More Related Content
What's hot (19)
Similar to Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges kompetenciarendszere (20)
More from hulberl (6)
Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges kompetenciarendszere
- 1. HELYZETKÉP A DIGITÁLIS KÖZOKTATÁS TERÜLETÉRŐL, A FEJLESZTÉS EGY LEHETSÉGES KOMPETENCIARENDSZERE szimpózium Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyháza, 2017.11.09-11
- 2. A SZIMPÓZIUM ALAPJÁT KÉPEZŐ HÁTTÉRTANULMÁNY-KÖTET https://goo.gl/QFi9hG
- 3. A SZIMPÓZIUM ALAPJÁT KÉPEZŐ HÁTTÉRTANULMÁNY-KÖTET TARTALMA
- 4. A SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI Szimpóziumvezető: Hülber László Opponens: Hunya Márta 1. Török Balázs, Király Sándor: Nemzetközi, nemzeti oktatás-informatikai szabályozások 2. Komló Csaba: Nemzetközi, nemzeti digitális iskolafejlesztő programok 3. Racsko Réka: Hazai digitális iskolafejlesztő programok 4. Czirfusz Dóra, Habók Lilla: Közoktatás szereplőinek digitális felkészültsége 5. Lanszki Anita: Az IKT műveltség fejlesztése egy adaptált digitális kompetenciarendszer
- 6. • Az informatikai szektor folyamatosan bővülő ágazat az 1990-es évek óta. • Az oktatás felvőpiaccá és esetenként megrendelővé vált a szektor irányában. • A két rendszer kapcsolódása eltérő dinamikával és eltérő közpolitikai szándékok mentén történt. • Az EU koordinatív, kezdeményező szerepet vállalt az informatikai szektor és az oktatás összekapcsolásában. A gazdaság informatikai szektora és az Európai Unió közpolitikái
- 7. • 2000 körül körvonalazódott az eEurope stratégia (Európai Tanács) • eLearning initiative - Designing Tomorrow's Education • (1) infrastruktúra és a hálózati hozzáférés • (2) a készségfejlesztés és az új technológiák alkalmazása • (3) multimédia-tartalomszolgáltatás • (4) tudásközpontok hálózati összekapcsolása • Memorandum az egész életen át tartó tanulásról A gazdaság informatikai szektora és az Európai Unió közpolitikái
- 8. e-learning program (Európai Parlament és Tanács ) • (1) a digitális írástudás és szövegértés képességének fejlesztése; • (2) felsőoktatási tanulmányi utaztató programokhoz (pl. Erasmus) kapcsolódóan egyfajta európai virtuális „campus” létesítésének szándéka • (3) kétoldalú innovatív hálózati együttműködés az általános és középiskolák között Európában (e- twining), • (4) a tanárképzés támogatása. A gazdaság informatikai szektora és az Európai Unió közpolitikái
- 9. Lifelong Learning koncepció, DeSeCo (Defining and selecting key competencies) (OECD) 1. anyanyelvi kommunikáció 2. idegen nyelvi kommunikáció 3. matematikai és természettudományi/műszaki (technikai) készségek 4. digitális készségek, 5. tanulni tudás képessége, 6. személyközi (interperszonális) és állampolgári kompetenciák 7. kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák 8. kulturális tudatosság kompetenciája A kulcskompetenciák
- 10. A tanulói kompetencia eredmények alapján az oktatási rendszerek teljesítménye metrikus adatok alapján összevethető. Az IKT hasznosulása: • 2009 PISA: gyenge eredmények sok országban • 2015 PISA: az IKT-ra sokat költő országokban nincs érzékelhető fejlődés a tanulók szövegértési, matematikai és természettudományos készségei terén • az IKT-nak nincs érzékelhető hatása a hátrányos és nem hátrányos helyzetűek közötti teljesítménykülönbségek mérséklésében. A PISA diagnosztika jelentősége
- 11. Az IKT fejlesztések súlypontjainak áthelyezése. A Bizottság nemzeti hatáskörben hagyja az e-learning szempontjainak érvényesítését. A hangsúly a munkapiac igényeinek megfelelő IT- kompetenciákra kerül. A digitális kulcskompetencia meghatározása frissül: • a társadalmi cselekvőképességet megalapozó transzverzális kulcskompetenciák kidolgozása Az EU közpolitikai változások
