�ݺ�ߣ

Civilek lehetőségei a drogszcénában Gondi János „ Hogyan tovább hazai drogpolitika?” Civil Konferencia Budapest, 2011. február 24. Hogyan tovább hazai drogpolitika?

Mára sok a kérdés a civil szakmai szervezetek, szakemberek részéről, ami miatt bizonytalanság jellemzi a drogszcénát. Hogyan tovább hazai drogpolitika? Mik a civilek lehetőségei a drogszcénában? Mik a prioritások az új vezetés részéről? Miért nem jó a nemrég elfogadott stratégia? Hogyan változik a jogi környezet? Mire lesz majd forrás, mire nem? A pályázatok sorsa mi lesz (KAB, NCA-szept-ig, TAMOP)? Meg kell szüntetni programokat, szolgáltatásokat, ellátásokat? Hogyan tovább hazai drogpolitika?

Együttműködés? A civil szakmai szervezetek minden esetben felajánlották - és teszik ezt ma is együttműködésüket, elkötelezettségüket, szakmai hozzáértésüket a veszélyeztetett és/vagy problémás célcsoportok hatékony segítése, ellátása érdekében. Hogyan tovább hazai drogpolitika?

Stratégiai partnerség vagy elzárkózás? Partnerség esetén: A szakmai szervezetek „kritikus barátai” a döntéshozói szakpolitikának A kételkedés képessége a fejlődés feltétele Ehhez nem ellenérzéssel, ellenmozgással, épp ellenkezőleg: megbecsüléssel kell viszonyulnunk A civil világ a szakmapolitikai döntések mértéktartásának fontos garanciális kontroll eleme. Hogyan tovább hazai drogpolitika?

Stratégiai partnerség vagy elzárkózás? Nem együttműködés alapú, konfrontatív esetben: A civil szakma kritikus attitűdje az érdekvédelemben nyilvánul meg A paternalista szabályozás a szervezeteket a kiszolgáltatottság helyzetében tartja. (Kényszerpálya és függésben tartás.) -> folyamatosan gyengíti a kapacitásokat, -> szűkíti a hatékonyság növelésének lehetőségeit, -> eltérít a kliens-szükségletekre reagáló megoldásoktól. Hogyan tovább hazai drogpolitika?

Igény mutatkozik ágazati szerveződésre, civil szakmai stratégiára -> A szakmai szervezetek körében végzett kutatások -> A szervezetek súlyos problémái, bizonytalanságai és tervezhetetlenségei Meggyőződésünk, hogy a társadalmi részvétel fejlesztésre szorul, melynek során a civil szféra: kezdeményez és kontrollál, megszervezi saját érdekeit és képviseli azokat, akik ezzel a lehetőséggel nem rendelkeznek, hangot ad valódi szükségletek megjelenésének. Hogyan tovább hazai drogpolitika?

Civil szakmai szervezetek MA Nagy fejlődés MO-on a rendszerváltás óta A társadalmi élet minden területén megtalálhatóak és hatékonyak Fontos és elismert társadalmi feladatok, szolgáltatások „ nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi problémák kezeléséhez, a közösségi szükségletek kielégítéséhez”. (Nárai, 2009) Hozzájárulásuk a demokrácia és a társadalmi befogadás működtetéséhez, „a társadalmi jólétéhez és fejlődéséhez, kulturális sokszínűségéhez nagyobb jelentőségű, mint bármikor az idők folyamán”. (Az Európai Közösség Bizottságának …, 1998) Hogyan tovább hazai drogpolitika?

Fontos és elismert társadalmi feladatok, szolgáltatások Az NGO szolgáltatók nem saját ágendát valósítanak meg, hanem az állam által fontos társadalmi feladatként azonosított ellátásokat: prevenciós-, alacsonyküszöbű-, terápiás, utógondozói,… stb. Ezek olyan közfeladatok, melyeket a civilek átvesznek, mivel ezeket: olcsóbban, diverzifikáltabban, érzékenyebben, költséghatékonyabban és elkötelezettebben tudják végezni. Az állam tehát társadalmi felhatalmazása keretében ezeket a szolgáltatásokat (és nem a szolgáltatókat) jogszabályokban, stratégiákban és finanszírozási gyakorlatokban támogatja, illetve jeleníti meg. Fenntarthatóság elve Hogyan tovább hazai drogpolitika?

