Kéri Katalin: Neveléstörténet a PTE tanárképzésében (Múlt, jelen és jövő)
Download as PPTX, PDF0 likes637 views
Neveléstörténet a pécsi tanárképzésben. I. Autonómia és Felelősség Konferencia, PTE BTK NI, 2013. május 8-9. --- Az előadás rövid áttekintést nyújt arról, hogy miként alakult a neveléstörténet (tágabb értelemben a történeti tárgyak) oktatása, fejlesztése és kutatása 1983-tól napjainkig az egyetemi szintű pécsi tanárképzésben. Felvázolásra kerülnek az új, osztatlan tanárképzés keretei között tervezett nevelés- és művelődéstörténet főbb célkitűzései, tematikai csomópontjai. Az előadás összefoglalja annak háttér-okait és jellemzőit, hogy miként alakult, gazdagodott az utóbbi években a neveléstörténet diszciplínája, bemutatva, hogy hogyan jutott el ez a tudományterület a hagyományos, kronologikus alapokon nyugvó szemlélettől a mai, diakrón és szinkrón szempontokat együttesen érvényre juttató, probléma-centrikus és problémamegoldó, forrásközpontú és interdiszciplináris nevelés- és művelődéstörténetig - külön kiemelve a pécsi eredményeket és sajátosságokat.
More Related Content
Similar to Kéri Katalin: Neveléstörténet a PTE tanárképzésében (Múlt, jelen és jövő) (20)
More from Ambrus Attila József (20)
Kéri Katalin: Neveléstörténet a PTE tanárképzésében (Múlt, jelen és jövő)
- 1. Kéri Katalin Neveléstörténet a PTE tanárképzésében Múlt , jelen és jövő
- 2. „A történelem csak n dimenzióban létezik.” (Fernand Braudel)
- 3. A neveléstörténet a neveléstudományokhoz tartozik, ugyanakkor művelődéstörténeti keretek között értelmezhető. A neveléstörténet a neveléstudományok globális értelmezéséhez szükséges terület, melynek vizsgálata bármely pedagógiai diszciplína esetében megkerülhetetlen. Minden esetben szükség van a történeti dimenzió áttekintésére. (L.: Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban)
- 4. A nevelés elmélete és gyakorlata különböző történeti korokban és földrajzi helyszíneken. A neveléstörténet tárgya
- 5. Megközelítési módok a neveléstörténet kutatásában, tanításában Diakrón (kronologikus) Szinkrón (összehasonlító, problématörténeti és hatásvizsgálatok)
- 6. A neveléstörténet tanításának, kutatásának jellemzői a 19. századtól a 20. század második feléig I. A 19. század végére a neveléstörténet akadémiai tudománnyá vált, a történettudománytól elszakadva, szorosan kapcsolódva a közép- és felső szintű pedagógusképzéshez. I. Levéltári, irattári forrásokon nyugvó, kronologikus feldolgozások (diakrón szemlélet) jellemezték a kezdeti kutatásokat; Iskolatörténetre, neves pedagógiai személyiségek életútjára fókuszáló kutatások, tankönyvek születtek.
- 7. A neveléstörténet tanításának, kutatásának jellemzői a 19. századtól a 20. század második feléig II. II. A „társadalomtudományi” történetírás megjelenése: A 19-20. század fordulóján jelentős hatást gyakorolt a neveléstörténetre a szociológia, Durkheim munkássága; fontos volt 1929 után az Annales-iskola hatása; Az „új neveléstörténet” az 1960-as években született meg Nyugaton: társadalomtudományi vizsgálódások, társadalmi- gazdasági struktúrák feltárása.
- 8. III. Kulturalista megközelítés A 20. század második felétől bontakozott ki (mintegy a társadalomtudományi modellekre adott válaszként) a múlt kulturalista megközelítése. Ez olyan történetírásra támaszt igényt, amely - a lakosság széles tömegei felé fordul; - nem követi a történelem lineáris folyamatként való felfogását; - a „Nyugatra való fixálódástól a nem-nyugati társadalmak és kultúrák felé fordul” ; - a kulturális (vallási, ideológiai, művelődésügyi stb.) tényezőket vizsgálja.
