More Related Content
Similar to Csaszar uj ruhaja (20)
More from Velencei Jol¨¢n (20)
Csaszar uj ruhaja
- 1. AMIKOR A CS?SZ?R HARMADSZOR ?S?TOTT¡ Dr. Baracskai Zolt¨¢n, Dr. Velencei Jol¨¢n Amikor egy t?rt¨¦netet hallunk, esz¨¹nk ¨¢g¨¢ban sincs a benne l¨¦v? ?sszes t¨¦nyt fel- haszn¨¢lni ahhoz, hogy k¨¦pet alkossunk a val¨®s¨¢gr¨®l, s?t az sem, hogy csak egyetlen ?sszef¨¹gg¨¦st felt¨¦telezz¨¹nk k?z?tt¨¹k. A k¨¹l?nb?z? olvasatok ad¨¢sa nem esik nehe- z¨¹nkre, ugyanolyan vel¨¹nk sz¨¹letett dolog, mint hogy tudunk l¨¦legezni. A strat¨¦giai partner nem lehet unalmas ?A technikai felk¨¦sz¨¹lts¨¦g, a cs¨²cstechnol¨®gia (high-tech) ma m¨¢r ?nmag¨¢ban nem el¨¦g. T?k¨¦lyre fejlesztett cs¨²cstechnol¨®gi¨¢t olyan emberei tulajdons¨¢gokkal kell kieg¨¦sz¨ªten¨¹nk, amelyek fejlett alkot¨®- (high-concept) ¨¦s kapcsolatteremt? (high- touch) k¨¦pess¨¦gekhez vezetnek.¡±1 A high-touch, mint hozz¨¢adott kompetencia, m¨¢r t?bb helyen az ¨¦rdekl?d¨¦s f¨®kusz¨¢ba ker¨¹lt. Ezen a hozz¨¢¨¢ll¨¢son csavarunk egyet. Csin¨¢ljunk egy ¨²j szakm¨¢t, nevezz¨¹k strat¨¦giai partnereknek azokat a gondolkod¨®- kat, akik k¨¦pesek meg¨¦rinteni a d?nt¨¦shoz¨®kat! Milo? Forman Amadeus c¨ªm? filmj¨¦nek egyik jelenet¨¦ben, amikor a Cs¨¢sz¨¢r har- madszor ¨¢s¨ªtott, megszak¨ªtott¨¢k az el?ad¨¢st. Sark¨ªtva erre azt mondhatn¨¢nk, hogy a t¨¦nyeket felsorakoztat¨®, csinos ppt-vel k¨ªs¨¦rt bemutat¨®k alatt majd minden v¨¢llalat- vezet? elalszik. Az agyzsibbaszt¨® sz¨¢mok ¨¦s a k¨¢bulatot okoz¨® PowerPoint prezen- t¨¢ci¨®k nem k?nny¨ªtik meg az ¨²j fogalmak kontextusba helyez¨¦s¨¦t, az elk¨¦pzel¨¦sek meg¨¦rt¨¦s¨¦t. A buzg¨® rohang¨¢l¨¢sok egyik ¨¦rtekezletr?l a m¨¢sik workshopra, majd k¨¦sve beesni egy harmadik ak¨¢rmire azt a l¨¢tszatot keltik, hogy itt ¨¦s most tenni akarnak valamit. ?rdemes feltenni a k¨¦rd¨¦st, hogy min dolgoznak. A status quo be- betonoz¨¢s¨¢n vagy az ¨²j elk¨¦pzel¨¦seken? A sz¨¢guldoz¨¢s egyik helyr?l a m¨¢sikra, a v¨¦gel¨¢thatatlan email- ¨¢radatok, a tenni akar¨¢st igazol¨® PowerPoint diasorozatok ink¨¢bb vesz¨¦lyesek, mint hasznosak, szorong¨¢sra vagy d¨¹hre utalnak. B¨¢mulunk egy