Both Vilmos: Milyen elvárásokat támaszt a digitális gazdaság az oktatási rend...Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
Horváth Ádám: Magyarország Digitális Oktatási StratégiájaDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontDigitális Szakképzési Konferencia a „Digitális Oktatás, Digitális Készségek, V4 országok a XXI. században” témában
Debrecen, 2018. április 14.
Öt éves a Digitális Témahét – Szakmai műhelymunka-sorozat 2019/2020Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontDPMK Digitális Témahét szakmai műhelymunka
A 2019-es helyszínek: Debrecen, Szolnok, Szombathely, Keszthely, Eger, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza
Horváth Ádám: Projektek helyett egységes szabályozás!Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
Sió László: Változás és kultúra. Digitális átmenet és oktatásszervezésDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényeDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontHorváth Ádám divízióvezető, Loboda Zoltán vezető szakpolitikai elemző és Balla-Filetóth Rita kommunikációs vezető előadása az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 számú, A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújításacímű projekt DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényén
Klasszikus és kortárs: pedagógusok digitális kompetenciája a köznevelésbenBalázs CzékmánA digitális technológiák hétköznapi, továbbá oktatáson belüli alkalmazása is speciális ismereteket, készségeket, valamint attitűdöt és gondolkodásmódot, összefoglalóan kompetenciákat vár el. Az ENSZ 2030 Fenntartható Fejlődési Keretrendszerében is hangsúlyosan fókuszál az oktatás magasszintű megvalósítására, mely alapjaiban kapcsolódik a digitális technológiákhoz (Sharma és Singh, 2024). A digitális kompetencia az Európai Tanács 2008-ban kiadott ajánlása óta a kulcskompetenciák között szerepel, így fejlesztése kiemelt hangsúlyt élvez. A pedagógusok digitális kompetenciájának mérését és fejlesztését szupranacionális (Európai Unió szervezetei, OECD) és hazai szervezetek különböző keretrendszerekkel, irányelvekkel, valamint stratégiákkal (például DigCompOrg, DigCompEdu, IKER, DJP, DOS) igyekeznek megvalósítani (Chira, 2020). A kompetenciakeretekhez napjainkban elsősorban az európai uniós MENTEP TET-SAT (a technológiák által támogatott, tanításhoz kapcsolódó) önértékelő eszköze, valamint a DigCompEdu önértékelőjének az adaptációja kapcsolódik (Digitális Comenius Program, Éves jelentés, 2021). Ugyanakkor annak ellenére, hogy a COVID-19 időszak ráirányította a figyelmet a digitális oktatás szükségességére (egyben hiányaira is), valamint a digitális kompetencia az Európai Bizottság digitális oktatási cselekvési tervének is szerves részét képezi, az eredmények mégis rendkívül sokszínűek (Kalas, 2021).
Az előadás első részében a fogalmi keretek tisztázása segít a hazai köznevelésben dolgozó pedagógusok digitális kompetenciájának definiálásában, továbbá felvillantásra kerülnek a nemzetközi és hazai viszonylatban alkalmazott digitáliskompetencia-keretrendszerek. Egy képzeletbeli idővonalat bejárva láthatóvá válik a digitális kompetencia fejlesztésének több évtizedes múltja, valamint jelene („klasszikus és kortárs”); ennek kézzelfoghatóvá tételéhez a rendelkezésre álló kutatások eredményeiből kerül néhány felvillantásra, melyek tapinthatóvá teszik a több évtizedes fejlesztési igyekezet hullámzását, ugyanakkor nem mennek el szó nélkül a digitális kompetencia méréséhez kapcsolódó sajátosságok, akár ellentmondások (önértékelés kontra teljesítmény-alapú mérés) mellett sem. Az előadás végén pedig olyan javaslatok kerülnek bemutatásra – elsősorban kutatás és fejlesztés terén –, melyek akár irányelvektől és stratégiáktól függetlenül is helyet kaphatnak a hazai köznevelési intézményekben.
Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges ko...hulberlszimpózium
Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyháza, 2017.11.09-11
Elnök: Hülber László
Opponens: Hunya Márta
Előadók: Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita, Racskó Réka, Török Balázs
Az prezentáció tartalmában egyezik meg az Országos Neveléstudományi Konferencián használtéval, formailag azonban eltérő.
Pedagógusok digitális kompetenciája egy empirikus kutatás tükrébenBalázs CzékmánAz Európa parlament és a Tanács 2006-ban publikált kulcskompetenciái számos – a köznevelést meghatározó – dokumentum alapfogalmai lettek, melyek között kapott helyett a digitális kompetencia is. Az Oktatási Hivatal által megvalósított európai uniós projekt egyik alprogramjának középpontjában szintén a digitális kompetencia mint transzverzális (műveltségterületeket és korosztályokat is átfogó) kulcskompetencia áll (Medve, 2022). Bár az Európai Bizottság digitális oktatási cselekvési tervének szerves része a digitális kompetencia fejlesztése, az eredmények mégis elmaradni látszanak (Kalas, 2021). Ahhoz, hogy a köznevelési intézmények digitális átállása hatékonyabb lehessen a pedagógusok kompetenciáinak folyamatos fejlesztése és mérése kiemelt fontosságú.
Ennek megfelelően empirikus kutatásunk célja a pedagógusok digitális kompetenciáinak, és az ahhoz kapcsolódó néhány terület vizsgálata volt. A vizsgálat a Külső-Pesti Tankerületi Központ és a Puskás Ferenc Általános Iskola által indított InnoDigi Program keretei között valósultak meg. A kutatás mérőeszközeként online kérdőívet használtunk, melynek alapját az önbevallásos itemeket tartozó DigCompEdu-n alapuló SELFIE alkotta. A vizsgálatba a Programban résztvevő 20 iskola pedagógusait vontuk be (N=526). Az eredmények azt mutatták, hogy a pedagógusok a digitális pedagógia alkalmazásához szükséges ismereteiket leginkább online tanfolyamokon és belső továbbképzéseken szerezték. Az eredmények megerősítették azt is, hogy a válaszadók a leginkább hasznosnak a kollégáktól való tanulást és az online tanfolyamokat tartották. A készségek és képességek vizsgálatához – többek között – a technológiahasználatban való magabiztosságot mértük fel; ezek alapján a pedagógusok 83%-a magabiztos volt az elektronikus kommunikáció alkalmazásában, kétharmaduk magabiztosan alkalmazott digitális eszközöket a tanórákra való felkészüléshez, azonban a digitális eszközökkel való tanítás és értékelés esetében már csak a pedagógusok nagyjából fele érezte magát felkészültnek. A digitális pedagógiához kapcsolódó attitűd terén az innovációhoz való viszonyulást is felmértük; ezek alapján a válaszadók közel fele a munkatársaival egyidőben kezdett el egy új digitális megoldást használni, azonban közel egynegyedük a kipróbáló újítók közé tartozott.
Maruzsa Zoltán: A digitalizálás helye a köznevelés átalakuló rendszerébenDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontMaruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkárának prezentációja az I. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállításon.
Loboda Zoltán: Digitális kompetencia keretek bevezetésének rendszer szintű fe...Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
Dr. Főző Attila: Digitális Névjegy - Milyen a digitális iskola?Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényeDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontJánossy Zsolt digitális fejlesztő előadása az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 számú, A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújításacímű projekt DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényén
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...Reka RacskoA digitális átállásban élenjáró országok, mint Észtország és Finnország nagy szerepet szánnak a könyvtárnak mint a tanulási környezet egyik színterének. Előadásomban egy olyan összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetem, ami bemutatja, hogy mit értünk a 21. században a digitális transzformáció alatt és e folyamatban hogyan jelenik meg a könyvtár. Fontosnak tartom e téma vizsgálatát abból a szemszögből is, hogy a K12 korosztály esetében milyen kulcskompetenciák fejlesztését tekintik prioritásnak, és ebben a közgyűjtemények hogyan jelennek meg és a megnevezett célok hogyan feleltethetőek meg a digitális állampolgárság kompetencia-rendszerének.
