More Related Content
What's hot (20)
Similar to ʱ岹ói tervezés és értékelés beadandó (20)
ʱ岹ói tervezés és értékelés beadandó
- 1. ʱ岹ói tervezés és értékelés Az értékelés elméletben és gyakorlatban Horváth Zsuzsanna: Reflexiók a tanórai értékelésről Csíkos Csaba: A pedagógiai értékelés új irányzatai Készítette: Sziklainé Pongrác Eszter (HG5X29)
- 2. Az értékelő tevékenység problematikája A pedagógiai értékelés gyakorlatát nem ismerjük kellő pontossággal A kutatók által bemért tesztek, az értékelési gyakorlat szűk szegmensét érintik Az osztályozási kultúráról kevés tudományosan ellenőrzött adat van Az értékelést gyakran átszínezik az adott tanuló egyéni sajátosságai Különböző felfogások érvényesülnek a pedagógusok körében: szociális kompetenciák, intellektuális teljesítmény Eltérő kulturális, jövedelmi, erkölcsi háttérrel és igénnyel érkező tanulók
- 3. Összegezve A tanárra szinte megoldhatatlan feladat hárul: Egy komplex változót, a gyermek teljesítményét kell rekonstruálnia. Erre a műveletre azonban a jelenleg használatos érdemjegy alkalmatlan. Az iskolai értékelés dimenziói Személyközi Didaktikai Társadalmi
- 4. Személyközi dimenzió Interakció Verbális kommunikáció Metakommunikáció Kapcsolati kultúra Klíma Bátorítás Motiválás
- 5. Didaktikai dimenzió Tanulásvezérlés Motiváció Tanulásszervezés Tanulási cél Követelmény Feladathelyzet Feladattartalom Tudás Tudásfajták Óravezetési stílus Tankönyv
- 6. Társadalmi dimenzió Minősítés és szelekció Egyenlőtlenségek Szociokulturális háttér Szimbolikus tőke Iskolázási pályafutás
- 7. Fejlesztési lehetőségek 1. Személyközi: - Tanári önismeret, reflektivitás - A tanórai mikrotörténések jelentésének tudatosítása - A saját személyes elvárások, latens és explicit normák tudatosítása - Kooperáció, együttműködés - Kapcsolati kultúra - Nézőpontváltás, empátia
- 8. Fejlesztési lehetőségek 2. Didaktikai: - A tantárgyi és tantárgyközi területek értékelési problémáinak tematizálása - A helyi tanterv követelményeinek értékelhetőségének és értékelési gyakorlatának elemzése - Helyi értékelési kódex kimunkálása - Tervezés, tervezőmunka - Visszacsatolás - A tantárgyi és tantárgyközi tudás értékelési eszköztárának gazdagítása - Teljesítménykritériumok kidolgozása - A vizsgált, értékelt tudások körének bővítése - Feladathelyzetek bővítése
- 9. A tanulói önértékelés Rámutat arra, hogy a tanulók által választott értékelési szempontok, milyen eltéréseket mutatnak a tanárokéihoz képest A tanulók az önértékelést pontosnak és informatívabbnak látják, mint a tanárét DE! Önbecsapás veszélye! (Smith) A tanári és tanulói értékítéletek - egyes feladatok nehézségére vonatkozóan - egymás közötti korrelációja alacsony (Schuurs és Verschoor) A kooperatív tanulási módszerek esetén elengedhetetlen, hogy a tanulók minél többször értékeljék saját teljesítményüket és társaik munkáját (Dori és Herschovitz)
- 10. Az értékelés célja A legoptimálisabb értékelési rendszer kialakításhoz szem előtt kell tartanunk az értékelés célját: - Bizonyítékot adjon a tanulmányi eredmények minőségéről, az abban bekövetkezett változásokról - Tájékoztatást adjon a tanulónak, tanároknak, szülőknek, az iskola fenntartójának, országos közoktatás irányítóknak - A tanuló számára adott tanúsítvány, pozitívan befolyásolja a további ismeretszerzési folyamatot - Rövid és hosszú távon hatást gyakoroljon a tanulási motivációkra és az életpálya egészére - A szülő számára elfogadható tájékoztató funkciót töltsön be - A tanuló átlássa az értékelési kritériumokat
