კომუნიკაციაlipara"კომუნიკაციის მიმდინარეობის პროცესი, აქტიური მოსმენა, პერიფრაზი" - ილიას სახელმწიფო უნივერსიტეტი, კომუნიკაციის, პრეზენტაციისა და დისკუსიის ტექნიკები, გიორგი ლიპარიშვილი, 2013 წ.
სწავლების თანამედროვე ინოვაციური მეთოდები: ახალი მედია–ტექნოლოგიები ისტორიი...Manana Jakeli21–ე საუკუნე მუდმივად ახალი გამოწვევების წინაშე აყენებს საზოგადოებას და ასევე განათლების სისტემას; ახალ შესაძლებლობებს სთავაზობს პედაგოგს, რაც შეიძლება მეტად მოხდეს სხვადასხვა მედია–საშუალებების გამოყენება სწავლისა და სწავლების პროცესში...
სწავლების თანამედროვე ინოვაციური მეთოდები: ახალი მედია–ტექნოლოგიები ისტორიი...Manana Jakeli21–ე საუკუნე მუდმივად ახალი გამოწვევების წინაშე აყენებს საზოგადოებას და ასევე განათლების სისტემას; ახალ შესაძლებლობებს სთავაზობს პედაგოგს, რაც შეიძლება მეტად მოხდეს სხვადასხვა მედია–საშუალებების გამოყენება სწავლისა და სწავლების პროცესში...
How to Become a Thought Leader in Your NicheLeslie SamuelAre bloggers thought leaders? Here are some tips on how you can become one. Provide great value, put awesome content out there on a regular basis, and help others.
Jenei zsolt – Ha kíváncsi vagy, hogyan...Adrienn ÁgneczJenei Zsolt tanulmányából készült prezentáció, melyben az oktatási didaktikákat veszi számba. Melyik korban mit használtak, így nyomon lehet követni, vajon a mai tanárok melyiket és milyen módszerekkel használják fel a gyermekek oktatása közben.
Talent_ProjektekEva GyarmathyA projekt módszer kiváló lehetőség a tehetséggondozás széleskörben történő alkalamazásához. Kis módosításokkal a tehetségesek számára indított programok eszköze lehet.
Somogyvári Lajos A pedagógia ünnepeLajos SomogyváriCultural Identity and Alterity in Time. International Conference on Imagology 2013.
Csíkszereda / Miercurea Ciuc, Romania
Az iskola világának narratívái: elmélet és gyakorlat a pedagógiában Dr. Ollé JánosA tanítás-tanulás elmélete
NMP_NV008K2
2016/2017. tanév őszi félév
Ollé János
EKE Neveléstudományi Intézet
2016. szeptember 21. 15:30-17.00 "B" épület nagyelőadó
Kéri Katalin: A neveléstörténet helye és szerepe a kompetencia alapú pedagógu...Ambrus Attila József2016. szeptember 13-án Kéri Katalin professzor (Pécsi Tudományegyetem) tartotta a Selye János Egyetem 8. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának egyik plenáris előadását. (Forrás: http://pf.ujs.sk/hu/fooldal/5681-keri-katalin-professzor-eloadasa.html)
Voideo: https://youtu.be/c8d81QCPmlA
Honlap: https://kerikatalin.wordpress.com/
Kéri Katalin: Neveléstörténet a PTE tanárképzésében (Múlt, jelen és jövő)Ambrus Attila JózsefNeveléstörténet a pécsi tanárképzésben. I. Autonómia és Felelősség Konferencia, PTE BTK NI, 2013. május 8-9. ---
Az előadás rövid áttekintést nyújt arról, hogy miként alakult a neveléstörténet (tágabb értelemben a történeti tárgyak) oktatása, fejlesztése és kutatása 1983-tól napjainkig az egyetemi szintű pécsi tanárképzésben. Felvázolásra kerülnek az új, osztatlan tanárképzés keretei között tervezett nevelés- és művelődéstörténet főbb célkitűzései, tematikai csomópontjai. Az előadás összefoglalja annak háttér-okait és jellemzőit, hogy miként alakult, gazdagodott az utóbbi években a neveléstörténet diszciplínája, bemutatva, hogy hogyan jutott el ez a tudományterület a hagyományos, kronologikus alapokon nyugvó szemlélettől a mai, diakrón és szinkrón szempontokat együttesen érvényre juttató, probléma-centrikus és problémamegoldó, forrásközpontú és interdiszciplináris nevelés- és művelődéstörténetig - külön kiemelve a pécsi eredményeket és sajátosságokat.
