajdonságok (bőr- és hajszín, arckarakter, nemi jellegek… 0 Személyes tulajdonságok (barátságos mosoly, agresszív mozdulat…) 0 Státuszunk (öltözet, magabiztosság, testtartás, emblémák és kulturális szignálok…) – ez utóbbit gyakran a környezet is kiegészíti (rendelő, iroda, üzemcsarnok… és az ott tapasztalható körülmények (rend, tisztaság, megvilágítás, berendezés…)
  • 7. Érzelmek (és viszonyulás) megjelenítése (Ekman-féle felosztás) 0 öröm 0 meglepetés 0 félelem 0 szomorúság 0 harag 0 undor 0 érdeklődés 0 iszonyat
  • 8. Paranyelv 0 Midig a verbális kommunikációt kíséri a kimondottak hangzása. 0 A megfelelő légzéstechnika a jó hangadás feltétele. 0 A megfelelő hangerő az érthetőség fontos feltétele. 0 A hangszín részben biológiailag meghatározott, de befolyásolható. 0 A hangsúly és a hanglejtés segítségével strukturáljuk mondanivalónkat, ezt segíti továbbá a beszéd sebessége és ritmusa is. Szólam: a kifejezés legkisebb egysége (szó, szószerkezet vagy mondat), egy légvétellel, egy főhangsúly alá rendelve mondjuk ki.
  • 9. Kinezika - testbeszéd 1. az arc 0 a.szemek: szemkontaktus (beszélő: 30-50%, hallgató: 50- 70%), pupillák (szűk=ellenséges, tág=felfokozott pozitív állapot), kacsintás, elkerülő szemmozgás, stb. A magyarázat kezdetén és végén mindig van szemkontaktus – ha elmarad=érdektelenség, feedback hiánya) 0 b. mimika: mosoly, nevetés, csodálkozás, összeszorított száj…
  • 10. 0 2. a kéz – a gesztusok fő eszköze (keresztbe font karok, nyitott tenyerek, zárt ököl, felemelt mutatóujj…) 0 3. a láb – ez a legkevésbé kontrollált (toporgás, dobolás, csoszogás, térdkeresztezés…) 0 4. a test egésze, a testtartás – laza vagy merev, egyenes vagy hajlott, stb. Poszturális tükör: egymás testtartásának, mozdulatainak önkéntelen utánzása (egyetértést jelez)
  • 11. Proxemika – távolságtan 0 A térköz, a kommunikációs partnerek távolsága is fontos (gyakran kulturálisan is befolyásolt tényező: intim zóna – személyes zóna – társadalmi zóna – nyilvános zóna). A túlzott közelség, a másik személyes terébe való belépés okozta túlzott intimitás pl. kompenzálható ellépéssel, de ha erre nincs lehetőség, akkor a szemkontaktus kerülésével, hallgatással, merev tartással is.