Bognár Amália: Pedagógus szemmel - Digitális Témahét az iskolábanDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontÖt éves a Digitális Témahét 2020. évi rendezvénysorozata
More Related Content
Similar to Horváth Ádám: Mi jön a Digitális Oktatási Stratégia után? (20)
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényeDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontHorváth Ádám divízióvezető, Loboda Zoltán vezető szakpolitikai elemző és Balla-Filetóth Rita kommunikációs vezető előadása az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 számú, A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújításacímű projekt DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényén
Klasszikus és kortárs: pedagógusok digitális kompetenciája a köznevelésbenBalázs CzékmánA digitális technológiák hétköznapi, továbbá oktatáson belüli alkalmazása is speciális ismereteket, készségeket, valamint attitűdöt és gondolkodásmódot, összefoglalóan kompetenciákat vár el. Az ENSZ 2030 Fenntartható Fejlődési Keretrendszerében is hangsúlyosan fókuszál az oktatás magasszintű megvalósítására, mely alapjaiban kapcsolódik a digitális technológiákhoz (Sharma és Singh, 2024). A digitális kompetencia az Európai Tanács 2008-ban kiadott ajánlása óta a kulcskompetenciák között szerepel, így fejlesztése kiemelt hangsúlyt élvez. A pedagógusok digitális kompetenciájának mérését és fejlesztését szupranacionális (Európai Unió szervezetei, OECD) és hazai szervezetek különböző keretrendszerekkel, irányelvekkel, valamint stratégiákkal (például DigCompOrg, DigCompEdu, IKER, DJP, DOS) igyekeznek megvalósítani (Chira, 2020). A kompetenciakeretekhez napjainkban elsősorban az európai uniós MENTEP TET-SAT (a technológiák által támogatott, tanításhoz kapcsolódó) önértékelő eszköze, valamint a DigCompEdu önértékelőjének az adaptációja kapcsolódik (Digitális Comenius Program, Éves jelentés, 2021). Ugyanakkor annak ellenére, hogy a COVID-19 időszak ráirányította a figyelmet a digitális oktatás szükségességére (egyben hiányaira is), valamint a digitális kompetencia az Európai Bizottság digitális oktatási cselekvési tervének is szerves részét képezi, az eredmények mégis rendkívül sokszínűek (Kalas, 2021).
Az előadás első részében a fogalmi keretek tisztázása segít a hazai köznevelésben dolgozó pedagógusok digitális kompetenciájának definiálásában, továbbá felvillantásra kerülnek a nemzetközi és hazai viszonylatban alkalmazott digitáliskompetencia-keretrendszerek. Egy képzeletbeli idővonalat bejárva láthatóvá válik a digitális kompetencia fejlesztésének több évtizedes múltja, valamint jelene („klasszikus és kortárs”); ennek kézzelfoghatóvá tételéhez a rendelkezésre álló kutatások eredményeiből kerül néhány felvillantásra, melyek tapinthatóvá teszik a több évtizedes fejlesztési igyekezet hullámzását, ugyanakkor nem mennek el szó nélkül a digitális kompetencia méréséhez kapcsolódó sajátosságok, akár ellentmondások (önértékelés kontra teljesítmény-alapú mérés) mellett sem. Az előadás végén pedig olyan javaslatok kerülnek bemutatásra – elsősorban kutatás és fejlesztés terén –, melyek akár irányelvektől és stratégiáktól függetlenül is helyet kaphatnak a hazai köznevelési intézményekben.
Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges ko...hulberlszimpózium
Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyháza, 2017.11.09-11
Elnök: Hülber László
Opponens: Hunya Márta
Előadók: Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita, Racskó Réka, Török Balázs
Az prezentáció tartalmában egyezik meg az Országos Neveléstudományi Konferencián használtéval, formailag azonban eltérő.
Pedagógusok digitális kompetenciája egy empirikus kutatás tükrébenBalázs CzékmánAz Európa parlament és a Tanács 2006-ban publikált kulcskompetenciái számos – a köznevelést meghatározó – dokumentum alapfogalmai lettek, melyek között kapott helyett a digitális kompetencia is. Az Oktatási Hivatal által megvalósított európai uniós projekt egyik alprogramjának középpontjában szintén a digitális kompetencia mint transzverzális (műveltségterületeket és korosztályokat is átfogó) kulcskompetencia áll (Medve, 2022). Bár az Európai Bizottság digitális oktatási cselekvési tervének szerves része a digitális kompetencia fejlesztése, az eredmények mégis elmaradni látszanak (Kalas, 2021). Ahhoz, hogy a köznevelési intézmények digitális átállása hatékonyabb lehessen a pedagógusok kompetenciáinak folyamatos fejlesztése és mérése kiemelt fontosságú.
Ennek megfelelően empirikus kutatásunk célja a pedagógusok digitális kompetenciáinak, és az ahhoz kapcsolódó néhány terület vizsgálata volt. A vizsgálat a Külső-Pesti Tankerületi Központ és a Puskás Ferenc Általános Iskola által indított InnoDigi Program keretei között valósultak meg. A kutatás mérőeszközeként online kérdőívet használtunk, melynek alapját az önbevallásos itemeket tartozó DigCompEdu-n alapuló SELFIE alkotta. A vizsgálatba a Programban résztvevő 20 iskola pedagógusait vontuk be (N=526). Az eredmények azt mutatták, hogy a pedagógusok a digitális pedagógia alkalmazásához szükséges ismereteiket leginkább online tanfolyamokon és belső továbbképzéseken szerezték. Az eredmények megerősítették azt is, hogy a válaszadók a leginkább hasznosnak a kollégáktól való tanulást és az online tanfolyamokat tartották. A készségek és képességek vizsgálatához – többek között – a technológiahasználatban való magabiztosságot mértük fel; ezek alapján a pedagógusok 83%-a magabiztos volt az elektronikus kommunikáció alkalmazásában, kétharmaduk magabiztosan alkalmazott digitális eszközöket a tanórákra való felkészüléshez, azonban a digitális eszközökkel való tanítás és értékelés esetében már csak a pedagógusok nagyjából fele érezte magát felkészültnek. A digitális pedagógiához kapcsolódó attitűd terén az innovációhoz való viszonyulást is felmértük; ezek alapján a válaszadók közel fele a munkatársaival egyidőben kezdett el egy új digitális megoldást használni, azonban közel egynegyedük a kipróbáló újítók közé tartozott.
Maruzsa Zoltán: A digitalizálás helye a köznevelés átalakuló rendszerébenDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontMaruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkárának prezentációja az I. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállításon.
Loboda Zoltán: Digitális kompetencia keretek bevezetésének rendszer szintű fe...Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
Dr. Főző Attila: Digitális Névjegy - Milyen a digitális iskola?Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényeDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontJánossy Zsolt digitális fejlesztő előadása az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 számú, A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújításacímű projekt DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényén
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...Reka RacskoA digitális átállásban élenjáró országok, mint Észtország és Finnország nagy szerepet szánnak a könyvtárnak mint a tanulási környezet egyik színterének. Előadásomban egy olyan összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetem, ami bemutatja, hogy mit értünk a 21. században a digitális transzformáció alatt és e folyamatban hogyan jelenik meg a könyvtár. Fontosnak tartom e téma vizsgálatát abból a szemszögből is, hogy a K12 korosztály esetében milyen kulcskompetenciák fejlesztését tekintik prioritásnak, és ebben a közgyűjtemények hogyan jelennek meg és a megnevezett célok hogyan feleltethetőek meg a digitális állampolgárság kompetencia-rendszerének.
