ݺߣ

ݺߣShare a Scribd company logo
Prezentációs módszertan
beadandó dolgozat
1. feladat
Készítette: Bálint Viktor (V9CRLW) és
Szabó Ádám(B21S3W)
Szent István Egyetem, Gödöllő, levelező
tagozat, Pénzügy és számvitel szak.
TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA
• Elektronikus prezentációm alapja ként, a
számviteli elemzés tárgyamból választottam
anyagot, mert számomra érdekesnek és
hasznosnak bizonyult! Konkrétan a tárgyi
eszközök vizsgálatáról szeretnék prezentálni!
TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA
• A tárgyi eszközök vizsgálata során az alábbi
feladatok végezhetők el:
• A tárgyi eszközök összetételének vizsgálata
• az elemzés során a tárgyi eszközök bruttó értéke
alapján számított megoszlási viszonyszámok
segítségével képet kapunk arról, hogy egy-egy
időpontban milyen a tárgyi eszköz-állomány
összetétele.
• Ezen kívül számolhatunk ún. hányadmutatókat is.
TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA
• Például:
• Géphányad (%) = Gépek bruttó értéke / Tárgyi
eszközök bruttó értéke
• Járműhányad (% )= Járművek bruttó értéke / Tárgyi
eszközök bruttó értéke
A mutatók alapján képet kapunk arról, hogy milyen a
termelés gépesítettsége, és felhasználhatók azonos
szakterületen tevékenykedő vállalkozások technológiai
fejlettségének az összehasonlításra is.
TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA
Használhatósági fokot számszerűsíthetjük:
A tárgyi eszközök állagának vizsgálatához a használhatósági fokot
számszerűsítjük a következőképpen:
• használhatósági fok (%) = tárgyi e. nettó értéke / tárgyi e. bruttó
értéke
• elhasználódottsági (leírtsági) fok = 100 – használhatósági fok
A mutatót a tárgyi eszközök egyes csoportjai szerint kell
megállapítani és változását több év átlagában, tendenciájában
vizsgálni. Az tekinthető kedvezőnek, ha a mutató minél közelebb
van 100 %-hoz.
TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA
• Pár szó a kapacitásról:
• A kapacitás az üzemgazdaságtanban egy elméleti teljesítőképesség,
megmutatja azt, hogy optimális feltételek esetén milyen nagyságú
teljesítményt lehet elérni.
• Valamennyi vállalkozásnál fontos annak a vizsgálata, hogy ezt az
elméleti, maximális teljesítőképességet milyen mértékben
hasznosítják.
Ezt az elméleti teljesítőképességet általában nem használják ki
teljes mértékben a vállalkozások, de már az is jelentős előnyökkel
jár, ha megközelítik a 100 %-os kihasználtságot, hiszen a
vállalkozásokat több tényező is arra ösztönzik, hogy a tárgyi
eszközeinek kihasználtsága a lehető legmagasabb legyen.
TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA
Ilyen tényezők:
• a lekötött tőkének jelentős része testesül meg a tárgyi
eszközökben
• a gyors technikai fejlődéssel együtt jár a nagymérvű
erkölcsi lopás
• általában korlátozott az új
beruházásokra, rendelkezésre álló pénzügyi fedezet
A kapacitáskihasználás vizsgálata során a különböző
ágazatokban egységes elvek alapján, de egymástól
részben eltérő számítások végezhetők.
TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA
A gazdálkodás valamennyi területén számíthatók az ezer Ft tárgyi eszköz
értékre utó termelésiérték-mutatók a következőképpen:
• tárgyi eszköz értékre jutó bruttó termelési érték
bruttó (hozzáadott, anyagmentes, nettó) termelési érték / tárgyi e. nettó
értéke
• főtevékenységben résztvevő tárgyi eszköz értékre jutó termelési érték:
főtevékenység termelési értéke / főtevékenységben alkalmazott tárgyi
eszközök
nettó értéke
A mutatók nevezőjében figyelembe vesszük a bérelt, lízingelt gépeket
is. Az elemzés során a mutatók változását vizsgáljuk, ezért a termelési
érték megállapításakor változatlan árakat kell alkalmazni.
TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA
A vállalkozásoknál a rendelkezésre álló gépek, berendezések általában
nem vesznek részt teljes számban, a tevékenység folytatásában,
lehetnek olyan gépek, berendezések, amelyek nem
működőképesek, illetve működőképesek ugyan, de valamilyen ok
miatt nem dolgoznak. Ezek egymáshoz való viszonyának vizsgálata
hasznos információkat szolgáltat a vezetők számára az eszközök
kihasználtságára vonatkozóan :
• üzemképességi mutató:
működőképes gépek, berendezések átlagos száma/rendelkezésre
álló gépek, berendezések átlagos száma
• teljes felhasználási mutató:
működő gépek, berendezések átlagos száma/ rendelkezésre álló
gépek átlagos száma.
TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA
• működő gépek, berendezések aránya:
működő gépek, berendezések átlagos száma/ üzemképes gépek, berendezések
átlagos száma
A mutatókat a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló tárgyi
eszközökre állapítjuk meg ,tárgyieszköz-csoportonként a tárgyi eszközök fajtái
szerinti bontásban.
A termelőtevékenységet folytató vállalkozások a tárgyieszköz-gazdálkodás elemzése
során értékelik a műszaki kapacitáskihasználás alakulását is.
• kapacitáskihasználás (%) = termelés / kapacitás
termelésre fordított idő × egy órára jutó teljesítmény (db/óra) elméleti időalap
(időalap kihasználás) × kapacitásnorma (kap.norma teljesítése)
ahol az elméleti időalap a maximálisan teljesíthető órák száma a kapacitásnorma
az optimális feltételek esetén egy óra alatt elérhető teljesítmény
TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA
A képlet alapján a kapacitáskihasználás vizsgálata az alábbi két részre
bontható:
• az időalap kihasználásának vizsgálata
• a kapacitásnorma teljesítésének vizsgálata
A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának javulása, amely a
termelési volumen növekedésével jár együtt, kedvezően
befolyásolja a vállalkozások jövedelmezőségét, a
termékek, szolgáltatások önköltségét.
Jellemzi, hogy a gépekhez, berendezésekhez kapcsolódó költségen
nem követik egyenes arányban a termelési volumen változását. Így
ha a termelés volumene emelkedik, a vállalkozás ezekben a
költségekben relatív megtakarítást és az önköltség csökkenését éri
el.
TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA
• A tárgyi eszközök műszaki kapacitáskihasználása mellett
elsődlegesen szerepe van a gazdasági kapacitáskihasználás
alakulásának. A gazdasági kapacitáskihasználás elemzése során arra
keressük a választ, hogy a meglévő kapacitások kihasználása milyen
hatással van a jövedelemtermelő képességre.
A gazdasági kapacitáskihasználás megítélése során egybevethetjük
a termelés indokolta eszközigényt és a tényleges eszközlekötést, és
így kiszámíthatjuk a teljesítménnyel nem fedezett tárgyi eszköz
bruttó értékét.
tárgyi eszközök br. értéke – tárgyi e. br. értéke × műszaki
kapacitáskihasználási mutató
= teljesítménnyel nem fedezett tárgyi eszközök bruttó értéke
TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA
• A passzív költségek megállapítása során abból
a tényből indulunk ki, hogy a termelő
berendezéseknek vannak fix költségei,
amelyek akkor is felmerülnek, ha a gépek nem
vesznek részt a termelésben.
• Köszönöm a figyelmet!

More Related Content

Prezentációs módszertan beadandó 1. feladat

  • 1. Prezentációs módszertan beadandó dolgozat 1. feladat Készítette: Bálint Viktor (V9CRLW) és Szabó Ádám(B21S3W) Szent István Egyetem, Gödöllő, levelező tagozat, Pénzügy és számvitel szak.
  • 2. TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA • Elektronikus prezentációm alapja ként, a számviteli elemzés tárgyamból választottam anyagot, mert számomra érdekesnek és hasznosnak bizonyult! Konkrétan a tárgyi eszközök vizsgálatáról szeretnék prezentálni!
  • 3. TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA • A tárgyi eszközök vizsgálata során az alábbi feladatok végezhetők el: • A tárgyi eszközök összetételének vizsgálata • az elemzés során a tárgyi eszközök bruttó értéke alapján számított megoszlási viszonyszámok segítségével képet kapunk arról, hogy egy-egy időpontban milyen a tárgyi eszköz-állomány összetétele. • Ezen kívül számolhatunk ún. hányadmutatókat is.
  • 4. TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA • Például: • Géphányad (%) = Gépek bruttó értéke / Tárgyi eszközök bruttó értéke • Járműhányad (% )= Járművek bruttó értéke / Tárgyi eszközök bruttó értéke A mutatók alapján képet kapunk arról, hogy milyen a termelés gépesítettsége, és felhasználhatók azonos szakterületen tevékenykedő vállalkozások technológiai fejlettségének az összehasonlításra is.
  • 5. TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA Használhatósági fokot számszerűsíthetjük: A tárgyi eszközök állagának vizsgálatához a használhatósági fokot számszerűsítjük a következőképpen: • használhatósági fok (%) = tárgyi e. nettó értéke / tárgyi e. bruttó értéke • elhasználódottsági (leírtsági) fok = 100 – használhatósági fok A mutatót a tárgyi eszközök egyes csoportjai szerint kell megállapítani és változását több év átlagában, tendenciájában vizsgálni. Az tekinthető kedvezőnek, ha a mutató minél közelebb van 100 %-hoz.