- 12. „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság - az oktatás kritika tárgya.) • „Nem alakult ki szisztematikusan és tömeges méretekben (…) az „olyan oktatási kultúra, amely feloldaná az információáramlás mai méretei, üteme és sebessége által keltett zavart” • „Az EGSZB úgy véli, hogy ezek a problémák az európai oktatási rendszerekben megfigyelhető alacsony hatékonyságban gyökereznek a digitális kor szükségleteire adott válaszok szintjén. Az EGSZB ezért javasolja az i2010-es stratégia lehető legszorosabb és leghatékonyabb összekapcsolását az európai oktatási rendszerek javításával – főként azok erőteljesebb finanszírozása révén” Az EU közpolitikai változások
- 13. Európai Unió 2020-ig tartó fejlesztési időszaka • IKT fő fejlesztéspolitikai területei: a közlekedésbiztonság, az elektronikus kereskedelem, a bankrendszer, a kutatás, az energetikai szektor és a közegészségügy Európai Unió 2020-ig tartó fejlesztési időszaka • Az EU az IT-készségek előmozdítását elsősorban a foglalkoztatási mobilitás elősegítésével indokolja Az EU közpolitikai változások
- 14. Oktatás: • A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. (pedagógiai problémafelvetés) • El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. Az EU közpolitikai változások
- 15. A korai iskolaelhagyás kockázatának csökkentése az IKT eszközrendszerével. Cél: a tanuló iskolatapasztalatának figyelembe vétele. Az intézmény tanuló-megtartó képességének fokozása. A fejlesztés a pedagógus felelősségi körébe utalja a tanulók motivációs szintjét, iskolához kötődését, szubjektív komfortérzetét. • 2010-es évek vizsgálatai szerint a számítógéppel támogatott tanórát a diákok több mint 90%-a tartja élvezetesebbnek, mint a hagyományos oktatást. • Kedvező a digitális táblák alkalmazására vonatkozó kutatások eredménye A finanszírozó iskolafejlesztő program (EFOP 3.1.2-16)
- 16. • 2010-es évek vizsgálatai szerint a számítógéppel támogatott tanórát a diákok több mint 90%-a tartotta élvezetesebbnek, mint a hagyományos oktatást. • Kedvező a digitális táblák alkalmazására vonatkozó kutatások eredménye • A médianyelvezethez és médiahasználathoz szokott tanulók számára ismerősebb tanulási környezet teremthető. • Érdekfeszítőbb tanulási tartalmak IKT-val közvetítve. • Formális – fejlesztő értékelés IKT-eszközei • Gamification – játékélmény bevonása az oktatásszervezésbe. Iskolafejlesztő program – IKT
- 18. Nemzeti oktatás-informatikai szabályozások, útmutatók • NAT (1995, 2003) o Az informatika önálló műveltségi terület o Jelenlegi érettségi struktúra • OIS (2004) o Modern IKT o Fenntarthatóan versenyképes munkaerő
- 19. Nemzeti oktatás-informatikai szabályozások, útmutatók • NAT (2012) o 9 kulcskompetenciát határoz meg oA digitálist interdiszciplinárisan értelmezi oUsing to learn Learning to use oInformatika vs. IKT oInformatika óraszáma oA digitális kompetencia fejlesztése nem szorítkozhat csak az informatika órákra oPedagógusok IKT kompetenciája?
- 20. Nemzeti oktatás-informatikai szabályozások, útmutatók • EU2020-Európai Digitális menetrend oMindenki számára hozzáférhető nagy sebességű internet oA digitális jártasság, a digitális készségek és a digitális integráció előmozdítása • Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014-2020 oGyorsuljon fel a digitális kompetenciák és az internethasználat terjedése a lakosság körében
- 21. Nemzeti oktatás-informatikai szabályozások, útmutatók • DJP – Digitális Oktatási Stratégia <=>NAT ominden iskolatípusban és minden évfolyamon legyen legalább hetente 1 informatika óra, o a programozás külön tantárgyként épüljön be a NAT-ba, már az általános iskola 3. osztályától kezdve egészen a 12. évfolyamig
- 22. Nemzeti oktatás-informatikai szabályozások, útmutatók • További javaslatok (DOS) o online felületet is a tanuláshoz o biztosítja az egyenlő hozzáférés és az inkluzív oktatás lehetőségét a digitális eszközökön és szolgáltatásokon keresztül o Digitális Pedagógiai Módszertani Központ o IKT eszközök használata minden tantárgy esetében épüljön be tanítás-tanulás, valamint az értékelés folyamatába o a köznevelésből kikerülő tanulók a megfelelő digitális kompetenciával o vegyék figyelembe az Infókommunikációs Egységes Referenciakeret (IKER) által meghatározott kimeneti követelményeket.
