⾱á
Download as PPTX, PDF0 likes789 views
Teljesítményképes tudás műhelymunka sorozat. EDUCATIO NKFT
More Related Content
Similar to ⾱á (20)
More from Zoltán Kern (20)
⾱á
- 1. KOMPETENCIA MÉRÉSEK ELEMZÉSEK Kern Zoltán www.slideshare.net/kernz Kern.zoltan@educatio.hu 06-30-3392530, 06-30-959-2810
- 2. 1. A tanulói teljesítmény az iskolai munka összetett minősítése. 2. Pillanatfelvétel egy hosszabb folyamat következményeiről. 2
- 3. AZ ADATFELDOLGOZÁS ÉS ÉRTELMEZÉS •Az egymást követő évek mérési eredményei tanulói szinten követhetők . • A tanulói mérési azonosítója változatlan marad. •A közös, évfolyamfüggetlen skála kialakításának feltétele az is, hogy az egyes évfolyamok tesztjei közös feladatokat is tartalmazzanak. •A 2008. évi 6. évfolyamos tanulók átlageredményét 1500, szórását pedig 200 pontra állították be. Minden más évfolyam és minden későbbi mérés eredményét ugyanerre a skálára helyezték, így a tanulók, tanulócsoportok eredménye egyszerűen összehasonlítható, valamint a ڱőé mértéke is akár egy-egy tanulóra, akár tanulócsoportokra egyszerűen kivonással kiszámítható.
- 4. HELYZETKÉP Csak az értelmes, megértett, átélt tudást lehet felidézni. A kompetencia pszichikus folyamat, az értelmi képességek szerveződésével a középpontban: a képességek és készségek rendszerré szerveződését jelenti. Benne nem az iskolai kontextusban megtanultak reprodukálásáról van szó.
- 5. HELYZETKÉP „Az általános iskola befejezéséig nem vagy csak hiányosan… fejlődnek ki a tanulókban a továbbtanuláshoz, illetve különféle szakmák elsajátításához, valamint az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges alapkompetenciák, mint például az olvasás szövegértés,az érvelő-bizonyító és az elemző szövegalkotás, a gyakorlatközeli, életszerű helyzetekben alkalmazható matematikai eszköztudás,
- 6. KÉRDÉSEK • Az értékelés eredményeképpen létrejövő információk pedagógiai felhasználása • A minősítő/ellenőrző és a támogató/fejlesztő funkciók kívánatos aránya • Kidolgozni azokat a konkrét megoldásokat, fejlesztési utakat, módszereket és technikákat, amelyek a kevésbé sikeres tanuló vagy intézmény támogatását célozzák • Mi történik akkor, ha egy tanulóról vagy egy adott intézményről kiderül, hogy a fejlesztő tevékenység alacsony eredményességgel zajlik
- 7. Kompetenciakomponensek készségek számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás a matematikai kompetencia gondolkodási képességek rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, induktív következtetés, valószínűségi következtetés, érvelés, bizonyítás kommunikációs képességek relációszókincs, térlátás, térbeli viszonyok ábrázolása, prezentáció, szövegértés, szövegértelmezés tudásszerző képességek problémaérzékenység, probléma-reprezentáció, eredetiség, kreativitás, problémamegoldás, metakogníció tanulási képességek figyelem, rész-egész észlelés, emlékezet, feladattartás, feladat-megoldási sebesség
- 8. Hagyományos Jelenkori Elsősorban a tanulói teljesítményre irányuló tanári tevékenység Szerepe: termékközpontú kimeneti mérés minősítés szelekció pályaorientáció Az oktatás minden szintjére kiterjedő (tanulóra, tanárra, intézményre, rendszerre, programra) visszacsatolás Szerepe (a hagyományos mellett): folyamatközpontú fejlesztés tanulássegítés tanulói önreflexió és önértékelés hatékonyságnövelés MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS
- 9. Teljesítmény-különbségek az iskolák között és az iskolákon belül 80 60 40 20 0 -20 -40 -60 -80 -100 OECD Magyarország Ausztria Csehország Korea Finnország Svédország iskolák közötti iskolán belüli