  • 6. TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA • Pár szó a kapacitásról: • A kapacitás az üzemgazdaságtanban egy elméleti teljesítőképesség, megmutatja azt, hogy optimális feltételek esetén milyen nagyságú teljesítményt lehet elérni. • Valamennyi vállalkozásnál fontos annak a vizsgálata, hogy ezt az elméleti, maximális teljesítőképességet milyen mértékben hasznosítják. Ezt az elméleti teljesítőképességet általában nem használják ki teljes mértékben a vállalkozások, de már az is jelentős előnyökkel jár, ha megközelítik a 100 %-os kihasználtságot, hiszen a vállalkozásokat több tényező is arra ösztönzik, hogy a tárgyi eszközeinek kihasználtsága a lehető legmagasabb legyen.
  • 7. TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA Ilyen tényezők: • a lekötött tőkének jelentős része testesül meg a tárgyi eszközökben • a gyors technikai fejlődéssel együtt jár a nagymérvű erkölcsi lopás • általában korlátozott az új beruházásokra, rendelkezésre álló pénzügyi fedezet A kapacitáskihasználás vizsgálata során a különböző ágazatokban egységes elvek alapján, de egymástól részben eltérő számítások végezhetők.
  • 8. TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA A gazdálkodás valamennyi területén számíthatók az ezer Ft tárgyi eszköz értékre utó termelésiérték-mutatók a következőképpen: • tárgyi eszköz értékre jutó bruttó termelési érték bruttó (hozzáadott, anyagmentes, nettó) termelési érték / tárgyi e. nettó értéke • főtevékenységben résztvevő tárgyi eszköz értékre jutó termelési érték: főtevékenység termelési értéke / főtevékenységben alkalmazott tárgyi eszközök nettó értéke A mutatók nevezőjében figyelembe vesszük a bérelt, lízingelt gépeket is. Az elemzés során a mutatók változását vizsgáljuk, ezért a termelési érték megállapításakor változatlan árakat kell alkalmazni.
  • 9. TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA A vállalkozásoknál a rendelkezésre álló gépek, berendezések általában nem vesznek részt teljes számban, a tevékenység folytatásában, lehetnek olyan gépek, berendezések, amelyek nem működőképesek, illetve működőképesek ugyan, de valamilyen ok miatt nem dolgoznak. Ezek egymáshoz való viszonyának vizsgálata hasznos információkat szolgáltat a vezetők számára az eszközök kihasználtságára vonatkozóan : • üzemképességi mutató: működőképes gépek, berendezések átlagos száma/rendelkezésre álló gépek, berendezések átlagos száma • teljes felhasználási mutató: működő gépek, berendezések átlagos száma/ rendelkezésre álló gépek átlagos száma.
  • 10. TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA • működő gépek, berendezések aránya: működő gépek, berendezések átlagos száma/ üzemképes gépek, berendezések átlagos száma A mutatókat a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló tárgyi eszközökre állapítjuk meg ,tárgyieszköz-csoportonként a tárgyi eszközök fajtái szerinti bontásban. A termelőtevékenységet folytató vállalkozások a tárgyieszköz-gazdálkodás elemzése során értékelik a műszaki kapacitáskihasználás alakulását is. • kapacitáskihasználás (%) = termelés / kapacitás termelésre fordított idő × egy órára jutó teljesítmény (db/óra) elméleti időalap (időalap kihasználás) × kapacitásnorma (kap.norma teljesítése) ahol az elméleti időalap a maximálisan teljesíthető órák száma a kapacitásnorma az optimális feltételek esetén egy óra alatt elérhető teljesítmény
  • 11. TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA A képlet alapján a kapacitáskihasználás vizsgálata az alábbi két részre bontható: • az időalap kihasználásának vizsgálata • a kapacitásnorma teljesítésének vizsgálata A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának javulása, amely a termelési volumen növekedésével jár együtt, kedvezően befolyásolja a vállalkozások jövedelmezőségét, a termékek, szolgáltatások önköltségét. Jellemzi, hogy a gépekhez, berendezésekhez kapcsolódó költségen nem követik egyenes arányban a termelési volumen változását. Így ha a termelés volumene emelkedik, a vállalkozás ezekben a költségekben relatív megtakarítást és az önköltség csökkenését éri el.
  • 12. TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA • A tárgyi eszközök műszaki kapacitáskihasználása mellett elsődlegesen szerepe van a gazdasági kapacitáskihasználás alakulásának. A gazdasági kapacitáskihasználás elemzése során arra keressük a választ, hogy a meglévő kapacitások kihasználása milyen hatással van a jövedelemtermelő képességre. A gazdasági kapacitáskihasználás megítélése során egybevethetjük a termelés indokolta eszközigényt és a tényleges eszközlekötést, és így kiszámíthatjuk a teljesítménnyel nem fedezett tárgyi eszköz bruttó értékét. tárgyi eszközök br. értéke – tárgyi e. br. értéke × műszaki kapacitáskihasználási mutató = teljesítménnyel nem fedezett tárgyi eszközök bruttó értéke
  • 13. TÁRGYI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA • A passzív költségek megállapítása során abból a tényből indulunk ki, hogy a termelő berendezéseknek vannak fix költségei, amelyek akkor is felmerülnek, ha a gépek nem vesznek részt a termelésben. • Köszönöm a figyelmet!