Endometrium carcinoma tantermi 2016[1]Katalin Cseh
GISTomasGaspar Alberto Motta RamírezLos tumores del estroma gastrointestinal (GIST) son tumores poco frecuentes del tracto gastrointestinal. Pertenecen al grupo de los sarcomas y representan menos del 3% de las neoplasias gastrointestinales. Los GIST se caracterizan por la expresión de la proteína CD117 y generalmente son exofíticos y bien delimitados cuando se observan mediante tomografía computarizada. El tratamiento para GIST no resecables, recurrentes o metastásicos incluye el uso de imatinib u otros inhibidores de tirosina kinasa.
GistMaría A. PulgarEste documento describe los tumores del estroma gastrointestinal (GIST), los cuales se originan de las células madre que se diferencian a células intersticiales de Cajal. Los GIST representan el 2% de los tumores gastrointestinales y ocurren con más frecuencia entre las 4a y 6a décadas de vida. El diagnóstico se realiza mediante biopsia e inmunohistoquímica para marcadores como CD117. El tratamiento principal es la resección quirúrgica completa, aunque también existen opciones de tratamiento médico con inhibidores de
GISTEduardo GuzmanLos tumores del estroma gastrointestinal (GIST) son sarcomas poco comunes que se originan de las células marcapaso en la pared del tracto gastrointestinal. Se caracterizan por ser tumores submucosos que expresan la proteína KIT. El tratamiento para GIST localizado es la cirugía, mientras que para GIST metastásico o localmente avanzado la opción es el tratamiento con imatinib, un inhibidor de la tirosina quinasa del receptor KIT. La supervivencia de pacientes con GIST ha mejorado significativamente con el descubrimiento e implementación del
Tumor Estromal Gastrointestinal - GISTOncoguia O documento discute o tumor estromal gastrointestinal (GIST), incluindo sua localização, causas, sintomas, diagnóstico e tratamentos. O GIST começa nas células do sistema nervoso que regulam a digestão e pode ocorrer em qualquer parte do trato gastrointestinal. Os principais tratamentos incluem cirurgia para remover o tumor, terapia alvo com medicamentos e estudos de novos tratamentos.
Gastrointestinal stromal tumor (GIST) dr ridu kumar sharmaRidu Kumar SharmaGISTs are the most common mesenchymal tumors of the GI tract. They are driven by mutations in c-Kit and PDGFR genes. Surgery is the main treatment for localized disease, while imatinib is effective systemic therapy for advanced or metastatic GISTs. Imatinib targets the c-Kit mutation to inhibit tumor growth with acceptable toxicity. Tumor size and mitotic index are prognostic factors used for risk stratification. Ongoing research is exploring additional targeted therapies to treat GISTs.
Gastrointestinal stromal tumours pptDr Priyageet KaurGastrointestinal stromal tumors (GISTs) arise from interstitial cells of Cajal in the gastrointestinal tract. Pathogenic mutations in KIT or PDGFRA genes drive tumor growth in most GISTs. GISTs most commonly occur in the stomach and small intestine. Microscopically, GISTs demonstrate spindle or epithelioid cell morphologies and strongly express KIT (CD117). Surgical resection is the primary treatment, while the tyrosine kinase inhibitor imatinib is effective for advanced or metastatic disease. Tumor size, mitotic rate, and site determine prognosis, with small intestinal GISTs having the worst outcomes.
Gastrointestinal stromal tumorsMW Castro MolloGastrointestinal stromal tumors (GISTs) are rare mesenchymal tumors that arise from interstitial cells of Cajal in the gastrointestinal tract. GISTs most commonly present in the stomach and small intestine in patients in their late 60s, and median size is 5 cm. While small GISTs are often asymptomatic, larger tumors can cause vague symptoms like abdominal pain or bleeding. Diagnosis involves biopsy or excision of nodules over 2 cm. Immunohistochemistry shows 95% of GISTs are positive for CD117. Prognosis depends on tumor size, mitotic rate, and location. Treatment involves surgery for resectable localized disease and imatinib for advanced or metastatic
G I S T Gaspar Alberto Motta RamírezLos GISTomas son tumores del estroma gastrointestinal que ocurren a lo largo del tracto digestivo. Se presentan principalmente en el estómago y pueden causar hemorragia, dolor abdominal u obstrucción. Son neoplasias mesenquimatosas submucosas que se originan en las células intersticiales de Cajal. Su diagnóstico se realiza mediante estudios de imagen como la tomografía computarizada.