- 10. Iskolán belüli elemzés PUBLIKUS ADATOK ÉRTELMEZÉS osztály szintű elemzés iskolai elemzés fenntartói elemzés Iskola, osztály, csoport szintű összehasonlító elemzések a teljes körű adatok alapján
- 11. KOMPETENCIAMÉRÉSEK elemzése •Felhasználói jogosultságok kiosztása •www.oktatas.hu •Fenntartói jelentés •Intézményi jelentés •Telephelyi jelentés •FIT elemző szoftver •6.8.10. évfolyam másodelemzése •Intézmények átszervezése, megszűnése esetén a teendők. 11
- 12. A Telephelyi jelentés • A telephely eredménye a többi telephelyhez viszonyítva – Standardizált átlagos képességek – A képességeloszlások főbb jellemzői – A képesség a családi háttér függvényében – A diákok eloszlása a képességskálán és a képességszinteken • Az eredmények összevetése az előző évek eredményeivel • A telephely osztályainak összehasonlítása – Az osztályok képességeloszlásának jellemzői – A diákok eloszlása a képességskálán • A telephely épületének állapota és tanulói összetétele – A telephely épületének állapota – A telephely speciális tantermei – A telephely tanulói összetétele és a tanulási nehézségekkel küzdő diákok jelenléte a telephelyen iskolatípusonként – A fegyelem- és a motivációindex értéke a telephelyen iskolatípusonként – Továbbtanulási arány a telephelyen iskolatípusonként
- 13. Az Iskolai jelentés ábrái • Az iskola eredménye a többi iskolához viszonyítva – Az iskolák átlagos eredménye – A képességeloszlások főbb jellemzői – A diákok eloszlása a képességskálán és a képességszinteken • Az iskola telephelyeinek összehasonlítása – Az iskola telephelyeinek átlagos eredménye – Az iskola telephelyeinek főbb eloszlásjellemzői – A képesség a családi háttér függvényében – Az iskola tanulóinak eloszlása a képességskálán telephelyenként
- 14. A Fenntartói jelentés ábrái • A fenntartó eredménye a többi fenntartóhoz viszonyítva – A fenntartók átlagos eredménye – A képességeloszlások főbb jellemzői – A diákok eloszlása a képességskálán és a képességszinteken • A fenntartó iskoláinak összehasonlítása – A fenntartó iskoláinak átlagos eredménye – A fenntartó iskoláinak főbb eloszlásjellemzői – A fenntartó egyes iskoláiban tanuló diákok eloszlása a képességskálán • A fenntartó telephelyeinek állapota és tanulói összetétele – A fenntartó telephelyeinek állapota – A fenntartó telephelyeinek speciális tantermei – A tanulók összetétele és tanulási nehézségekkel küzdő diákok jelenléte a fenntartó telephelyein – A fegyelem- és a motivációindex értéke a fenntartó telephelyein
- 15. KOMPETENCIAMÉRÉSEK ELEMZÉSE Fogalmak az elemzéshez: Átlag Percentilis Kvartilis Hozzáadott pedagógiai érték Hozott érték index Családi háttér index Képességszintek Szignifikáns változás 15
- 16. KOMPETENCIAMÉRÉSEK ELEMZÉSE Fogalmak az elemzéshez: վDzԲíái csoportok átlag eredmények alapján Képesség eloszlási skála Minimum és maximum pontok meghatározása Trendvizsgálat eredmények változása Különböző tanulócsoportok eloszlása a képességskálán Tanulási környezet jellemzői: fegyelem, motiváció, továbbtanulási arányok 16
- 17. KÉPESSÉGSZINTEK - szövegértés • 7.szint 1911 pont • 6. szint 1771 pont • 5. szint 1631 pont • 4.szint 1491 pont 8. 10. évfolyam minimum • 3. szint 1361 pont 6. évfolyam minimum szintje 2.szint 1211 pont • 1 szint 1071 pont 17
- 18. KÉPESSÉGSZINTEK - matematika • 7.szint 1984 pont • 6. szint 1848 pont • 5. szint 1712 pont • 4.szint 1576 pont 8. 10. évfolyam minimum • 3. szint 1440 pont 6. évfolyam minimum szintje • 2.szint 1307 pont • 1 szint 1168 pont 18
- 19. 19
