2. Fogalma
A web 2.0 kifejez辿s olyan internetes szolg叩ltat叩sok
gy撤jtneve, amelyek elssorban a k旦z旦ss辿gre
辿p端lnek, azaz a felhaszn叩l坦k k旦z旦sen k辿sz鱈tik a
tartalmat vagy megosztj叩k egym叩s inform叩ci坦it.
3. A kor叩bbi szolg叩ltat叩sokkal ellent辿tben, amelyekn辿l a
tartalmat a szolg叩ltat叩st ny炭jt坦 f辿l biztos鱈totta
(p辿ld叩ul a port叩lokn叩l), webkettes szolg叩ltat叩sokn叩l
a szerver gazd叩ja csak a keretrendszert biztos鱈tja, a
tartalmat maguk a felhaszn叩l坦k t旦ltik fel, hozz叩k
l辿tre, osztj叩k meg vagy v辿lem辿nyezik.
4. M叩sik fontos jelens辿g a kollaborat鱈v jelleg: h叩la a dinamikus technik叩knak,
az olvas坦k rendk鱈v端l egyszer撤en r辿szt vehetnek az oldalakon tal叩lhat坦
tartalom k旦zvetlen szerkeszt辿s辿ben, vagy k旦zvetetten, meta-inform叩ci坦k
hozz叩ad叩s叩val.
A Wikip辿dia csak egy p辿lda a sok Wiki k旦z端l, ami meggyzen demonstr叩lja,
hogy milyen 辿rt辿kek l辿trehoz叩s叩ra k辿pes egy internetes k旦z旦ss辿g. A
c鱈mk辿z辿sre pedig olyan oldalak szolg叩lnak j坦 p辿ld叩val, mint a delicious.
Ezeken az oldalakon az egyes tartalmi elemekhez (k辿pek, linkek, stb.) a
felhaszn叩l坦k c鱈mk辿ket, 炭gynevezett tagokat rendelnek, ezzel egy
m叩sodlagos inform叩ci坦s r辿teget pakolnak az oldalon tal叩lhat坦 elsdleges
inform叩ci坦ra.
Az 炭jonnan l辿trehozott inform叩ci坦s r辿teg, illetve e k辿t r辿teg interakci坦ja
sz叩mos 炭j lehets辿g t叩rh叩z叩t nyitva meg. Erre a legegyszer撤bb p辿lda,
amikor a delicious-on egy t辿mak旦rrel kapcsolatban fedez端nk fel oldalakat,
elssorban a sokak 叩ltal felvett linkeket megl叩togatva.
5. A Web 2.0 炭j szolg叩ltat叩sok 辿s technol坦gi叩k l辿trej旦tt辿t 旦szt旦nzi.
Emellett egyre jellemzbb, hogy t旦bb platformon is el辿rhet.
Hamarosan term辿szetess辿 v叩lik, hogy a legkedveltebb webkettes
alkalmaz叩sokhoz mobilon is hozz叩 lehet f辿rni.
A Vodafone p辿ld叩ul nemr辿g jelentette be, hogy az elfizetk
k辿sz端l辿kein el辿rhetk lesznek a MySpace oldalai, a Google Maps
t辿rk辿pszolg叩ltat叩sa 辿s az eBay aukci坦i.
Ez a fajta konvergencia pedig ahhoz vezethet, hogy alaposan
megv叩ltozhatnak bizonyos m辿diafogyaszt叩si szok叩sok, hiszen ha
Weben sikeres volt egy szolg叩ltat叩s, megvan az es辿ly, hogy m叩s
platformon is bev叩lik.
6. A Web 2.0 叩talak鱈t eddig remek端l m撤k旦d marketingstrat辿gi叩kat
辿s 端zleti modelleket. jabb k辿rd辿sek, probl辿m叩k 辿s perek el辿
叩ll鱈tja a folyamatos internet 叩ltali fenyegetetts辿gben
m撤k旦d, legal叩bbis arr坦l panaszkod坦 zeneipart, 辿s kih鱈v叩sok
el辿 a filmvil叩got: alkot坦kat 辿s a filmipart egyar叩nt.
A web 2.0 lehetv辿 teszi, hogy az alkot坦k minim叩lis 旦sszegekbl
k辿sz鱈tett dalaikat, filmjeiket szabadon terjessz辿k (nem
炭gy, ahogy eddig, hogy az interneten elvileg b叩rki
hozz叩f辿rhetett, hanem 炭gy, hogy a k旦zponti fel端let miatt
potenci叩lisan t旦bb milli坦 ember l叩thatja/hallhatja), teh叩t
bizonyos 辿rtelemben demokratiz叩lja a zeneipart 辿s a
filmgy叩rt叩st.
7. Dinamikus online eszk旦z旦k a tan鱈t叩si
gyakorlatban
M辿diamegoszt叩s :
Ezek a weblapok az辿rt j旦ttek l辿tre, hogy az oktat坦k
digit叩lis tartalmaikat megoszthass叩k egym叩ssal. A
legnagyobb videomegoszt坦 oldal jelenleg a Youtube
(www.youtube.com).
