More Related Content
Viewers also liked (19)
Similar to Szociologia2013 (20)
Recently uploaded (9)
Szociologia2013
- 2. Mi a szociol坦gia? a t叩rsadalmi 辿let t旦rv辿nyszer撤s辿geit le鱈r坦 tudom叩ny
- 3. A t叩rsadalom megismer辿s辿nek m叩s form叩i dokumentumfilm irodallmi alkot叩soksaj叩t tapasztalat sajt坦term辿kek Nem tekinthetk tudom叩nyos m坦dszereknek, de kieg辿sz鱈thetik a szociol坦giai kutat叩sokat.
- 4. A szociol坦giatudom叩ny l辿nyege: Az elm辿let 辿s a val坦s叩g 旦sszevet辿se. Megfogalmazunk egy probl辿m叩t. Elm辿leti s鱈kon v叩laszt keres端nk. Igazoljuk vagy c叩foljuk az elm辿let端nket. Karl Popper: v辿g辿rv辿nyesen nem igazolhatjuk a hipot辿zis端nket!
- 5. A szociol坦gia t叩rgya: a t叩rsadalom eg辿sze Hasonl坦: t旦rt辿nettudom叩ny t叩rsadalomn辿prajz M叩s jelleg撤 t叩rsadalomtudom叩nyok: k旦zgazdas叩gtan demogr叩fia szoci叩lpszichol坦gia politikatudom叩ny
- 6. A t叩rsadalom nem puszt叩n tagjainak 旦sszess辿ge. Durkheim: t叩rsadalom bronz (r辿z+坦n) Giddens: t叩rsadalom h叩z (szob叩kkal, ajt坦kkal) Egy r坦mai: a r坦mai szen叩torok j坦k, a szen叩tus gonosz P辿lda: a buszon utaz坦k sem alkotnak k旦z旦ss辿get!
- 7. T叩rsadalmi strukt炭ra: 叩lt. 辿rtelemben az egy辿nek 辿s a t叩rsadalmi csoportok k旦zti viszonylag tart坦s viszonyok T叩rsadalmi int辿zm辿nyek: 叩lt. 辿rtelemben: t叩rsadalmi tev辿kenys辿gek alapvet m坦dja, mint叩ja. Int辿zm辿nyes端lt viselked辿s: int辿zm辿ny, ahol a viselked辿st norm叩k 辿s szab叩lyok alapj叩n el鱈rj叩k. Kult炭ra: anyagi javak, 辿rt辿kek, norm叩k egy端ttese.
- 8. A szociol坦gia m坦dszere: emp鱈rikus adatgy撤jt辿s az adatok elemz辿se Elt辿r辿sek m叩s t叩rsadalomtudom叩nyokkal szemben: k旦zgazdas叩gtan: elssorban dedukt鱈v m坦dszerek politikatudom叩ny: int辿zm辿ny- 辿s jogszab叩lyelemz辿s szoci叩lpszichol坦gia: k鱈s辿rletek t旦rt辿nettudom叩ny: egyedi esem辿nyek felder鱈t辿se Hasonl坦 m坦dszereket alkalmaz a demogr叩fia.
- 9. A szociol坦gia szeml辿lete: Az ember 辿let辿nek jellemzit 辿letes辿lyeit ersen meghat叩rozza a t叩rsadalmi szerkezetben elfoglalt helye. j旦vedelme lak叩sk旦r端lm辿nyei milyen iskolai v辿gzetts辿get tud szerezni h叩ny gyermeket tud felnevelni v叩rhat坦 辿letkora milyen val坦sz鱈n撤s辿ggel lesz hajl辿ktalan stb.
- 10. Mire j坦 a szociol坦gia? a t叩rsadalom jobb megismer辿se konkr辿t probl辿m叩k megold叩sa egyes tendenci叩k elrejelz辿se t叩rsadalmi tervez辿s a nagy, 辿vsz叩zados tendenci叩k nem j坦solhat坦k meg.