- 23. Nemzeti oktatás-informatikai szabályozások, útmutatók • További javaslatok (DJP – DOS) oA pedagógusok IKT alapú pedagógiai-módszertani gyakorlatának fejlesztése – IKER3 okétévenként felül kell vizsgálni az informatikai műveltségterületre vonatkozó kerettanterveket oA digitális infrastruktúra fejlesztése (elavult az eszközrendszer, alacsony az internetelérés sávszélessége, hiányoznak a támogató elektronikus szolgáltatások és a digitális tartalmak)
- 24. Digitális iskolafejlesztő programok Nemzetközi, nemzeti digitális iskolafejlesztő programok Komló Csaba EKE
- 25. Nemzetközi Törekvések Eszközhöz köthető Módszertani támogatás Az információs társadalom elvárásainak jobban megfelelő oktatás
- 27. OLPC - CMPC Uruguay CEIBAL 2007 -2009 380 000 OLPC Nigéria 2007-2009 /3 hónap 98%internet 20 000 tanár 500 oktatássegítő 15%-os javulás a matematika eredményekben 71 000 CMPC Skool tananyag, Intel Teach program 30%-kal jobb tanulmányi eredmény Nőtt a motiváltság Csökkent az iskolakerülés Tanulócentrikusság (-) 30%-uk használhatatlanná vált, (-) Integrálási gondok és internet kapcsolat hiánya
- 28. Rendszerint három szinten jelennek meg az európai iskolák stratégiai dokumentumaiban: • IKT eszközök integrációja a tanítási, tanulási folyamatokba, • tanulók és tanárok hatékony IKT eszközhasználatának fejlesztése, • iskolák IKT infrastruktúrájának fejlesztése. Az európai törekvések
- 29. Nemzeti stratégiák, cselekvési tervek az EU országaiban Deklarált nemzeti stratégiával illetve cselekvési tervvel rendelkező országok az Európai Unióban (digitális kompetencia). Forrás:Parveva, De Coster, Baïdak (2012)
- 30. Az európai törekvések European Schoolnet eTwinning Bošany Általános és Középiskola, Szlovákia Kennisnet, Hollandia
- 31. Mobile Learning Network Forrás: http://media.cornwall.ac.uk/ostube/media/document/83.pdf • 2007 - 2010 • 40 000 tanuló, 7000 tanár • 32 projekt, 104 alprogram
- 32. MoLeNET kutatási eredményeinek az összefoglalása (Attewell és mtsai, 2010)
- 33. FATIH (Fırsatları Artırma ve Teknolojiyi İyileştirme Hareketi) • Iskolaelőkészítő - egyetem 17+1 millió tablet • 600 000 interaktív tábla és multifunkcionális nyomtató • Hatékony oktatási alkalmazásához szükséges infrastruktúra • A projekt során fontos szempont a mérhetőség • Egyéni felkészülésre és osztálytermi alkalmazásra alkalmas digitális tananyagok A projekt informatikai támogatása: • Azonosítórendszer. • Iskolai információs rendszer • Eszközkezelő-rendszer, • Oktatási keretrendszer. • Osztálymenedzselő-rendszer.
