Lengyelország felnőttképzési rendszere
0 likes369 views
A lengyel felnőttképzési rendszer történetének feltárása az ELTE PPK Andragógia MA és az ANDM-125L Nemzetközi felnőttképzési rendszerek kurzus keretében.
Lengyelország felnőttképzési rendszere
- 1. A Lengyel-Magyar barátság gyökerei Közép-Európa és EU 2004 áj 1 jé k ült EU 1000 éves közös múlt A lengyelországi feln ttképzés Közép-európai történeti áttekintés 08/03/2013 2004. május 1-jén került sor az EU történetének eddigi legnagyobb b vülése, ekkor csatlakozott: Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus, Szlovénia, Lengyelország, Csehország, Málta, Szlovákia Magyarország. A jelen több közös jellemz jén túl, a múltunkban is sok a közös vonás. A híres Lengyel- Magyar barátság, amely 1000 éves múltra tekint vissza. A lengyelországi feln ttképzés megértéséhez a közös gyökerekb l és a Közép-európai történelemb l kell kiindulnunk. Az Uniós el csatlakozási programok teremtették meg a feltételeit az egész életen át tartó tanulásnak, az esélyegyenl ség megteremtésnek és a harmadik életszakaszban lév knek. A lengyelországi feln ttképzés megértéséhez a magyar közös gyökerekb l és a Közép-európai történelemb l kell kiindulnunk. A lengyel és magyar népet összekötik az államalapítás, a keresztény vallás, a kultúrtörténet és a rokoni-baráti kapcsolatok. Minkét nép életében meghatározó a hit: egy Istenben, szabadságban, igazságban, független államiságban. Lengyelország és Magyarország történelmi kapcsolatai közös nemzet- állami és keresztény alapokból táplálkozik. Néhány jelent s dátuma: 1956, 1939, 1920, 1848, 1831, 1771- 73, 1710 mind háborús rendkívüli helyzetr l szól. 2004-es csatlakozás teremtette meg a feltételeit az egész életen át tartó tanulásnak. Feladat A lengyel feln ttképzési rendszer történetének feltárása az ELTE PPK Andragógia MA és az ANDM-125L Nemzetközi feln ttképzési rendszerek kurzus keretében.
- 2. Historia Polski Edukacji Dorosøych A XIX.század A XX.század A hosszú történelmi múlt 08/03/2013 A XVIII.század A germanizálás és az oroszosítás ellensúlyozására a betiltott társaságok újra és újra létrejöttek azzal a céllal, hogy ápolják a lengyel nyelvet és tradíciót. A különböz városokban népm velési körök és társaságok alakultak, f ként 1867 és 1885 között. A vallás szerepe jelent s volt a lengyel nép életében és az egyház fontos szerepet játszott az oktatásban is. Az egyházi közösségekben 2500-nál több iskola és olvasóterem jött létre. Itt nem csak vallási nevelés folyt, hanem népm velés is: nyelv, kultúra, általános m veltség, kézm vesség. A két világháború közötti id szakban jöttek létre a Grundtvig által inspirált bentlakásos népf iskolák. Ezek az iskolák a szocializmus alatt megsz ntek. 1945-t l központosított oktatás folyt. A szociális elkötelezettség, a kulturális és politikai részvétel, a kreativitást fejleszt m vel dés megrekedt. A ‘dolgozó nép’ oktatása a termelés növeléséhez, munkához, szükséges ismereteket adott. A rendszerváltozás fordulatot hozott a tovább- és átképzésekben. A technológiai fejl dés következményeként új szakmák jönnek létre. A feln ttoktatás els dleges célja: a lengyel nyelv és kultúra meg rzése lett. A feln ttek oktatásának részét képezte a vidéki lakosság írni és olvasni tanítása, egészségügyi nevelése, valamint a növénytermesztés egyes módszereinek és a kézm vesség új formáinak oktatása. A Krakkói Egyetem már 1776- ban el adás sorozatok és szemináriumok keretében hirdetett meg népszer tudományos témákban nyitott képzési lehet ségeket a régió kézm vesei számára. A lengyelországi feln tt- képzés gazdag hagyomá- nyokkal rendelkezik. A lengyel nép feletti 120 éves idegenuralom közrejátszott ebben.