A YouTube Adobe Flashet haszn叩l, hogy megjelen鱈tse a
tartalmat, melyek t旦bbek k旦zt film- 辿s
t辿v辿m撤sorr辿szletek, videoklipek 辿s otthoni
vide坦felv辿telek.
A YouTube tiltja a jogv辿dett felv辿telek felt旦lt辿s辿t, kiv辿ve a
szerzi jogok tulajdonosainak. A Time magazin a YouTube-
ot v叩lasztotta a 2006-os 辿v tal叩lm叩ny叩nak.
8. A vide坦megoszt叩s mellett a m叩sodik legn辿pszer撤bb
m辿diamegoszt叩s a prezent叩ci坦k k旦zz辿t辿tele. Ennek egyik
legjellemzbb megold叩sa a Sensation, de a legnagyobb
ilyen oldal a 際際滷share. Havonta 18 milli坦 l叩togat坦ja
van, akik havonta 40 milli坦 oldallet旦lt辿st produk叩lnak.
A prezent叩ci坦k k旦zz辿t辿tel辿nek k端l旦nb旦z fokozatai
vannak (let旦lthet, csak megtekinthet, ak叩r priv叩tk辿nt
is), az elad叩sokhoz komment叩rokat lehet
f撤zni, ugyancsak egy elad叩ssal v叩laszolni stb.
9. A prezent叩ci坦khoz hangot is lehet t叩rs鱈tani, ak叩r
al叩fest zen辿t, ak叩r mag叩nak az elad叩snak a
hanganyag叩t. Csoportokat is l辿tre lehet hozni, melyek
az ut叩n egym叩ssal m叩r m辿g
k旦nnyebben, automatiz叩ltan besz辿lgethetnek. A
際際滷share seg鱈ts辿g辿vel technikai tud叩s n辿lk端l, sok
k辿nyelemmel seg鱈tve b叩rki b叩rkivel meg tudja osztani
elad叩s叩t 辿s annak esetleges k鱈s辿r anyagait.
10. A web 2.0 legfontosabb biztons叩gi
fenyeget辿sei
A dokumentumot kiad坦 Secure Enterprise 2.0 Forum
c辿lja, hogy a fogyaszt坦i technol坦gi叩k munkahelyi
alkalmaz叩s叩val kapcsolatos ismeretek terjed辿s辿t
elseg鱈tse. Olyan biztons叩gi kock叩zatokr坦l lesz sz坦 az
al叩bbiakban, amelyek kiz叩r坦lag vagy jellemz m坦don a
web 2.0-s alkalmaz叩sokn叩l fordulnak el. A webkettes
alkalmaz叩sok megjelen辿se a munkahelyeken
elker端lhetetlen. Nem f辿lni kell azonban tl端k, hanem
szakszer撤 辿s biztons叩gos m撤k旦dtet辿s端kre kell t旦rekedni.
Ennek 辿rdek辿ben sz坦lni kell sebezhets辿g端krl.
11. El辿gtelen azonos鱈t叩s:
Az inform叩ci坦s rendszerek 叩ltal叩ban felt辿telezik, hogy a
rendszerben vannak kit端ntetett (kiemelt/adminisztr叩tori
jogokkal rendelkez) felhaszn叩l坦i fi坦kok. Ha nem ilyen
felhaszn叩l坦k hajtanak v辿gre v叩ltoztat叩sokat, akkor azokat
ellenrizni kell, mieltt a rendszerre hat叩ssal lenn辿nek.
Mivel a web 2.0-s alkalmaz叩sok tartalm叩t a felhaszn叩l坦kra
b鱈zz叩k, a fenti 叩ll鱈t叩s m叩r nem 辿rv辿nyes, 鱈gy fenn叩ll annak a
vesz辿lye, hogy kev辿sb辿 tapasztalt felhaszn叩l坦k olyan
v叩ltoztat叩sokat vihetnek v辿gbe, amelyek 叩rtalmasak
lehetnek az eg辿sz rendszerre.
12. Akik az online oldalakhoz jelents m辿rt辿kben
hozz叩j叩rulnak, sokszor kapnak adminisztr叩tori
jogokat ezeknek a webhelyeknek a m撤k旦dtet辿s辿hez.
K旦z端l端k sokan gyenge, k旦nnyen visszafejthet
jelszavakat haszn叩lnak, amit m辿g fokoz a jelsz坦-
eml辿keztetk trivi叩lis jellege. A t叩mad坦k ilyen m坦don
hiteles鱈tett felhaszn叩l坦k辿nt tudnak bejelentkezni,
hamis inform叩ci坦kat tudnak elhelyezni a
rendszerekben 辿s meg nem engedett adminisztr叩tori
tev辿kenys辿geket v辿gezhetnek.