The Gist of GISTJoshua EllenhornThe document discusses a case of a 46-year-old female with gastrointestinal stromal tumors (GIST), emphasizing the rarity of GIST and the significance of c-kit mutations in treatment. Surgical resection is highlighted as the first-line approach for resectable GIST, while imatinib mesylate is the standard treatment for unresectable or metastatic cases. The document also outlines treatment protocols and outcomes for adjuvant and neoadjuvant therapies.
Presentation1, radiological imaging of gastro intestinal stromal tumour(gist).Abdellah NazeerThis document summarizes radiological imaging of gastrointestinal stromal tumors (GISTs). It describes GISTs as the most common mesenchymal tumors of the GI tract, occurring most often in older adults. Imaging findings are discussed for various modalities including CT, MRI, US, and PET. Characteristic features include soft tissue masses arising from the GI tract wall. Larger tumors may show necrosis, hemorrhage, or cystic changes. Imaging can also detect metastatic lesions or tumor response to chemotherapy.
Gastrointestinal stromal tumor(gist)Dr Amit Goswami MS, FNB,FIAGES,FCLSGastrointestinal stromal tumors (GISTs) are rare tumors that originate from the gastrointestinal tract. They most commonly occur in the stomach. Surgical resection is the primary treatment, but molecular targeted therapy with imatinib is also used in advanced or unresectable cases. Imatinib has improved outcomes by reducing recurrence rates after surgery or controlling tumor growth. Ongoing clinical trials are further evaluating the neoadjuvant and adjuvant uses of imatinib to improve prognosis.
Presentation1, radiological imaging of anal carcinoma.Abdellah Nazeer1) MRI is the preferred imaging modality for staging anal carcinoma due to its ability to accurately assess the size and extent of primary tumors as well as lymph node involvement.
2) Anal carcinoma is typically staged according to tumor size (T-stage), lymph node involvement (N-stage), and presence of distant metastases (M-stage). MRI allows for evaluation of these factors.
3) Additional imaging with PET/CT may be used to detect distant metastases and better define lymph node involvement, potentially changing staging in 20% of cases and treatment planning in 3-5% of cases.
Caso clínico tumor del estroma gastrointestinal- dr juradoMelissa SolisEste caso clínico describe el restablecimiento del tránsito gastrointestinal de un paciente de 21 años que previamente había sufrido una exerésis de tumor pélvico y colostomía. El paciente fue sometido a una cirugía para restablecer la continuidad intestinal y cerrar la colostomía mediante una anastomosis terminoterminal. Presentó complicaciones postoperatorias como infección de herida quirúrgica que requirió tratamiento antibiótico. Finalmente evolucionó de manera satisfactoria.
Tumores del Estroma GastrointestinalDr. Arsenio Torres DelgadoEste documento resume información sobre tumores del estroma gastrointestinal. Estos tumores se originan de células precursoras como las células intestinales de Cajal y células musculares lisas. Generalmente son tratados quirúrgicamente y con imatinib como terapia adyuvante o para enfermedad avanzada. La resistencia a imatinib puede tratarse con sunitinib u otras opciones.
Esophageal cancer for slidesharedubeczattilaThe document discusses several studies by Dubecz et al. on trends in adenocarcinoma (adeno-CA) incidence and esophageal cancer (EC) cure and resection rates in the modern era. It notes increasing adeno-CA incidence rates over time, higher rates in white men, stage-by-stage incidence data, and modern cure rates for localized and regional EC from resection. Resection rates for non-metastatic EC in the US are presented from several data sources, along with median lymph nodes removed and percentage of patients with adequate lymph node dissection.
Stent Presentation at STS 2009 San franciscodubeczattilaThis study evaluated the use of self-expanding metal stents, plastic stents, and hybrid stents to treat 133 patients with malignant and benign esophageal diseases over an 8-year period at a single institution. Stent placement was successful in relieving obstruction in 91% of patients with a median hospital stay of 1 day. Complications included migration in 9.7% of cases, impaction in 13% requiring endoscopic disimpaction, and tumor ingrowth in 5.2% of uncovered metal stents. Stent placement was found to be a generally safe, quick, and reliable procedure for palliating malignant esophageal obstructions.
My DDW 2008 PosterdubeczattilaHigh resolution manometry (HRM) can provide useful functional information for evaluating patients experiencing recurrent symptoms after failed fundoplication surgery. The study evaluated 28 patients with various symptoms using HRM and compared results to healthy controls. HRM revealed high residual lower esophageal sphincter pressures, low rates of LES relaxation, and high intrabolus pressures in the neo-high pressure zone for most patients experiencing post-fundoplication dysphagia. HRM allows detailed analysis of complex esophageal pathology to provide insight for clinical decision making.
