A nyílt oktatás pedagógiai kultúrájaDr. Ollé JánosII. Nyílt Oktatás Konferencia
Eszterházy Károly Egyetem - Gyöngyösi Károly Róbert Campus
2016. október 7.
Kéri Katalin: A neveléstörténet helye és szerepe a kompetencia alapú pedagógu...Ambrus Attila József2016. szeptember 13-án Kéri Katalin professzor (Pécsi Tudományegyetem) tartotta a Selye János Egyetem 8. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának egyik plenáris előadását. (Forrás: http://pf.ujs.sk/hu/fooldal/5681-keri-katalin-professzor-eloadasa.html)
Voideo: https://youtu.be/c8d81QCPmlA
Honlap: https://kerikatalin.wordpress.com/
Mayo 16 wordcodigojuninEl documento presenta una serie de efemérides históricas de diferentes fechas, que incluyen sucesos políticos, literarios y deportivos en Argentina y otros países de América Latina. Entre los hechos destacados se encuentran la condena a un apropiador de hijos de desaparecidos, el apoyo de Cristina Fernández a un juez español suspendido, y la muerte del escritor uruguayo Mario Benedetti.
Munkára nevelés a képeken - antropológiai terek vizsgálata az 1960-as évek ma...Lajos Somogyvári2013.11.08.
Eger: Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága
Változó életformák - régi és új tanulási környezetek: XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia.
Somogyvári Lajos A pedagógia ünnepeLajos SomogyváriCultural Identity and Alterity in Time. International Conference on Imagology 2013.
Csíkszereda / Miercurea Ciuc, Romania
Kéri Katalin: Neveléstörténet a PTE tanárképzésében (Múlt, jelen és jövő)Ambrus Attila JózsefNeveléstörténet a pécsi tanárképzésben. I. Autonómia és Felelősség Konferencia, PTE BTK NI, 2013. május 8-9. ---
Az előadás rövid áttekintést nyújt arról, hogy miként alakult a neveléstörténet (tágabb értelemben a történeti tárgyak) oktatása, fejlesztése és kutatása 1983-tól napjainkig az egyetemi szintű pécsi tanárképzésben. Felvázolásra kerülnek az új, osztatlan tanárképzés keretei között tervezett nevelés- és művelődéstörténet főbb célkitűzései, tematikai csomópontjai. Az előadás összefoglalja annak háttér-okait és jellemzőit, hogy miként alakult, gazdagodott az utóbbi években a neveléstörténet diszciplínája, bemutatva, hogy hogyan jutott el ez a tudományterület a hagyományos, kronologikus alapokon nyugvó szemlélettől a mai, diakrón és szinkrón szempontokat együttesen érvényre juttató, probléma-centrikus és problémamegoldó, forrásközpontú és interdiszciplináris nevelés- és művelődéstörténetig - külön kiemelve a pécsi eredményeket és sajátosságokat.
Jenei zsolt – Ha kíváncsi vagy, hogyan...Adrienn ÁgneczJenei Zsolt tanulmányából készült prezentáció, melyben az oktatási didaktikákat veszi számba. Melyik korban mit használtak, így nyomon lehet követni, vajon a mai tanárok melyiket és milyen módszerekkel használják fel a gyermekek oktatása közben.
"Tudjuk, hogy a pedagógusok jelentős része még a burzsoá Magyarország neveltj...Lajos Somogyvári90 éve Szegeden - Jubileumi konferencia, 2018. november 16.
A múlt vizuális újraalkotásaLajos SomogyváriA pedagógiai emlékezet megalkotása - Összehasonlító vizsgálat az 1960-as évek képes pedagógiai szaksajtójában.
VIII. Kiss Árpád Emlékkonferencia
Debrecen, 2013. szeptember 6.
Tanári szerep alakulása neveléstörténeti szempontból a humán tantárgyak oktat...Attila NóbikPedagógus szerep és eredményesség
Továbbképzési nap
Szeged, 2012.04.04.
Didaktikai modellek Online és virtuális oktatási környezetekDr. Ollé JánosTávoktatás és e-learning, ANDM-129, ANDM-129L Andragógia MA, KAZY 407
scheduled 2011. február 21. from 16:30 to 18:00
Kéri Katalin: Interkulturális-összehasonlító kutatások Ambrus Attila JózsefA magyar neveléstudomány helyzete és tudományos irányzatai című szimpózium
Magyar Tudományos Akadémia, Kisterem 2013 október 18.
http://youtu.be/xItOKApYeTM
Az oktatási módszer értelmezésének változása Nagy Sándor didaktikájábanDr. Ollé JánosNagy Sándor emlékkonferencia
2016. május 11.