- 20. FOGALMAK KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Eszköztudás – Képesség jellegű tudás; a tudásnak az a formája, amely más ismeretek elsajátítását, további tanulását teszi lehetővé. Eszköztudásnak minősül lényegében minden olyan, különböző helyzetekben aktiválható képesség, mint az olvasni tudás, számolni tudás, problémamegoldás. Index – Több változó aggregálásával keletkező változó, összevont mutató. Olyan számadat, amelynek segítségével egyszerűen és összesítve jellemezhetők az összegyűjtött adatok. Képességskála –Számegyenes, amelyen a tanulók és az itemek elhelyezhetők a teszt itemeire adott válaszok alapján.
- 21. FOGALMAK Percentilis – A változó eloszlásának jellemzésére szolgáló mutatók. A k. ~ az az érték, amelynél a változó által felvett értékek k %-a kisebb, (100-k)%-a pedig nagyobb; k 0 és 100 közötti egész szám. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Szignifikáns – Statisztikailag jelentős mértékű eltérés vagy hatás, amely nagy valószínűséggel nem a véletlen ingadozásnak tudható be. Hozzáadott pedagógiai érték – A tanulók teljesítményének eltérése a szocioökonómiai hátterük alapján becsült értéktől. Konfidencia-intervallum -Becslési intervallum, amely az ismeretlen paraméter értékét előre megadott valószínűséggel (konfidenciaszint) tartalmazza. A leggyakrabban alkalmazott konfidenciaszint-értékek a 90%, 95% vagy 99%. Az OKM 2006 FIT- jelentésben 90%- os ~-ot alkalmaztak, tehát például az átlaghoz tartozó ~ 90%-os valószínűséggel tartalmazza az adott diákcsoport ismeretlen, átlagos képességét.
- 22. Képességszintek - matematika 1. szint →Ismerős, főként matematikai szituációban, gyakran kontextus nélküli helyzetben feltett matematikai kérdések megválaszolása → Egyértelmű, jól körülírt és minden szükséges információt tartalmazó feladatok megoldása → Közvetlen utasításokat követve rutinszerű eljárások végrehajtása 2.szint → A legalapvetőbb, közismert matematikai fogalmak és eljárások ismerete → Egyetlen információforrásból a szükséges információk megszerzése → Egyszerű, jól begyakorolt algoritmusok, képletek, eljárások és megoldási technikák alkalmazása 3.szint → Egyszerű problémamegoldási stratégiák kiválasztása és alkalmazása → Egyértelműen leírt matematikai eljárások elvégzése
- 23. Képességszintek - matematika 4. szint →Összetettebb vagy kevésbé ismerős, újszerű szituációjú, több lépéses feladatok megoldása →Értelmezés és gondolatmenet röviden leírása 5.szint → újszerű szituációban megjelenő többlépéses, önálló stratégia kidolgozását igénylő, különböző módon megjelenített összefüggéseket tartalmazó feladatok megoldása →Értelmezés és gondolatmenet megalkotása és megfogalmazása 6.szint →Újszerű, komolyabb értelmezést igénylő többlépéses feladatok megoldása →Széles körű és jó színvonalú gondolkodási és érvelési képességek, készségek 7.szint →Többszörösen összetett szituációban →Új megoldási módok és stratégiák megalkotása
- 24. Képességszintek - szövegértés 1. szint →A szövegben kiemelt vagy többször előforduló információ visszakeresése →A szövegben explicite megfogalmazott fő gondolatmenet vagy téma felismerése, alkalmi szókapcsolat jelentésének felismerése 2.szint → A szöveg információi és a mindennapi élet közötti egyszerű kapcsolat felismerése → Egy szövegrész témájának, a hagyományos történetmesélési eszközöknek és a meggyőzés szándékának felismerése 3.szint → A szövegben explicite megfogalmazott, több feltételnek megfelelő információk visszakeresése → A szereplők közötti viszony magyarázata, a szereplők motivációinak felismerése; egyszerű következtetés levonása