- 10. ● Szinkronisztikus, problématörténeti kutatásokkal kell ötvözni a diakrón vizsgálódásokat. ● Kiterjedt hatás- és recepcióvizsgálatokra van szükség. ● A nem intézményesült nevelés (a szocializáció) történetére is figyelmet kell fordítani. ● A neveléstörténet-írásból korábban hiányzó társadalmi csoportokkal/népekkel is foglalkozni kell (nők, gyerekek, kisebbségek, Európán kívüli kultúrák stb.). A neveléstörténet tanításának, kutatásának értelme, területei napjainkban I.
- 11. A neveléstörténet tanításának, kutatásának értelme, területei napjainkban II. ● Hangsúlyozottan fontos a tanári szakma történetének áttekintése. ● A nemzeti értékek feltárása és megőrzése mellett szükséges a világméretű perspektíva: Fontossá vált az egyetemes neveléstörténet művelése, az összehasonlító szemlélet időben és térben való kiterjesztése, mert bolygónk gazdasági, politikai, ökológiai, társadalmi problémáit már nem lehet helyi szinten kezelni.
- 12. 1983-1989: JPTE: Kísérleti jelleggel indított egyetemi szintű tanárképzés Heti 3x45 perces kurzus: Neveléstörténet és összehasonlító pedagógia (tanár: Komlósi Sándor) A tantárgy során a neveléstörténet hangúlyozottan diakrón szemlélettel került bemutatásra, és a kurzus a 18- 20. századra fókuszált.
- 13. Az 1990-es évek A JPTE tanárképzési programjában az évtized elején egy történeti típusú kurzus szerepelt, a Neveléstörténet. A tantárgyak az évtized végére hangsúlyozottan a diakrón és a szinkrón szemlélet együttes érvényesítésére alapozódtak. A tárgy oktatói: az évtized közepéig Sándor László, Bartha Árpád, Várnagy Elemér, Szekeres János és Kéri Katalin, 1995-96-tól pedig V. Molnár László, 1997-től Géczi János is. 1995-ben V. Molnár László vezetésével megalakult a neveléstörténeti munkacsoport, ennek koordinálását hamarosan Kéri Katalin vette át.
- 14. A 2000-es évek eleje 2000: egyetemi integráció (PTE) A nevelés- és művelődéstörténet a tanárképzés alapozó tárgya volt. Speciálkollégiumként is több, a neveléstörténettel kapcsolatos tárgy közül válogathattak a tanárjelöltek. Pl.: Gyermekkortörténet; A lánynevelés története; Európán kívüli népek neveléstörténete; Bevezetés az iszlám neveléstörténetébe stb. 2004 áprilisában létrejött az önálló Neveléstudományi Intézet, ennek egyik tanszéke lett a ma is működő Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék.
- 15. A Bolognai rendszerű tanárképzés A BA-s hallgatók számára a 10 kredites sávban: Bevezetés a nevelés történetébe című tárgy szerepel (diakrón szemléletű, forrástani ismereteket megalapozó kurzus, heti 2 órás, 2 kredites tárgy) A Tanár MA-s hallgatók számára: Nevelés- és művelődéstörténet című tárgy szerepel (szinkrón és diakrón szemléletű kurzus, heti 2 órás, 2 kredites, kollokviummal záruló tárgy)
- 16. A nevelés- és művelődéstörténet főbb tematikai csomópontjai I. A neveléstörténet neveléstudományi és művelődéstörténeti meghatározottságai; A neveléstörténet forrásai, kutatási helyszínei és módszerei. A külföldi és hazai neveléstörténeti kutatások története, eredményeik; Művelődéstörténeti korszakok világképei, azok befolyása a nevelésre. Az egyes korszakok világképe(i) által meghatározott ember- és gyermekkép. Gyermekszemlélet és gyermekkortörténet. A gyermekstátusz változása a történelemben. Az oktatás- és nevelés cél- és hatásrendszere, a nevelési eszmények történeti változása; A műveltségképek, nevelési eszmények átadásának színterei: az intézményen kívüli és az intézményesült nevelés. Az iskola szervezetének, funkcióinak változásai az egyes korszakokban és földrajzi helyszíneken.