- 11. A szociol坦gus szerepei: az uralkod坦 tan叩csad坦ja a n辿p orvosa a tudom叩ny fpapja
- 12. A t叩rsadalomr坦l val坦 gondolkod叩s egyids az emberis辿ggel. A szociol坦gia 旦n叩ll坦 megjelen辿se azonban a XIX. sz叩zadra tehet. A legfejlettebb orsz叩gokban: gyors iparosod叩s urbaniz叩ci坦, ugyanakkor: s炭lyos probl辿m叩k, elssorban a munk叩soszt叩lyn叩l Szociol坦gusok: a probl辿m叩k felm辿r辿se, magyar叩zata javaslatok kidolgoz叩sa
- 13. KUTATSMDSZERTAN C辿l: megismer辿s Megismer辿s = tud叩sszerz辿s, tanul叩s Honnan tudjuk mi igaz, 辿s mi nem? V叩lasz: Tudom叩ny Episztemol坦gia: a megismer辿s tudom叩nya Metodol坦gia: a kider鱈t辿s tudom叩nya
- 14. A kutat叩s fel辿p鱈t辿se A kutat叩si c辿l megfogalmaz叩sa. Elm辿leti hipot辿zis megfogalmaz叩sa. Operacionaliz叩l叩s. Empirikus adatgy撤jt辿s. Az adatok feldolgoz叩sa.
- 15. A kutat叩s tudom叩nyoss叩g叩nak felt辿telei 1. rv辿nyess辿g (validit叩s): a kutat叩s val坦ban azt vizsg叩lja, ami a t叩rgya 2. Megb鱈zhat坦s叩g (reliabilit叩s): az ism辿telt vizsg叩latok az eredetivel megegyez eredm辿nyt adnak 3. Objektivit叩s (t叩rgyilagoss叩g): t叩rgyszer撤en
- 16. Praktikus teendk Kutat坦i k辿rd辿s megfogalmaz叩sa (probl辿ma azonos鱈t叩sa, 炭jdons叩ga, jelents辿ge, 旦n叩ll坦s叩g) Elzm辿nyek vizsg叩lata Hipot辿zis fel叩ll鱈t叩sa (a probl辿ma beazonos鱈t叩sa, szaktudom叩nyi kontrollja, tudom叩nyos felt叩rts叩ga) Kutat叩si m坦dszerek sz叩mbav辿tele A kutat叩s menet辿nek megtervez辿se
- 17. C辿l: pl. mutassuk ki, hogy azok a tanul坦k, akik t旦bbet n辿znek t辿v辿t, rosszabb eredm辿nyt 辿rnek el az iskol叩ban. Hipot辿zis: Felt辿telezz端k, hogy azok a tanul坦k, akik t旦bbet t辿v辿znek, rosszabb tanulm叩nyi eredm辿nyt 辿rnek el, mint azok, akik kevesebbet t辿v辿znek. (Igen/nem 叩ll鱈t叩s)
- 18. Operacionaliz叩l叩s: Mi az, hogy t旦bbet t辿v辿zik? ra/nap? Gyakrabban? Mi az, hogy rosszabb tanul坦? Tanulm叩nyi 叩tlag? Ha re叩lt叩rgyakb坦l kiv叩l坦, hum叩nb坦l gyenge?
- 19. Milyen t鱈pus炭 adatokkal dolgozhatunk? M辿r辿si szintek Nomin叩lis m辿r辿si szint a v叩ltoz坦 k端l旦nb旦z 辿rt辿keit jelenti. Ez a m辿r辿si szint nem mins鱈t. Nincs vagy nem 辿rdekel benn端nket a v叩laszok hierarchi叩ja. Adataink legt旦bbsz旦r ezen a m辿r辿si szinten adottak. Pl. 1253 n, 1145 f辿rfi. K旦z端l端k x korcsoporthoz tartozik ennyi 辿s ennyi. Ordin叩lis m辿r辿si szint eset辿ben a v叩laszkateg坦ri叩k sorba rendezhetek, de a k旦z旦tt端k l辿v t叩vols叩gokat nem tudjuk 旦sszehasonl鱈tani. Ez a szint m叩r mins鱈t, de nem m辿r. Ilyen pl. az eg辿szs辿gi szintet m辿r k旦vetkez sk叩la: nagyon j坦, meglehetsen j坦, k旦zepes, meglehetsen rossz, nagyon rossz. Nyilv叩n nem mondhatom, hogy aki meglehetsen j坦l van, az mondjuk k辿tszer olyan j坦l van mint az, akinek eg辿szs辿gi 叩llapota k旦zepes.
