�ݺ�ߣ

Technológia és társadalom Molnár Szilárd

Soha nem tapasztalt léptékű fejlődés 1982: a Time magazin Év Embere a számítógép lett, amely az első „nem emberi” díjazott 1993-1994: megjelennek az első böngészők, például a Netscape. Megjelenik az első online apróhirdetés is (Craig Newmark, USA) 1995: elindult az első ismeretségi háló (www.Classmates.com), 2005-ben már körülbelül 100 millió egyesült államokbeli internetező tagja volt valamilyen online közösségnek 1998: kitör a Lewinsky botrány (USA) egy internetes hír kapcsán, azóta a nyomtatott sajtó alig tud lépést tartani az online világgal 2001: az első szócikk a Wikipédián, ma több mint 100 nyelven közel 5 millió szócikket tartalmaz 2003: az USA-ban megváltozott egy 50 éves trend: a fiatalok már több időt fordítanak internetezésre, mint tv-nézésre 2008: az EU27 országaiban 250 millió polgár szinte naponta használja az internetet 2010: a YouTube és a MySpace típusú szájtokon 2010-re a letöltések/oldallátogatások száma meg fogja haladni a 65 milliárdot éves szinten 2010: az európai szolgáltatási szektor már napjainkban az EU gazdasági tevékenységének 70%-át teszi ki, így 2010-re el kell érni a szolgáltatások határokon átnyúló szabad elérhetőségét

Csipkerózsika álom? Az IKT eszközvilág 2000 és 2004 között az EU termelékenységi növekedésének közel 50 százalékához járult hozzá. Az európaiak kb. 30 százalékának, míg a magyar felnőtt lakosság kb. 40-50 százalékának semmilyen előnye, haszna nem származik az IKT eszközökből (elsősorban számítógép, internet, online alkalmazások, web2.0). A foglalkoztatottak készségeinek fele 3-5 év alatt elavul, az újonnan létrejövő szakmák 80 százaléka IKT-hoz kötött, míg a megszűnő szakmák szinte mindegyike nélkülözheti az IKT készségeket. Soha nem látott mértékű adaptációs és változtatási kényszer előtt állnak a ��á��岹��k. Azaz: az információs társadalom integrációs képessége alapvetően befolyásolja a társadalom/gazdaság versenyképességét.

Rossz ritmusú információs társadalom fejlődés A fejlődést tükröző 52 indikátor közel háromnegyedében az európai országok átlaga alatt voltunk 2008-ban. A válságra nem ad átfogó programot. Nincsenek társadalmi üzenetek. Nincsenek eszközök a bizonytalanság-érzés, a bizalmatlanság csökkentésére. Egyértelműen megbicsaklott az információs társadalom integrációs ereje. Az eddigi állami programok nyertesei főleg a már felhasználók voltak. Alacsony foglalkoztatottsági arány, rugalmatlan munkaerőpiac. Rigai célok nem, vagy csak nagyon részben teljesülnek: 2010-ig legalább 700 ezer főt kellene digitális írástudóvá tenni Magyarországon.

Az információs forradalom elnevezései számítógép forradalom Berkeley 1962, (Benigertől 1986) tudás-gazdaság Machlup 1962, (Benigertől 1986) a globális falun alapuló új tömegmédia és telekommunikáció McLuhan 1964, (Benigertől 1986) tudományos-technológiai forradalom Prague Academy 1973, (Benigertől 1986) az információ és a tudás szervezésének, feldolgozásának forradalma, posztindusztriális társadalom Bell, 1976 harmadik hullám Toffler 1980 informácionális forradalom Castells 1989 hálózati társadalom Castells 1996

A posztindusztriális társadalom, Bell 1976

Egy lehetséges definíció: Az információs társadalom egy olyan gazdasági és társadalmi rendszer, amelyben a tudás és az információ válik a jólét, a fejlődés, az életminőség javításának forrásává. Mindezt a digitális és kommunikációs lehetőségek kiterjesztésével, az IKT hálózatok, az érthető és világos tartalmak elérhetőségével kell és lehet elérni. Mi az az információs társadalom?

Az IKT eszközök fejlődésének főbb állomásai

Bill Gates 20 évesen megalapítja a Microsoftot Tornvald 22 éves, amikor megírja a Linux első verzióját Steve Jobs 21 éves az első Apple összeállításakor Marc Andreessen 23 éves, amikor megcsinálja a Netscape-et Mi történt a modernitás árnyékvilágában?