Bognár Amália: Pedagógus szemmel - Digitális Témahét az iskolábanDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontÖt éves a Digitális Témahét 2020. évi rendezvénysorozata
Mart Laanpere: Digital transformation of education in EstoniaDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontEstonia has transformed its education system through extensive use of technology, establishing a digital learning resource platform called e-Koolikott that provides online textbooks, apps and other educational materials to students. Schools have implemented one-to-one computing programs, digital assessment tools, and focus on developing students' and teachers' digital skills. This digital transformation of education has helped Estonia achieve top results in international assessments like PISA.
Horváth Ádám: A digitális oktatás elviselhetetlen könnyűségeDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontSmart 2019 – Celebration of Innovation
Budapest, 2019, április 2.
Horváth Ádám: Mi jön a Digitális Oktatási Stratégia után?
1. MI JÖN A DIGITÁLIS OKTATÁSI
STRATÉGIA UTÁN?
2019. NOVEMBER 7., HAJDÚSZOBOSZLÓ
XXI. ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI SZAKÉRTŐI KONFERENCIA
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001
„A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések,
innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása”
HORVÁTH ÁDÁM
DIVÍZIÓVEZETŐ
DIGITÁLIS PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT
3. MÉG VAN PÁR ÉVED,
AZUTÁN NEM LESZ
TÖBB MÓKA
(ARANYÉLET S1E1)
4. A köznevelés digitalizációjának félreértései:
• A köznevelés digitalizációjának befejezése
belátható időn belül megvalósul
• A digitális oktatás az a digitális eszközökkel
végzett oktatás
• A pedagógusok a digitális eszközhasználat
elsajátításával képesek digitális pedagógiát
megvalósítani
A DIGITALIZÁLÁS DÉLIBÁBJA
5. Zárt Nyitott
A DIGITALIZÁCIÓ VALÓDI KÖVETKEZMÉNYE
Egyetlen
Sok,
alternatív
Elavult Aktuális Ellenőrzött Ellenőrizetlen
7. Tudás
AZ ISMERETÁTADÁS VÁLTOZÁSA A
DIGITALIZÁCIÓ HATÁSÁRA
Előválogatott
ismeretek
Átfedések
nélküli elemek
Soha nem
változnak
Minősítetlen
ismeretek
Konkurens
elemek
Állandóan bővülnek
és változnak
8. „Ha egy átlagos ember
egy mentális feladatot
kevesebb mint egy
másodperc alatt képes
elvégezni, akkor azt a
feladatot nagy
valószínűséggel
automatizálhatjuk az MI
segítségével most vagy a
közeljövőben.”
(Andrew Ng)
A MEMORITEREK ALKONYA
9. TANULÁS A DIGITÁLIS KORBAN
Keres Validál Tárol Előhív Alkalmaz Megoszt
Digitális kompetencia
Kritikai
gondolkodás
Algoritmizálás
Kreativitás
Kommunikáció
12. DIGITÁLIS OKTATÁS HIÁNYÁBAN
- A köznevelés egyenlő hozzáférésű fejlesztési hatása nélkül
csak azok a gyerekek szereznek megfelelő digitális
kompetenciát, akiknek a szülei az iskolán kívül biztosítják
azt számukra.
- Az otthoni számítógéppel, mobil eszközzel rendelkező
gyerekek, akik számára digitális szakkör, iskolán kívüli
foglalkozás biztosított,
- 2,5 X több fizetésre számíthatnak és
- lényegesen alacsonyabb az esélye, hogy
munkanélküliek lesznek,
- függetlenül az egyéb ismereteiktől.
