More Related Content
Similar to Eredményes iskola (20)
More from ehevesy2011 (20)
Eredményes iskola
- 1. Az eredményes iskola Az Országos Közoktatási Intézet 2004-2006. évi vizsgálatának néhány tapasztalata Balázs Éva Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
- 2. Előzmények OKI intézményi szintű empirikus vizsgálatok (2001-2003:Válaszol az iskola, 1997-99: Tartalmi változások a kilencvenes években, Iskolavezetők a kilencvenes években, Tanári pálya és életkörülmények) „ Jelentés a magyar közoktatásról” kötetek Minőség, eredményesség, hatékonyság – az OKI 2004. évi konferenciája Adatbázisok gyűjtése (KIR STAT, KIFIR, Középiskolák eredményessége) Országos Kompetencia Mérések (OKM) Nemzetközi tapasztalatok feltárása, beépítése
- 3. Módszerek Kvantitatív kutatás (1000 + 200 iskola) - Kérdőíves vizsgálat (iskolaigazgató; iskolatípus, településtípus és fenntartó szerint reprezentatív minta, lekérdezés kérdezőbiztossal) - Kapcsolt adatok (oktatásstatisztika, országos kompetenciamérés adatai, KIFIR, a középiskolai munka mutatói) Kvalitatív kutatás (9 iskola) - Interjúk (átlagosan 6 interjú/helyszín) egyéni: iskolafenntartó, igazgató, továbbtanulási, minőség-politikai, fegyelmi ügyek felelőse, munkaközösség-vezető, osztályfőnök fókuszcsoportos: tanárok, szakképzés/munkaerőpiac, szülők, civil szféra szereplői, diákok - Dokumentumelemzés - Óratermi megfigyelések, digitális fényképek, filmek - Esettanulmányok
- 4. Kvantitatív Általánosítható tapasztalatok Előre meghatározott dimenziók, kérdések Statisztikai kapcsola-tok, összefüggések Időbeli tendenciák Hipotézisek igazolása / cáfolata Leírás,magyarázat Megkérdezettekkel formális interakciók Kvalitatív Egyediség keresése „ Mélyfúrás” Nem várt jelenségek Nincsenek előzetes hipotézisek, elvárások Vizsgálati dimenziók nem behatároltak Megértés, új hipotézisek alapjai Szereplők bevonódnak
- 5. A vizsgálat „újdonságai” Kvantitatív vizsgálat Fókuszált téma: eredményesség Egyes témák kontrollja: zárt és nyitott kérdések ugyanarról Kvalitatív vizsgálat Új módszertan (grounded theory, trianguláció, ATLAS.ti szövegelemző szoftver) Új eszközök (fényképek, több óraelemzési szempont) Váratlan helyzetek beépítése a vizsgálatba Vegyes teamek
- 6. Néhány kutatási eredmény Az iskolai célok és az eredményesség Az eredményességgel együtt járó tényezők Az országos kompetenciamérés (OKM) iskolai felhasználásának tapasztalatai Amit a kvalitatív vizsgálat adott a „hagyományos” megközelítéshez képest
- 7. Az iskolavezetés céljai Spontán válaszok Fennmaradás, több pénz (18%) Kultúra, értékközvetítés (16%) Tárgyi tudás átadása (14%) Eredményesség, hatékonyság (11%) Készség, kompetencia-fejlesztés (10%) Alkalmazkodás (9%) Integráció (7%) Jó légkör (tanulók, tanárok) (5%) Egyéb (11%) Zárt kérdésre adott válaszok Készség, kompetenciafejlesztés (25%) Kultúra, értékközvetítés (24%) Eredményesség, hatékonyság (10%) Integráció (9%) Fennmaradás, több pénz (8%) Alkalmazkodás (vonzáskörzet, fenntartó, munkaerő-piac) (8%) Általános iskola
- 8. Az iskola céljai és az eredményesség Általános iskola: A hivatalos oktatáspolitika céljai csak a felszínen vannak jelen A célok alapján „gyerek-centrikus” igazgatók iskolái eredményesebbek, mint az „iskola-centrikusak” (mérhető eredményesség-javítás célja itt) Középiskola: A célok egyike sincs kapcsolatban az eredményességgel A konzisztens célokkal rendelkező igazgatók iskolái eredményesebbek (+6-10 pont, 10. évf. matematika)