- 36. Versenyszféra kezdeményezte digitális programok • Samsung Okos Iskola (Samsung Smart School) • Telekom Okosdigitális Programja • Telenor Hipersuli • Microsoft Innovatív Iskola Programja
- 38. Az iskolák átalakításának tíz fő összetevője 1. • Jövőkép kialakítása 2. • Partnerségek és kapacitásépítés a változáshoz 3. • Szervezeti kapacitás, stratégiai tervezés és minőségbiztosítás 4. • Elköteleződés, akadálymentesség és fenntarthatóság 5. • Személyre szabott tanulás 6. • Tanári és vezetői kapacitásfejlesztés 7. • Tanterv és értékelés 8. • Tanuló szervezet felépítése 9. • Fizikai tanulási környezetek 10. • A technológia megtervezése a hatékony és hatásos iskolai működésért Forrás: https://www.microsoft.com/hu-hu/education/school-leaders/school-systems-planning/components.aspx alapján Mentoriskola Úttörő iskola (pathfinder school) Vezető iskola (leading school) Pilotiskola (pilot school) Résztvevő iskola (participating school) • csak meghívásra-nemzetköziérdeklődésre számon tartott intézmények • világméretűeseményeket (WW-event) való részvétel és helyi workhopk szervezése • esettanulmányok • feltétel az iskola magas fokú innovációs szintje • a globális fejlesztési közösségben való részvétel • nemzeti,nemzetköziés regionális worshopok szervezése • feltétele a Pilot Iskola Program elvégzése • mentorolás, támogatás, szakértők ajánlása • nemzeti eseményekben való részvétel • csak 20 iskola kerülhet be • blended learning program a digitális átállás támogatásához • nemzeti eseményekben való részvétel • bárki csatlakozhat online • regionális és helyi igényekhez alkalmazkodó modell innocvációs klaszter alkalamzása • online forrásokkal és helyi eseményekkel is részt vehet Az iskolai részvétel fokozatai a MS Partners in Learning programban Forrás: http://www.waggrakineps.wa.edu.au/21st-Century- Learning/Microsoft.aspx
- 39. A Microsoft Partners in Learning 3 fő pillérjének projektjei Alapja: Partners in Learning School Research Background. URL: http://www.techlearning.com/portals/0/PILSR_Training_Materials%20copy.pdf
- 40. Alulról építkező kezdeményezések • Lisznyai Utcai Általános Iskola Forrás. http://www.josuli.hu/pictures/14/lisznyai.jpg
- 42. Közoktatás szereplőinek digitális felkészültsége Habók Lilla HW SW Számítástechnikai Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. Czirfusz Dóra ELTE Társadalomtudományi Kar
- 43. Kutatás célja: a hazai pedagógusok és diákok digitális felkészültségének bemutatása Módszer: szisztematikus irodalom-elemzés (Baumeister és Leary, 1997) Kutatási kérdések Pedagógusok Tanulók Hol helyezkednek el a pedagógusok az európai átlaghoz képest a digitális felkészültség tekintetében? Mi jellemzi a tanulók digitális eszközhasználatát? Milyen akadályai lehetnek az iskolai digitális eszközhasználatnak? Hogyan alakult a tanulók digitális írástudása az elmúlt években? Milyen szinten állnak a pedagógusok a digitális kompetenciák terén, milyen attitűd jellemzi őket? Mi jellemzi a tanulók tanulási célú eszközhasználatát,milyen attitűddel rendelkeznek? Milyen javaslatok merülnek fel az iskolai digitális eszközhasználat előmozdítására?