- 25. Képességszintek - szövegértés 4. szint →A szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; félrevezető információ kiszűrése →A szereplők szándékai közötti különbség felismerése, a szereplők motivációinak magyarázata 5.szint → A szövegben elszórt, explicite megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; félrevezető információ kiszűrése adott szempont alapján →Egy szereplő szándékaira vagy állapotára utaló nyelvi és tartalmi jelek azonosítása 6.szint →A szövegben mélyen beágyazott információk azonosítása és összekapcsolása →A szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése 7.szint →a szöveg típusától, témájától, terjedelmétől függetlenül; közvélekedéssel ellentétes, az elvárttal szembehelyezkedő információk visszakeresése
- 26. Publikus adatok
- 27. Publikus adatok – telephelyi összefoglaló
- 28. Publikus adatok – alapszintet el nem érő tanulók
- 30. Percentilis
- 31. ééDzá
- 34. վDzԲíá
- 35. FELADAT Adott intézményre vonatkozó globális megállapítások, és elsődleges elemzést követő kijelentések megfogalmazása.
- 36. HOZZÁADOTT PEDAGÓGIAI ÉRTÉK Egy-egy iskola vagy egy-egy pedagógus működésének, munkájának tulajdonítható változások, a pedagógiai hozzáadott érték vizsgálata . Az eredményvizsgálatok ne csak a kibocsátott tanulók teljesítményeit, hanem az iskolába bekerülők személyes és környezeti adottságait, ezen kívül a pedagógiai munka személyi és tárgyi feltételeit is vegyék figyelembe . Gyakorlati megvalósítás eszközei még ma sem tekinthetők megfelelően kidolgozottnak . 36
- 37. A HOZZÁADOTT ÉRTÉK ÖSSZETEVŐI AZ ISKOLÁBAN Hol és milyen körülmények között jön létre a tanulói teljesítmény. A bemenetkor meglévő források milyen mechanizmusokon keresztül alakulnak át ismeretekké, képességekké, attitűdökké? A szociokulturális környezet, mint adottság forrás. 37
- 38. A HOZZÁADOTT ÉRTÉK ÖSSZETEVŐI AZ ISKOLÁBAN A magasabb szociokulturális szintű rétegből érkező tanulók többet hasznosítanak az iskola oktatási és nevelési adottságaiból. a tanuló szociokulturális helyzete. a társadalmi helyzettől nem teljesen független tanulói életút, attitűd. tanári reagálás az előbbiekre. tanári testület szervezeti kohéziója. 38
- 39. A HOZOTTÉRTÉK - INDEX SZEREPE • Az indexek a változók összevonásával készülnek. • Alacsony index érték(1) – közepes index érték (2)– magas index érték(3). • HER (otthoni tanulási források indexe): könyvek száma, tanulást segítő eszközök, szülők iskolai végzettsége. • Magas HER index: legalább 100 könyv, számítógép, íróasztal, szótár megléte, egyik szülő felsőfokú végzettségű. 39
- 40. 40 Hozott Érték Index (HÉI) Az iskola tanulóinak tanulási teljesítményét leginkább befolyásoló szocio-kulturális és szocio-ökonomiai tényezőkből képzett index. Összetevői (súlyarányaikkal): 1. Szülők iskolai végzettsége (45%) 2. Tanulást segítő eszközök: otthoni könyvek száma (30%) saját könyvek száma (10%) 3. Otthon felszereltsége: számítógép (10%) gépkocsi ( 5%)
- 41. HOZZÁADOTT PEDAGÓGIAI ÉRTÉK SZÁMÍTÁSA (HPÉ) • HPÉ=HÉI alapján várt és becsült eredmény közti különbség. • A várt teljesítménytől való eltérés azt jelenti, hogy az iskola diákjai jobb vagy rosszabb eredményt értek el a teszten, mint azt az ország egy „tipikus” iskolája tette volna hasonló háttérrel rendelkező diákok esetében. 41
- 42. 42 A Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) HOZZÁADOTT PEDAGÓGIAI ÉRTÉK Definíciója: Az iskola tanulói által képviselt un. hozott érték alapján becsült teljesítmény (Tb) és az iskola tanulói által ténylegesen elért teljesítmény(Tt) különbsége (Vári Péter, 2004). HPÉ= Tt - Tb Számítása:
- 43. Hozzáadott érték
- 44. FELADAT Tegyenek megállapításokat a hozzáadott pedagógiai értékre vonatkozóan a publikus elemzési adatok felhasználásával!