vil¨¢got, amelyet egyre kev¨¦sb¨¦ ¨¦rt¨¹nk. Napr¨®l napra mind t?bb olyan jelens¨¦ggel tal¨¢lkozunk, amit nem tudunk a Gauss-g?rb¨¦vel magyar¨¢zni. Ha csak annyit tudunk, mint Russell induktivista csirk¨¦je, akkor m¨¦g hajlamosak lehe- t¨¹nk arra is, hogy higgy¨¹nk az indukci¨®ban. Nem kellene fenntartanunk az ill¨²zi¨®t, hogy k¨¦pesek vagyunk az indukci¨®val l¨¦trej?tt ¨¢ll¨ªt¨¢sokb¨®l el?re l¨¢tni a j?v?t. Nassim Taleb2 az elk¨¦pzelhetetlennel foglalkozik, aminek a k?vetkezm¨¦nyei megj¨®- solhatatlanok. Miut¨¢n megt?rt¨¦nnek, akkor m¨¢r tal¨¢lunk r¨¢juk magyar¨¢zatot. Ezeket a nehezen elk¨¦pzelhet?, de nem lehetetlen jelens¨¦geket Taleb a fekete hatty¨² meta- 1 Pink, D.: A meg¨²jult elme. HVG K?nyvek, 2009. 2 Taleb, N. N.: The Black Swam: The Impact of the Highly Improbable. Copyright by Nassim Nicolas Taleb 2007.
- 2. for¨¢val ¨ªrja le. Popper nyom¨¢n tudjuk, hogy ?¨¦rt¨¦keket t¨¦nyekb?l sem levezetni, sem m¨¢sk¨¦nt lesz¨¢rmaztatni nem lehet¡±3. A ?fekete hatty¨²¡± t¨ªpus¨² ¨²jdons¨¢gok halla- t¨¢n nem ¨¢s¨ªtozik senki, legfeljebb n¨¦h¨¢nyan k¨¢romkodnak. Valid¨¢l¨¢s ?mlik az ¨²j tud¨¢s a netr?l ¨¦s a gyorstalpal¨® tanfolyamok ppt-ir?l is. A huszon¨¦ve- sek ma a National Geographic ¨¦s hasonl¨® csatorn¨¢k m?sorait n¨¦zik, ¨¦s azt hiszik, hogy gyarapodik a tud¨¢suk. Tud¨¢suk azonban csak akkor gyarapodhat, ha az instant h¨ªreket kontextusba tudj¨¢k tenni, ¨¦s ekkor felbukkan korunk kruci¨¢lis k¨¦rd¨¦se: Meg- tanultuk-e a tud¨¢st valid¨¢lni? Azt megtanultuk, hogy ciki a bikicsun¨¢jt hallgatni, de kider¨¹l, hogy nyolcvanszor t?bben n¨¦zik, mint az ?sszes ismeretterjeszt? csatorn¨¢t. Vegy¨¹k ¨¦szre, hogy a net¨¢n ford¨ªtott eredm¨¦ny sem ¨¢rulkodna kifinomult valid¨¢l¨¢sr¨®l. De vizsg¨¢ljuk meg, mik¨¦nt interpret¨¢lhat¨® a valid¨¢l¨¢s! Els? l¨¢t¨¢sra fur- csa sz¨®, j¨®v¨¢hagy¨¢s, ¨¦rv¨¦nyes¨ªt¨¦s, vagy veri?k¨¢l¨¢s is lehetne az olvasata, de m¨¦g- sem lehet. Ha a veri?k¨¢l¨¢sra gondolunk, akkor elm¨¦letek igazolhat¨®s¨¢ga ¨¦s c¨¢folha- t¨®s¨¢ga juthat esz¨¹nkbe. N¨¦ha a b¨ªr¨¢lat sz¨®t is haszn¨¢lj¨¢k, de ha b¨ªr¨®kra gondolunk, mindig hatalmas jogszab¨¢ly-halmazt is