Az onkológiai terápiákhoz társuló molekuláris diagnosztika megoldandó problémái. Dr. Oberfrank Ferenc, MOTESZ
0 likes173 views
Az onkológia területének hatalmas lökést adott a molekuláris medicina robbanásszerű fejlődése és eredményeinek a mindennapok gyakorlatába történő átültetése. Elsősorban olyan új, célzott gyógyszerek megjelenéséről van szó, amelyek a daganat genetikai sajátosságait használják ki, melyek az egészséges szövetekben nem fordulnak elő, így a korábbi nem szelektív daganatpusztítással szemben daganatot célzó és gazdaszervezetet megkímélő kezelések válnak lehetővé.
More Related Content
Similar to Az onkológiai terápiákhoz társuló molekuláris diagnosztika megoldandó problémái. Dr. Oberfrank Ferenc, MOTESZ (18)
Az onkológiai terápiákhoz társuló molekuláris diagnosztika megoldandó problémái. Dr. Oberfrank Ferenc, MOTESZ
- 1. Az onkológiai terápiákhoz társuló molekuláris diagnosztika megoldandó problémái Dr. Oberfrank Ferenc MOTESZ
- 2. A rosszindulatú daganatok hazánkban • Hazánkban a rosszindulatú daganatok miatti halálozás a második leggyakoribb halálok a szív-érrendszeri eredetű után. • Leggyakoribb rosszindulatú daganatféleségek a tüdőrák (európai vezetők vagyunk), vastagbélrák, nők esetében az emlőrák, míg férfiak esetében a fejnyaki rákok. Hungarikum az egyre gyakoribb májrák is. • Évente kb. 30 000 honfitársunk elvesztéséért felelnek, és mintegy 170 000 honfitársunk szenved tőlük. • Az epidemiológiai mutatók igen kedvezőtlenek az Unió tagországaihoz hasonlítva és folyamatosan romló tendenciát mutatnak egy-egy kivételtől eltekintve.
- 3. Az onkológia jelenkori fejlődése • Hatalmas lökést adott a molekuláris medicina robbanásszerű fejlődése és eredményeinek a mindennapok gyakorlatába történő átültetése. • Új, célzott gyógyszerek megjelenése: • a daganat genetikai sajátosságait használják ki, melyek az egészséges szövetekben nem fordulnak elő, így • a korábbi nem szelektív daganatpusztítással szemben daganatot célzó és gazdaszervezetet megkímélő kezelések válnak lehetővé. • Nagyon jelentős változások a betegellátásban.
- 4. A fejlődés hatása az onkológiai betegellátásra • A molekuláris patológia a mindennapi daganatos betegellátás szerves része kell legyen. • A vizsgálatokat nem a patológus kezdeményezi, hanem kifejezetten a klinikai onkológus kéri. • A válasz meghatározza a terápiát és a prognózis megítélését. • A lelet időzítése is döntő jelentőségű a terápiás folyamat hatékonysága és eredményessége szempontjából. • A patológus mellett - ahol ez nem egy és ugyanazon személy - a molekuláris patológus is részt kell vegyen az onkoteam munkájában és döntéshozatalában. • Nincs minden onkológiai ellátást végző intézményben megfelelő molekuláris patológiai diagnosztikai háttér, molekuláris patológiai centrumok biztosítják számukra ezt a szolgáltatást.
- 5. A fejlődés hatása a patológiákra • A patológiák feladata a daganat pontos természetének meghatározása, ami a szövettani azonosításon túl magában foglalja a biológiai viselkedés meghatározását, ami jellemzi a betegség várható kimenetelét és esetleges gyógyszer- érzékenységét is. • A feladat ellátásának feltételei: • a diagnosztikus eszköztár bővülése • a megfelelően képzett szakemberek biztosítása, és • a tevékenység megfelelő finanszírozása.
- 6. A Patológus Szakmai Kollégiumi Tagozat kimutatása (2014) • Jelenleg (a szám folyamatosan változik) 33 molekuláris diagnosztikai vizsgálat elvégzése szükséges a molekulárisan célzott terápiák kiszolgálásához. • E vizsgálatok a klasszikus eljárásokhoz viszonyítva erőforrás-igényesebbek • költséges és állandóan megújítandó infrastruktúra, • speciálisan képzett és jelentős tapasztalattal rendelkező szakszemélyzet, • nagyarányú élőmunka és időráfordítás igény. • 2013-ban közel 13.000 vizsgálatot kértek a klinikusok célterápia jelleggel, aminek a költsége mintegy 900 millió forint volt, miközben az erre legálisan biztosított keret mintegy 200-250 millió. • Ezt a vizsgálati igényt a patológiai centrumok csak hatalmas veszteségek árán tudják teljesíteni.
- 7. A molekuláris patológia legfontosabb megoldatlan problémái • A vizsgálati igények a pontos differenciáldiagnosztika és főleg az egyre nagyobb számú célzott terápia befogadása miatt rohamosan nőnek. • Becslések szerint a jelenleg végzett vizsgálatok 20-30%-ának van erre dedikált fedezete a rendszerben. • A rendelkezésre álló külön kassza (PCR) forrásának 20%-a kerül az ilyen tevékenységek fedezésére. • Az OEP nem kap jelentést az egyes molekuláris patológiai vizsgálatok típusáról, így a tényleges teljesítmény nem mérhető. • A szolgáltató centrumok minőségi kontrollja megoldatlan.