- 44. Feldolgozott szakirodalmak a pedagógusok digitális eszközhasználatára vonatkozóan • 2011-2013: ESSIE (Survey of Schools: ICT in Education) • 2011-2014: eLEMÉR • 2013, 2015: Digitális Állampolgárság • 2016: HP NETA • 2017: Fujitsu - The Road to Digital Learning
- 45. Hol helyezkednek el a pedagógusok az európai átlaghoz képest a digitális felkészültség tekintetében? (+) Alapképzés, továbbképzés Alapismeretek (önbevallás szerint) (-) Eszközhasználat tanítás közben Iskolán kívüli feladatok
- 46. Milyen akadályai lehetnek az iskolai digitális eszközhasználatnak? Tanárok szerint (HP NETA, 2016) Igazgatók szerint (ESSIE, 2012)
- 47. Mi jellemzi a pedagógusok digitális kompetenciáját, milyen attitűddel rendelkeznek? • Nyitottság és alapvető IKT-ismeretek ✓ (DÁK, 2015) • Részkompetenciák fejlesztése (életvezetés, produktivitás) (DÁK, 2015) • Tanuló digitális felkészültsége > tanár felkészültsége (HP NETA, 2016 és Fujitsu, 2017) • eltérő attitűdök (HP NETA, 2016)
- 48. Feldolgozott szakirodalmak a tanulók digitális eszközhasználatára vonatkozóan • 2010: Csepeli és Prazsák kutatása • 2011-2013: ESSIE • 2012: EU Kids, digitális biztonság • 2012, 2015: PISA, digitális szövegértés • 2013: Digitális Állampolgárság (DÁ) • 2016: Bernschütz, mobil adatforgalom • 2016: Dorner, Hatvani, Taskó, Soltész, Estefánné és Dávid, fiatalok IKT használata • 2016: Sólyom, okostelefon használat • 2016: HP NETA
- 49. Mi jellemzi a tanulók digitális eszközhasználatát? Mire? • Játék / szórakozás • Kapcsolattartás • Tájékozódás • Információk gyors elérése • Tanulás Tartós fogyasztási cikkek iskolai végzettség mentén (KSH, 2015) Alapfokú / nincs Középfokú érettségi nélkül Középfokú érettségivel Felsőfokú Otthoni PC 22 50 57 68 Laptop 9 31 44 76 Mobiltelefon 136 197 195 213 Ebből okostelefon 18 49 63 86 Hol? • Otthon • Okostelefonon – ahol van wifi
- 50. Hogyan alakult a tanulók digitális írástudása az elmúlt években? A magyar tanulók eredményei a digitális és nyomtatott teszteken (PISA, 2015)
- 51. Mi jellemzi a tanulók tanulási célú eszközhasználatát, milyen attitűddel rendelkeznek? • Otthon többet használnak számítógépet, mint az iskolában (ESSIE, 2011) • Aktív nethasználat alulreprezentált tanulási tevékenységgel (EUKids, 2012) • Gazdaságilag hátrányos helyzetű diákok: hiányzó online navigációs és szövegértési képesség –› nem tudja kihasználni az előnyöket (OECD, 2015) • Iskolai feladatokhoz heti néhány alkalommal használják (HP NETA, 2016) • Iskolai okostelefonozás ~ 50%, de nem derül ki, hogy tanulási céllal történik-e (HP NETA, 2016) • Szülői minta szerepe (HP NETA, 2016 és EU Kids 2012)
- 52. Milyen javaslatok merülnek fel az iskolai digitális eszközhasználat előmozdítására? • Diákok IKT-nyitottságának kihasználása (Lannert, 2014) • Diákok bátorítása a tanulási céllal történő eszközhasználatra (Essie, 2013 és DÁ, 2015) • Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok megosztása, tananyagtár létrehozása (HP NETA, 2016) • Életkori sajátosságok figyelembevétele az iskolai IKT- használat során (Dorner és mtsai, 2016) • A digitális oktatás kulcsa (Fujitsu, 2017): • összekapcsolhatóság • egyszerűség • biztonság
- 53. Az IKT műveltség fejlesztése egy adaptált digitális kompetenciarendszer alapján Papp-Danka Adrienn DEXTER Informatikai és Tanácsadó Kft. Lanszki Anita MTE, EKE NTDI
- 54. Az IKT-műveltség fogalmi keretének változása (Tongori, 2012)
- 55. • másfajta megközelítési mód • azt kívánja hangsúlyozni, hogy az általános állampolgári cselekvőképesség, kötelezettség, biztonság értelmezhető és szükségszerű a digitális létben • Digitális állampolgárság hazai kompetenciamodellje (Ollé, Lévai, Domonkos, Szabó, Papp- Danka, Czirfusz, Habók, Tóth, Takács és Dobó, 2013) Digitális állampolgárság fogalma
- 56. Digitális kompetencia modellek 1) digitális kompetencia európai keretrendszere • DigComp 1.0 - 2013 • DigComp 2.0 - 2016 2) ISTE-S 2016 és ISTE-T 2008 3) M-DOS és IKER