- 20. Intervallum m辿r辿si szint eset辿n m叩r nemcsak a sorrendje ismert a v叩laszalternat鱈v叩knak, hanem az alternat鱈v叩k k旦z旦tti t叩vols叩g is m辿rhet. De nincs egy abszol炭t 0 pont a m辿r辿si sk叩l叩n, amihez viszony鱈tva megmondhatn叩nk, hogy az egyik kateg坦ria h叩nyszor jobb a m叩sikn叩l. Pl. a Celsius hm辿rs辿kleti sk叩la, melyen m叩r van 0 fok, a t叩vols叩gok egyform叩k, m辿gsem mondhatom, hogy a 20 C fok k辿tszer melegebb, mint a 10 C. Ilyen szinten m辿rt adatokkal szolg叩lnak pl. m辿g az intelligencia tesztek. Ar叩nym辿r szinten m辿rt adatok eset辿ben m叩r nemcsak a 0 szintnek is van 辿rtelme, hanem az att坦l val坦 t叩vols叩got is m辿rni tudom. Ez叩ltal k旦vetkeztetni tudok az ar叩nyokra. Pl. ha A csal叩dnak 25.000 Ft, B csal叩dnak 50.000 Ft az egy fre jut坦 j旦vedelme, kijelenthetem, hogy B csal叩d k辿tszer olyan j坦l 辿l, mint A.
- 21. Mennyire 叩ltal叩nos鱈that坦 az eredm辿ny? A teljes n辿pess辿get a legritk叩bb esetben k辿rdezhetj端k meg. Mintav辿telez辿s: egy meghat叩rozott csoportot v叩lasztunk ki.
- 22. Reprezentat鱈v minta: a sokas叩g minden tagj叩nak azonos es辿lye van arra, hogy a mint叩ba jusson. a) V辿letlen mintav辿tel: ha a popul叩ci坦 minden egyede egyforma val坦sz鱈n撤s辿ggel ker端lhet a mint叩ba. - ezt akkor, ha: a popul叩ci坦 homog辿n - ezt akkor, ha: az alapsokas叩gr坦l van nyilv叩ntart叩sunk Pl. Egy lak坦telepen mindenkinek bedobnak egy sz坦r坦lapot, majd azt vizsg叩ljuk, hogyan hasznosul a sz坦r坦lapon l辿v inform叩ci坦. Popul叩ci坦=lak坦k, homogenit叩s=mindenkihez
- 23. b) R辿tegzett mintav辿tel: ha a popul叩ci坦 heterog辿n r辿tegk辿pz ism辿rvek kiv叩laszt叩sa Pl. A tanul坦 sz端leinek iskolai v辿gzetts辿ge 辿s a tanul坦 tov叩bbtanul叩sa k旦z旦tt kapcsolat van. A mint叩ban 炭gy kell szerepeltetni az egyes r辿tegek reprezent叩nsait, ahogy a popul叩ci坦 r辿tegzdik. R辿tegzett mint叩b坦l ar叩nyos kiv叩laszt叩s a reprezentat鱈v mint叩ba!
- 24. c) Csoportos mintav辿tel: ha nincs teljes nyilv叩ntart叩sunk, de vannak csoportos list叩ink. Pl. 6. oszt叩lyos tanul坦k, k旦nyvek, foly坦iratok list叩ja, f辿rfiak 辿s nk list叩ja stb. d) Nem v辿letlen mintav辿tel: ha a kiv叩laszt叩sn叩l tudatos elv domin叩l. Pl. Azon pedag坦gusok, akik k辿t idegen nyelven besz辿lnek.
- 25. Kutat叩si m坦dszerek 1. Kik辿rdez辿s K辿rd鱈v vagy interj炭v叩zlat Probl辿makezel辿s: a k辿rd鱈vek n辿vtelens辿ge, egym叩st ellenrz k辿rd辿sek, konzisztencia szint m辿r辿se, objekt鱈v 辿s szubjekt鱈v adatok ill. v辿lem辿nyek hat叩rozott sz辿tv叩laszt叩sa, a k辿rd鱈v adatainak m叩s forr叩sb坦l szerzett objekt鱈v adatokkal val坦 egyeztet辿se, sz炭r坦pr坦baszer撤 ellenrz辿s, a tudatos hamis鱈t叩s kisz撤r辿s辿re.