- 9. Az eredményességgel együtt járó tényezők Iskolától független tényezők (tanulói összetétel, településtípus, lányok aránya) hatása döntő Iskola által befolyásolható tényezők: Vezetés (általános és középiskola) Pedagógiai aktivitás (nívócsoport, tehetség-gondozás) (általános iskola) Igazgató tantestületi támogatottsága (középiskola, szki) Az egyes gyerekekhez igazodó tanítás Jól definiált értékelési szempontok (tanár, tanuló) DE: Kontextuális hatás (az összefüggések a jó összetételű iskolák esetében erősek)
- 10. Az OKM hasznossága az igazgatók szerint
- 11. Mire használják az eredményeket? 37 28 Nincs válasz 16 14 Általános válaszok 47 58 „ Valódi” válaszok összesen 8 5 Pedagóguspolitika alakítására 3 5 Iskola teljesítménye bemutatására 12 17 Differenciált foglalkozásokhoz 4 5 Tanulók objektív értékelésére 15 18 Tervezéshez, célok kijelöléséhez 5 8 A feladatlapokat használják fel Középiskola (%) Általános iskola (%) Felhasználás célja
- 12. Az OKM-et hasznosító iskolák Különbségek: iskola mérete és fenntartója szerint (nagy, önkormányzati) az igazgató mennyire tartja hasznosnak a mérést általában magas vezetői elvárások, több figyelem a tanításra „ valódi” válaszok: általános iskola – közepes méretű települések; középiskola – jó teljesítmény) a szakiskolákat az OKM indította el a standard tanulói mérések használata felé
- 13. Elégedettség és OKM eredményesség 39,1 522 5 21,4 510 4 -13,3 489 3 -24,8 472 2 -42,4 469 1 10. évfolyam szövegértési eredményessége (átlag) 6. évfolyam szövegértési teljesítménye (átlag) Elégedettség (1: nagyon elégedetlen, 5: nagyon elégedett)
- 14. Egy „gyűjtő” iskola eredményességi kritériumai
- 16. Az eredményességet befolyásoló tényezők két, eltérő eredményességű iskolában Rend, fegyelem a középpontban Tanulói függés / önállótlanság „ Többes morál’, törékenység Kortárskapcsolatok hiánya Hierarchia és paternalizmus, kötődés-szükséglet Integrációs igény Fegyelmezés indirekt formái Tanulói szabadság / önállóság Konszenzus, egységesség Erős kortárscsoport Tanár-diák partnerség Kultúra-azonosság Légkör, kultúra Három műszakos oktatás, szűkös extrakurrikuláris, szabadidős tevékenység Iskola = élet („ez van”) Jelentős időveszteség Felkészítés: érettségire, szakmunkásvizsgára, tanórán kívül Jelentős iskolában töltött idő, sok szabadidős tevékenység Iskola = élet („ez jó”) Időnyereség (törzsanyag a 10. évf. végére) Felkészítés: felsőoktatásba, oktatáson belül elég Tanítási keretek Frontális osztálymunka, tanulói passzivitás Diktálás, sok ismétlés Frontális osztálymunka, tanulói aktivitás Gyakori pozitív értékelés Tanári munka Nagy leterheltség Szakmai-pedagógiai kihívás Együttműködés nem jellemző; egyéniségek Kedvező munkakörülmények Szakmai kihívás, szellemi készenlét Együttműködés nem jellemző; egyéniségek Reflexivitás, „egymás szeme előtt” Tanárok Kötelező beiskolázás, „maradék” Heterogén társadalmi és etnikai tanulói összetétel Nagy lemorzsolódás Jelentős túljelentkezés, szelekciós lehetőség Társadalmilag homogén tanulói összetétel Stabilitás, kis lemorzsolódás Rekrutáció, tanulói jellemzők Ipariskola Gimnázium Dimenziók
- 17. Néhány tanulság* Az eredményesség fogalma nem egynemű Az eredményesség mérése komplex, csak közelíthető; nincs „egy jó” mutató Az eredményesség nem állapot, hanem folyamat – a fejlődés mérése fontosabb, mint az adott szinté Támogatás, visszacsatolás és érdekeltség nélkül nem javul az eredményesség Az eredmények közvetlen elszámoltatásra való alkalmazása az eredményesség javítása ellen hathat Az állandó beavatkozás nem kedvez az eredményességi orientáció erősödésének A nyilvánosság hozzájárulhat az eredményesség javításához Az eredményesség mérését is tanulni kell Az eredményesség növelésében a szelekció az iskolák általánosan alkalmazott fegyvere – ez rossz, de racionális * Az ismertetett kutatás mellett a nemzetközi eredményesség-mérések tapasztalatait is figyelembe véve