ELTE PPK KAZY Nagy Sándor terem
How the Computers Arrived in the Hungarian SchoolsLajos SomogyváriThe document discusses the history of computerization in Hungarian education from the 1950s to the 1990s. It describes three main periods:
1) Early experiments and establishment from the 1950s to 1980s.
2) Computerization of schools in the 1980s with the introduction of school computer programs.
3) Implementing computer curricula in the 1990s as the field became more established. It explores the political, economic, and international contexts that influenced developments and debates around the role of computers in education.
More Related Content
Similar to Somogyvári Lajos Taneszköz és tankönyv a képeken (20)
Munkára nevelés a képeken - antropológiai terek vizsgálata az 1960-as évek ma...Lajos Somogyvári2013.11.08.
Eger: Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága
Változó életformák - régi és új tanulási környezetek: XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia.
Somogyvári Lajos A pedagógia ünnepeLajos SomogyváriCultural Identity and Alterity in Time. International Conference on Imagology 2013.
Csíkszereda / Miercurea Ciuc, Romania
Kéri Katalin: Neveléstörténet a PTE tanárképzésében (Múlt, jelen és jövő)Ambrus Attila JózsefNeveléstörténet a pécsi tanárképzésben. I. Autonómia és Felelősség Konferencia, PTE BTK NI, 2013. május 8-9. ---
Az előadás rövid áttekintést nyújt arról, hogy miként alakult a neveléstörténet (tágabb értelemben a történeti tárgyak) oktatása, fejlesztése és kutatása 1983-tól napjainkig az egyetemi szintű pécsi tanárképzésben. Felvázolásra kerülnek az új, osztatlan tanárképzés keretei között tervezett nevelés- és művelődéstörténet főbb célkitűzései, tematikai csomópontjai. Az előadás összefoglalja annak háttér-okait és jellemzőit, hogy miként alakult, gazdagodott az utóbbi években a neveléstörténet diszciplínája, bemutatva, hogy hogyan jutott el ez a tudományterület a hagyományos, kronologikus alapokon nyugvó szemlélettől a mai, diakrón és szinkrón szempontokat együttesen érvényre juttató, probléma-centrikus és problémamegoldó, forrásközpontú és interdiszciplináris nevelés- és művelődéstörténetig - külön kiemelve a pécsi eredményeket és sajátosságokat.
Jenei zsolt – Ha kíváncsi vagy, hogyan...Adrienn ÁgneczJenei Zsolt tanulmányából készült prezentáció, melyben az oktatási didaktikákat veszi számba. Melyik korban mit használtak, így nyomon lehet követni, vajon a mai tanárok melyiket és milyen módszerekkel használják fel a gyermekek oktatása közben.
"Tudjuk, hogy a pedagógusok jelentős része még a burzsoá Magyarország neveltj...Lajos Somogyvári90 éve Szegeden - Jubileumi konferencia, 2018. november 16.
A múlt vizuális újraalkotásaLajos SomogyváriA pedagógiai emlékezet megalkotása - Összehasonlító vizsgálat az 1960-as évek képes pedagógiai szaksajtójában.
VIII. Kiss Árpád Emlékkonferencia
Debrecen, 2013. szeptember 6.
Tanári szerep alakulása neveléstörténeti szempontból a humán tantárgyak oktat...Attila NóbikPedagógus szerep és eredményesség
Továbbképzési nap
Szeged, 2012.04.04.
Didaktikai modellek Online és virtuális oktatási környezetekDr. Ollé JánosTávoktatás és e-learning, ANDM-129, ANDM-129L Andragógia MA, KAZY 407
scheduled 2011. február 21. from 16:30 to 18:00
Kéri Katalin: Interkulturális-összehasonlító kutatások Ambrus Attila JózsefA magyar neveléstudomány helyzete és tudományos irányzatai című szimpózium
Magyar Tudományos Akadémia, Kisterem 2013 október 18.
http://youtu.be/xItOKApYeTM
Az oktatási módszer értelmezésének változása Nagy Sándor didaktikájábanDr. Ollé JánosNagy Sándor emlékkonferencia
2016. május 11.