Kliens-szükséglet alapú beavatkozásokat leginkább a civilek tudnak nyújtani Bizalom -> kizárólagos és releváns információk a terepről, az érintettektől -> reális kliens-szükségleteket a szolgáltatók véleményének, tapasztalatainak bevonásával lehet csak felmérni. Ezt a „közelséget” a jó kormányzás ( good governance ) képviselője megbecsüli és „használja”. A szolgáltató ezt a tudását és tapasztalatát folyamatosan birtokolja, és jó kapcsolat esetén közvetíti, így a szakpolitikák a tényleges szükségletek mentén folyamatosan módosíthatóak (pl. mefedron elterjedésére vonatkozó szakpolitikai lépések). Go local – feedback. Terep-közeli tapasztalatok jelentősége. Minden drogpolitika akkor vált hatékonnyá (Zürich, Amsterdam, Rotterdam, Frankfurt, Vancouver stb…), amikor a lokalitásban (ahol a probléma időben és térben legelőször jelenik meg) avatkozott be. Hogyan tovább hazai drogpolitika?

A jó együttműködés további előnyei, lehetőségek Evidence informed policy Kizárólag tények alapján működő szakpolitika nincs, de ha informált a tények világáról, akkor azok figyelembe vételével hozhatja meg döntéseit. Közvetlen visszajelzés a döntéshozó felé – pl. monitorozás és értékelés Tereptapasztalatok beemelése Modellprogramok kipróbálása/értékelése Tényinformált, legjobb tapasztalatok indukálta programok adaptálhatók, azok kipróbálhatók. Monitorozás és értékelés-> Pozitív eredmények esetén széles körben terjeszthetők Stratégia (országos/regionális/lokális) parcipiatív és perceptív értékelése Állandó értékelés civil részvétellel (pl. Beyond 2008) Hogyan tovább hazai drogpolitika?

Honnét lesz forrás? A kialakított szolgáltatási paletta nem elégséges a kábítószer-probléma kezeléséhez A meglévő ellátói rendszer folyamatos fejlesztést igényel, melyhez megfelelő források szükségesek A finanszírozás oszcillációja a kapacitások elégtelen, vagy éppen pazarló kihasználásához vezet Hogyan tovább hazai drogpolitika?

Forráslehetőségek? Schmidt Hajnalka, CTF KÜLFÖLDI BELFÖLDI MAGÁNADOMÁNYOZÓK SAJÁT BEVÉTEL Alaptevékenység bevétele, Tagdíjak Vállalkozási bevételek, Kamat-, hozambevételek EGYÉNI ADAKOZÓK Pénzbeli adományok, SZJA 1%-a , Önkéntes munka ÜZLETI ADOMÁNYOZÓK Cégek, vállalatok közvetlen szponzorálása ; Cégek, vállalatok alapítványai MAGÁNALAPÍTVÁNYOK Adományozó alapítványok ÖNKORMÁNYZATI KÖZPONTI KÜLFÖLDI BELFÖLDI ÁLLAMI FORRÁSOK

Forráslehetőségek?! A drogszakmai szolgáltatók zömét kitevő prevenciós, illetve az alacsonyküszöbű szolgáltatók finanszírozási szerkezete jelentősen eltér a non-profitok országos bevételi szerkezetétől. A civil szférában a pályázati/alkalmi bevételek aránya az összes bevételen belül jóval kisebb, mint a drogszakmai szervezetek/ szolgáltatások esetében. Ez a működés finanszírozása szempontjából fokozott kiszolgáltatottságra és bizonytalanságra utal. [1] [ 1] Czakó Á. (2002): A programok szervezeti jellemzőinek vizsgálata. In. Paksi B., Demetrovics Zs.: A prevenciós gyakorlat megismerése. A budapesti középiskolai drogprevenciós programok felmérése és értékelése. Szakmai forrás sorozat. 2. L’Harmattan. Budapest, 2002. Hogyan tovább hazai drogpolitika?

Hogyan tovább hazai drogpolitika? A civil szervezetek által működtetett prevenciós programok, alacsonyküszöbű szolgáltatások, illetve terápiás intézetek finanszírozásának jellemzői: a különböző szempontok szerinti bevételtípusok megoszlásainak átlaga (%) Forrás: Paksi és Arnold (2010) 3,9 1,1 15,9 A megrendelő (kliens) 0 0 0 Egyházi 0,5 2,7 2,7 Adományozói 0 2,1 2,1 Egyesületi 7,1 0 0 Alapítványi Nonprofit 10,1 12,2 7,9 Önkormányzati 78,5 82,0 57,7 Állami finanszírozói Forrása megnevezése 74,5 13,8 10,2 Teljesítményhez kötött 9,1 57,2 78,4 Pályázati, alkalmi 16,4 28,9 11,6 Állandó költségkeret Folyamatossága Terápiás intézetek Alacsonyküszöbű programok Prevenciós programok A bevétel típusa Szempontok

www.madaszsz.hu KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Hogyan tovább hazai drogpolitika?

�ݺ�ߣ

Gondi_110224

Recommended

More Related Content

Viewers also liked (7)

Similar to Gondi_110224 (20)

Gondi_110224