�ݺ�ߣ

21. századi újságírás tréning A tréning ötlete 200 5 -ben merült fel, amikor a Ringier kelet-európai vállalatainál SMS és mobil tartalomszolgáltatásokat indítottunk. A piac nyitott volt ezekre a szolgáltatásokra, a szűk keresztmetszet házon belül volt: kiderült, hogy a kollégáink nem mozognak akkora biztonsággal az interneten, mint a nyomtatott sajtó világában. Ezért tanfolyamokat szerveztünk, hogy demisztifikáljuk az internetet. Példákat kerestünk és követni kezdtük a szakmai trendeket, hogy meggyőzhessük a kollégáinkat arról, hogy az internetes és a mobilos tartalomszolgáltatás komoly bevételeket hoz. Végül összeált egy könyv, és elindítottuk a 21stCenturyJournalism.com oldalt. Azóta több tréninget szerveztünk Magyarországon, Romániában és Svájcban. A magyar anyagot a hazai médiavilághoz igazítottuk. Az tréning nyelve magyar, és itthoni példákkal dolgozunk a képzésben. A könyv hamarosan megjelenik magyarul is, és már készül a német fordítás. A tréning célja, hogy az újságíróknak fogódzókat adjunk az új média világában. A meglévő tudásra és tapasztalatra építünk. Az újságírás aranyszabályai változatlanok az új médiában is, a tréning abban segít, hogy az újságírók megértsék és használják az e-média sajátosságaiban rejlő lehetőségeket.

A fizetős napilapok válsága érezteti hatását a terjesztésen is: Fraciaországban 1995-ben 34ezer újságos stand volt, mára 28ezer maradt. Madridban 2005-ben 978 stand volt, mára 800 maradt. Barcelonában 2000-ben egy újságos standon átlag 600 kiadványt árultak, mára csak 300-at. Ma ugyanitt az ingyenes újságok virágzanak.

USA hirdetési trendek: online és napilap Dollár milliárd Forrás: The State of the News Media 2007, http://stateofthemedia.org/2007/ Innovation in Newspapers, http://www.innovationsinnewspapers.com/index.php/2007/03/28/uk-online-advertising-share-overtakes-newspapers/ Az Internet Advertising Bureau felmérése szerint Nagy Brittanniában az online reklámköltés immár átvette a vezetést a sajtó előtt, és jelenleg a tévés reklámköltésnek mintegy a felét adja ki, összességében meghaladva a 2 milliárd fontot. Az USA-ban ez 2-3 éven belül várható.

Miközben a nyomtatott sajtó piaca folyamatosan csökken, az internetes penetráció soha nem látott mértékben nő. A hirdetési bevételek látványosan nőnek, jelenleg a teljes hirdetési torta 3,5%-a online. „ Az online hirdetés más médiumoktól von el hirdetési pénzeket, nem új forrás.” (Rupert Murdoch) Német piac: csökkenő nyomtatott és növekvő online piac + 20% + 16% + 4% + 35% + 42% Online hirdetési bevétel Napilap eladás Eladott példány (millió) Millió EUR, 2006 jan-nov. Forrás : www.ivw.de , http://www.studie-deutschland-online.de/index.html

Internet: aki nem figyel, azt könnyen lekörözik A német piac példája Nyomtatásban: két vesztes A Stern és a Der Spiegel több, mint 50 éve küzdenek a német hírmagazin-piacon az elsőségért . A Der Spiegel kis előnyt szerzett az elmúlt 5 évben, az eredménnyel ők sem büszkélkedhetnek, mindkét lap példányszáma megállíthatatlannak látszó csökkenésben van. Forrás: German Audit Institute http://www.ivw.de Az Interneten a megfelelő stratégia nyert A kezdeti szárnypróbálgatások után a Spiegel Online elhúzott, egyértelműen az internetes piac győztese lett. Az Internet ugyanakkor gyorsan változó, fiatal, dinamikusan növekvő piac, a Sternnek minden esélye megvan, hogy fordítson az eredményen, és lenyomja a Spiegelt. Eladott példányszám Havi látogatottság

