Jenei Zsolt tanulmányából készült prezentáció, melyben az oktatási didaktikákat veszi számba. Melyik korban mit használtak, így nyomon lehet követni, vajon a mai tanárok melyiket és milyen módszerekkel használják fel a gyermekek oktatása közben.
A német didaktikai modellek logikája és szerkezeteDr. Ollé JánosEKF NTDI 2015/2016. tanév tavaszi félév
Új irányzatok az oktatás elméletében
2016. április 23.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Neveléstudományi Intézet
Az oktatási módszer értelmezésének változása Nagy Sándor didaktikájábanDr. Ollé JánosNagy Sándor emlékkonferencia
2016. május 11.
ELTE PPK KAZY Nagy Sándor terem
Didaktika és iskolapedagógia Dr. Ollé JánosEKF NTDI 2015/2016. tanév tavaszi félév
Új irányzatok az oktatás elméletében
2016. április 23.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Neveléstudományi Intézet
Talent_ProjektekEva GyarmathyA projekt módszer kiváló lehetőség a tehetséggondozás széleskörben történő alkalamazásához. Kis módosításokkal a tehetségesek számára indított programok eszköze lehet.
A soha nem alvó csoport. Kaposvár 2012Tünde ZakupszkiEgy konnektivista alapokra épülő andragógus-kurzus tapasztalatai. A KONNEKT 2012. hálózati közösség keretében konnektivista csoportként szerveződött a facebook-on, oktatói kezdeményezésére. A csoport az “Információtudomány és média a 21. század elején” címmel egy tavaszi kurzusként indult, ahová bárki csatlakozhatott, aki érdeklődött a téma iránt és vállalta a közös munkát.
Didaktika az ezredfordulón Dr. Ollé JánosEKF NTDI 2015/2016. tanév tavaszi félév
Új irányzatok az oktatás elméletében
2016. április 23.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Neveléstudományi Intézet
Az iskola világának narratívái: elmélet és gyakorlat a pedagógiában Dr. Ollé JánosA tanítás-tanulás elmélete
NMP_NV008K2
2016/2017. tanév őszi félév
Ollé János
EKE Neveléstudományi Intézet
2016. szeptember 21. 15:30-17.00 "B" épület nagyelőadó
A tevékenységközpontú nyílt oktatás helye és szerepe a felsőoktatásbanDr. Ollé JánosI. Nyílt Oktatás Konferencia
2015. június 24. Eger, EKF Líceum
http://nyiltoktatas2015.uni-eger.hu/program/
More Related Content
Similar to Jenei zsolt – Ha kíváncsi vagy, hogyan... (20)
Talent_ProjektekEva GyarmathyA projekt módszer kiváló lehetőség a tehetséggondozás széleskörben történő alkalamazásához. Kis módosításokkal a tehetségesek számára indított programok eszköze lehet.
A soha nem alvó csoport. Kaposvár 2012Tünde ZakupszkiEgy konnektivista alapokra épülő andragógus-kurzus tapasztalatai. A KONNEKT 2012. hálózati közösség keretében konnektivista csoportként szerveződött a facebook-on, oktatói kezdeményezésére. A csoport az “Információtudomány és média a 21. század elején” címmel egy tavaszi kurzusként indult, ahová bárki csatlakozhatott, aki érdeklődött a téma iránt és vállalta a közös munkát.
Didaktika az ezredfordulón Dr. Ollé JánosEKF NTDI 2015/2016. tanév tavaszi félév
Új irányzatok az oktatás elméletében
2016. április 23.
Ollé János
Eszterházy Károly Főiskola
Neveléstudományi Intézet
Az iskola világának narratívái: elmélet és gyakorlat a pedagógiában Dr. Ollé JánosA tanítás-tanulás elmélete
NMP_NV008K2
2016/2017. tanév őszi félév
Ollé János
EKE Neveléstudományi Intézet
2016. szeptember 21. 15:30-17.00 "B" épület nagyelőadó
A tevékenységközpontú nyílt oktatás helye és szerepe a felsőoktatásbanDr. Ollé JánosI. Nyílt Oktatás Konferencia
2015. június 24. Eger, EKF Líceum
http://nyiltoktatas2015.uni-eger.hu/program/
A tevékenységközpontú nyílt oktatás helye és szerepe a felsőoktatásbanDr. Ollé János
Jenei zsolt – Ha kíváncsi vagy, hogyan...
1. JENEI ZSOLT – HA
KÍVÁNCSI VAGY,
HOGYAN OKTATJÁK
GYERMEKED
című tanulmánya alapján
Ágnecz Adrienn -.2017.
2. Bevezető
Ha tudni szeretnénk a gyermek oktatásáról,
jogunk van utánanézni
Az oktatás tudománya fejlődik.
Korszerű oktatásban négy "módszertani
kultúra" jelenik meg.
Ez igazodik a korosztályhoz.
