3. Hol volt, hol nem volt… kezdetben a rádiót egy adott ponttól egy másik pontig való
távközlés eszközének tekintették. A rádió egy központi állomás által kibocsátott
elektromágneses hullámok hordozta hangok gyakorlatilag végtelen számú vevőkészülékhez
történő továbbításának eszköze.
Pontos megegyezés nincs arról, hogy ki találta fel a rádiót. Nikola Tesla, Guglielmo Marconi
és Alekszandr Popov mind feltalálták a szikratávírót; egymástól teljesen függetlenül.
Az elektronikus erősítőcső 1906-os feltalálásával Lee De Forest a „rádió atyjának” számít.
Az 1920-as években a rádiós műsorszórás vált a hírszolgáltatás és a propaganda fő
területévé.
Az első magyar rádióadás 1925. december 1-re tehető.
Funkciói: tájékoztatás, kulturális ismertetés, különböző rádiójátékok közvetítése.
Mi is a rádió történetének kezdete?
4. A RÁDIÓ KELETKEZÉSE ÉS FEJLŐDÉSÉNEK
NEMZETKÖZI ÁLLOMÁSAI
1893. február 15. A telefonhírmondó szórakoztató-információs műsorral jelentkezik.
1894. Marconi bemutatta a rádiót és 1896-ban szabadalmaztatja a vezeték nélküli távírót (azaz
a szikratávírót)
1906. Detektoros rádió
1912. A Broadcasting Act az USA-ban: megkezdődhet a rádió polgári alkalmazása.
1912. A Titanic S.O.S jeleket közvetít szikratávírón.
1926. David Sarnoff megalapítja az NBC-t.
1928. E.H. Amtrong kidolgozza az FM-moduláció elvét.
1938. október 30. Orson Welles H.G. Wels Világok harca című művének élő rádióváltozatával
tömegpánikot kelt New Yorkban, a rádiózás történetének legnagyobb hatású rádiójátéka.
1939-45. Propaganda adások.
1969. A holdraszállás élő közvetítése.
1965-74. Megjelenik a szovjet gyártmányú hordozható „Sokol” rádió.
2000. A csak internetes rádiók már a harmadik világban is megjelennek.
5. Magyar rádiótörténet fő állomásai
1924. Amatőr rádiós-láz Budapesten
1924. A csepeli 250 W-os adó kísérleti üzeme.
1925. Kísérleti adások.
1933. Elindul Lakihegy 120 KW-os adója.
1939. A magyar néprádiót piacra dobják.
1986. Elindul a Danubius, az első magyar kereskedelmi rádió.
1993. A Szabad Európa Rádió beszünteti magyar adását.
6. A RÁDIÓZÁS KRITIKÁJA
A gép közbeékelődése meghamisítja az
ember és a valóság közti viszonyt, megbontja a
természetes és közvetlen mű-közönség
viszonyt.
A rádió csak gépi közvetítő és nem teremt új
művészetet.
A hallgató csak passzív befogadó, aktivitása
csökken.
Háttérbe szorul az alkotó.
7. A RÁDIÓ JÖVŐJÉT BIZTOSÍTÓ TÉNYEZŐK
A rádió gyors, olcsó és hatékony.
A rádiót háttérnek lehet használni.
Megszületett az összetett műsor,
nagyblokkos szerkesztés, a vegyes műsorok
számtalan típusa, és vele együtt a mű-
sorvezető, a rádiós személyiség.
8. A FILM ÉS RÁDIÓ
A rádió jelentősége ma is meghatározó. Mobilizálható: a konyhától az autóig állandó társ,
hírforrás. Állandóvá vált a háttérrádiózás. A beszélgetések pörgősek, komolyabb dolgokról
igazából csak a közszolgálati rádiókban és a késő esti órákban esik szó. A rádió auditív
tulajdonsága, rugalmassága és olcsósága miatt leginkább a hírek közlésére, a reklámozásra és
zenehallgatásra szakosodott.
A rádiójátékok mára szinte már teljesen eltűntek az éterből. A film audióvizuális volta miatt
meggyőzőbb az emberek számára, mint a rádió. Az emberek inkább szórakozni járnak moziba.
A film és üzenete sokkal kevesebb emberhez jut el, mint a rádióban elhangzó üzenetek,
azonban akik megnézik a filmeket, azokban még hetekig, hónapokig, sőt sokszor évekig is élhet
a moziélmény, a színészek játéka, a mozgó-kép és a hang együttes hatása.
9. A TELEVÍZIÓ SZÜLETÉSE KIALAKULÁSA,
FEJLŐDÉSE
Az elsőként megjelenő korszakalkotó eljárás, a fotográfia volt (fotografikus rögzítés), mely
maradandóan képes a látványt ahhoz megtévesztően hasonló illuzionisztikus formában
leképezni. A film képi kommunikációs eszköz, amely jelentős különbséget és előnyt jelent a
sajtótermékek és a rádióval szemben.