- 57. A kompetenciarendszer céljai, előnyei • lehetőség egy személy-, és fejlesztésközpontú (és nem eszközközpontú) digitális pedagógia felépítésére • kedvező háttér a tudatos eszközhasználatnak • életkortól, formális iskolai szereptől és eszközhasználati kompetenciától független fejlesztési célokat jelöl ki • a tanárok és tanulók együttműködéséhez, közös munkájához egységes keretet biztosít • lehetőség a negatív jelenségek értelmezésére, magyarázatára és preventív fejlesztésre (cybermobbing, oversharing, addikciók, digitális stressz) • tantárgy-, tartalom-, és műveltségi területtől független kompetenciarendszer
- 58. Digitális állampolgárság modell 2013 vs. 2017 Más kompetencia struktúra lineáris vs rétegezett Más szintezés 11 vs 3
- 59. DÁ 2017 kompetenciamodellt megalkotó kutatócsoport: Czirfusz Dóra Habók Lilla Hülber László Király Sándor Komló Csaba Lanszki Anita Ollé János Papp-Danka Adrienn Racsko Réka
- 60. (1) Technológiai műveltség, felelősségteljes eszközhasználat • Digitális eszköztudás • Digitális egészség • Személyes digitális biztonság és adatvédelem • Digitális környezetvédelem • Digitális jog
- 61. (2) Információs műveltség • Információk elérése, keresési stratégiák • Információk kritikus értékelése, tudatos feldolgozása • Információk rendszerezett tárolása
- 62. (3) Hálózati részvétel és együttműködés • Kommunikációs eszközhasználat • Online ügyintézés és kereskedelem • Hálózati viselkedéskultúra
- 63. (4) Digitális tartalomfejlesztés • Digitális tartalomkészítés • Médiaműveltség alkalmazása • Programozás és algoritmikus gondolkodás
- 64. (2) és (3)
- 65. (3) és (4)
- 66. (2) és (4)
- 67. A DÁ 2017 kompetenciamodell szintezése
- 68. A DÁ 2017 alkompetenciák felépítése
- 69. DÁ 2017 és TPACK modell • A DÁ 2017 kompetenciarendszer: szerepfüggetlen modell, nincs pedagógiai célja • nem kapcsolódik digitális alapú pedagógiai tudáshoz, szakmódszertanhoz. • Ezen területek fejlesztése viszont elengedhetetlen a tanárok számára ahhoz, hogy a digitális eszközöket célzottan, megfelelő metodika mellett alkalmazzák pedagógiai munkájukhoz • A tanárokat érintő fejlesztési célok meghatározásához a TPACK (Technological, Pedagogical And Content Knowledge) modell” nyújthat segítséget.
- 70. Tartalmi Tudás (CK) Technológiai Tudás (TK) Pedagógiai Tudás (PK) Technológiai Tartalmi Tudás (TCK) Pedagógiai Tartalmi Tudás (PCK) Technológiai Pedagógiai Tudás (TPK) Technológiai Pedagógiai Tartalmi Tudás (TPACK) Forrás: Koehler, M. J., & Mishra, P. (2009). What is technological pedagogical content knowledge? Contemporary Issues in Technology and Teacher Education, 9(1), 60-70.
- 71. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Hülber László, Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita, Racsko Réka, Török Balázs A SZIMPÓZIUM ALAPJÁT KÉPEZŐ TANULMÁNYKÖTET LETÖLTHETŐ: HTTPS://GOO.GL/QFI9HG
Editor's Notes
- #22: Mérési értékelési rendszer, kövtelemények
- #23: Mérési értékelési rendszer, kövtelemények
- #24: Mérési értékelési rendszer, kövtelemények
- #45: Előtte: Kérdőíves felmérés korlátai, reprezentativitás kérdése, adatfelvétel körülményei
- #48: Tanárok részéről módszertani kihívások is, pl BYOD-t módszertanilag és technikailag sem tudják menedzselni
- #50: Tévképzetek a diákok IKT tudásával és attitűdjeivel kapcsolatban –› kiművelés fontossága
- #51: Alulteljesítő diákok aránya Digitális adatfelvételnél ~ 30% Nyomtatott adatfelvételnél ~20% Kettő közötti különbség 2009-ben: 26 pont 2012-ben: 38 pont 2015 = 2009 digitális
- #52: OECD részletesebben Rosszabb anyagi helyzetben élők más céllal használják Hiányzik a szülői jó példa Gazdagabbak többet használják tanulási célra Szülői minta: hátrányos helyzetű tanulók esetén a szülők bevonása is hozzájárulna a tanulási célú eszközhasználat javításához
- #53: Fujitsu részletesebb kifejtése, hazai vonatkozás