More Related Content
What's hot (20)
Similar to F¨¹lesbagoly, v?r?s r¨®ka (20)
More from ehevesy2011 (20)
F¨¹lesbagoly, v?r?s r¨®ka
- 1. ? K?zepes nagys¨¢g¨² F¨¹lesbagoly bagoly, testhossza 25-37 centim¨¦ter, sz¨¢rnyfe szt¨¢vols¨¢ga 90-100 centim¨¦ter, testt?mege 220-370 gramm k?z?tti. J¨®l l¨¢that¨® tollf¨¹lekkel ¨¦s nagy , narancsv?r?s szemekkel rendelkezik.
- 2. Toj¨¢sai ?ltal¨¢ban 4-6 toj¨¢st szokott lerakni
- 3. Teste ? Rozsdabarna tollai hosszanti fekete foltokkal tark¨ªtott. El?retekint? szem¨¦t tollkoszor¨² veszi k?r¨¹l, ¨¢ramvonalas teste van, de nem testhez simul¨® mert sokszor felborzolja.
- 4. ? A k?lt¨¦si id?szak ¨¢prilisban kezd?dik, de m¨¦g m¨¢jusban is tart, de enyhe teleken a p¨¢rok m¨¢r kor¨¢ban kialakulnak. F¨¦szket nem ¨¦p¨ªtenek, el?szeretettel haszn¨¢lj¨¢k az A tal¨¢lt f¨¦szk¨¹k elhagyatott varj¨²f¨¦szkeket. A h¨ªm jel?li ki a ter¨¹letet, de a toj¨® v¨¢lasztja ki az alkalmas f¨¦szket. A f¨¦szekb?l ak¨¢r el is zavarja a tulajdonost. A f¨¦szek helye v¨¢ltoz¨®, lehet magasan l¨¦v? ¨¢gakon, vagy alacsony bokrokon is. A f¨¦szekbe a toj¨¢st m¨¢rcius m¨¢sodik fel¨¦ben vagy ¨¢prilis elej¨¦n rak le. Ezeken 27-28 napig kotlik a toj¨®, az eles¨¦get a h¨ªm hordja. A kikelt feh¨¦r pih¨¦s apr¨®s¨¢gokat a toj¨® meleg¨ªti. Az elej¨¦n csak a h¨ªm l¨¢tja el ¨¦lelemmel a csal¨¢dot. A fi¨®k¨¢k 2 hetes kora ut¨¢n a toj¨® is vad¨¢szik. A fi¨®k¨¢k szeme 5¨C7 nap ut¨¢n ny¨ªlik ki. H¨¢romhetesen hagyj¨¢k el a f¨¦szket. B¨¢r m¨¦g nem tudnak rep¨¹lni, ugr¨¢ndoznak, majd este h¨ªv¨® hangjukkal jelzik holl¨¦t¨¹ket. Egy h¨®napos koruk ut¨¢n tudnak rep¨¹lni ¨¦s sz¨¹leik eg¨¦sz ?n¨¢ll¨®sod¨¢sukig etetik ?ket. Fi¨®k¨¢i f¨¦szeklak¨®k. Szigor¨²an v¨¦dett mad¨¢r!!!!
- 6. Ragadoz¨® mad¨¢r. R¨¢gcs¨¢l¨®kkal t¨¢ pl¨¢lkozik, Ezekre ny¨ªlt ter¨¹leteken vad¨¢szik. Sz¨¦tbontott k?petei ezek kopony¨¢ival van tele. Havas Testfel¨¦p¨ªt¨¦se, ¨¦s teleken mindig t?bb madarat, f?leg verebeket fog. Les?hely¨¦r?lcsap le az ¨¦szrevett ¨¦letm¨®dja zs¨¢km¨¢nyra, de ¨¦jszaka, hall¨¢s ut¨¢n is vad¨¢szik. Okt¨®ber v¨¦g¨¦n, novemberben kisebb-nagyobb csoportokba ver?dve, 8¨C10, de n¨¦ha ak¨¢r 80¨C100 p¨¦ld¨¢ny is egy¨¹tt t?lti a napot. Nyugodtan pihennek t?level?eken, gyakran v¨¢rosok, falvak belter¨¹let¨¦n ¨¢ll¨® lucfeny?k?n. Ha nem zavarj¨¢k ?ket, ¨¦vr?l ¨¦vre felkeresik a helyeket. A h¨ªmek p¨¢rz¨¢si id?ben a nappalt a f¨¦szek k?zel¨¦ben t?ltik f¨¢kon vagy bokrokon, ahonnan szemmel tudj¨¢k tartani a f¨¦szket is. N¨¦ha csup¨¢n embermagass¨¢gban ¨¹l, ¨¦s ha ¨²gy haladunk el mellette, hogy azt hiszi, nem vett¨¹k ¨¦szre nem rep¨¹l el, csak nagy szemeivel k¨ªs¨¦ri minden mozdulatunkat. A telel? csoport a t¨¦l v¨¦g¨¦ig, m¨¢rcius elej¨¦ig marad egy¨¹tt, majd p¨¢rokra bomlik. Horgas, ¨¦les ¨¦s hegyes cs?re kiv¨¢l¨® fegyver. A l¨¢b¨¢val fogva tartott ¨¢ldozat¨¢t ezzel veri agyon. A t¨¢pl¨¢l¨¦k megkeres¨¦s¨¦ben hall¨¢sa ¨¦s l¨¢t¨¢sa seg¨ªti.