A fiatalabb célcsoport számára is vonzó médiamix lehetősége Japán: az Asahi Shimbun csatornái Forrás: Asahi Shimbun médiaajánlat http://asahi.com/english Rádió, TV és Internet felhasználók, Cseh Köztársaság Forrás: World Association of Newspapers http://www.wan-press.org/article568.html Média „fogyasztás” (perc/nap) Korcsoportok Nem igaz, hogy a fiatalokat nem érdeklik a hírek: éppenhogy az online olvasók révén fiatalíthatjuk a célközönséget. A washingtonpost.com olvasóinak 37%-a esik a 18-34 éves korcsoportba. Ezzel szemben a nyomtatott újság olvasóinak mindössze 26%-a sorolható ide. Forrás: Scarborough Research, http://www.scarborough.com/press_releases/INA%20FINAL%204.7.06%20CORRECTIONS.pdf 142 40 35 30 Internet 193 194 208 205 203 Televízió 174 178 200 210 202 Rádió 2001 2000 1999 1998 1997 ��

Internet stratégiák A stratégiák általában keverednek, a tiszta esetek ritkák. Metro Márkaerősítés és hirdetési bvevétel – az ingyenes újságoknál az olvasószám növelése Le Monde B2C bevétel E-papír – A nyomtatott lap facsimile kiadása Guardian, LA Times hirdetési bevétel Előbb a web – Nem várják meg a lapzártát, a hírek, anyagok azonnal felkerülnek az internetre. New York Times (Times Select) B2C bevétel Fizetős tartalom – Hitelkártyával, sms-sel, PayPal-lal, az előfizetés részeként. Bild, Sun promóció és hirdetési bevétel Karácsonyfadísz – nincs átfogó internetes és print stratégia. Az interneten olyan anyagok jelennek meg, amik a nyomtatott lapba már nem fértek bele, helyenként érdekes interaktív szárnypróbálgatások Elterjedt gyakorlat volt a 90-es években, ma pl: Magyar Narancs, Képes Sport a nyomtatott lap promóciója Korlátozott online kiadás – A kevésbé fontos cikkeket teszik ki az internetre Példák Üzleti modell Tartalom

A siker mérőszámai Teljes elérés Elküldött MT SMS, WAP használat Oldal látogatottsága Nyomtatott példányszám További módszerek Hirdetési bevétel Bevétel-megosztás más szolgáltatókkal Hirdetési bevételek Hirdetési bevételek Bevételek Nézettség Olvasottsági felmérések felmérés szerint Regisztrációk, WAP-ot használó egyedi telefonszámok Egyedi látogatók Eladott példányszám + előfizetés tényleges Olvasók száma TV Mobil Internet Nyomtatott Eladott példány- szám x olvasó /példány Előfizetések Egyedi látogatók Egyedi telefonszámok

Nézettségi adatok auditálása a weben A felmérés kérdései : A magyar Internet piacon milyen helyet foglal el az Ön honlapja? Milyen összefüggés van a napi Internet csúcshasználat és az Ön honlapjának a látogatottsága között? Átlagosan hány cikket olvasott tegnap egyetlen látogató? Látogatás: egy felhasználó többször visszatérhet Egyedi látogató: a PC-k száma, ahonnan az adott lapot/oldalt látogatják. A nyomtatott sajtóban ez az „olvasottság”. PI, oldalletöltés: letöltött oldalak száma. Ez a hirdetők számára fontos. További webpiaci auditadatok: Ausztria: http://www.oewa.at/ Franciaország: http:/ www.ojd.com/engine / Németország: http://ww.pz-online.de/ Egyesült Királyság: http://www.abce.org.uk USA, nemzetközi: http://www.nielsen-netratings.com Online statisztikák a „Ringier-országokban”: Csehország: http://online.netmonitor.cz/ola2.php Magyarország: http://webaudit.hu/index.php?content=12 Románia: http://www.traffic.ro/login/ Szlovákia: http://www.iaudit.info/sk/?country=SK Szerbia: nincs audit Svájc: netreport.wemf.ch/suche_alpha.html !