k¨¦pzel¨¹nk mell¨¦j¨¹k. Nyitottnak kell lenni az ¨²jra, de valid¨¢lni is kell, hogy ¨¦rdemes-e teret adni ¨²j m¨¦mek kialakul¨¢s¨¢nak. Csak azok keresnek egyszer? szab¨¢lyokat a tud¨¢s rengeteg¨¦ben val¨® t¨¢j¨¦koz¨®d¨¢shoz, akik k¨¦ptelenek valid¨¢lni. ?Ami¨®ta nem hisz¨¹nk Istenben, nem ¨²gy van, hogy m¨¢r sem- miben sem hisz¨¹nk, hanem ¨²gy, hogy mindenben.¡±4 T¨²l egyszer? a befoly¨¢sol¨¢s alapj¨¢n valid¨¢lni, b¨¢rhonnan is j?jj?n az. T?rt¨¦netmond¨¢s Nemr¨¦g hallottuk, hogy egy amerikai egyetem matek szakos hallgat¨®ja n¨¦h¨¢ny kre- ditpontot gy?jt?tt bork¨®stol¨¢sb¨®l Olaszorsz¨¢gban. ?s arr¨®l is olvastunk, hogy a Yale egyetem orvostanhallgat¨®i, szint¨¦n n¨¦h¨¢ny kreditpont¨¦rt, m¨²zeumokba ¨¦s ki¨¢ll¨ªt¨®- termekbe j¨¢rnak, hogy a festm¨¦nyek apr¨® r¨¦szleteinek tanulm¨¢nyoz¨¢s¨¢val csiszolj¨¢k megfigyel¨¦s¨¹ket. Megtanulj¨¢k, mik¨¦nt lehet egym¨¢shoz illeszteni a l¨¢tsz¨®lag ?ssze nem ill? elemeket, meg¨¦rezni az ar¨¢nyokat. A strat¨¦giai partnerek sz¨¢m¨¢ra ez n¨¦lk¨¹- l?zhetetlen, hiszen az ¨²j tud¨¢st nem sz¨¢mokkal, hanem hihet? t?rt¨¦netekkel dobj¨¢k be. Az ut¨®bbi ¨¦vekben Denning5 a v¨¢llalati t?rt¨¦netmond¨¢s guruj¨¢v¨¢ v¨¢lt. T?bb k?nyv¨¦ben is ¨ªr arr¨®l, mik¨¦nt haszn¨¢lhat¨®k fel a t?rt¨¦netek a lelkesed¨¦s felizz¨ªt¨¢s¨¢ra, az ¨²j ¨¦rt¨¦kek ¨¦s elk¨¦pzel¨¦sek elfogad¨¢s¨¢ra. Neh¨¦z elfogadni, hogy a narr¨¢ci¨® er?- sebb a 21. sz¨¢zadi szofisztik¨¢lt ¨¹zleti elemz¨¦sekn¨¦l. Az emberek d?nt¨¦si folyamata sem m¨¢s, mint narr¨¢ci¨®. Mindazokat a t?rt¨¦neteket meg?rzi sz¨¢munkra, amelyek sz¨¢nd¨¦kok ¨¦s konfliktusok, sikerek ¨¦s kudarcok megjelen¨ªt?ik¨¦nt seg¨ªtenek benn¨¹n- ket vil¨¢gunk ¨¦rtelmez¨¦s¨¦ben. ??n?k szeretn¨¦k meg¨¦rteni, hogy mi t?rt¨¦nt a nyugati vil¨¢ggal a k¨¦t vil¨¢gh¨¢bor¨² k?z?tt, ¨¦s azokat az esem¨¦nyeket is, amelyek jelenlegi vil¨¢gunkhoz vezettek. Akkor pedig mindenk¨¦ppen meg kell ¨¦rteni¨¹k a tisztogat¨¢sok 3 Popper, K.: Sz¨¹ntelen keres¨¦s. ?ron kiad¨®, 1998. 4 Eco, U.: Gyufalevelek. Eur¨®pa K?nyvkiad¨®, 2007. 5 Denning, S.: The Secret Language of Leadership: How Leaders Inspire Action Through Narrative. Jossey- Bass, 2007.