High Resolution Manometry Introduction2dubeczattilaHigh-resolution manometry uses a catheter with 36 solid-state pressure sensors spaced 1 cm apart to measure esophageal motility. It provides 2D and 3D spatial-temporal plots of pressure data along the esophagus. Classic achalasia shows no peristalsis and impaired lower esophageal sphincter relaxation, while other primary motility disorders like jackhammer esophagus have high amplitude contractions over 180 mmHg with double peaks and prolonged contractions over 6 seconds. HRM allows diagnosis of different motility disorders based on patterns of peristalsis, LES relaxation, and contraction amplitudes.
Da Poszter Bdi öCk 2007 GrazdubeczattilaDer Fallbericht beschreibt eine 49-jährige Patientin, die nach einer laparoskopischen Cholezystektomie mit einer intraabdominellen Blutung und darauf folgender Reoperation aufgrund eines Pseudoaneurysmas des Arteria cystica konfrontiert war. Nach der Behandlung und Entfernung des Pseudoaneurysmas verlief der post-operative Verlauf unauffällig, und die Patientin wurde schließlich beschwerdefrei entlassen. Hemobilie stellt eine seltene Komplikation nach Cholezystektomie dar, die gegebenenfalls einen chirurgischen Eingriff erforderlich macht, wenn die interventionelle Therapie nicht möglich ist.
Gallengangverletzungen Nach Cholezystektomie 2007 öCk Graz FinaldubeczattilaDie Studie beleuchtet die Rate von Gallengangsverletzungen nach Cholezystektomie mit einer Häufigkeit von 1,6% bei 2850 untersuchten Operationen. Es wird diskutiert, dass visuelle Illusionen und der Schwierigkeitsgrad der Operationen häufige Fehlerursachen sind und dass intraoperative Cholangiographie als präventive Strategie dienen kann. Auch wenn die Raten konstant bleiben, ist eine Verbesserung der chirurgischen Techniken notwendig, um diese Komplikationen zu verringern.
CoursebookletdubeczattilaThis document provides an overview of essentials for manuscript review, including how to organize a manuscript, use statistics, identify types of studies and levels of evidence, address bias, interpret results, and write an abstract, introduction, methods, discussion, and conclusion. It discusses key aspects of each section and how to effectively review a submitted manuscript.
D-2 dubeczattilaThis document describes the steps of a surgical procedure involving the duodenum, pancreas, stomach, and other abdominal organs. Key steps include:
1) Kocherization to mobilize the duodenum and expose surrounding structures.
2) Bursectomy and dissection of surrounding tissues to further expose vessels.
3) Division of vessels including the right gastric and gastroduodenal arteries.
4) Transection of the duodenum and dissection of the pancreas and surrounding lymph nodes.
5) Distal pancreatectomy and esophagojejunostomy to reconstruct the digestive tract.
Vakbélgyulladás, appendicitis dubeczattilaDas Dokument behandelt die Appendizitis, einschließlich Anatomie, Epidemiologie, Ätiologie und Diagnostik. Es hebt die Inzidenz, Risikofaktoren, pathologische Befunde sowie die Diagnostik und Therapiemöglichkeiten hervor. Außerdem werden Komplikationen und die Herausforderungen bei der Diagnose und Behandlung der Krankheit beschrieben.
Gastrointestinal stromal tumor (GIST) dr ridu kumar sharmaRidu Kumar SharmaGISTs are the most common mesenchymal tumors of the GI tract. They are driven by mutations in c-Kit and PDGFR genes. Surgery is the main treatment for localized disease, while imatinib is effective systemic therapy for advanced or metastatic GISTs. Imatinib targets the c-Kit mutation to inhibit tumor growth with acceptable toxicity. Tumor size and mitotic index are prognostic factors used for risk stratification. Ongoing research is exploring additional targeted therapies to treat GISTs.
Gastrointestinal stromal tumours pptDr Priyageet KaurGastrointestinal stromal tumors (GISTs) arise from interstitial cells of Cajal in the gastrointestinal tract. Pathogenic mutations in KIT or PDGFRA genes drive tumor growth in most GISTs. GISTs most commonly occur in the stomach and small intestine. Microscopically, GISTs demonstrate spindle or epithelioid cell morphologies and strongly express KIT (CD117). Surgical resection is the primary treatment, while the tyrosine kinase inhibitor imatinib is effective for advanced or metastatic disease. Tumor size, mitotic rate, and site determine prognosis, with small intestinal GISTs having the worst outcomes.