- 45. AKCIÓTERV KÉSZÍTÉS A jelenlegi elemzése Jövőbeni igények prognosztizálása Akcióterv az eltérések meg-szüntetésére Folyamata:
- 46. INTÉZKEDÉSI TERVEK FORMAI KÖVETELMÉNYEI • A cél eléréséhez vezető cselekvéssor • Szükséges erőforrások • Időtartam • Felelősök • Elvárt eredmény • Eredmények mérésének, értékelésének módja
- 47. A tanulói teljesítményt meghatározó tényezők komplex rendszere tanulói sajátosságok kognitív képességek motiváció családi háttér tanulási stratégiák attitűdök,érzések, élmények stb... tanári sajátosságok módszertani megoldások fejlesztő értékelés tanulók megismerése stb... iskolai sajátosságok tankönyv és taneszköz munkaközösségek szervezése minőségbiztosítás továbbképzések szakmai kontroll intézményi kommunikáció rendkívül összetett komplex rendszer - nincs receptszerű, egyszerű és egy alkalomra szóló megoldás
- 49. ÁÍÁ
- 50. A folyamatos fejlesztés lépései és eszközei Lépés Leírás Eszköz 1 A probléma megkeresése Pareto diagram, hisztogram, szabályozási görbe 2 Az okok feltárása Ok-okozati diagram 3 A legfontosabb tényezők megkeresése Pareto diagram, pontdiagram 4 Javító lépések kidolgozása 5W2H 5 Javítási lépések végrehajtása 6 Eredmények ellenőrzése Pareto diagram, hisztogram, szabályozási görbe 7 Ugyanazon probléma felmerülésének megelőzése
- 51. AKCIÓTERV, FEJLESZTÉSI TERV KRITIKUS PONTJAI • A szisztematikus megközelítéssel elkerülhető: a fontos adatok összegyűjtésének elmulasztása a csoport hatáskörén kivül eső problémák kezelése a nem megfelelően azonosított, illetve a nem megfelelően konkretizált problémák a rosszul feltárt ok-okozati láncolat, melynek következtében a tünetek ugyan megszüntethetők, de mivel a valódi ok feltáratlan maradt a probléma újból meg fog jelenni
- 52. Pareto-elv és -elemzés 200 100 100 75 50 25 a b c d e f g okok Okok arányai: 80% - 20%
- 53. Ok-okozatdiagram i (halszálka diagram, Ishikawa diagram) Módszer Anyag Eszköz Személy Hatás, probléma
- 54. MIÉRT?HOGYAN? • 5W + 1H OKOZAT 4. MIÉRT? 2. MIÉRT? 5. MIÉRT? 3. MIÉRT? 5W + 1H 1. MIÉRT?
- 56. Feladat • Azonnali intézkedések listája. • Hosszabb távú fejlesztés irányai.