- 3. nyom¨¢n konstru¨¢lt pereket. Vajon mi a val¨®sz¨ªn?bb: A S?t¨¦ts¨¦g d¨¦lben olvas¨¢s¨¢nak seg¨ªts¨¦g¨¦vel ¨¦rtik meg, vagy egy olyan t?rt¨¦nelemk?nyvb?l, amely a perekkel fog- lalkozik, vagy a perekben elhangz¨® vallom¨¢sok sz?veg¨¦nek tanulm¨¢nyoz¨¢s¨¢val.¡±6 ¨C tette fel a k¨¦rd¨¦st Simon majd harminc ¨¦vvel ezel?tt. A t¨¦nyeket felid¨¦zz¨¹k, a t?rt¨¦netekre ellenben eml¨¦kez¨¹nk, hiszen a narrat¨ªv k¨¦pze- let a gondolkod¨¢sunk alapja. Amikor egy t?rt¨¦netet hallunk, esz¨¹nk ¨¢g¨¢ban sincs a benne l¨¦v? ?sszes t¨¦nyt felhaszn¨¢lni ahhoz, hogy k¨¦pet alkossunk a szerepl?kr?l, s?t az sem, hogy csak egyetlen ?sszef¨¹gg¨¦st felt¨¦telezz¨¹nk k?z?tt¨¹k. A k¨¹l?nb?z? olvasatok ad¨¢sa nem esik nehez¨¹nkre, ugyanolyan vel¨¹nk sz¨¹letett dolog, mint hogy tudunk l¨¦legezni. Voltak kult¨²r¨¢k, ahol nem ismert¨¦k a kereket, de nem l¨¦te- zett olyan, ahol nem mes¨¦ltek t?rt¨¦neteket. ?A gondolkod¨¢s csak akkor k¨¦pes felis- merni, felsorakoztatni ¨¦s szem¨¹gyre venni a t¨¦nyeket, ha tal¨¢lt el?bb egy olyan ren- det, amely e t¨¦nyeket ?sszek?ti egym¨¢ssal.¡±7 Amikor megvizsg¨¢lt¨¢k a sikeres ¨¹zlet- embereket, r¨¢j?ttek, hogy egyetlen l¨¦nyeges k¨¹l?nbs¨¦g van a legjobbak ¨¦s az ¨¢tla- gosok k?z?tt. Ez nem m¨¢s, mint az ?sszef¨¹gg¨¦sek felismer¨¦se. ?H¨²szsz¨¢zal¨¦knyi id?¡± A legut¨®bbi tud¨¢smenedzsment bevezet¨¦s¨¦r?l sz¨®l¨® munk¨¢nkban ezt ¨ªrtuk: ?Nehe- zebb elfogadni, mint azt¨¢n m¨¢sokkal elfogadtatni, hogy a tud¨¢s megoszt¨¢sa bizal- mon ¨¦s szabad besz¨¦lget¨¦sen alapul. A megval¨®s¨ªt¨¢s els? l¨¦p¨¦sek¨¦nt tudatosulnia kell annak, hogy a szervezetben vannak olyan emberek, akiknek tud¨¢sa n¨¦lk¨¹l?zhe- tetlen, ¨¦s ez¨¦rt k¨¹l?nleges odafigyel¨¦s j¨¢r nekik. A kiv¨¢lasztott emberek a 10% munkaidej¨¹ket konferenci¨¢kon val¨® r¨¦szv¨¦telre is felhaszn¨¢lhatj¨¢k. Az Academy of Management (AoM) ¨¦s a British Academy of Management (BAM) olyan konferen- ci¨¢k, ahol az ¨¹zletel¨¦sre vonatkoz¨® ¨²j tud¨¢sokat mutatj¨¢k be, ¨¦s vitatj¨¢k meg. Ehhez olyan hangulatot kell teremteni, hogy senki se h¨¢tr¨¢ltassa ?ket, ¨¦s meg¨¦rtse az oda- figyel¨¦s¨¹kre ir¨¢nyul¨® int¨¦zked¨¦seket. Term¨¦szetesen ¨C mint minden v¨¢ltoz¨¢ssal szemben ¨C v¨¢rhat¨®ak az ellen¨¢ll¨¢sok, de ha a vezet?k elfogadj¨¢k ¨¦s t¨¢mogatj¨¢k a tud¨¢s megoszt¨¢s¨¢hoz sz¨¹ks¨¦ges hangulatteremt¨¦st, akkor kevesebbet kell majd fog- lalkozni az ellen¨¢ll¨¢sok legy?z¨¦s¨¦vel.