Gastrointestinal stromal tumorsMW Castro MolloGastrointestinal stromal tumors (GISTs) are rare mesenchymal tumors that arise from interstitial cells of Cajal in the gastrointestinal tract. GISTs most commonly present in the stomach and small intestine in patients in their late 60s, and median size is 5 cm. While small GISTs are often asymptomatic, larger tumors can cause vague symptoms like abdominal pain or bleeding. Diagnosis involves biopsy or excision of nodules over 2 cm. Immunohistochemistry shows 95% of GISTs are positive for CD117. Prognosis depends on tumor size, mitotic rate, and location. Treatment involves surgery for resectable localized disease and imatinib for advanced or metastatic
G I S T Gaspar Alberto Motta RamírezLos GISTomas son tumores del estroma gastrointestinal que ocurren a lo largo del tracto digestivo. Se presentan principalmente en el estómago y pueden causar hemorragia, dolor abdominal u obstrucción. Son neoplasias mesenquimatosas submucosas que se originan en las células intersticiales de Cajal. Su diagnóstico se realiza mediante estudios de imagen como la tomografía computarizada.
The Gist of GISTJoshua EllenhornThe document discusses a case of a 46-year-old female with gastrointestinal stromal tumors (GIST), emphasizing the rarity of GIST and the significance of c-kit mutations in treatment. Surgical resection is highlighted as the first-line approach for resectable GIST, while imatinib mesylate is the standard treatment for unresectable or metastatic cases. The document also outlines treatment protocols and outcomes for adjuvant and neoadjuvant therapies.
Presentation1, radiological imaging of gastro intestinal stromal tumour(gist).Abdellah NazeerThis document summarizes radiological imaging of gastrointestinal stromal tumors (GISTs). It describes GISTs as the most common mesenchymal tumors of the GI tract, occurring most often in older adults. Imaging findings are discussed for various modalities including CT, MRI, US, and PET. Characteristic features include soft tissue masses arising from the GI tract wall. Larger tumors may show necrosis, hemorrhage, or cystic changes. Imaging can also detect metastatic lesions or tumor response to chemotherapy.
Gastrointestinal stromal tumor(gist)Dr Amit Goswami MS, FNB,FIAGES,FCLSGastrointestinal stromal tumors (GISTs) are rare tumors that originate from the gastrointestinal tract. They most commonly occur in the stomach. Surgical resection is the primary treatment, but molecular targeted therapy with imatinib is also used in advanced or unresectable cases. Imatinib has improved outcomes by reducing recurrence rates after surgery or controlling tumor growth. Ongoing clinical trials are further evaluating the neoadjuvant and adjuvant uses of imatinib to improve prognosis.
Presentation1, radiological imaging of anal carcinoma.Abdellah Nazeer1) MRI is the preferred imaging modality for staging anal carcinoma due to its ability to accurately assess the size and extent of primary tumors as well as lymph node involvement.
2) Anal carcinoma is typically staged according to tumor size (T-stage), lymph node involvement (N-stage), and presence of distant metastases (M-stage). MRI allows for evaluation of these factors.
3) Additional imaging with PET/CT may be used to detect distant metastases and better define lymph node involvement, potentially changing staging in 20% of cases and treatment planning in 3-5% of cases.
Caso clínico tumor del estroma gastrointestinal- dr juradoMelissa SolisEste caso clínico describe el restablecimiento del tránsito gastrointestinal de un paciente de 21 años que previamente había sufrido una exerésis de tumor pélvico y colostomía. El paciente fue sometido a una cirugía para restablecer la continuidad intestinal y cerrar la colostomía mediante una anastomosis terminoterminal. Presentó complicaciones postoperatorias como infección de herida quirúrgica que requirió tratamiento antibiótico. Finalmente evolucionó de manera satisfactoria.
Tumores del Estroma GastrointestinalDr. Arsenio Torres DelgadoEste documento resume información sobre tumores del estroma gastrointestinal. Estos tumores se originan de células precursoras como las células intestinales de Cajal y células musculares lisas. Generalmente son tratados quirúrgicamente y con imatinib como terapia adyuvante o para enfermedad avanzada. La resistencia a imatinib puede tratarse con sunitinib u otras opciones.
Esophageal cancer for slidesharedubeczattilaThe document discusses several studies by Dubecz et al. on trends in adenocarcinoma (adeno-CA) incidence and esophageal cancer (EC) cure and resection rates in the modern era. It notes increasing adeno-CA incidence rates over time, higher rates in white men, stage-by-stage incidence data, and modern cure rates for localized and regional EC from resection. Resection rates for non-metastatic EC in the US are presented from several data sources, along with median lymph nodes removed and percentage of patients with adequate lymph node dissection.