ELTE PPK KAZY Nagy Sándor terem
How the Computers Arrived in the Hungarian SchoolsLajos SomogyváriThe document discusses the history of computerization in Hungarian education from the 1950s to the 1990s. It describes three main periods:
1) Early experiments and establishment from the 1950s to 1980s.
2) Computerization of schools in the 1980s with the introduction of school computer programs.
3) Implementing computer curricula in the 1990s as the field became more established. It explores the political, economic, and international contexts that influenced developments and debates around the role of computers in education.
Challenging timesLajos SomogyváriThe document discusses plans for a newly formed Standing Working Group (SWG) on the history of education from 2019-2024. It notes global trends of reduced coursework in the discipline and introduces challenges including the role of history of education in academia, curriculum issues, internationalization, and research/teaching standards. The SWG will explore the educational and social impacts of COVID-19 on schooling through research collaborations and working groups on related topics like online learning environments and changes to internationalization. The goal is to better understand continuity and change for the field in light of the pandemic.
Language of Competences: From 1965 to 2030Lajos SomogyváriThe document provides an overview of the historical context and evolution of the concept of competence from 1965 to 2030. It discusses how competence originated as a scientific term but was later adopted by political and economic actors to legitimize educational reforms and programs. Competence frameworks emerged in the 1990s and were codified in the 2006 European Union recommendation on key competences for lifelong learning. The document argues competence has been utilized by different stakeholders through history and speculates about its future role in education and society.
The Communist School Inside OutLajos SomogyváriThe document summarizes reports from Hungarian emigrants in the early 1950s about their experiences in schools under Communism. It discusses how emigrants provided perspectives on propaganda and ideology in the classroom, reactions from students and teachers, and examples of resistance like jokes mocking the official ideology found written on school bathroom walls. It also examines controls on Western culture through restrictions on activities like reading cowboy novels, dancing Western styles, and watching non-Soviet films.
The CIA archives and the History of EducationLajos SomogyváriThe document discusses the CIA archives database and what it can reveal about the history of education. It introduces the CIA online reading room, which contains declassified documents from 1966 onward under the Freedom of Information Act. The sources in the archives related to education have largely been interpreted in the context of the Cold War and CIA covert actions. However, the document argues they could provide new insights into comparative education studies if analyzed from the viewpoint of what educational issues the CIA saw as important to record, rather than just as instruments of political influence. Closer examination of the documents is needed to understand what they can teach about different education systems during the Cold War era.
Marching on the Streets: Meanings of the May 1st Parades in the Communist Hun...Lajos SomogyváriThe document discusses the May 1st parades in communist Hungary and their purpose and meaning. It analyzes how the parades were used to structure public space and time for political propaganda and ideological indoctrination. Photographs from the 1950s are examined to show how the parades filled streets with organized masses, occupying space in a choreographed display of support for communist leaders and ideals. The document concludes that the parades created symbolic sites of socialist cultural memory through their multisensory experience, but that more analysis is needed to fully understand their lasting impacts and lessons.
Commemoration, Propaganda and Political Indoctrination: Celebrating 1th of Ma...Lajos SomogyváriThis document discusses how May Day celebrations in 1950s Hungary were used for communist propaganda and political indoctrination. The celebrations were tightly controlled by the communist party and held in Stalin Square. They involved mass mobilization of citizens, mandatory participation in parades and processions, and the promotion of communist ideology through propaganda images, symbols, and displays of political leaders. The goal was to extend the party's control over education and mobilize youth to build socialism under direct party control.
Inclusion and Exclusion in the Secondary Education: A Case Study about Class ...Lajos SomogyváriThis document provides an overview of a case study examining class categories in the secondary education system of socialist Hungary between 1953-1963. It outlines the research questions, hypotheses, sources, and theories used in the study. The key findings discussed are the doctrine and practice of using social categories to determine student admission. While categories were intended to correct social stratification, in practice they were applied flexibly at the local level based on personal views and connections. The study concludes the system exhibited aspects of both totalitarian repression and everyday adaptation through informal networks.
Hooligans, gangs and hippiesLajos SomogyváriThe document summarizes research on representations of youth in socialist Hungary during the 1960s. It analyzes how state media and journals constructed categories like "hooligans," "gangs," and "hippies" to portray and interpret nonconforming youth behavior. Through analyzing party records, articles, photos and drawings from the era, the research found these categories were used both to depict real criminal acts but also fashion trends or political stances in a moral panic. Interpretations often focused on influences like the West or avoiding work. Debates showed ambivalence over how to view emerging youth cultures and a desire to promote socialist ideals of collective work.