- 8. Következmények • A már befogadott ún. molekulárisan célzott onkológiai gyógyszerek alkalmazásához kötött molekuláris diagnosztika fedezete sem áll rendelkezésre a közellátó rendszerben, nemhogy az egyre bővülő számú új készítményhez szükséges diagnosztika forrása. • A gyógyszer ugyan alkalmazható, csak a hozzá tartozó nagyságrendileg olcsóbb diagnosztika elvégzése esetleges és nagy részére „de facto” nincs forrás. • Hatalmas feszültség alakult ki az intézményekben e tevékenység finanszírozási problémái miatt. • Hatékony gyógyszer alkalmazása bizonytalan szakmai alapokon, késve történik meg, vagy el is maradhat az alkalmazása. • Jelenleg nincsenek meg a legújabb és leghatékonyabb daganatellenes gyógyszerek megfelelő alkalmazásának feltételei. • A felhasznált források sem hasznosulnak optimálisan, nem hatékony a rendszer. • A betegek és a társadalom érintett része független forrásokból informálódik a diagnosztikai lehetőségekről és a szóba jövő kezelésekről és elvárja annak szakszerű és igazságos biztosítását. • A magánszféra rámozdult a kielégítetlen szükségletekre, ami tovább élezi a problémákat.
- 9. Erőfeszítések a kibontakozás érdekében • A patológiai szakma és szakmai kollégiumi képviselete úttörő a problémafeltárásban, a megoldási javaslatok kidolgozásában és a döntéshozók tájékoztatásában, egyaránt. • A klinikai oldal is jelentős támogatást ad, különösen a tüdőgyógyász szakma vezetői. • A PCR kassza szűkössége miatt szintén érintett társszakmák közül elsőnek a klinikai laboratóriumi szakterület csatlakozott, de mára már valamennyi – mikrobiológia, klinikai genetika – szakterület elkészítette a saját hozzájárulását. • Pilot projektet dolgoztak ki a felülvizsgált kódrendszeren alapuló finanszírozás tesztelésére, ami megalapozhatja a finanszírozási és szabályozási döntéseket. • Az OEP és az EMMI Államtitkársága részletesen ismeri a problémát és rendelkezik a megfelelően tájékozott szakemberekkel. • A MOTESZ is hosszú évek óta foglalkozik ezzel a problémával, különösen az érintettek közötti célirányos párbeszéd és a minőségbiztosítás kifejlesztése területén, jelenlegi elnöke patológus, a szakmai kollégiumi tagozat elnöke.
- 10. Mérföldkövek, akadályok, fenyegető kockázatok Mérföldkő: • A finanszírozás jövő évtől való megoldásához ennek az évnek a közepéig elő kell készíteni és el kell fogadtatni a kormányzatban a kapcsolódó költségvetési (törvényi) intézkedéseket. Akadályok: • Nem minden PCR kasszában érintett szakma készült el időben a saját területére vonatkozó döntés-előkészítő munkával. • Az elmúlt hónapokban az OEP és az EMMI nem tudott érdemben foglalkozni a kérdéssel a kormányzati szervezet átalakítása miatt. Kockázatok: • Az intézményi adósságkezelés megszigorítása miatt a patológiai centrumoknak az intézmények vezetői meg kell tiltsák a klinikai igények jelentős részének a teljesítését. • Nincs arra vonatkozó útmutatás, hogy milyen szakmai, etikai prioritások mentén kell szelektálni az igények között. Hiányzik a szelekció jogi alapja is. • Mindez a meglévő feszültségek eszkalálódásához, további bizalomvesztéshez vezethet.
- 11. Kibontakozás • A szakmapolitikai vezetés figyelmének felhívása, hogy a problémát kezelje jelentőségének megfelelően általában, és az ágazati programok (népegészségügyi, onkológiai, ellátórendszer fejlesztés) során is. • A szakigazgatási döntés-előkészítő munka felgyorsítása az érintett szakmák bevonásával, hogy a jövő évi költségvetés és finanszírozási szabályozás már megoldást hozhasson. • Az égető finanszírozási probléma megoldása mellett a patológiai, onkológiai, egészség-gazdaságtani, minőségbiztosítási, ellátás-szervezési, kommunikációs, betegjogi és etikai szakemberek által feltárt és jelzett összes probléma rendszerszintű kezelése és komplex megoldása. • A betegek képviselőinek és az érintett egészség-gazdasági szereplők megfelelő bevonása, a folyamat átláthatóságának biztosítása, a társadalom tájékoztatása a közbizalom biztosítása érdekében. • Az orvosi szakma szervezeteinek együttműködése a folyamat támogatására.
- 12. Köszönetnyilvánítás Tímár József és Kovács Gábor konzultációs segítsége külön köszönetet érdemel. Köszönöm a figyelmet!