Az 50 millió felhasználó eléréséhez világszerte a telefonnak 74 évre, a rádiónak 38 évre, a PC-nek 16 évre, a televíziónak 13 évre, míg míg a WWW-nek mindössze 4 évre volt szüksége. A technológia társadalomra gyakorolt hatásait leíró elméletek tesztelhetők, akár egy emberöltő idő alatt:

durván, naponta 150 ezer emberrel nő az online népesség száma a világban minden nap 2 millió új Web oldallal többet érhetünk el a hálózatra kapcsolt számítógépek száma napi 200 ezerrel gyarapodik Finnországban több host számítógép található, mint Dél-Amerika összes országában együttvéve. New York városában többen használják az Internetet, mint az afrikai földrész egészén. A Föld népességének majdnem fele még életében soha nem telefonált. Az iparosodott, fejlett országok adják a Föld népességének mindössze 15 százalékát. Ezzel szemben az otthonából internetezni képes összes felhasználó 88 százaléka is ezekben az országokban él. A fejlődés ütemét demonstrálják a következő megdöbbentő adatok is:

A „negyedik világ” ��ǲ��é��á�Ჹ

Ökológiai technológiák (Postman, 1993) Például televízió és Internet : olyan technológiák, amelyek átalakítják a használói közösséget. Azaz: megváltoztatják ahogy a világról gondolkodunk, következésképpen azt is, ahogyan viselkedünk. Markáns változások sorozata játszódik napjainkban: Az Egyesült Államokban a televízió elmúlt 52 éves történetében 2003-ban fordult elő először, hogy a 14 év alatti gyerekek kevesebbet tévéznek, ugyanis több időt töltenek a számítógép és az Internet használatával.

Web2.0 A web2.0 kifejezést (melyben a 2.0 nem elsősorban új technológiák megjelenését, hanem az internet használatának megváltozott logikáját takarja) 2004-ben használták először (Tim O’Reilly). Egy olyan jelenség együttest takar melynek a legfőbb jellemzői:�� a meglévő technológiák átjárhatóbb használata, illetve azok kombinálhatósága (különböző fejlesztők rendszereinek együttes használata) a felhasználók információ-megosztóvá, és ezzel tartalomgenerálókká válása hálózatosodás, közösségek kialakulása A web2.0 előnye az adatok és információk használatának, kezelésének és közzétételének leegyszerűsödése: a felhasználó (legyen az egy állampolgár, vagy egy hivatal) birtokolja az információt, formálhatja a rendelkezésre álló eszközökkel, majd közzé is teheti.

Pilla/net kb. 100 ezer szót olvasunk el, vagy hallgatunk meg tévében, rádióban 3-5 perc egy hír „élettartama” a hálózat az új szomszédsági viszony

Napi 9 óra digitális média bevitel

Az Internet adaptációs görbéje az Egyesült Államokban

Eltérő IKT diffúziós mintázatok modellje egy adott társadalmon belül

A digitális megosztottság értelmezési kerete A broadband mindent megváltoztat! Nagyobb különbséget okoz a felhasználók (dial-up, nagy sávszélesség) között, mint a felhasználók és nem felhasználók között.

Diffúziós szcenáriók – Hipotézis I. 13 Idő Elterjedés mértéke Átlag „ A csoport” „ B” csoport Normalizációs modell A diffúzió mintázata hasonló, csak időbeni eltolódás van. A digitális megosztottság átmeneti, rövid ideig tartó probléma.

Diffúziós szcenáriók – Hipotézis III. 15 Idő Elterjedés mértéke Átlag „ A csoport” „ B” csoport Stratifikációs modell A diffúzió mintázata elnyúló, a telítődés nagyon alacsony szinten következik be. A digitális megosztottság tartós és jelentős mértékű lesz, együtt kell élni vele.

5 alaptétel a digitális megosztottságról A digitális megosztottság egy kumulatív társadalmi hátrány oka és egyben további egyenlőtlenségek okozója is. A digitális megosztottság egy dinamikusan változó jelenség-együttes. A megosztottság csökkentése érdekében szükséges, de messze nem elégséges eszköz a hátrányos helyzetűek IKT eszközökhöz való hozzáférési esélyeinek növelése. A digitális megosztottság ��ǲ��é��á�Ჹ nem oldódik meg az IKT eszközök társadalmi telítettségének állapotában sem. Az állam, a politikai döntéshozók, a véleményformálók szerepvállalása döntő lehet a digitális megosztottság csökkentésében.