3. Az első didaktika - a
megismertetés pedagógiája
Ókor és középkor:
Tanulás: ismeretek, tudás, bölcsesség átadása,
elsajátítása
A tanuló a közvetítő ismeretekkel találkoztak, élőszóban
előadott vagy olvasott szövegeket tanultak meg:
memoriter.
A szövegek sokszorosítására korlátozott mértékben volt
elérhető.
Elméleti alapjai: Platón, Szókratész, Arisztotelész,
a kereszténység tanai.
Tudományosság alapja: asszociáció törvénye és a
retorika.
4. A második didaktika - a
szemléltetés pedagógiája
Empirizmus alapján a 17. században.
Felfogása: a tanulásnak a valóság tényein és
összefüggések felismerésén kell alapulnia.
Az elme következtetéseket von le.
Comenius: szenzualista pedagógiai kialakítása.
Középpontjában a szemléltetés áll.
Tanulás elméleti alapjai: Comenius, Rousseau,
Pestalozzi.
Az elv a szenzualizmus, az empirizmus és a
ráció.
5. A második didaktika - a
szemléltetés pedagógiája
A tudás forrása: tervezett és rögzített
tudáselemek.
Szövegek, bemutatott képek, ábrák.
Tevékenységek: olvasás és megfigyelés.
Módszer: kombinációs készség, összefüggések
felismerése.
Gondolkodás formája az indukció és az
absztrakció.
Oktatás tervezése: tanórák, korcsoportos
foglalkozások.
6. A harmadik didaktika - a
cselekedtetés pedagógiája
20. század eleje.
Meghatározza a gyermek öntevékenységét, a
cselekvést, a munkáltatást, a felfedező tanulást.
Vizsgálata: asszociatív pszichológia módszereivel.
Továbbfejlesztése: pavlovi klasszikus és skinneri
operáns kondicionálás behaviorizmus
tanuláselmélete és a programozott oktatás.
Elméleti alapjai: ösztön, motívum, drive,
behaviorizmus, alaklélektan.
Skinner, Dewey, Piaget, Claparéde.
7. A harmadik didaktika - a
cselekedtetés pedagógiája
Forrása: rögzített és helyben létrehozott
tudásformák, kapcsolódó feladatok, gyakorlás,
cselekvés.
Tanulási módszer: interiorizálás, asszimiláció -
akkomodáció, problémamegoldás.
Gondolkodás formája: indukció
Oktatás tervezése: tantervek reformpedagógiai
irányzatok.
Az oktatási módszer definíciója: A tanulók
ismeretszerzését segítő, az oktatásban (tanításban) a
pedagógus által alkalmazott eljárások ismétlődő,
közös elemeiből spontán módon szerveződő v.
célszerűen szerkesztett eljárások együttese. A
sokfélesége miatt helyesebb oktatási módszerekről
beszélni.
8. A negyedik didaktika - a
szintézis
A felsorolt paradigmák ma kiegészítő viszonyban vannak.
20. sz. tanulásfelfogása, oktatási, képzési, továbbképzési
rendszerek szerkezete: a három módszertani gyakorlat együtt
jellemző.
Integratív és átfogó rendszer: a kognitívista, a konstruktivista
tanulásfelfogásokat és tanuláselméleteket foglal magában.
Negyedik didaktika:
informatikai eszközök felhasználásával hatékonyabb
módszereinek ígéretét jeleníti meg.
Tanulás elméleti alapjai: kognitív elméletek, pszichológiai
kutatások, konstruktív elmélet.
Tudás forrása: szimulációk és komplex feladatok
irányított/önálló munkavégzéssel. Közösségi és egyéni
cselekvés.
Tanulási módszer: kipróbálás, gyakorlat, önálló konstrukciók.
9. Oktatás tervezése: Komplex, tanító közösségtől függő.
Mindegyik tanulási folyamatra érvényes.
A kognitív irányzatok támaszkodnak az agykutatásra és a
pszichológiai vizsgálatok eredményeire.
Elmélete: a tanulás döntő mozzanata az egyénileg leképzett
világban és a kialakított reprezentációkon végrehajtott
műveletekben van.
Nem kizárólagos elméletek rendszer alkotása, a korábbi
elméletekkel kezdenek megközelíteniegy problémát.
Kognitív pszichológia létrehozott egy megismerés tudományt:
emberi megismeréssel és tanulással foglalkozik.
Alapterületeket a filozófia, a pszichológia, az antropológia, a
neurobiológia és a mesterséges intelligencia fogalmaival írja le
A negyedik didaktika - a
szintézis
10. 20. század tanuláselméletei
Feltételes reflexre alapuló kondicionálás - Pavlov
A kvantitatív reakciókra alapozó tanulás -
instrumentális kondicionálás. Thorndike és
Skinner
Utánzásos tanulás - Albert Bandura
Átstrukturálás - Wolfgang Köhler
Belátásos cselekvés - Karl Bühler
Műveleti lélektan - Jean Piaget
Agyi funkciók és területek összekapcsolódása -
Kognitív irányzatok
Belső konstrukciók alapján a világ megértése és
cselekvés - Konstruktivizmus