Harc az olvasók idejéért ne legyenek illúzióink, az olvasók többsége 2 percnél kevesebbet szán az oldalunkra. „ A YouTube-on … megtekintett videók átlagban 2,5 perc hosszúságúak.” ( Chad Hurley, YouTube alapító - Market Watch Jul 27, 2006) (server statistics of nemzetisport.hu) Napi 1-2 órát internetezünk, ezen belül a hírolvasás a 3. a motivációs rangsorban A videók maximum 2-3 percig érdekesek Forrás: www.wemf.ch/pdf/f/report/Report_plus_0602.pdf

A hírfrissítés mérése Az RSS hírcsatornák nem csak források, hanem versenytársak is, kövesse tehát a saját hírcsatornáit is. Minden fontos hírforrásnak van saját hírcsatornája. Általában az RSS név, vagy logó alatt találjuk meg. A Feedreader egyike a számos ingyenesen letölthető szoftvernek. Ezeket különböző forrásokból származó hírek összegyűjtésére használjuk. 2. Négy órával később az első magyar forrás, az Index.hu feltette a sztorit. 3 . Ebben az esetben a Nemzeti Sport egy sztorit több mint 6 órás késéssel adott közre. Ez adódhat figyelmetlenségből vagy abból, hogy a szerkesztőség más prioritásokat határozott meg. 1. Az eredeti hír megjelenik az autosport.com-on A Feedreader innen tölthető le: http://www.feedreader.com/download

Kultúránk és gazdaságunk lassan kezd eltávolodni attól a koncepciótól, hogy legyen csak néhány nagy sztár oldal (mainstream termékek és piacok) a keresleti görbe tetején, ehelyett a sokkal nagyobb számban jelen lévő piaci rések kezdenek fontossá válni a görbe másik oldalán. Mivel az online világban az előállítási és a terjesztési költségek csökkennek, egyre kevésbé kell a termékeket és a fogyasztókat egyveretűnek tekinteni. Forrás: Chris Anderson http://www.thelongtail.com Long Tail Az interneten az olvasott oldalak száma a fő mérőszám. A hagyományos médiában úgy érnek el nagy nézettséget, ha egy műsort sokan látnak. Az interneten ennek a fordítottja is működik, amikor sok kis látogatottságú oldalt tart fent egy szolgáltató, és ezek nézettsége összeadódik. A blogok jellegzetesen ebbe a kategóriába tartoznak. A felhasználók generálta tartalom, a civil újságírás, a blogolás mind „long tail” részét képezik. Egyik szolgáltatás sem fog sok találatot eredményezni, de az olvasókat a márkához köti. Az újságírók cikkeit a diagram tetején kell látnunk. A „Long Tail” elmélet

Ideje észrevenni: az olvasó diktál

A légierő és a Playboy nyuszi Az információ világát a bulvár témák dominálják. Még a hagyományosan komoly BBC-nél is a legnépszerűbb oldalak emócionálisak és népszerű sztorikról szólnak, nem pedig komoly ügyekről, politikáról. BBC: a szerkesztői verzió A színész tagadja a szexuális vádakat Gond van az angol humorral BBC: olvasói verzió 1 2 3 A legnépszerűbb cikkek febr. 15-én Az internetes olvasó maximálisan maga dönti el, hogy milyen tartalmat fogyaszt. Elég csak kitenni a legnépszerűbb cikkek listáját a címlapra. Vállald föl olvasóid preferenciáit!

Már nem a szerkesztő diktál Aggregációs és perszonalizációs technikák A webes kiadást a közvélemény barométereként használják pl Las Ultimas Noticias (lun.com, Chile) Az olvasói érdeklődést bemutató szolgáltatások: top listák: a legnépszerűbb, legtöbbször hivatkozott, legtöbb szavazatot kapott cikkek gyűjteménye Számítógéppel szerkesztett tartalmak: Google News, zenei rádió és tv-csatornák – többé-kevésbé egyszerű szabályok szerint jelenítik meg a tartalmat, vagy műfajt. Perszonalizáció: RSS, desktop alert, személyes beállítások – a részletekről szó lesz a tanfolyamon. Automatikus perszonalizáció: az Amazon ajánlatai, intelligens wap portálok (O2, Vodafone), az olvasó kattintásai alapján. Az információk birodalmában a szerkesztő a 90-es évek végéig élet és halál ura volt. Ha a szerekesztő úgy gondolta, hogy egy hír nem hír, akkor az nem jelent meg, és ha átengedett egy hírt a szűrőn, akkor is eldönthette, hogy az milyen tartalommal, formában, milyen jelentőséggel jelenjen meg. A blogok világában a hírek önálló életet élnek, egyre kevésbé tehetjük meg, hogy várunk egy hír kiadásával. Másrészt az aggregátorok megjel e nésével már egyáltalán nem tudjuk ellenőrizni, hogy milyen szövegkörnyezetben jelennek meg az anyagaink. A cikkünk megjelenhet a konkurencia írása mellett (Google News, 21stCenturyJournalism.com) vagy meglepő környezetben: desktop alertként, vagy link formájában egy honlapon. A másnapi újságról az internet olvasók döntenek (http://lun.com) Do not be aftraid to show your readers’ choice. (http://www.msnbc.com/) Ne félj megmutatni olvasóid preferenciáit. (http://www.msnbc.com/)

