A Kíváncsi Elmék, avagy a neveléstudományi szakértők a gondolatok hálójában: A 21. század népszerű tudománya a hálózatelmélet. A közvélemény is egyre érdeklődőbb a Barabási által népszerűvé vált hálózatgondolat iránt. A közösségi hálózatok nagyon közkedveltek lettek nem csak a mindennapi életben, de a tudományos területen is. Aki kicsit belekóstol a hálózati létbe, és némi jártasságra tesz szert az IKT és a web 2.0-es alkalmazások terén az követi az érdeklődésére számot tartó személyeket a Ustream és más podcast csatornákon, a ݺߣShare -en, a blog hálózatokban. Az emberek szeretnek új kapcsolatokat létesíteni, s akik eddig eljutnak a hálózatépítésben, azok a szakmai érdeklődésüknek megfelelően folytatják. Így csatlakoznak a LinkedIn, az Academia.edu, a ResearchGate vagy más még kevésbé népszerű közösségekhez. De hogyan is kerülnek egymás köreibe a tagok? Valódi vagy a virtuális ismeretség van előbb-e, mint a másik; de ma már a szakmai közösségek esetében sem egyértelmű a válasz. Az emberek közötti kapcsolatok és interakciók életre hívják az emberi lét olyan új dimenzióit, amelyekkel az egyének nem rendelkeznek. Az, hogy mire is képesek a közösségi hálózatok, és hogyan alakítják a sorsukat? A közösségi oldalak kiterjesztik és újradefiniálhatják kapcsolatainkat, hogy mit tekintünk a barátság, a kollegialitás, a szakértőség kritériumának, miközben egyszersmind elősegítik a kötelékek fenntartását egy a tágabb embercsoporton belül. Nem csak a közvetlen kapcsolatainkat ápoljuk ezekkel az emberekkel, hanem az ő egymás közötti kapcsolataikat is sokkal nagyobb figyelemmel követjük nyomon, mint az offline világban. Az interakciók jellegét lényegesen befolyásolja maga a közvetítő közeg, de a tartósan fenntartott párbeszéd helyett rövidebb aktivitási hullámok jellemzik, ha pedig érdektelenné válnak számunkra, akkor sem szakítjuk meg a ismeretséget. Azt tapasztaljuk, hogy az online interakciók nagy számában még mindig tipikusan cselekszünk emberformán, miközben áttelepültünk a kibertérbe. Az emberek felgyorsult mozgása és a földrajzi tér zsugorodása okán sokkal többféle emberekkel kerülünk kapcsolatba, jóval változatosabb célokból. Miközben a hálózati gondolkodás, a hálózati lét interdiszciplináris tudománnyá fejlődött, amelynek szerepe van a neveléstudományban is, addig éppen ezen a területeken mozdul nehezen kapcsolatépítés.
A KONNEKT-2012 konnektivista facebook csoport záró hetében többek részéről felvetődött az igény, hogy továbbra is kapcsolatot tartanának egymással, sőt akár egy másik csoport keretében, más feltételekkel. Így jött létre a tavalyi év közepén a CMI-2012 szakértőkből álló csoport. A kutatásom azt vizsgálja, hogy mi motiválja a csoporttagokat és mennyiben mások, ha nem a kreditek me