- 26. rt辿kel k辿rd辿sek. Seg鱈ts辿g端kkel a v叩laszalternat鱈v叩kat rangsorolni, 辿rt辿kelni tudja a megk辿rdezett. Egyik v叩ltozata, amikor a megadott v叩laszalternat鱈v叩k saj叩t 辿rt辿kpreferenci叩it kifejez sorba rendez辿s辿re k辿rj端k a megk辿rdezettet. A m叩sik lehets辿g a sk叩la t鱈pus炭 k辿rd辿s. Nyitott k辿rd辿sek. A k辿rd辿st nem k旦vetik elre megfogalmazott v叩laszalternat鱈v叩k. Akkor alkalmazzuk, ha a v叩lasz rutinszer撤. Z叩rt k辿rd辿sek. A k辿rd辿st elre megfogalmazott v叩laszalternat鱈v叩k k旦vetik. A megk辿rdezett v叩laszt az alternat鱈v叩k k旦z端l. A k辿rd辿sben t叩j辿koztatni kell a megk辿rdezettet, hogy egy vagy t旦bb alternat鱈v叩t v叩laszthat, st az esetlegesen egym叩st kiz叩r坦 alternat鱈v叩kra sem 叩rt felh鱈vni a figyelmet.
- 27. Nyitott k辿rd辿sek Pl. n szerint hogyan lehetne cs旦kkenteni a munkan辿lk端lis辿get? Sz旦veges, kifejts v叩lasz, neh辿z feldolgozni. (k坦dol叩s)
- 28. Z叩rt k辿rd辿sek Feleletv叩laszt坦s k辿rd辿sek: A v叩laszlehets辿gek mindegyike elre k坦doltan meg van adva Felt辿teles vagy 旦sszetett k辿rd辿sek: Egy vagy t旦bb v叩laszlehets辿g teljes端l辿se eset辿n 炭jabb k辿rd辿s felt辿tele Egy v叩laszlehets辿g: a v叩laszad坦 csak egyet jel旦lhet meg T旦bb v叩laszlehets辿g: a v叩laszad坦 vagy b叩rmennyi, vagy meghat叩rozott sz叩m炭 opci坦t v叩laszthat F辿lig nyitott k辿rd辿sek: csak az 叩ltalunk legfontosabbnak tartott n辿h叩ny opci坦 k坦dolt. (ut叩na: egy辿b) T旦bbelem撤 sk叩l叩k: t旦bb itemre k辿rdezhet端nk r叩 ugyanazzal a m坦dszerrel - attit撤dsk叩la (1-5) - szemantikus differenci叩l (kellemes kellemetlen) - sorbarendez辿s
- 29. Interj炭: sz坦beli kik辿rdez辿sen alapul坦 vizsg叩lati m坦dszer a) Kutat叩s elej辿n: hipot辿zis megfogalmaz叩s叩ra b) Kutat叩s k旦zben: az adatgy撤jt辿s eszk旦ze c) Kutat叩s v辿g辿n: eredm辿nyek 旦sszefoglal叩sa, 旦sszef端gg辿sek magyar叩zata
- 30. Z叩rt k辿rd辿sek szerkeszt辿se Az elk辿pzelhet 旦sszes v叩laszlehets辿get adjuk meg (ha nincs erre m坦d: egy辿b) Egym叩st kiz叩r坦 v叩laszokat adjunk! Ne legyen 叩tfed辿s a v叩laszok k旦z旦tt! A v叩lasz val坦ban a k辿rd辿sre adhat坦 v叩lasz legyen! (validit叩si probl辿ma)
- 31. 1. p辿lda Az Origo a m坦ri bankrabl叩ssal kapcsolatban szavaztatja meg az olvas坦kat: n szerint mikor fogj叩k el a val坦di tetteseket? Az eredm辿ny: F辿l 辿ven bel端l elkapj叩k ket 1140 17.5 % Egy 辿vn辿l hamarabb semmik辿pp 783 12.0 % Soha nem ker端lnek b旦rt旦nbe a rabl坦k 4581 70.4 % sszesen: 6504 Az Origo a m坦ri bankrabl叩ssal kapcsolatban szavaztatja meg az olvas坦kat: n szerint mikor fogj叩k el a val坦di tetteseket? Az eredm辿ny: F辿l 辿ven bel端l elkapj叩k ket 1140 17.5 % Egy 辿vn辿l hamarabb semmik辿pp 783 12.0 % Soha nem ker端lnek b旦rt旦nbe a rabl坦k 4581 70.4 % sszesen: 6504