Hírérték az interneten: a megbízhatóság A Pew Research Center egy 2005-ös felmérése szerint az 1985-ös 84 százalékról 2004-re 54 százalékra csökkent azon amerikaiak aránya, akik szerint többnyire hitelt érdemelnek a napi sajtóban olvasott információk. A televíziós hírközlés (kábel és műsorszórás) értékei sajnos hasonlóak. Mi az oka ennek a nyilvánvaló gyanakvásnak? Miért csökken a bizalmunk és nő a cinizmusunk a hírekkel szemben? Véleményem szerint az egyik lehetséges magyarázat az, hogy robbanásszerűen megnőtt a ránk zúduló információmennyiség . […] …döbbenetesen sok forrásból kapunk híreket és információkat . Manapság az USA-ban körülbelül 1700 napilap, 6800 hetilap, több, mint 1600 földi sugárzású tévéállomás és közel 8500 kábeladó üzemel. Hozzávetőleg 13000 rádióállomás működik, nem beszélve a rádiós technológia legújabb fejlesztéséről, a műholdas rádióadásról. Ezen adók többsége így vagy úgy híreket is közöl napi szinten; van, amelyik 24 órás hírközlési modellt követ, gyakran másféle (többnyire szórakoztató jellegű) programokkal szakítva meg a hírműsort. És akkor még számba sem vettük mindezen médiumok weben működő verzióit, magáról a független Internetről nem is beszélve… Forrás: Journalism’s crisis of confidence, A Report of Carnegie Corporation of New York, http://www.carnegie.org/pdf/journalism_crisis/journ_crisis_full.pdf http://directory.google.com/Top/Regional/Europe/United_Kingdom/News_and_Media/Newspapers /

Blog: weboldal 5 perc alatt Mi a blog? A blog ingyenes, könnyen szerkeszt-hető honlap, ahol mindenki hozzászólhat, kommentálhat és kapcsolatba léphet másokkal. A blog olyan, mintha bárki kaphatna egy mikrofont, és azt mondhatna a rádió hullámhosszain, amit akar. Az olvasók vagy az újságírók szaba-don létrehozhatják, fejleszthetik, bővíthetik saját blogjukat. A „blogolás” új kommunikációs eszközzé vált. A blog személyes napló, prédikálószék, együttműködési felület, politikai vélemények kifejtésére alkalmas hely, a legfrissebb híreket közlő csatorna, linkgyűjtemény, saját, személyes gondolatok, feljegyzések helye a világról, a világnak. http://www.bloger.com

Blog és online újság Online újság Blog „ A blog írók 66%-as nem tekinti tevékenységét újságírásnak. A maradék 34% azonban igen, mivel az újságíró munkájához hasonlóan, ők is ellenőrizik a leírt tényeket és hivatkoznak más forrásokra is.” Forrás: Pew Internet Project http://www.pewinternet.org/PPF/r/186/report_display.asp Hírek, tényszerű tudósítások Vélemények, naplószerű tudósítások Az újságok honlapjait hírek és tényszerű tudó-sítások uralják, persze vélemény is megfogalmazódik ezeken az oldalakon. A blogokokat ellenben többnyire személyes önkifejezésre használják, ha nem is kizárólagosan.