Amiben az élmezőnyhöz tartozunk Sulinetes generáció net-használata az elsők között van az EU27 Közösségi helyeken való internethasználatban a 10. helyen álltunk Európában 2006-ban. Szélessávú hálózat hozzáférés árában az egyik legalacsonyabbak vagyunk az EU-ban.

Középmezőnyben vagyunk 1. E-közigazgatás lakossági használata 2. Szélessávú infrastruktúra lefedettsége 3. Net-használók számának növekedési üteme 2005-2007 között

Sereghajtók között vagyunk 1. Digitális í��á��ٳܻ�á�� szintjében 2. Felnőttképzésen való részvétel 3. Munkavállalók IKT tudása 4. K+F ráfordítás 5. Részmunkaidőben dolgozók aránya 6. Az 55-65 év közöttiek 1/3-a dolgozik

Mégis, milyen az összkép? Az indikátorok több mint 75%-a az átlag alatt van: Bulgária, Ciprus, Görögország, Lengyelország és Románia. Majdnem ugyanebbe a csoportba sorolható: Szlovákia, Magyarország , Olaszország és Litvánia

Alig változó PC-használat, tudás Forrás: WIP, 2002-2006

Biztató jelek Mégis a passzív rezisztencia a jellemző Új belépők megoszlása település típusa szerint Budapest - 19,6% Megyeszékhely - 24,6% Város - 21,4% Község - 34,4% A települési lejtő itt már nem érvényesül. Új belépők korcsoportok szerint 14-17 évesek - 18,3% 18-29 évesek - 21,4% 30-39 évesek - 24,1% 40-49 évese k - 18,8% 50-59 évesek - 13,8% 60 évesek és idősebbek - 3,6% Forrás: WIP, 2 006

Az átlagos magyar internetező 4 éve használja a világhálót Forrás: TÁRKI Háztartás-vizsgálatok, WIP Stagnálás? Dinamikus fejlődés? Az internethasználat bels ő struktúrájának min ő ségi változása történt meg 2005-ben: az internetez ő magyar háztartások közel kétharmada szélessávon csatlakozik a világhálóhoz . A használók 80%-a otthonról használja az internetet.

Szélessáv: A fejlődés motorja, de tartalékok nélkül Kapcsolat típusa Megoszlás (%-ban, 2006) Keskenysáv (modem, ISDN) 26,0 Szélessáv (DSL, kábel) 74,0 Összesen 100

Alig változó internet-használat, tudás Forrás: WIP, 2001-2006

Foglalkoztatottak munkahelyi számítógép használata (Eurostat, 2005) Bármilyen számítástechnikai képzésen részt vettek aránya (WIP, 2007)

Fogtündér és digitális í��á��ٳܻ�á��

A digitális megosztottságtól az eInclusion politikáig Idő Felhasználók száma I. Korai adaptáció: Hozzáférési megosztottság Hozzáférési eséllyel rendelkező és nem rendelkező közötti különbség II. Nekirugaszkodás: Használati megosztottság Felhasználó és nem felhasználó közötti különbség III. Telítődés: A használat minőségéből fakadó megosztottság Felhasználó és felhasználó közötti különbséget mutatja be Hozzáférési megosztottság PC a háztartásokban 49% Otthoni szélessáv 29% Használati megosztottság Felnőtt lakosság használ PC-t 50% Munkahelyén használ PC-t 30% Felnőtt lakosság használ internetet 40% Minőségi megosztottság Használ e-közig. szolgáltatást 25% Online bankol 18% Részt vesz távoktatásban 13%

Az eszköz és technika központú probléma helyett ma már társadalmi integrációs problémáról beszélünk Megosztottság típusa Eszközök Programok Beavatkozási szint I. szakasz Hozzáférési Hardver Sulinet, eMagy. pontok Makro II. szakasz Használati Oktatás Sulinet II., ECDL Makro/mezo III. szakasz Minőségi (életminőségi) Minőségi, értékhozzáadott szolgáltatás Kormányportál, IT-mentor Mikro/ Kisközösségi/ célcsoport-függő