- 3. A LENGYEL MODELL A rendszerváltás hatásai A feln ttképzési Szakmai körök, a rendszerváltozás szerepét látják a lengyel-modell lényegében. Lengyelország mérete és történelmi, gazdasági adottsága meghatározza – egyebek mellett – a feln ttképzéshez való viszonyát is. A rendszerváltozás okozta rendszer Fontossá válik a képzésben résztvev k munkaer piaci sikeressége; külön figyelem fordul a pályakezd kre és az önfoglalkoztatókra. Olyan társadalmi célok jelennek meg, mint az esélyegyenl ség,befogadás, aktív öregedés érvénye- sítése. 08/03/2013 foglalkoztatási ráta javítása stratégiai célként jelenik meg, a képzési formák összehangolása mellett. A tudásalapú társadalom összefüggésében reflektor- fénybe kerülnek a tanulási korlátok is. A képzési struktúra A képzés formája szerint, a formális tanrend és oktatási rendszer , továbbá nem formális oktatási rendszer , valamint a teljesen informális módon történ tudás-, illetve képességszerzés. A végrehajtás a közigazgatás négy szintjén történik: közintézmények és privát szerepl k, munkáltatók, valamint a szakszervezetek közrem ködésével. A célcsoport elég tág: munkanélkülieken, rokkantakon, segélyezetteken kívül ide tartoznak például a lelki sérültek, börtönviseltek is.. A 20. század végén bekövetkezett politikai fordulat a lengyelországi feln ttképzésben olyan meghatározóvá lett, hogy az európai országokban modellérték vé vált. A bekövetkezett változásnak gazdasági és társadalmi vetületei is megjelennek a képzési rendszer változásában.
- 4. ÁTMENETBEN Feln ttképzés Feln ttképzési formák Jellemz en 6 vagy12 hónapos a kurzusok munkanélkülieknek, 12-24 hónapos kurzusok a képzettség nélkülieknek; iskolai és iskolán kívüli képzési programok; a múlt rendszerb l meg rzött jól felszerelt tanm helyek. Az iskolarendszer képzést általános iskolákban, gimnáziumokban, szakközépiskolákban és fels oktatási intézményekben nyújtják. Az iskolarendszeren kívüli szakképzést és általános célú feln ttképzést állami és nem állami intézmények egyaránt szervezhetik. A posztgraduális képzésekr l amelyeket a lengyel szabályozás a feln ttképzés részének tekint, az állami és nem állami fels oktatási intézmények, a kutatóközpontok, valamint a Lengyel Tudományos Akadémia egyes szervezeti egységei gondoskodnak. 08/03/2013 Az iskolarendszeren kívüli oktatás 1991. szeptember 7-i törvény, amely gyökeresen megváltoztatta az oktatási rendszer m ködési elveit. A feln ttképzési törvény egyetlen szakasza, azaz a 68.✱-a rendelkezett arról, hogy az oktatásért felel s miniszter, valamint a munkaügyekért és a szociális ügyekért felel s miniszter a tárgy szerint érintett más miniszterekkel, rendeletben határozzák meg a szakmai képesítések és az általános célú feln ttoktatás javításának alapelveit. E jogszabálynak köszönhet en megjelentek a feln ttképzés nem állami formái, amelyek gyors fejl désnek indultak, f ként az iskolarendszeren kívüli oktatás területén. A további jogszabályi változások lehet vé tették, hogy az intézményi akkreditációk révén a feln ttképzési rendszerek integrációja kiterjedjen mindkét formára. A 2000-re jóval megn tt az intézmények és képzések száma. A feln ttképzés szabályozásának alapját az oktatási rendszer fejlesztésér l szóló, 1961. július 15-i törvény képezte, amely mintegy harminc éven át hatályban volt.
- 5. Köszönöm a figyelmet! Felhasznált szakirodalom: 1. A lengyelországi feln ttképzés helyzete az 1990-es években (Ewa Przybylska) http://www.edu-online.eu/hu/letoltes.php?fid=tartalomsor/1975 Zakupszki Tünde, ELTE PPK Andragóia MA 2.lev. tunde@zakupszki.eu 2. A feln ttképzési rendszerek hatékonysága nemzetközi összehasonlításban http://www.asz.hu/tanulmanyok/2009/a-felnottkepzesi-rendszerek-hatekonysaga- nemzetkozi-osszehasonlitasban/t312.pdf (ÁSZ Tanulmány)