- 32. 2. p辿lda
- 33. 3. p辿lda
- 34. 4. p辿lda
- 35. 5. p辿lda
- 36. Az adatok statisztikai feldolgoz叩sa Gyakoris叩g K旦z辿p辿rt辿kek, eloszl叩sok Kvantilisek Korrel叩ci坦sz叩m鱈t叩s t-pr坦ba
- 37. Abszol炭t 辿s relat鱈v gyakoris叩g Az abszol炭t gyakoris叩g A relat鱈v gyakoris叩g (megoszl叩si viszonysz叩m): az adott csoportba a sokas叩gnak h叩nyad r辿sze (h叩ny %-a) tartozik. (Pl. a 2 gyerekes csal叩dok ar叩nya 0,5, vagyis 50%.) azt mutatja, hogy egy-egy csoportba (oszt叩lyba oszt叩lyk旦zbe) a sokas叩gnak h叩ny egys辿ge tartozik. (Pl. 40 csal叩db坦l 20 a 2-gyerekes)
- 38. A biol坦gia 辿retts辿gi eredm辿nye szerinti abszol炭t gyakoris叩gi eloszl叩s
- 39. H炭sv辿tvas叩rnapok relat鱈v gyakoris叩gi eloszl叩sa d叩tum szerint
- 40. K旦z辿p辿rt辿kek: Sz叩mtani k旦z辿p nmag叩ban haszn叩lva jelents inform叩ci坦veszt辿s A kutat坦i gyakorlatban a sz坦r坦d叩ssal egy端tt (standard devi叩ci坦) haszn叩lj叩k Pl: egy orvostudom叩nyi kutat叩sb坦l: 316 beteget vizsg叩ltak, az 叩tlagos 辿letkor (SD) 57 (11) 辿v volt.
- 41. M坦dusz A leggyakrabban elfordul坦 elem Medi叩n: - a k旦z辿ps elem (az az elem, amely a sokas叩got k辿t egyenl elemsz叩m炭 r辿szre osztja)
- 42. A sz叩mtani k旦z辿p, a m坦dusz 辿s a medi叩n aszimmetrikus eloszl叩sn叩l.
- 43. A kvantilisek t鱈pusai: A medi叩n a sokas叩got 2 egyenl r辿szre osztja A 3 quartilis a sokas叩got 4 egyenl r辿szre osztja A 4 quintilis a sokas叩got 5 egyenl r辿szre osztja A 9 decilis a sokas叩got 10 egyenl r辿szre osztja A 99 percentilis a sokas叩got 100 egyenl r辿szre osztja A p-ed rend撤 kvantilis (0< p < 1) a sokas叩g elemeit p : (1-p) ar叩nyban osztja kett辿.
- 44. Korrel叩ci坦sz叩m鱈t叩s K辿t v叩ltoz坦 k旦z旦tti 旦sszef端gg辿st vizsg叩ljuk. r : korrel叩ci坦s egy端tthat坦 -1 r 1 Ki kell sz叩m鱈tani a szignifikanciaszintj辿t: p<0,05 eset辿n szignifik叩ns az 旦sszef端gg辿s k辿t v叩ltoz坦 k旦z旦tt.
- 45. t-pr坦ba (k辿tmint叩s) K辿t mint叩t hasonl鱈tunk 旦ssze. Felt辿telezz端k, hogy nem k端l旦nb旦znek egym叩st坦l. (nullhipot辿zis) Ha a k辿t eloszl叩si g旦rbe nem fedi 叩t egym叩st, akkor elvetj端k a nullhipot辿zist. Pl. egy iskola k辿t oszt叩ly叩ban k辿t k端l旦nb旦z m坦don tan鱈tj叩k az olvas叩st.
- 46. T叩rsadalmi szerkezet 辿s r辿tegzd辿s A t叩rsadalmi szerkezet problematik叩ja 旦sszekapcsol坦dik az egyenltlens辿g problematik叩j叩val. Ha nem alakultak volna ki a k旦z旦ss辿gek, akkor nem tudott volna az ember 炭rr叩 lenni a term辿szet erin. Nem egyszer撤en egy辿nek halmaza: viszony, t叩rsadalmi poz鱈ci坦k. = a t叩rsadalomnak szerkezete van Egyes poz鱈ci坦kkal nagy hatalom, privil辿giumok, p辿nz, m叩s poz鱈ci坦kkal semmilyen hatalom. T叩rs. szerkezet szociol坦gi叩ja: a t叩rsadalom legalapvetbb term辿szet辿t, az egyenltlens辿get vizsg叩lja.