Három párhuzamos világ Magyarországon Y tengely : a csoport internethasználatának eltérése a teljes népesség 2007-es átlagától X tengely : a csoport internethasználatának növekedése 2006 és 2007 között Adatok forrása: World Internet Project, Magyarország (2006, 2007)

Az e-Befogadás politika előretörése Óriási digitális megosztottság az Unióban. Kedvezőtlen gazdasági struktúra. A munkaerőpiac rugalmatlansága. Alacsony foglalkoztatottsági arány és termelékenység. Rohamosan öregedő ��á��岹��k. Következmények: Európa 2010-re nem lesz képes elérni a 2000-ben kitűzött lisszaboni célokat. A figyelem az utóbbi időben folyamatosan a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális, szociális különbségek csökkentésére irányul. A versenyképességi gondok az információs társadalom politikáján belül igen hangsúlyosan előtérbe helyezték a befogadó társadalom eszközrendszerét.

Rigai célok a megosztottság csökkentésére Főbb megosztottság Mo-on internet használat terén: Mo. a lakosság kb. 45%-a használja az internetet napjainkban. Romák: 21% 2010-ig kb. 50 ezer új roma felhasználó kell . LOGIN programja: 200 millió forintba kerül és kb. 5 ezer új felhasználót generál. Nyugdíjas ok (55-74 év közötti): 8% 2010-ig kb. 1 millió új felhasználó kell.

Egyre szorosabb az összefüggés a társadalmi és a digitális kizárás között

5 tétel a digitális megosztottságról

Társadalmi közvetítők szerepe PC vásárlásakor kapott tanácsok forrása (azon háztartások százalékában, akik vásárlás útján jutottak otthonukba PC-hez, több válasz is lehetséges volt): Forrás: Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2005 Az internet bevezetésekor kapott tanácsok forrása (azon háztartások százalékában, akik vásárlás útján jutottak otthonukba internet-hozzáféréshez, több válasz is lehetséges volt): Baráttól, ismerőstől 40% Szakembertől 35% Családtagtól 16% Munkatárstól 15% Más rokontól 7% Nem kapott tanácsot senkitől 16% Szakembertől 35% Baráttól, ismerőstől 31% Családtagtól 24% Munkatárstól 14% Más rokontól 4% Nem kapott tanácsot senkitől 25%

Internetet nem használók elszigeteltsége Az internetet nem használók a háztartásokban élő személyek százalékában: Forrás: Eneten 2005 Van a háztartásban Arányuk az internetet nem használók százalékában számítógép internet internet-használó van van van 9% van nincs van 12% nincs nincs van 2% van nincs nincs 20% nincs nincs nincs 57%

Az anyagi akadályok mellett egyre jelentősebbek a kulturális gátak Forrás: WIP, 2002-2006 Cél: A kulturális gátak jobb megértése.

Az anyagi akadályok mellett egyre jelentősebbek a kulturális gátak Forrás: WIP, 2002-2006 A motiváció hiányának csökkentése csak társadalmi közvetítőkön keresztül lehetséges.

Helyzetkép felesleges, de azért néhány elgondolkodtató adat: Az összes nem használó közel 60 százaléka lakik olyan háztartásban, ahol sem internet, sem számítógép, sem internetező nincs. A még internetet nem használók 66 százalékát még soha senki nem akarta meggyőzni a világháló használatáról. Az otthoni hozzáféréssel rendelkezők 12 százaléka nem internetezik. A társadalmi kapcsolatok kiemelkedő szerepe Elsősorban nem a családtagokon, azaz az erős kötéseken múlik, hogy az innováció használata elterjedjen, hanem sokkal inkább a gyenge kötéseken, azaz barátok, ismerősök, munkatársak, sőt az alkalmi kapcsolatot jelentő szakemberek elérhetőségétől!

Forr á s: Albert Fruzsina - D á vid Bea – Molnár Szilárd: Az Internet-haszn á lat é s a t á rsadalmi tőke időbeni alakul á sa Magyarorsz á gon. Egy longitudin á lis vizsg á lat eredm é nyei Beszűkült társadalmi kapcsolatrendszer

Hol interneteznek a kilépők és belépők? Forr á s: Albert Fruzsina - D á vid Bea – Molnár Szilárd: Az Internet-haszn á lat é s a t á rsadalmi tőke időbeni alakul á sa Magyarorsz á gon. Egy longitudin á lis vizsg á lat eredm é nyei

Társadalmi kapcsolatok, társas készség 25 Van barátja. (válaszadók %-ban)

