More Related Content
Viewers also liked (20)
Similar to Televízió A X X I (20)
Televízió A X X I
- 1. Televízió a XXI. században Készítette: Salamon Ferenc Neptun: YOMHXQ 2010. február A televízió hatása a kisiskolás gyerekekre Elektronikus médiumok és tananyagok LMP_PD 110G2
- 2. „ Az iskola és a család közös felelőssége, hogy a gyermekeket és a fiatalokat előkészítse egy olyan világra, amelyet a kép, a hang és a szó alkot. Gyermekeknek és a felnőtteknek képesnek kell lenniük arra, hogy ezt a három jelrendszert kölcsönös összefonódásukban is megfejtsék.” UNESCO 1982. január 22.
- 3. Mi a televízió? a televízió „az emberiség jótevője” „ a gyerekek dadája, a fiatalok iskolája, a felnőttek szórakozása, az öregek társasága”, „ tömegek pihentetője és informálója”, „ az emberiség megrontója”, „ a szem, illetve a szellem rágógumija” „idiótadoboz” (ORTT 2002). Az emberek gondolkodását, véleményalkotását olyan mértékben befolyásolja, amilyenre a többi tömegkommunikációs eszköz nem képes. Az általa megteremtett nyilvánosság nagyobb hatású, mint az írott médiumoké (Kósa 1998, 9.), a „függőségnek” nehezen szabhatunk határt. A televízió nemcsak befolyásolja, hanem alakítja is a valóságot.
- 4. A külvilág belép az otthonunkba. " Az olyan gyermek személyiségére, aki szülei szerető és okos gondoskodásának biztonságában él, szívesen jár iskolába, ahol jól teljesít, és barátaival hasznos és egészséges programokban vesz részt, a képernyőről sugárzó erőszak semmiféle maradandó hatást nem gyakorol. „ Ranschburg Jenő
- 5. Az iskolás gyerekek médiafogyasztási szokásainak kutatása szinte egyidős az elektronikus tömegkommunikáció megjelenésével. A gyerekek életének, élmény- és ismeretszerzésének egyik, ha nem a legmeghatározóbb eszköze a média, azon belül is a televízió. Az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a gyerekek nagy hányadának nincs lehetősége a televízióban látottak megbeszélésére, érzelmi és kognitív feldolgozására. A gyerekek médiahasználatának döntő hányadát sem a szülők, sem a pedagógusok nem kontrollálják, s nem teremtenek lehetőséget a látottak értelmezésére, megbeszélésére.
- 6. A 4-14 évesek napi átlagos tévénézési ideje 2006-ban és 2007-ben
- 7. A televízió káros a gyerek számára, kedvet csinál az erőszakhoz, és érzéketlenné teszi a gyerekeket az emberi szenvedés iránt; A televízió jó a gyerekek számára: az eljátszott erőszak segítségükre van abban, hogy megszabaduljanak ellenséges indulataiktól; A televízió kevéssé hat a gyerekekre: személyiségüket és értékrendszerüket szüleik és barátaik alakítják ki, nem pedig a képernyőn látott történetek.
- 8. Hazánkban 1997 óta működnek kereskedelmi adók. A képernyő reklámozza az erőszakot, hírverést nyújt a bűnnek. A külföldi sorozatok mintáját adják a maffiavezérnek és az egyszemélyes hadseregnek.
- 9. A gyermekvilág egykoron Gárdonyi és Verne regényein nőtt föl. Hol vannak már a Pom Pom meséi és a Mézga család?
- 10. A televízió nem egyértelműen „rossz”, nem lehet mindenért a távolbalátó készüléket okolni, a család, a szűkebb-tágabb környezet (az iskola hatásairól sem feledkezve meg) igenis nagy szerepet játszik abban, hogy a kisiskolások miként élik meg az őket ért ingereket, mennyiben kapnak választ kérdéseikre, mennyire tudják pozitívan hasznosítani ezeket.
- 11. A cél az, hogy a gyerekek személyiségfejlődését pozitív hatások érjék, a médiumok törekedjenek az erkölcsi értékek közvetítésére. Ehhez azonban nemcsak a törvényi szabályzások betartására van szükség, hanem arra is, hogy a különböző érdekeket képviselő médiaszereplők – a műsorszolgáltatók, hirdetők, producerek – és a befogadók „képviselői” – a szülők, a pedagógusok, a pszichológusok – együttesen találják meg a negatív hatásokat csökkentő megoldásokat.
- 12. Felhasznált irodalom: Csóri Lajos? Tévéerőszak és morális pánik. Új mandátum Kiadó, Budapest. 2003. Jozef Vogrinc? A tévénéző. Pont Kiadó, Budapest. 2001. Országos Rádió és Televízió testület? Az országos csatornákon műsorra tűzött gyermekműsorok főbb jellemzői. 2007.