Stent Presentation at STS 2009 San franciscodubeczattilaThis study evaluated the use of self-expanding metal stents, plastic stents, and hybrid stents to treat 133 patients with malignant and benign esophageal diseases over an 8-year period at a single institution. Stent placement was successful in relieving obstruction in 91% of patients with a median hospital stay of 1 day. Complications included migration in 9.7% of cases, impaction in 13% requiring endoscopic disimpaction, and tumor ingrowth in 5.2% of uncovered metal stents. Stent placement was found to be a generally safe, quick, and reliable procedure for palliating malignant esophageal obstructions.
My DDW 2008 PosterdubeczattilaHigh resolution manometry (HRM) can provide useful functional information for evaluating patients experiencing recurrent symptoms after failed fundoplication surgery. The study evaluated 28 patients with various symptoms using HRM and compared results to healthy controls. HRM revealed high residual lower esophageal sphincter pressures, low rates of LES relaxation, and high intrabolus pressures in the neo-high pressure zone for most patients experiencing post-fundoplication dysphagia. HRM allows detailed analysis of complex esophageal pathology to provide insight for clinical decision making.
High Resolution Manometry Introduction2dubeczattilaHigh-resolution manometry uses a catheter with 36 solid-state pressure sensors spaced 1 cm apart to measure esophageal motility. It provides 2D and 3D spatial-temporal plots of pressure data along the esophagus. Classic achalasia shows no peristalsis and impaired lower esophageal sphincter relaxation, while other primary motility disorders like jackhammer esophagus have high amplitude contractions over 180 mmHg with double peaks and prolonged contractions over 6 seconds. HRM allows diagnosis of different motility disorders based on patterns of peristalsis, LES relaxation, and contraction amplitudes.
Da Poszter Bdi öCk 2007 GrazdubeczattilaDer Fallbericht beschreibt eine 49-jährige Patientin, die nach einer laparoskopischen Cholezystektomie mit einer intraabdominellen Blutung und darauf folgender Reoperation aufgrund eines Pseudoaneurysmas des Arteria cystica konfrontiert war. Nach der Behandlung und Entfernung des Pseudoaneurysmas verlief der post-operative Verlauf unauffällig, und die Patientin wurde schließlich beschwerdefrei entlassen. Hemobilie stellt eine seltene Komplikation nach Cholezystektomie dar, die gegebenenfalls einen chirurgischen Eingriff erforderlich macht, wenn die interventionelle Therapie nicht möglich ist.
Gallengangverletzungen Nach Cholezystektomie 2007 öCk Graz FinaldubeczattilaDie Studie beleuchtet die Rate von Gallengangsverletzungen nach Cholezystektomie mit einer Häufigkeit von 1,6% bei 2850 untersuchten Operationen. Es wird diskutiert, dass visuelle Illusionen und der Schwierigkeitsgrad der Operationen häufige Fehlerursachen sind und dass intraoperative Cholangiographie als präventive Strategie dienen kann. Auch wenn die Raten konstant bleiben, ist eine Verbesserung der chirurgischen Techniken notwendig, um diese Komplikationen zu verringern.
CoursebookletdubeczattilaThis document provides an overview of essentials for manuscript review, including how to organize a manuscript, use statistics, identify types of studies and levels of evidence, address bias, interpret results, and write an abstract, introduction, methods, discussion, and conclusion. It discusses key aspects of each section and how to effectively review a submitted manuscript.
D-2 dubeczattilaThis document describes the steps of a surgical procedure involving the duodenum, pancreas, stomach, and other abdominal organs. Key steps include:
1) Kocherization to mobilize the duodenum and expose surrounding structures.
2) Bursectomy and dissection of surrounding tissues to further expose vessels.
3) Division of vessels including the right gastric and gastroduodenal arteries.
4) Transection of the duodenum and dissection of the pancreas and surrounding lymph nodes.
5) Distal pancreatectomy and esophagojejunostomy to reconstruct the digestive tract.
Vakbélgyulladás, appendicitis dubeczattilaDas Dokument behandelt die Appendizitis, einschließlich Anatomie, Epidemiologie, Ätiologie und Diagnostik. Es hebt die Inzidenz, Risikofaktoren, pathologische Befunde sowie die Diagnostik und Therapiemöglichkeiten hervor. Außerdem werden Komplikationen und die Herausforderungen bei der Diagnose und Behandlung der Krankheit beschrieben.