- 17. Az európai civilizáció: egység és elkülönülés. Az oktatási tartalmak, nevelési tervek változása térben és időben. Az ismeretátadás civilizációs eljárásai: oktatási-nevelési, illetve tanulási módszerek, a segítő nevelés története. Taneszköz-rendszerek, tankönyvek a nevelés történetében. Az iskolai tér. A tanterem és berendezésének története. A pedagógusképzés és -szerep története. A pedagógus szakma kialakulása és differenciálódása; a pedagógusokkal szemben megfogalmazott elvárások a történelem során. Az oktatáspolitika, a tanügyigazgatás és az oktatási törvényhozás nemzetközi tendenciái és hazai története. Lánynevelés és női művelődés a történelemben. A nevelés- és művelődéstörténet főbb tematikai csomópontjai II.
- 18. Az új tanárképzési programban a Nevelés- és művelődéstörténet szintetizáló jellegű, diakrón és szinkrón szemléletű, heti két órás, két kredites, kollokviummal záruló tárgy lesz, a képzés 7. félévében. Tervek a 2013 őszétől induló, osztatlan tanárképzésre vonatkozóan
- 19. A neveléstörténet művelését segítő műhelyek Pécsen ● A PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola Oktatástörténet programja (2006 óta) ● Az MTA PAB Neveléstörténeti Munkabizottsága (2006 óta)
- 20. ● A neveléstörténet az elmúlt 30 évben a Pécsi Tudományegyetem tanárképzésében mindig jelen volt, több száz szakdolgozat, OTDK helyezést elért dolgozat, lezárt vagy folyamatban lévő doktori kutatási téma, szakkönyvek, tanulmányok sora bizonyítja a tudományterület iránti érdeklődést, ill. az elért eredményeket. ● Az elmúlt 15 évben kifejezetten hangsúlyossá vált a szinkrón és diakrón szempontokat együttesen érvényre juttató, a tanárjelöltek szemléletformálásához, forrásértelmező tevékenységéhez hozzájáruló tantárgy művelése. Összegző gondolatok
- 22. „A világ nevelési fejlődése a nemzeti nevelési örökségek szövedéke...” (Kadriya Salimova) – minden nép neveléstörténete az egész emberiség öröksége is – tudatos építkezés kell az előítéletek, sztereotípiák ellen – fontos az egyes népek közti szellemi kapcsolódások, közös elemek keresése – hasonló problémák (is) várnak megoldásra minden földrajzi helyszínen – az emberiség problémái a tudás egyesítése, kooperáció nélkül nem oldhatók meg.
- 23. Főbb felhasznált irodalmak 1. Larroyo, Francisco: Historia general de la pedagogía. Expuesta conforme al método de los tipos históricos de la educación. Porrúa, México, 1944. Myers, Edward D.: Education in the Perspective of History. Longmans, London, 1963. Hayhoe, Ruth – Pan, Julia (eds.): East-West Dialogue in Knowledge and Higher Education. An East Gate Book, E. Sharpe, Armonk, New York, London, 1996. Manning, Patrick (2003): Navigating World History: Historians Create a Global Past. Palgrave Macmillan, New York. Salimova, Kadriya – Dodde, Nan L. (eds.): International handbook on history of education. Orbita, Moscow, 2000. Reagan, Timothy: Non-Western Educational Traditions. Indigenous Approaches to Educational Tought and Practice. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Mahwah, New Jersey – London, 2005. (3., bővített kiadás) Sifuna, Daniel N. – Otiende, James E.: An Introductory History of Education. Nairobi University Press, Nairobi, 2006.
- 24. Kárpáti Andrea (2002): Az összehasonlító pedagógia mint tudományos módszer. In: Összehasonlító pedagógia. A nevelés és oktatás nemzetközi perspektívái. Szerk.: Bábosik István – Kárpáti Andrea. BIP. Budapest, 2002. 11-24. Kéri Katalin: Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszertanába. Műszaki, Budapest, 2001. Kéri Katalin: Egyetemes neveléstörténet és történeti, neveléstudományi komparatisztika. In: Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez. Szerk.: Bárdossy Ildikó, Forray R. Katalin, Kéri Katalin, Budapest- Pécs, 2006. HEFOP Konzorcium 13-45. o. Elektronikus változata: http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Pedagogia/28K%e9ri/HTML/index 2.htm Németh András – Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolat, Budapest, 2004. Pukánszky Béla (szerk.): A neveléstörténet-írás új útjai. Gondolat, Budapest, 2008. Szabolcs Éva: Deduktív (analitikus) jellegű kutatások. Falus Iván: A szakirodalom tanulmányozása. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Bp., 2004. Főbb felhasznált irodalmak 2.