13. - 5 éves a DOS 🎂 (2015-2020)
- Legyen megfelelő mennyiségű
eszköz
- Legyen internet és WiFi
- Legyenek digitálisan képzettek a
pedagógusok
- A pedagógusok minősítésébe
számítson be a digitális
kompetencia
- Legyenek rendszergazdák
- Legyen egységes digitális
kompetencia követelmény
rendszer
- Legyen digitális tananyag
- Legyen pótelem és pótizzó
- Legyenek robotok és 3d nyomtatók
- Legyen virtuális oktatási környezet
- Legyen kódolás
- Legyen gépírás
MIT ÉRT EL A DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIA?
1536/2016. Korm. hat. Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról
14. - 5 éves a DOS 🎂 (2015-2020)
- Legyen megfelelő mennyiségű
eszköz
- Legyen internet és WiFi
- Legyenek digitálisan képzettek a
pedagógusok
- A pedagógusok minősítésébe
számítson be a digitális
kompetencia
- Legyenek rendszergazdák
- Legyen egységes digitális
kompetencia követelmény rendszer
- Legyen digitális tananyag
- Legyen pótelem és pótizzó
- Legyenek robotok és 3d nyomtatók
- Legyen virtuális oktatási környezet
- Legyen kódolás
- Legyen gépírás
MIT ÉRT EL A DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIA?
1536/2016. Korm. hat. Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról
15. MIT ÉRT EL A DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIA?
1536/2016. Korm. hat. Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájáról
- Rengeteg adat és tapasztalat a digitális eszközökkel kapcsolatban
- Még több tapasztalat a digitális pedagógiai módszerekről
- Visszajelzés a tanulóktól, szülőktől, pedagógusoktól a digitális eszközök
használatát illetően
- Tapasztalat a digitális tartalmakról
- Mérhetővé váló digitális kompetencia
- Mérhetővé váló iskolai digitális felkészültség
- Nemzetközi összehasonlító tapasztalatszerzés
- Többezer intézmény szerzett digitális pedagógiai tapasztalatot és
gyakorlatot a Digitális Témahét vagy a Code Week keretében
A fenti tapasztalatok birtokában tervezhető meg a digitális oktatási átállás
16. • Az általános bevezetést megalapozó
szabályozás, amely
– biztosítja a digitális kompetencia elemeinek
garantált fejlesztését az egységes DigKomp
referenciakeret alapján és
– a digitáliskompetencia-fejlesztés intézményi
és személyi feltételeit.
MI JÖN A DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIA UTÁN?
17. Digitális
kor
Új
kulcskompetenciák
Kritikai
gondolkodás,
kreativitás, komplex
probléma megoldás
HOGYAN ALKALMAZKODJUNK A DIGITÁLIS
KORHOZ?
- Új Nemzetei Alaptanterv, amely a kulcskompetenciákra fókuszál
- Új kihívások, versenyek, programok a programozás, robotika és a digitális pedagógia kapcsán:
- Digitális Oktatási Stratégia
- Code Week
- Digitális Témahét
- World Robot Olympiad
- First LEGO League
- etc
20. • Mindenkinek
biztosítani kell
• egy meghatározott
digitális kompetencia
szint elérését!
Mi kell ehhez?
A KÖZNEVELÉS DIGITÁLIS ÁTÁLLÁSA NEM OPCIÓ
Oktatási célok
• Köznevelési stratégia
• Nat
• Kimeneti követelmények
Tartalom
• Kerettantervek
• Tananyagok
• Mérés-értékelési eszközök
Pedagógiai módszerek
• Alapképzés
• Pedagógus továbbképzés
• Egyéb tudástranszfer
hálózatok
Környezet
• Épület és bútorok
• Eszközök
• Szolgáltatások
Intézmények
• Tanterv, tanmenet
• Támogatás
• Közösség
Szabályozás
• Külső mérés
• Életpálya
• Felügyelet
24. EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001
„A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések,
innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása”
Horváth Ádám
Digitális Pedagógiai Módszertani
Központ
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!