Foreign bodydubeczattilaA 29-year-old woman had been chronically treated for Crohn's disease for years based on a biopsy suggesting a mild case. However, during a surgery, a retained surgical sponge was discovered in her small intestine that had been there since a previous surgery, causing her symptoms. A review of previous samples found threads from the sponge. It is believed the sponge had migrated through her intestines without causing an open wound. Her true diagnosis was misdiagnosed Crohn's disease due to the retained foreign body.
who tanulmánydubeczattilaThe document summarizes WHO's perspective on proposed reforms to Hungary's health insurance system. The WHO has two main concerns: 1) There is no logical link between the problems identified in Hungary's system and the solution of introducing competitive private health insurance. 2) Analyzing the system using labels like "Beveridge" and "Bismarck" is outdated and misleading. The WHO believes the reforms will greatly increase costs without clear benefits and that Hungary should learn from countries with similar systems rather than those proposed as models.
1. Gastro i ntestinal is Stromal is Tumor ok Dr.Dubecz Attila SE Sebészeti Tanszék – Fővárosi Önkormányzat Szent István Kórház Sebészeti Osztály Sebészeti Továbbképző Előadás 200 6 május 24.
2. A GI traktus leggyakoribb non-epithelialis ( mesench y mal is/ s tromal is ) tumor ai GIST fogalma: Mazur és C lark (1983) Mazur MT , Clark HB Gastric stromal tumors. Reappraisal of histogenesis. Am J Surg Pathol. 1983 Sep;7(6):507-19. GIST: Terminológia
3. GIST: Terminológia GIST – korábban: Egy retrospektív svéd vizsgálat a a most GIST-nek nevezett tumorok 72%- át korábban másnak diagnosztizálták.
4. GIST : Epidemiológia Incidencia: 1,5-2 / 100.000 lakos Median koreloszlás: 55-65 év Leggyakoribb benignus GI daganat Leggyakoribb mesenchymalis GI daganat A prim er GI rákok 0, 1 -3,5 % -át teszik ki 1.adeocc, 2. lymphoma 3.GIST Ffi>nő 1,5x
6. GIST: ʲٴDZó GIST: más daganatos betegségekhez is társulhat A betegek 10-18%-ánál második, harmadik daganat Carney-triász : GIST & extra-adrenal paraganglionoma, tüdő-chondroma Carney JA (1999) Neurofibromatosis (Recklinghausen) Genotípus: NF1
7. GIST: ʲٴDZó 1986 -ban egy retrov í rus t ( HZ4-FeSV) izolálták macska fibrosarcom ából A HZ4-FeSV v iral is genom ja egy új on k o gé n t tartalmazott: ez a v-kit A v-kit c ellular is megfelelője: c -kit A c-kit egy 145 kD transmembrán t i ro zin- kin ázt / receptor t kódol: ez a KIT Nature 1988 Sep 1;335(6185):88-9
9. GIST : ʲٴDZó Extracellular Intracellular Ligand (Növekedési Faktor) Ina k t ív r eceptor A TK RECEPTOR-AKTIVÁCIÓ ÉS SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ LÉPÉSEI
10. GIST : ʲٴDZó Ligand Extracellular is Intracellular is Receptor d imeriz áció
11. GIST : ʲٴDZó P P P P P P Extracellular is Intracellular is Receptor a uto- f os zf or i l áció és aktiváció
12. GIST : ʲٴDZó P P P P P P Extracellular is Intracellular is Ligand Aktivált receptor
13. GIST : ʲٴDZó P P P P P P Extracellular Intracellular Ligand Y Intracellular is szignál-molekula
14. GIST : ʲٴDZó P P P P P P Extracellular Intracellular Ligand ATP ADP Y Y A szignál-molekula f os zforilációja
15. GIST : ʲٴDZó P P P P P P Extracellular is Intracellular is P Ligand ATP ADP Y Y Y A szignál-molekula aktivációja és a jel-kaszkád beindulása
16. GIST: ʲٴDZó GIST ÉS KIT ÖSSZEFÜGGÉSE A n orm á l is c-kit t irozin-kináz aktiváció csak egy endog én ligand (KIT ligand, c-kit ligand) hatására alakul ki A GIST tumorokban a KIT mutációja ligand nélkül is bekövetkező c-kit receptor aktivációhoz vezet A tirozin kináz aktivációja elősegíti sejtnövekedést és túlélést a RAS/Raf/MAPK jel-kaszkád útján