10. TELEVÍZIÓZÁS
Már 1929-ben megindulnak a nyilvános adások az Egyesült Királyságban, a televízió, azonban
tömegmédiummá csak a II. Világháború után válhatott. 1936-ban a berlini olimpia volt az első nagy
televíziós esemény, amely túllépte az ország határait és több országban is közvetítették.
Csökkent a lapok olvasására fordított idő, és ahol a televíziózás elterjedt, csaknem teljesen
kiiktatódott a mindennapi életből az a szokás, hogy az emberek osztatlan figyelmét a rádiózás köti
le.
A televízió hatékonyan tölti be az összes tömegkommunikációs funkciót, azonban a szórakoztató
funkció egyre uralkodóbb pozícióra tesz szert. A televíziózás során a mozivászonhoz képest kis
képernyő miatt, a környezet egy része is belekerül a néző látószögébe, és így könnyen elterelődhet a
figyelme. A háttérrádiózás elterjedése után egyre általánosabbá válik a háttér-televíziózás is.
11. A TELEVÍZIÓ TÖRTÉNETE
A Nipkow tárcsától, a telechoron át a televízióig.
A XX. század felfedezései: elektroncső, mely alapja a rádiótechnikának, s a későbbi
időszakban az első számítógép elkészítésének is meghatározó momentuma. és ennek
alkalmazása erősítésre (1912) létrehozta a XX. század első felének hírtovábbító, információközlő
eszközét a rádiót, mely egyben megalapozta a XVIII. század elejétől létező
tömegkommunikációs eszköz, a sajtó privilégiumának megszűnését.
A fejlődés következő állomása a rádió volt. Létrehozásához az alapot két találmány, az
elektroncső John A. Fleming (1904), és a trióda Lee Forest(1906) találmánya a feltalálása adta.
Az első műsorsugárzó rádióállomás 1920-ban kezdett el működni az USA területén.
13. A TELEVÍZIÓ TÖRTÉNETE ÉVSZÁMOKKAL
1884. Németország, Paul Nipkow készüléke: egy fotocellával a képet elektromos jellé alakít.
1897. Németország Karl Ferdinand Braun katódsugárcső.
1923. december 19. Vladimir Zworkyn elkészíti az elektronikus ikonoszkópot, a kineszkópot.
1923-ban készítették el az első televíziókészüléket.
1935. Berlin az első rendszeres, csak elektronikus tévéadások, Telefunken berendezéssel.
1936. közvetítést adtak a berlini olimpiáról; megkezdte kísérleti adásait Londonban a BBC.
1949. Színes tv az RCA gyártól.
1957. A Magyar TV hivatalosan megkezdi adását.
1962. Telstar 1. az első tévéközvetítés az USA és Európa között.
1969. A Holdra szállás élőben.
1972. Az első fizetős kábeltévé, az HBO.
1992. A Duna TV kezdi meg rendszeres adását.
14. A FILM ÉS TELEVÍZIÓ
A sötét moziteremben a néző a vetítőgép és a
vászon között foglal helyet, és ezzel a vetített kép
elveszti azt a realitás-érzetet, amit a TV képernyő
nyújt. Az óriási vetítővászon viszont teljesen kizárja
a külső világot. A filmeknél a reklámblokk a film
elején van, nem zavarja meg az előadást. A moziban
bemutatott filmeknek nagyobb presztízsük van.
Nincsen zavaró tényező, nincs megszakítás, az
ember akkor és ott csakis arra az egy történetre
koncentrál.
15. A TELEVÍZIÓZÁS JÖVŐJE
Ahogy mindenre, a televíziózásra is nagy hatást gyakorol a technika fejlődése. A hatás már
érzékelhető. A változások elsősorban a jelminőségre, a tartalmi feldolgozás és továbbítás
sebességére valamint a befogadási körülmények bővülésére hatnak. A digitális jel, ha
megfelelő az átviteli keresztmetszet, jelveszteség nélkül kezelhető, továbbítható. Manapság
már a mobilunkon is nézhetünk televíziós adásokat.
A tárolt tartalmak felhasználási lehetőségei még nem rajzolódtak ki teljesen, de
feltételezhető, hogy megvalósulhat a személyre szabott televíziózás a jövőben. De mindig
lesznek olyan nézők, akik nem veszik azt a fáradságot sem, hogy saját programot állítsanak
össze és töltsenek le a tévétársaságok tárhelyeiről, egyszerűen csak végigzongorázzák a
műsorokat este, és adott pillanatban döntenek, mit is néznek majd aznap.