- 47. T叩rsadalmi szerkezet: a t叩rsadalmon bel端li poz鱈ci坦k k旦zti viszonyok. St叩tuszok vannak a t叩rsadalmi szerkezeten bel端l, 辿s a st叩tuszokhoz szerepek tartoznak (a munk叩s engedelmeskedik). A t叩rsadalmiszerkezet-elm辿letek nagy kateg坦ri叩kba foglalja 旦ssze a poz鱈ci坦kat (vagyoni 叩llapot, unkamegoszt叩sban elfoglalt hely, a javakhoz val坦 hozz叩jut叩s m坦dja 辿s m辿rt辿ke). Hierarchia, a szintek k旦z旦tt 辿rdekellent辿tek. Elm辿leti megk旦zel鱈t辿s, mert a t叩rsadalom m撤k旦d辿s辿nek m辿lyebb t旦rv辿nyszer撤s辿geit illusztr叩lj叩k.
- 48. T叩rsadalmi r辿tegzd辿s: k端l旦nb旦z ism辿rvek alapj叩n (foglalkoz叩s, beoszt叩s, munkahely, iskolai v辿gzetts辿g, lak坦hely) meg叩llap鱈tott t叩rsadalmi kateg坦ri叩k helyzet辿nek elt辿r辿se, hierarchikus sorrendje, az 辿letk旦r端lm辿nyek, az 辿letm坦d k端l旦nb旦z dimenzi坦iban lek辿pezdve. Oszt叩lyok, r辿tegek, vagy kisebb csoportok. T旦bb csoport, mint a szerkezetvizsg叩latn叩l. Empirikus megk旦zel鱈t辿s.
- 49. T叩rsadalmi oszt叩ly: a termeleszk旦zh旦z val坦 viszony alapj叩n defini叩lt kateg坦ri叩k. Marx: termeleszk旦z旦ket nem birtokl坦 munk叩sok csak a saj叩t foglalkoztat叩shoz elegend eszk旦zzel rendelkez kispolg叩rok (旦n叩ll坦k) m叩sok foglalkoztat叩s叩hoz is elegend eszk旦zzel rendelkez tk辿sek ma: munkahelyi viszonyok alapj叩n (v叩llalati vezetk, felsszint撤 szakemberek, munk叩sok) nemcsak a termeleszk旦z tulajdonosait, hanem az af旦l旦tt rendelkezket is megk端l旦nb旦ztetend oszt叩lynak nevezi. T叩rsadalmi r辿teg: foglalkoz叩s, iskolai v辿gzetts辿g, lak坦hely, j旦vedelem nagys叩ga a magyar szociol坦gi叩ban elssorban: foglalkoz叩s (辿rtelmis辿gi, szakmunk叩s) Elit: A t叩rsadalmi hierarchia cs炭cs叩n elhelyezked kis l辿tsz叩m炭 az uralkod坦 oszt叩lyn叩l sz撤kebb csoport. Legt旦bbsz旦r: hatalmi elit, a pol. 辿s gazd. hatalmat mag叩n叩l tart坦. Nem a legkiv叩l坦bbak, mint a h辿tk. 辿rtelemben.