2. A didaktika fogalma:
A didaktika, az oktatástan, vagyis az oktatás
elmélete, a neveléstudománynak az a
részterülete, amely a tanításra-tanulásra
vonatkozó törvényszerűségeket, alapelveket
tárja fel és írja le.
Elnevezése:
- görög eredetű, didaszkó=tanítok
- pedagógiai irodalomban: 1632 óta,
Comenius „Didactica Magna„.
5. Oktatáselmélet:
- az oktatás céljának,
- tartalmának,
- folyamatának,
- szervezeti formáinak,
- módszereinek
- és eszközeinek tudományos kifejtése.
6. Az iskolai gyakorlat számára
meghatározza a szükséges
- ismeretek
- jártasságok
- viselkedésformák
- kompetenciák megszerzésének módjait.
8. A didaktika alapkérdései
- az oktatás célja
- tartalma
- követelményei
- szervezése
- módszerek
- eszközök
- az intézményrendszer
- illetve a pedagógusra vonatkozó nézetek.
9. A didaktikai gondolkodás két vonulata I.
Normatív felfogás:
Alapja:
a nevelési célmeghatározások, értékek
jellemzői:
- elméletileg megalapozott
- gyakorlatba nehezen vihető át
- hosszabb időszakokra érvényes
stabilitás
- tanításközpontúság
10. A didaktikai gondolkodás két vonulata II.
Empírikus felfogás:
Alapja:
a gyakorlati tapasztalatok
jellemzői:
- pszichológiailag megalapozott
- vitatott kísérleti módszerek
- szűkebb területeken érvényesül
- tanulásközpontúság
11. Főbb gondolkodók
Comenius : a „didaktika atyja", az első átfogó didaktikai művek
megalkotója, az évfolyam, osztálykeret, tanítási óra feltalálója.
Locke: nevéhez kötődik a „tabula rasa" elmélete, vagyis minden gyermek
képezhető, ennek alapja a gyermeki kíváncsiság.
Rousseau: a gyermeki egyéniség és a gyermeki sajátosságok felfedezője.
Elve az igazodás a gyermek természetéhez, mivel a tanítás alapja a
természetes tudásvágy. A szabad, „természetes", nevelés híve.
Pestalozzi: didaktikai nézetei szerint minden új ismeret az előzőekhez
kapcsolódjon, s fontos az emberben meglevő természetes lehetőségek
kibontakoztatása.
Kerschensteiner: a társadalmi igényekhez igazodó irányzat képviselője.
Eszménye a hasznos ember, „jó állampolgár". Cél az állampolgári nevelés
tömeges népiskolákban, felkészítés a társadalmi partnerviszonyra,
megoldás a „könyviskola" helyett munkaiskola.
Dewey: is pragmatista felfogású, a hasznosság elvét vallja. A tanulás egyegy életprobléma megoldására felkészülés, amely gyakorlatias
tevékenységeken keresztül történhet.
12. XX. század
A XX. század elején kialakult reformpedagógiai
irányzat a pedagógia gyermekközpontú
megújítására törekszik, főként a pszichológia
fejlődés-lélektani eredményeire alapozva. A
gyermekek önállóságának megvalósítására
törekvő iskolai újítások, alternatív iskolák: Új
Iskola, Waldorf-iskola, Petersen Iskola, Jénaterv, Dalton-terv, Winnetka-terv.
Kiemelkedő képviselői: Rudolf Steiner, Maria
Montessori, Nagy László, Weszely Ödön.