17. GIST: ʲٴDZó GIST ÉS KIT ÖSSZEFÜGGÉSE CD117 antig é n t majdnem az összes GIST expresszálja szemben a GI traktus többi tumorával A GIST -ekben a c -kit aktiváció kb.80%-ban egy aktiváló hatású (gain-of-function) KIT gén mut áció eredménye A GIST diagnózisa a CD117 antigén immunhisztokémiai kimutatásán alapul
18. GIST: ʲٴDZó GIST ÉS KIT ÖSSZEFÜGGÉSE A KIT szerepet játszik: Hematopoesis Melanogenesis Cajal-f. interstitialis sejtek differentációjában GI simaizomba beágyazva KIT+ sejtek hálózata „ Pacemaker ” funkció
19. BENIGNUS VS. MALIGNUS Benignus – malignus átalakulás fokozatos Még nagyon kis méretű(< 2 cm), alacsony mitózis számú GIST tumorok is adhatnak áttétet Hosszú utánkövetés esetén bármely GIST malignizálódhat A rezekált tumorok 50%-a kiújulhat 5 év alatt GIST : ʲٴDZó
20. GIST : ʲٴDZó BENIGNUS VS. MALIGNUS >5/50 HPF Bármennyi >10/50 HPF >5 cm >10 cm Bármekkora High risk 6-10/50 HPF <5/50 HPF <5 cm 5-10 cm Intermediate risk <5/50 HPF 2-5 cm Low risk <5/50 HPF <2 cm Very Low risk Mitózis-szám Méret
39. GIST: Sebészeti é Elsődleges a műtéti é Kíméletes preparálás: szóródás! A teljes pseudocapsula eltávolítása
40. GIST: Sebészeti é Cél: a teljes rezekció 1-2 cm ép szél elég Radikális műtét nem ad semmiféle előnyt Mikroszkópikus (R1) pozitív rezekciós szélek esetén: Re-rezekciónak nincs előnye Adjuváns imatinib é Lymphadenektomia ritkán indikált
42. GIST: Sebészeti é Laparoscopia: lassan teret nyer: pl. gyomor-ék resectio DE! szóródás Nincs még prospektív randomizált tanulmány NCCN ajánlásban nem ajánlott , max. csak <2m-nél kisebb elváltozásokban Japánban gyakori, akár 5 cm <T<10 cm Konverzió : kapszula-ruptúra megelőzése!!
43. Európai K ons z en z us K onferenc ia Ajánlások (Lugano , 2 004) Ann Oncol. 2005 Apr;16(4):566-78. NCCN Sarcoma Guideline (GIST) 2005 GIST: Terápiás protokoll
48. GIST: Gyógyszeres é PRE-GLEEVEC KORSZAK Intraperitonealis Kemoterápia aduváns terápia esetén peritonealis recidiva csökkent Irr adiatio Pozitív rezekciós szél esetén gyomor vagy rectal is GIST -nél Káros a környező szövetekre Előny nem igazolódott A.hepatica chemoembolistio Bizonytalan hatás MA MÁR MAXIMUM CSAK KLINIKAI VIZSGÁLATBAN JAVASOLT!
52. GIST: Gyógyszeres é Összehasonlítás a pre-imatinib korszakkal Átlagos túlélés 36 - 48 hét ! ( Progresszió mentes túlélés )
53. PROGNÓZIS Az 5- éves túlélés malign us GIST esetén 28 - 80% között változik Ha teljes sebészi rezekció nem volt lehetséges: a túlélés 10–23 hónap A túlélés metastatic us vagy kiújuló betegség esetén: 12 - 19 hónap Részleges remissio (a tumormassza 50%-ra csökken): 47-67% Tumornövekedés gátlása 18-32% GIST: Gyógyszeres é
54. GIST: 1. ESET 69-éves nőbeteg Panaszok : 3 hónapos anorexia, felhasi fájdalom, -7kg Gastroscopia : törékeny, exophyticus terime a nagygörbületen Biopszia : csak gyulladásos sejtek Hasi CT : 5x6cm-es terime
56. GIST: 1. ESET Laparoscopia : 2cm-es májelváltozás, CSAK biopszia! Szövettan : CD117 GIST PET : alapállapot regisztrálása Neoadjuváns Gleevec 600mg/nap 8 hétig az RTOG study keretében PET : szignifikáns változás
62. GIST: 2. ESET Gleevec é tovább 24.héten kontroll CT: májelváltozás cystosus degeneratioja Műtét: máj bal-lebeny resectio+ debulking Jobb lebeny elváltozás: RFTA Resecatum: májban csak 8mm-es tumorszövet 4 hónapos adjuváns Gleevec
63. GIST: 2. ESET Gleevec é tovább 24.héten kontroll CT: májelváltozás cystosus degeneratioja Műtét: máj bal-lebeny resectio+ debulking Jobb lebeny elváltozás: RFTA Resecatum: májban csak 8mm-es tumorszövet 4 hónapos adjuváns Gleevec