- 11. Hogyan értékeljünk? - Szöveges értékeléssel? - Érdemjeggyel? - Milyen rendszerességgel? - Szóban vagy írásban? - Mihez viszonyítsuk a tanuló tudását? - Alkalmazzuk-e a tanulói önértékelést? - Mit értékelünk? (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, projekt, portfólió)
- 12. Az értékelés expanziójának veszélyei Háttérbe szorítja a problémamegoldó gondolkodást Érvényteleníti a természetes helyzetekben felmerülő problémamegoldást Lerövidíti az összefüggések tanulására fordított időt Nem érvényesül a találékonyság, kreativitás Nem valósul meg a tanultak ismeretlen helyzetben való alkalmazása A lehetséges problémamegoldási utak közül kevés kerül előtérbe
- 13. A szakértők véleménye 1. Az ismeret jellegű tudáselemek értékelésénél általában nem probléma a szakértők véleményének egyezése
- 14. A szakértők véleménye 2. A magasabb rendű kognitív műveletek és a nem csupán a kognitív szférához besorolható produktumok esetén, fontos a véleményegyezés mértéke
- 15. A szakértők véleménye 3. Az oktatásnak és a pedagógiai értékelésnek a tárgyi tudás tanításától a magasabb rendű értelmi műveletek tanulása felé kell elmozdulnia. A magasabb rendű értelmi műveletek előtérbe kerülése a társadalom igényeinek felel meg. A pedagógiai értékelésben ebből fakadóan, a tradicionális módszerek helyett alternatív eszközökre van szükség. Ennek a szakértők véleményének egyezőségén kell alapulnia. (Zoller)
- 16. Elméleti modellek – Birenbaum (ILA modell) Az értékelés a tanítás és a tanulás közötti hidat jelenti. Az alternatív ILA modell jellemzői: - Az egyszeres választásos feladatok helyét a nyílt végű feladatok foglalják el. - Frontális osztálymunka helyett kooperatív tanulás - A tesztre tanulás helyett, segítő, tanulói önértékelésre támaszkodó értékelési formák.
- 17. Elméleti modellek – Brophy (Tantervi- értékelési integrációs modell) - Az értékelés információt ad a követelmények minőségéről - Visszajelzést ad a tanulás folyamata számára - Méri a kimeneti teljesítményt
- 18. Elméleti modellek – Braun (A pedagógiai értékelés két fő pillére) 1.) Az adatok gyűjtésére alkalmas mérőeszközök tervezése és felhasználása 2.) A kapott adatokból információ nyerése és interpretálása
- 19. Mit tehetünk mi, pedagógusok? Minél több információt szerzünk a pedagógiai értékelés elméletének fejlődéséről (továbbképzések, tapasztalatok cseréje) Biztosítjuk a tanulók számára az önértékelés lehetőségét Önmagunkat is vizsgáljuk, értékeljük, kijavítjuk hibáinkat, és képesek vagyunk változni, új módszereket alkalmazni Új oktatási módszerek alkalmazása Értékelési eszköztár gazdagítása (Ismerjük fel, hogy mikor, melyik értékelési módszer a legalkalmasabb!)
- 20. Mit tehetünk mi, pedagógusok? Segítő, támogató értékelés előtérbe helyezése (Mindig adjunk esélyt a tanulónak a javításra! Ne azt értékeljük, hogy mit nem tud, hanem azt, hogy mit tud!) A legkisebb pozitív változást is jelenítsünk meg az értékelésben, hogy szükség esetén motiválhassunk vele! A szülők számára is nyújtsunk használható információt, még ha többletmunkával is jár! A kooperatív értékelést, bátorító nevelést helyezzük előtérbe!
- 21. Mit tehetünk mi, pedagógusok? Igyekezzünk háttérbe szorítani a versenyszellemű értékelést! Az értékelés folyamatos legyen, történjen nonverbális kommunikáció, metakommunikáció útján is! Ügyelnünk kell arra, hogy ezek pozitív irányba mozdítsák el a tanuló teljesítményét!
- 22. Mottó „ Nemcsak, hogy nem én vagyok a tudás kizárólagos forrása és elbírálója, de még nem is egy adott tankönyv rabszolgájaként dolgozom.” (Csíkos Csaba)