- 7. El?fordul¨¢suk ? Eur¨®p¨¢ban, ?zsi ¨¢ban ¨¦s ?szak- Amerik¨¢ban k?lt. Neve ellen¨¦re ker¨¹li a nagy, z¨¢rt erd?ket, kis erd?foltokban, foly¨®¨¢rterekben, parkokban, ?reg temet?kben telepszik meg.
- 8. ? Egy feln?tt, kifejlett eur¨®pai v?r?s r¨®ka testhossza ¨¢ltal¨¢ban 100 ¨¦s 130 A V?r?s r¨®ka centim¨¦ter k?zt v¨¢ltozik, ebb?l a farok 35-40 centim¨¦ter, magass¨¢ga 35-38 centim¨¦ter. Testt?mege ¨¢ltal¨¢ban 6 ¨¦s 10 kg k?z?tt van. B¨¢r testfel¨¦p¨ªt¨¦se rendk¨ªv¨¹l v¨¦kony ¨¦s karcs¨², s?r? ¨¦s t?m?tt bund¨¢ja miatt j¨®val testesebbnek l¨¢tszik. Alakja k?zismert ¨¦s jellegzetes, k?zepes termet? kuty¨¢ra hasonl¨ªt, l¨¢bai r?videk. Bund¨¢ja alapsz¨ªne v?r?ses- rozsdabarna; az ¨¢llat als¨® r¨¦sze, farka v¨¦ge, torokt¨¢j¨¦ka, ajka ¨¦s pof¨¢ja als¨® r¨¦sze sz¨¹rk¨¦sfeh¨¦r, mancsa, f¨¹le ¨¦s orra fekete sz¨ªn?. Szeme narancss¨¢rga (a k?lyk?k¨¦ k¨¦k), a macsk¨¢¨¦hoz hasonlatos ov¨¢lis pupill¨¢val. A h¨ªmek ¨¢ltal¨¢ban v¨¦ve nagyobbak, er?sebb fel¨¦p¨ªt¨¦s?ek, mint a n?st¨¦nyek. ? A v?r?s r¨®ka a r¨®k¨¢k legismertebb ¨¦s egy¨²ttal a nem legnagyobb termet? faja. Ar¨¢nylag kicsiny fels? t¨¦p?fogai k¨¹l?nb?ztetik meg; ¨¦letm¨®dja t?bbnyire mag¨¢nyos.
- 9. ? P¨¢rz¨¢s idej¨¦n a n?st¨¦ny¨¦rt k¨¹zdenek. K¨¹zdelm¨¹k A r¨®k¨¢k egy ¨¦vben csak egyszer szaporodnak, ez az id?szak az ¨²n. Koslat¨¢s, n¨¢lunk t¨¦l k?zep¨¦re (janu¨¢r, febru¨¢r) tehet?. A kan r¨®k¨¢k ilyenkor hatalmas ter¨¹leteket j¨¢rnak be szuk¨¢k ut¨¢n kutatva, ¨¦s hangok (von¨ªt¨¢s), illetve szagok (melyet a farkuk alatt tal¨¢lhat¨® ¨²n. "ibolyamirigy" ¨¢raszt) seg¨ªts¨¦g¨¦vel tal¨¢lj¨¢k meg egym¨¢st. A p¨¢rz¨¢s t?bbnyire febru¨¢r k?zep¨¦n t?rt¨¦nik, majd a szuka 50- 52 nap vemhess¨¦g ut¨¢n ¨¢ltal¨¢ban 4-7 k?lyk?t hoz vil¨¢gra (ez a sz¨¢m ett?l kevesebb, de ak¨¢r 12 is lehet).