¡± A prezent¨¢l¨¢s k?zben az egyik m¨¦rn?k el- mes¨¦lte, hogy n¨¦h¨¢ny ¨¦ve, amikor N¨¦metorsz¨¢gban dolgozott, ez az id? h¨²szsz¨¢za- l¨¦knyi volt. Az 1930-as ¨¦vekben a 3M eln?k¨¦nek, William McKnight-nak a hitvall¨¢sa az volt, hogy ?J¨® munk¨¢sokat vegy¨¦l fel, ¨¦s hagyd ?ket dolgozni b¨¦k¨¦n¡±. Ezt a hozz¨¢¨¢ll¨¢st ma gyakrabban l¨¢thatjuk a jobb sportcsapatokn¨¢l, mint a v¨¢llalatokn¨¢l. S?t, annak idej¨¦n arra is buzd¨ªtott, hogy ezek a ?j¨® munk¨¢sok¡± vegyenek r¨¦szt ?k¨ªs¨¦rleti firk¨¢lgat¨¢sokban¡±8. N¨¦h¨¢ny embernek h¨²szsz¨¢zal¨¦knyi szabads¨¢got engedett meg. Ez az id?, vagyis heti egy nap, nem azon az ?szt?nz¨¦sen alapult, hogy ?ha megcsi- n¨¢lod, akkor megjutalmazlak¡±, hanem azon, hogy ?most, hogy van eredm¨¦nyed, megjutalmazlak¡±. Vegy¨¹k ¨¦szre, hogy a jutalom-b¨¹ntet¨¦s modellt lecser¨¦l? elk¨¦pze- 6 Simon, H.: Az ¨¦sszer?s¨¦g szerepe az emberi ¨¦letben. Gondolat kiad¨®, 2004. 7 Eco, U.: Az ¨²j k?z¨¦pkor. Eur¨®pa k?nyvkiad¨®, 1992. 8 Pink, D.: Motiv¨¢ci¨® 3.0. HVG K?nyvek, 2010.
- 4. l¨¦s nyolcvan ¨¦ve sz¨¹letett! Sok vezet? ma is k¨¹szk?dik a szabads¨¢g hat¨¢rainak meg- rajzol¨¢s¨¢val. D. Pink, a Motiv¨¢ci¨® 3.0 c¨ªm? k?nyv¨¦ben, nevets¨¦gesnek tal¨¢lja, hogy p¨¦ld¨¢ul Picass¨®nak valaki megmondhatta volna, hogy mik¨¦nt fessen. Hogy pontban reggel 8.30-kor el kell kezdeni a fest¨¦st, hogy azokkal kell egy¨¹tt festenie, akiket mi kiv¨¢lasztunk. A v¨¢llalatvezet?nek viszont tudnia kell, hogy a v¨¢llalatban ki a ?fest?¡± ¨¦s ki a ?sz¨ªngy¨¢rt¨®¡±. A ?fest?¡± ¨¢ltal kital¨¢lt elk¨¦pzelhetetlent a ?most, hogy megfes- tetted¡± alapj¨¢n ¨¦s nem a ?ha bev¨¢lik a piacon, akkor¡¡± alapj¨¢n lehet jutalmazni. Nagyon neh¨¦z meg¨¦rtetni ¨¦s elfogadtatni, hogy az okos emberek kapjanak heti egy napot arra, hogy elk¨¦pzelhetetlen elk¨¦pzel¨¦seken gondolkodjanak. Tan¨¢csad¨®i ta- pasztalataink is meger?s¨ªtenek abban, hogy ez bizalom n¨¦lk¨¹l nem megy. McKnight ¨²j¨ªt¨¢s¨¢t ¨¢tvev?k k?z¨¹l a legismertebb a Google. ?A ?guglisok¡± egy r¨¦sze arra hasz- n¨¢lja ezt a h¨²szsz¨¢zal¨¦knyi id?t, hogy kijav¨ªtsa egy m¨¢r megl¨¦v? term¨¦k program- hib¨¢it, de a t?bbs¨¦g valami teljesen ¨²j term¨¦k fejleszt¨¦s¨¦n dolgozik. A c¨¦g, term¨¦- szetesen nem mond le a h¨²szsz¨¢zal¨¦knyi id?ben sz¨¹letett munk¨¢k szellemi tulajdo- n¨¢r¨®l, ¨¦s ezt bizony b?lcsen teszi. Egy ¨¢tlagos ¨¦vben a Google ¨²j k¨ªn¨¢lat¨¢nak fele sz¨¢rmazik ezekb?l a ?szabadfoglalkoz¨¢sokb¨®l¡±, melyek az ?n¨¢ll¨®s¨¢g kezdetei. ?s ez minden munk¨¢ban a legfontosabb. A t?rt¨¦nelemben sz¨¢mos p¨¦ld¨¢t tal¨¢lhatunk arra, hogy az emberek nem olyan k?nnyen kondicion¨¢lhat¨®k, vagy legal¨¢bbis nem sok¨¢- ig, ahogy n¨¦h¨¢nyan gondolj¨¢k. Tal¨¢n t?bben lesznek N¨¦h¨¢ny ¨¦v munkatapasztalat ut¨¢n mind t?bben¨C ak¨¢r m¨¢r k¨¦t-h¨¢rom diplom¨¢val a zseb¨¦ben ¨C friss tud¨¢sokra v¨¢gynak. De ezt m¨¢r nem olyan iskol¨¢ban keresi, ahol a vizsgadrukkal ¨¦s a memoriterrel jellemezhet? teljes¨ªt¨¦sen van a hangs¨²ly. Ezt a kije- lent¨¦s¨¹nket az egyre szaporod¨® n¨¦h¨¢ny napos el?ad¨¢ssorozatok n¨¦pszer?s¨¦ge is al¨¢- t¨¢masztja. A friss tud¨¢s laz¨¢n-struktur¨¢lt, ¨¦s ezen van a hangs¨²ly. Elk¨¦pzel¨¦s¨¹nk egy strat¨¦giai partnereket k¨¦pz? zsilipel?-iskola, ahol fel lehet k¨¦sz¨¹lni a tud¨¢sszint v¨¢ltoz¨¢s¨¢ra, de az indul¨® szinten m¨¦g nem tudhat¨®, hogy mi v¨¢r r¨¢nk, ha ¨¢tereszte- nek a zsilipen. Az ut¨®bbi n¨¦h¨¢ny ¨¦vben ind¨ªtott k¨¦pz¨¦seink, melyek egy r¨¦sze fels?- oktat¨¢si int¨¦zm¨¦nyekben, m¨¢s r¨¦sze feln?ttk¨¦pz¨¦sben t?rt¨¦nt, egyre ink¨¢bb meger?- s¨ªtenek abban, hogy van l¨¦tjogosults¨¢ga olyan k¨¦pz¨¦seknek, melyek kev¨¦sb¨¦ struk- tur¨¢lt tananyagra ¨¦p¨ªtkeznek, a gondolkod¨¢st ¨¦s a tud¨¢s konstru¨¢l¨¢s¨¢t r¨¢b¨ªzz¨¢k a ta- nul¨®kra. Az ¨¹zletel¨¦s vil¨¢girodalma szinte v¨¦gel¨¢thatatlan, ¨¦s rendk¨ªv¨¹l hasznoss¨¢ v¨¢lik az a tud¨¢s is, hogy tudjuk, kit?l ¨¦rdemes olvasni. A zsilipel?-iskol¨¢ban a k¨ª- v¨¢ncsi tanul¨®k felk¨¦sz¨¹lnek arra, hogy az ?ket k?r¨¹lvev? tud¨¢s¨¢radatb¨®l k¨¦pesek legyenek kiv¨¢lasztani az ¨¦rtelmesnek ¨¦s rem¨¦nytelinek t?n? dolgokat, ¨¦s profi stra- t¨¦giai partnerekk¨¦ v¨¢ljanak.