The Hungarian School Reform-Committee. Actors of the Educational Policy (1958...Lajos SomogyváriThe document discusses the Hungarian School Reform Committee formed between 1958-1960 to implement educational reforms inspired by Khrushchev. It analyzes the 64 committee members using prosopography - investigating their common background characteristics through biographies. Most members were male and in their 40s-50s, with political and educational experience before 1945. Over half were Communist party members. The analysis finds the committee represented different interest groups and a balance of political power and expertise.
2. A téma és forrásanyag „megtalálása”
1960-1970 közötti, minisztériumi kiadású folyóiratok
képanyagának elemzése:
Gyermekünk, Köznevelés, Óvodai nevelés, A Tanító,
A Tanító munkája, Úttörővezető
3829 antropológiai, 234 nem antropológiai fénykép –
összesen 4063 fotó
Pedagógusképek elemzése – pedagógiai háttér (112
fotó):
oktatás-nevelés világainak tudományos-intézményi háttere
önreflektív tudás
tudás legitimációja, pedagógia tudományos megalapozása
3. Képcsoportok
Pedagógusképzés, továbbképzés, pedagógiai tanácskozások
Taneszközök, tankönyvek
Ünnepségek, kitüntetések, szovjet vendégek látogatása
A három képcsoportot összefogó kategória:
- Háttérintézményi hálózat:
1., módszertani-oktatástechnológiai segítség
2., intézményen kívüli pedagógiai cselekvések összehangolása
3., eszmei-ideológiai megalapozás
Köznevelés, 1965/1-6.
4. Hipotézis a tankönyvek, taneszközök vizuális
megjelenítéséről
A hatalom termeléséről /
előállításáról, szétosztásáról
és ellenőrzéséről szóló
narratíva
Foucault diskurzuselmélete
hatalom és tudás
kapcsolatáról, a diszkurzus
szereplőiről – a használat és
jelentések feltárása a cél.
(Foucault, 1990)
A diskurzus funkciója:
legitimáció
- tudomány
- professzió
A Tanító munkája,
1966/8., 15. o.
5. A források feldolgozása, metodológia
Ikonográfia
A történeti pedagógia segédtudománya (Géczi, 2008)
Pilarczyk és Mietzner (2010) szempontrendszere:
- Külső jellemzők (cím, készítő, megjelenés helye,
ideje)
- Belső jellemzők (téma, motívum, jelentés, kontextus)
Adatbázis létrehozása
• Antropológia és hermeneutika
- Az emberi múlt tevékenységeinek, világainak
megértése a jelen szemszögéből. Dialogicitás és
jelentésképzés (Gadamer, 1984)
7. A képsorozat elemzése
Szekvencia, képsor fogalma (Darvai, 2011)
A sorozat elemei:
1., Reformtankönyvek előkészítése
2., Illusztrációk készítése
3., Könyvterjesztő vállalat raktára
4., Érdeklődő pedagógusok
5., Tankönyvek a nyomdában
Hangsúlyos helyzet
8. A létrejött tudás jellemzése I.
Elmélet és gyakorlat közelebb hozása
Mind szélesebb rétegek bevonása a tudás
létrehozásába
Ennek eszmei-ideológiai megalapozása:
1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság
oktatási rendszeréről:
1. § (1) A Magyar Népköztársaság oktatási-nevelési rendszerének célja az, hogy tervszerű oktató-nevelő
munkával gondoskodjék az általános és szakmai ismeretek elsajátításáról, a népgazdaság szakképzett
munkaerő igényeinek kielégítéséről; emelje az általános és a szakmai műveltség színvonalát;
kialakítsa, illetve megszilárdítsa az oktatásban részesülők marxista-leninista világnézetét és
szocialista erkölcsi felfogását; öntudatos, művelt, néphez hű, hazáját szerető, jellemes és
törvénytisztelő állampolgárokat (…) neveljen. (…)
(3) A törvény céljának megfelelően mind fokozottabban biztosítani kell a sokoldalú feladatok ellátására
alkalmas oktatók és nevelők képzését, illetve továbbképzését; gondoskodni kell korszerű
tantervekről, tankönyvekről, szemléltető eszközökről, iskolai könyvtárakról; növelni kell az oktató-
nevelő munka eredményességét, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával.”
9. A létrejött tudás jellemzése II.
Aktív, öntudatos szocialista állampolgár eszménye
Közösségi feladat (participáció)
Demokratikus, alakuló tudás (1962-es tantervfejlesztés)
Felnőtt nézőpont kizárólagossága
vs.
Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat monopóliuma
(1949-1990)
Professzionalizációs elméletek – legitimáló,
kontrollfunkció
Neveléstudomány közép-európai fejlődési modellje:
centralizált, államilag irányított (Báthory-Perjés, 2001;
Németh 2002)
10. Az 1965-ös év jelentősége
1961-es törvény
korrekciója
Felszabadulás 20.
évfordulója
- Assmann kulturális
emlékezet-elmélete
(2004):
identitásképzés, azonosulás
gondolkodási keretek, az
emlékezet helyeinek
kijelölése
elhatárolódás, elkülönítés
(„előtte-utána”
gondolkodás)
Óvodai nevelés, 1965/4., 119. o.
11. Tanító- és oktatógépek a tudásterjesztés
hatékonyságának növeléséért
A Tanító, 1969/6-7., 29. o.
(Didaktomat)
A Tanító munkája, 1963/4., 26. o.
(Elektromos számkép-gép)
12. A tudományosság igénye
Ideológia (dialektikus materializmus metanarratívája)
Pedagógia és pedagógusok sajátos helyzete
„A pedagógiával való foglalatosság nem tartozik a rangos szellemi tevékenységek sorába.”
(Zsolnai, 1995)
Hétköznapi gyakorlat és komplex elmélet háttér
feszültsége
Elvárások, képzés vs. sémák, rutinok
(szerepfelfogások)
A pedagógus, mint innovátor,
önálló tudástermelő
Köznevelés, 1965/1., borító III.
13. A képtípus jellemzői
újdonság, eddig nem használt módszerek és eszközök
bemutatása
külföldi modell átvétele, vagy saját fejlesztés
a tanítást - tanulást valamilyen technikai eszköz segíti
(közvetítettség a pedagógus és a diák között)
kísérleti jelleg
elméletorientáltság
cél: a tanulás hatékonyságának növelése
modernizációs szándék
14. A képek háttere
Középfokú oktatás kiterjesztése – minőségi-
mennyiségi fejlesztés, hatékonyságnövelés
Oktató-,tanítógépek kísérleti használata – az oktatás,
mint termelés, technikai kérdés
Behaviorizmus hatása (Lohr, 1965,
Skinner, 1973)
Bemeneti és kimeneti tényezőkre bontás
Köznevelés, 1966/6., borító III.
15. Összegzés és kitekintés
Az oktatás-nevelés világainak bemutatása az
antropológia és ikonográfia segítségével
További lehetséges kutatási irányok:
intézményi vizsgálatok
térbeli és időbeli összehasonlítás
épített környezet, tanterem berendezésének vizsgálata,
tankönyvi illusztrációk átfogó elemzése stb.
16. Bibliográfia
Assmann, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai
magaskultúrákban. Atlantisz, Budapest, 2004.
Báthory Zoltán-Perjés István: Neveléstudomány a tudományok családjában. In.:
Tanulmányok a neveléstudomány köréből 2001. A Magyar Tudományos Akadémia
Pedagógiai Bizottságának gyűjteménye. Osiris, Budapest, 2001, 11-30. o.
Darvai Tibor: A Tanító című neveléstudományi folyóirat ikonográfiai vizsgálata.
1963,1970. In.: Iskolakultúra, 2011/6-7., 71-86. o.
Foucault, Michel: Felügyelet és büntetés, Gondolat, 1990.
Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer. Gondolat, Budapest, 1984.
Géczi János: Ikonológia-ikonográfia mint a történeti pedagógia segédtudománya. In.:
Iskolakultúra, 2008/1-2., 108-119. o.
Lohr Ferenc: Az iskola és a tanítási célú technikai eszközök. In.: Magyar Pedagógia,
1965/1., 244-260. o.
Németh András: A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete, Osiris, Budapest, 2002.
Pilarczyk, Ulrike - Mietzner, Ulrike: A képtudomány módszerei a neveléstudományi és
társadalomtudományi kutatásban. In.: Iskolakultúra, 2010/5-6., Melléklet, 3-20. p.
Skinner, Burrhus F.: A tanítás technológiája. Gondolat, Budapest, 1973.
Zsolnai József: Pedagógia-pedagógiai akciókutatás-metapedagógia. In.: A századvég
szellemi körképe. Jelenkor Kiadó, Pécs, 1995, 351-367. o.