- 10. °´Ç³Ù´Ç°ù¨¦°ì³Ü°ì ? A n?st¨¦nyek a kotor¨¦kban elevenen sz¨¹lnek, teh¨¢t k?lykei elevenen j?nnek a vil¨¢gra.
- 11. ? T¨¢pl¨¢lkoz¨¢s¨¢t tekintve, ahogyan a r¨®k¨¢k ¨¢ltal¨¢ban, a v?r?s r¨®ka sem v¨¢logat¨®s. T¨¢pl¨¢lkoz¨¢suk Mindenre vad¨¢szik, amit el tud kapni: a fiatal ?zgid¨¢kt¨®l kezdve az apr¨® bogarakig. Legsz¨ªvesebben m¨¦gis az apr¨® r¨¢gcs¨¢l¨®kat, egereket, pockokat kedveli, amelyek v¨¢ltozatos ¨¦trendj¨¦nek k?zel fel¨¦t teszik ki. Emellett d?gev? is, ¨¦s sz¨ªvesen megeszi a madarak f¨¦szkeib?l kifosztott toj¨¢sokat, de a k¨¹l?nb?z? gy¨¹m?lcs?ket, bogy¨®kat, egy¨¦b n?v¨¦nyi t¨¢pl¨¢l¨¦kokat sem veti meg. A v¨¢rosok, falvak k?zel¨¦ben ¨¦l? r¨®k¨¢k sokszor "kuk¨¢znak", fogyasztj¨¢k az ember ¨¢ltal kidobott ¨¦telmarad¨¦kokat. ? T?bbek k?zt ennek a v¨¢ltozatos ¨¦trendnek k?sz?nhet?en k¨¦pesek nagyon sok helyen meg¨¦lni, az adott k?rnyezet ¨¦l?vil¨¢g¨¢hoz alkalmazkodni.
- 12. ? Csaknem teljes Eur¨®p¨¢ban ¨¦s ?zsi¨¢ban, ?szak-Amerik¨¢ban, Afrika ¨¦szaki partvid¨¦k¨¦n, ¨¦s Ausztr¨¢li¨¢ban is megtal¨¢lhat¨®. A sz¨¦ls?s¨¦ges ¨¦ghajlati ?vezeteket, ¨¦s a tengerszint Elterjeszked¨¦s¨¹k felett 3000 m¨¦tern¨¦l magasabban fekv? ter¨¹leteket lesz¨¢m¨ªtva gyakorlatilag b¨¢rhol k¨¦pes meg¨¦lni. ?l?helye v¨¢ltozatos, mely lehet ak¨¢r f¨¢s-erd?s, ak¨¢r dombos vagy s¨ªk ter¨¹let. M¨¦g az ember k?zvetlen k?zel¨¦ben, falvakban, v¨¢rosokban is megtelepedett. ? A v?r?s r¨®ka a legelterjedtebb sz¨¢razf?ldi ragadoz¨®.. ? ?ri¨¢si elterjed¨¦si ter¨¹let¨¦n k¨ªv¨¹l betelep¨ªtett¨¦k Ausztr¨¢li¨¢ba is, ahol kiv¨¢l¨®an meghonosodott. A t¨¢jidegen v?r?s r¨®ka sz¨¢mtalan ?shonos ersz¨¦nyes faj drasztikus megritkul¨¢s¨¢ban illetve n¨¦h¨¢ny faj kihal¨¢s¨¢ban is nagy szerepet j¨¢tszott. Ausztr¨¢li¨¢ba eredetileg a szint¨¦n betelep¨ªtett ¨¦s a mez?gazdas¨¢gra n¨¦zve katasztrof¨¢lis hat¨¢s¨² ¨¹regi,ny¨²l megritk¨ªt¨¢sa miatt telep¨ªtett¨¦k be, de a r¨®k¨¢k sz¨¢m¨¢ra k?nnyebb zs¨¢km¨¢nyt jelentettek ¨¦s jelentenek ma is az ilyen ragadoz¨®khoz hozz¨¢ nem szokott ersz¨¦nyesek. ?