- 50. Elm辿letek Mi alapj叩n lehet defini叩lni a t叩rsadalmi szerkezet kateg坦ri叩it, az oszt叩lyokat 辿s a r辿tegeket? Marx 辿s Engels: a termeleszk旦z旦kh旦z val坦 viszony hat叩rozza meg a t叩rsadalmi szerkezetben elfoglalt helyet. k辿t alapvet oszt叩ly (termeleszk旦z旦k tulajdonosai + munk叩sok, rabszolg叩k) ezek mellett tov叩bbi kateg坦ri叩kat k端l旦nb旦ztettek meg, egy-egy konkr辿t t叩rsadalom vizsg叩lata sor叩n
- 51. Max Weber: differenci叩l坦 t辿nyez: a termeleszk旦zh旦z val坦 viszony mellett a munkaerpiaci helyzet, hatalom, a tketulajdon f端ggv辿nye rend, a megbecs端lts辿g alapj叩n, aminek az elkel 辿letm坦d az alapja 3 dimenzi坦s szerkezetmodell 3 t叩rsadalmi csoportot l叩tott a t叩rsadalmi hierarchia cs炭cs叩n: tk辿sek, vezet hivatalnokok, r辿gi arisztokr叩cia
- 52. Mai felfog叩sok. jmarxist叩k Wright (1979): a kap. t叩rsadalom h叩romf辿le dimenzi坦 ment辿n differenci叩l坦dik: term. eszk. tul., szervezeti tke (a szervezetben l辿v vezeti hat叩sk旦r), szakk辿pzetts辿gi tke. munk叩t坦l mentes端l tulajdonosok (burzso叩zia) kistulajdonosok, akik dolgoznak (kisv叩llalkoz坦k) maguk dolgoznak saj叩t tulajdonukon (kispolg叩rok) termeleszk旦z n辿lk端li b辿rmunk叩sok
- 53. Preszt鱈zsvizsg叩latok Az 辿letm坦dbeli elt辿r辿sek hogyan befoly叩solj叩k a t叩rsadalmi szerkezetben elfoglalt helyet. Beck: a modern t叩rsadalmakban nem alkalmazhat坦k a marxi ill. a weberi kateg坦ri叩k. Hradil: kik nem jelennek meg a munkaerpiacon (nyugd鱈jasok, egyetemist叩k), szeg辿nyeket, marginaliz叩ltakat, tart坦san munkan辿lk端lieket elk端l旦n鱈tette t旦bb elitcsoportot megk端l旦nb旦ztetett.
- 54. hatalmi elit gazdagok m撤velts辿gi elit gazdas叩gi vezetk felsszint撤 szakemberek egyetemi hallgat坦k norm叩lkeresk, akiket nem fenyeget a munkan辿lk端lis辿g 辿s az elszeg辿nyed辿s norm叩lkeresk, akiket ez k旦zepesen fenyeget norm叩lkeresk, akiket ersen fenyeget nyugd鱈jasok tart坦san munkan辿lk端liek szeg辿nyek peremhelyzetben l辿vk, diszkrimin叩ci坦t szenvedk
- 55. Ma leggyakrabban az Erikson-Goldthrope-f辿le (1992) modellt alkalmazz叩k. tk辿sek, felsvezetk, 辿rtelmis辿giek k旦z辿pvezetk, k旦z辿pszint撤 szellemi szakemberek rutin szellemi foglalkoz叩s炭ak alkalmazottakat tart坦 kisiparosok, kiskereskedk alkalmazottakat nem tart坦k kisiparosok, kiskereskedk 旦n叩ll坦 parasztok m撤vezetk 辿s 端zemtechnikusok szakmunk叩sok szakk辿pzetlen munk叩sok mezgazdas叩gi munk叩sok Ebben a modellben figyelembe veszik a termeleszk旦z-tulajdont, a v辿gzett munka jelleg辿t, az iskolai v辿gzetts辿g szintj辿t, a vezeti beoszt叩st, 叩gazatot (ipar-mg.)
- 56. Magyarorsz叩gi helyzet 1945 ut叩n: k辿t oszt叩ly, egy r辿teg Szt叩lin megfogalmaz叩s叩ban munk叩soszt叩ly: 叩llami tulajdonon kereszt端l r辿szes端l a termeleszk旦z旦kben termelsz旦vetkezeti paraszts叩g: a sz旦vetkezeti tulajdonon kereszt端l r辿szes端l benne halad坦 辿rtelmis辿g, mint r辿teg + marad辿k: kul叩kok, kisiparosok, egy辿ni gazd叩lkod坦 parasztok leegyszer撤s鱈tette a val坦s helyzetet, a munk叩ss叩g nem volt ennyire homog辿n
- 57. Ezt a helyzetet sz端ntette meg Ferge Zsuzsa (1968): munkajellegcsoportok vezet 辿s 辿rtelmis辿gi k旦z辿pszint撤 szellemi irodai szakmunk叩s betan鱈tott munk叩s seg辿dmunk叩s mezgazdas叩gi fizikai nyugd鱈jas
- 58. Thank You !!!