Társadalmi kapcsolatok ápolása a világhálón keresztül (is) 27

Hiányzó láncszemek: IT-mentor és közösségi informatika Nem indultunk rosszul… 2001 NITS „ az intézményekbe olyan szakembereknek kellenek, akik képzettségük és attitűdjeik révén interfészként képesek közvetíteni” felhasználók és nem felhasználók között. eKormányzat 2005 stratégia – 2003-ban már „IT-mentornak” nevezzük ezt a közvetítő szakembert, akinek a részvétele nélkül elképzelhetetlen az elektronikus közszolgáltatások ��á��岹��sítása. MITS-ről már ne is beszéljünk…

A közvetlen kipróbálhatóság fontossága A társadalmi közvetítők átlagosan hány embernek nyújtottak segítséget e-közigazgatás szolgáltatással kapcsolatban?

IT-mentor vs. IT-tanácsadó? A. Javítani az ellátást (szolgáltatás minősége, hozzáférhetősége stb.) (20 %) B. Bemutatni a szolgáltatás előnyeit, közvetlenül az ügyfelekkel kommunikálni (9 %) C. Oktatni, felkészíteni, megfelelő támogatás biztosítani (4 %) D. Különösen az idősebb emberekre jellemző közösségekben vagy családokban és ott kell közvetítőket megnyerni (13 %) E. Hozzáférést (közösségi hozzáférést) biztosítani azok számára, akik anyagi okokból nem jutnak internethez (6 %) F. Meggyőzni a szolgáltatás előnyeiről és alternatív hozzáférést biztosítani (3 %) G. Olyan közösségi hozzáférési pontokat biztosítani, ahol megfelelő segítség áll rendelkezésre a kezdők számára (5 %) H. Ha egyik sincs – a többcsatornás elérés lehetőségeit kell biztosítani. Közvetítőkön (ügysegédeken) keresztül biztosítani az ellátást (41 %) Forrás: eUser project

Idősödő társadalom ��ǲ��é��á�Ჹ

Sokkoló foglalkoztatási adatok Az 50-64 éveseknek mindössze egyharmada dolgozik. A 60 és 64 év közötti magyaroknak csak 14 százaléka dolgozik, szemben a több mint 50 százalékos amerikai mutatóval. Magyarországon a nyugdíjba vonulók 90 százaléka ezt jóval a korhatár betöltése előtt teszi meg. Magyarországon a legalacsonyabb az átlagos munkában töltött évek száma: férfiak esetében 35 év, nők esetében 33 év körül van. Az inaktívak számát érdemben egyáltalán nem sikerült csökkenteni Magyarországon az elmúlt 15 évben.

Az idősek információs ��á��岹��

Miért fontos az e-közigazgatás Magyarországon? Forrás: WIP, 2006 Meglepő társadalmi igény Közintézményekkel volt kapcsolata az interneten Igen 48% Nem 52% Mit keresett a honlapon? Információkat keresett a közintézmény weblapján 41% Űrlapot töltött le 16% Kitöltött űrlapot küldött vissza 8% Más okból kereste meg 4% Odatévedt 2%

Biztató belső használati arányok Különböző online közszolgáltatást igénybevevők aránya 2004-ben és 2006-ban az EU-25 országaiban és Magyarországon Forrás: Eurostat, 2004-2006 EU-25 Magyarország 2004 2006 év 2004 2006 év Szélessávú háztartás Interneten keresztül kapcsolatba lépett valamilyen közigazgatási szervvel az elmúlt 3 hónapban n.a. 24 16 17 n.a Információt szerez 21,4 20,5 14,9 13,6 36,7 Formanyomtatványokat tölt le 9,8 13,0 6,9 11,4 29,5 Visszajuttat kitöltött formanyomtatványokat 5,6 8,1 4,0 5,3 14,2

Jó alapok Az Ügyfélkapu 2005. április 1-i indulása óta több mint 2 millió tranzakciót bonyolított le. 2007-ben már 1,2 millió vállalkozásnak kell elektronikus úton benyújtania az adó- és járulékbevallását. Új közigazgatási eljárási törvény Információszabadság törvény DE: A helyi önkormányzatok 80 százaléka döntött az elektronikus ügyintézés általános kizárásáról

2006-ban még Európa középmezőnyében 2006 év: 2007 év:

2006-ban már (még) Európa középmezőnyében 2006 év: 2007 év:

Information One way interaction (downloadable forms) Transaction (full electronique case handling) Two way interaction ( electronique forms) 40 % 60 % 80 % 20% 100 % Inform áció Egyirányú intera kció ( letölthető nyomtatványok ) Tran zakció ( teljes e le k troni záció) Kétirányú intera kció ( electroni kus form anyomtatványok ) 40 % 60 % 80 % 20% 100 % Targetisation (pro - active, automated) Perszonalizáció ( pro - aktív , automa tizált )

9 szolgáltatás 5. szinten való megjelenésének európai átlaga 39%

Mit tehet a magyar befogadó e-közigazgatás? 4 változóból, mutatóból áll össze, amelyek a következők: Kötelező e-azonosítással (eID) igénybe vehető szolgáltatások A tranzakcionális szolgáltatásokhoz szükséges adatbázisok száma Több csatornán elérhető szolgáltatások A hátrányos helyzetűek számára az online szolgáltatások elérhetőségét szolgáló nemzetközi standardok használata (W3C Web Content Accessibility Guidelines). Új indikátor: Felhasználó-központúság

A felhasználó-központúságot mutató indikátor érdekes képet mutat

Kettős információs társadalom kép Magyarországon

Az információs társadalom minimál-programja A magyar információs társadalom hipotetikus rétegződés-modellje Netizenek, netokraták – 35% Meggyőzhetők – 15% Netlessek – 50%

Az anyagi akadályok mellett egyre jelentősebbek a kulturális gátak A nem internetezők több mint 40 százaléka szerint nem, vagy egyáltalában nem kerül hátrányba, aki nem használja az internetet.

Szerves és szervetlen információs társadalom fejlődés Netizen: mobil, nyitott a legújabb innovációk iránt, kapacitásnövelő tevékenység jellemzi, IKT eszközök komplementer használata, kiterjedt társadalmi kapcsolat-rendszer. A kettő közötti távolság a rémisztően nagy! Netless: immobil, rekreációs tevékenység jellemzi, kizárólag a TV-ből tájékozódik, beszűkült társadalmi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A Netizenek: 25%-a igénybe vesz e-közigazgatási szolgáltatást. 18%-a online bankol. 13%-a távoktatásban részt vett. 8%-a blogot ír. A Netlessek: 60%-át még senki nem biztatta személyesen, hogy használja az internetet. 50%-a még nem gondolt arra, hogy kipróbálja az internetet. 45-50 százaléka lakik olyan háztartásban, ahol sem internet, sem számítógép, sem internetező nincs.

A digitális megosztottság egyre inkább kulturális megosztottsággá válik

Erősödő tendenciák A digitális megosztottság legfőbb dimenziója az életkor és a jövedelem. Rohamosan öregedő társadalom. A versenyképességi gondok az információs társadalom politikáján belül igen hangsúlyosan előtérbe helyezték a befogadó társadalom eszközrendszerét. Felerősödött az alulról építkező, reflexív információs társadalom. Amire alapozni lehet Újgenerációs szélessávú „közmű”. E-közigazgatás (közszolgáltatások, egészségügy, e-demokrácia). Közösségi informatika (a további fejlődés a szociális folyamatok függvénye). A magyar társadalom integrációs ereje is növelhető a befogadó információs társadalom aktív eszközeivel. A figyelem egyre erősebben a társadalmi-szociális, kulturális, infrastrukturális különbségek csökkentésére irányul.

Egyáltalán nem a szemétkosárba való ajánlataim: ITTK webhelye – www.ittk.hu INFINIT Hírlevél – www.infinit.hu INFINIT Mobil hírlevél: www.ittk.hu/infinit/mobil INFINIT Privacy hírlevél: www.ittk.hu/infinit/privacy ITTK Palesztra programja – www.ittk.hu/palesztra Információs Társadalom folyóirat – www.ittk.hu/inftars Kutatási Jelentés – www.ittk.hu/weblap/kujtjel_tart.html Információs társadalom bibliográfia - www.ittk.hu/infonia Infonia Alapítvány könyvkiadási programja – www.ittk.hu/infonia/megjelent.html

�ݺ�ߣ

Konyvtaroskepzes 2010

Recommended

More Related Content

What's hot (7)

Viewers also liked (20)

Similar to Konyvtaroskepzes 2010 (20)

More from bara1 (8)

Konyvtaroskepzes 2010