Átértelmezzük médiumainkat

Sajtóműfajok és csatornák „ Egy harmincperces híradó nem tartalmaz több szöveget, mint egy közepes újságoldal. Egy átlagos híradós hír hossza nem több, mint 30-40 másodperc, vagyis 4-6 írott sor.” (Horvát h János: A televíziós újságírás alapjai, 2002) Vélemény SMS-ben Kérdések SMS-ben Olvasói tartalom MMS-ben beküldve Tények, 160 karakterben Esemény-vezérelt Mobil Beszélgetős műsorok Mélyinterjú Képi narratíva Rövid jelenetek Nincs lapzárta Egyszerű, rövid szöveg TV Internet Napilap Újságírói blog Eredeti, sajátos megközelítés Egyéni stílus Glossza, jegyzet Élőben Újságíró moderál Érdekes alany vagy fontos megszólalás Interjú Multimédia elemek „ Gonzó” Személyes élmény Tárgyilagos vagy szubjektív Riport, tudósítás Tények, folyamatos frissítéssel Rendkívüli hír Tényeket tartalmazó rövidhírek , hírösszeállítás (4 kérdés) Hír

Examples in Europe Guardian, The Times Guardian: "web-first" principle for foreign and business news only currently. Times: "web-first" principle for foreign news only and plans to extend this to all articles in a few years. Widespread integration Convergence nirvana Financial Times Total consolidation of print and online news desks, all journalists are required to work 3 early morning shifts per month. Telegraph Fully integrated newsroom, with print and online journalists working together, and seven-day production. Editorial heads are to take responsibility for all output. Delays the publication of print articles on its website until later in the day in a bid to encourage more internet users to buy the newspaper. Edipresse In all of the publications the newsroom was transformed into a multimedia platform, where all journalists write for several media: print, web, television, radio, and mobile. Newsrooms are reorganized according to covered subjects - in contrast to services - with a central desk. Low level integration Half way integration

Nemzeti Sport – többcsatornás munkafolyamat Napilap Döntés Internet Mobil Kontroll Hírek Pub. Napilap Kontroll Internet Hírek Hírek Pub. Hagyományos napilap, a nyomtatott kiadványra kihegyezett munkafolyamattal Integrált új média munkafolyamat

Az svájci Edipress e hírszerkesztősége A svájci Edipress e- nél az volt az eredeti elképzelés, hogy valamennyi kiadványhoz egyetlen szerkesztőségi rendszert, és egyetlen archív adatbázist alkalmazzanak, amely bárhonnan hozzáférhető. A hírrovatot valamennyi kiadványnál multimédiás platformmá alakították, az újságírók különböző média-megjelenésekbe írnak: print, web, televízió, rádió és mobil. Így a szerkesztő ugyanazzal a hírrel több szinten is foglalkozik, napszaktól és médiától függően. … Az új rendszer a hírrovatok szerkezetét is átalakította; azokat többé már nem a szolgáltatás határozza meg, hanem a publikált témák… … a hírrovatok immár nyitott multimédiás terek, ahol egy központ irányítja az információ-áramlást és a központból „ágak” indulnak ki az érintett témák szerint. A központban a főszerkesztő, a képszerkesztő és az Internetért felelős személy dolgozik. Forrás: Editor's Weblog http://www.editorsweblog.org/print_newspapers/2006/10/switzeland_the_shape_of_the_multimedia_n.php Hírszerkesztőség panorámaképe videón http://youtube.com/watch?v=OPgEBb6MUYA

21. századi újságírás - célok Az új médiának nincsenek kiforrott szabályai, itt minden, és annak az ellenkezője is lehetséges. Az internetet világszerte 1 milliárd ember használja, és csak becslések vannak arra, hogy hány honlap és tartalomszolgáltatás működik. Lehet, hogy van, aki átlátja ezt a hatalmas, burjánzó dzsungelt, de mi, ennek a tanfolyamnak az összeállítói biztosan nem. Lesznek olyan részek, amiket a tanfolyam résztvevői jobban ismernek, ezért a tanfolyamot nem klasszikus katedra-előadásként terveztük meg, hanem inkább szemináriumi munkára hasonlít, ahol mindannyian tanulunk egymástól. A visszajelzések nagyon fontosak, az anyagot folyamatosan alakítjuk, készül az angol könyv második kiadása. A tréning áprilisban kezdődik, 5x2 óra alatt végignézzük a könyv fejezeteit. A könyvhöz kapcsolódó legfrissebb hírek, információk megtalálhatóak a weboldalunkon: 21stCenturyJournalism.com, innen letölthető a könyv angol verziója, és itt fel lehet iratkozni heti hírlevelünkre is..

�ݺ�ߣ

21. századi újságírás tréning (nyers)

Recommended

More Related Content

Viewers also liked (20)

Similar to 21. századi újságírás tréning (nyers) (20)

21. századi újságírás tréning (nyers)