64. GIST: 3. ESET 57-éves férfi Hasat teljesen kitöltő tumor Biopszia: CD117: GIST P.o. imatinib + gastric outlet obstr.miatt antiemeticum 2 nap alatt (!) válasz, antiemeticum leállítható 6 hónap alatt igen gyors tumorméret csökkenés 6.Hónap után újra növekedett, de folyadéktartalmú
67. GIST: 3. ESET Műtét: 39 hét után tumorméret növekedés miatt 7 liter intratumoralis folyadék („ruptura”) + 30x30x15cm-es tumor, ebből 50% tumorsejt 2 hónapos imatinib szünet non-compliance miatt Kontroll: máj és peritonealis metastasisok: 800mg/nap 1 hónap múlva szignifikáns regressio
68. GIST: 4. ESET 57-éves férfi 1996 május: hasi fájdalmak, tapintható terime CT: 17cm perigastricus tumor Műtét: resectio, histologia: low-grade GIST Nem alkalmaztak adjuváns therápiát 1998 & 1999 mult.májmet. miatt resectio: CD117-
69. GIST: 4. ESET Genetikai analízis: PDGRFa exon 18 deléció 2000 január májmetastasisok recidivája Génterápia, kísérleti éek (pre-Gleevec korszak!!) 2000 október 400mg/nap imatinib Partialis remissio, fenntartó é
71. A CD117 negatív GIST ek egy csoportjában (max.2-3%) a P D GFRa (platelet derived growth factor receptor alpha - egy másik tirozin-kináz ) génen aktiváló mutáció van Egy vizsgálat 40 -ből 14 CD117 negatív GIST -ben találtak PDGFRa mutációt, ami intracellularisan ua. hatást fejtette ki, mint a c-kit GIST: CD 117 negatív
72. GIST : CD 117 negatív Extracellular Intracellular Membr án Receptor T i ro zin Kin ázok Platelet-Derived Growth Factor Receptor ok és a KIT
73. Az Imatinib hatékony lehet CD117 negatív, de PDGF R mutációt mutató tumorok esetén is Előrehaladott, c-kit negat ív GIST -ben szenvedő betegek I matinib éét meg kell kezdeni PDGF R mutációt mutató tumorok csak egy része I matinib-s z en zitív GIST: CD 117 negatív
74. Az OEP csak CD117 pozitivitás esetén támogatja a Gleevec ét! GIST: CD 117 negatív
75. GIST: 5. ESET 58-éves férfi 1978-ban ileum hamartoma miatt resectio Rendszeres CT kontroll AAA miatt: gyomor GIST Histológia revíziója: GIST exon 11 KIT mutáció PET: máj és intraabdomin. metastasisok Műtét: gyomor resectio, de met. irresecabilis
76. GIST: 5. ESET Szövettan: GIST AAA szignifikánsan növekedett, de onkol. inop.-nak ítélték 600mg/nap Gleevec, 3 hónap után partialis remissio Urgens műtét AAA ruptura miatt, műtéti lelet: számos csepleszmet., de szövettan: necrosis Gleevec tovább
77. GIST: 5. ESET 3 hónap múlva Roux-Y-revízió: multiplex perit.és máj elváltozás, biopszia:hegszövet, CD117 negatív Fontos a terápiás válasz monitorozása Terápiás nihilizmus nem megengedhető
78. GIST: Kérdések Mi az adjuváns Gleevec szerepe R 0 -resectio után? Rezekábilisnak tűnő GIST neoadjuváns ée? Milyen hosszú legyen az adjuváns Gleevec é? Több-szervi rezekció? Mi a helyzet a Gleevec non-respodereknél?
79. GIST: Összefoglalás I. Leggyakoribb GI sarcoma Gyakran tünetmentes Diagnózis: Immunhisztokémia 98% CD117 + Minden GIST potenciálisan malignus Méret, mitózis-szám szerinti besorolás
80. GIST: Összefoglalás II. Diagnosztika/Response: CT & PET-CT Műtéti é: ELSŐDLEGES CÉL: negatív rezekciós szélek Metastasisok és recidivák sebészi ée szóbajön Laparoscopia: válogatott esetekben Specifikus, célzott gyógyszeres é Adjuváns / neoadjuváns GLEEVEC CD117 negatív esetekben is!
81. GIST: Internet Az előadás összefoglalója letölthető a http://sebeszet.blogspot.com -ról!
Editor's Notes
#2: Tisztelt hallgatóság, tisztelt kollégák! Előadásomban a gastrointestinális stromális tumorokról beszélek. Felmerül a kérdés, hogy miért kell ennek a tumortípusnak külön előadást szentelni. Ennek több oka van.Előszöris
