Fehér Fanni - Juhász Sándor - Kaliba Fanni: A globális felmelegedésBertalan Péter FarkasA Verseghy Ferenc Gimnzium 2012. évi Tehetségnapján Fehér Fanni, Juhász Sándor és Kaliba Fanni a globális felmlegedésről, annak okairól és lehetséges következményeiről tartott előadást.
Áltudomány az építészetben (Szabó Péter)szkblDr. Szabó Péter okl. építészmérnök, intézetvezető egyetemi docens (Soproni Egyetem) előadása a Szkeptikus Klubban 2020. február 18-án.
A gyógyítás mellett talán még az építészet az a terület, amihez mindenki ért, illetve jobban ért. Ilyesmiket hallunk: Azért nem alszol jól, mert biztos egy vízér húzódik az ágyad alatt, jobb lesz, ha ezért átteszed a másik sarokba, de ne a tükör alá, mert az nem tesz jót a csí áramlásnak. Jut eszembe, hogy a sok vízértől átnedvesedett pincéd kiszárításához akassz fel a plafonra egy gömböt, ami valami tértechnológiával működik, vagy válaszd inkább a gúla alakút, hiszen az a forma a pozitív energiát és a rezgéseket is összegyűjti, mint az egyiptomi nagy piramisokban. Csak nem gondolod, hogy a földönkívüliek véletlenül választották ezt a formát! Biztos ami biztos, a telefonodat este kapcsold ki, sőt vidd jó messze az ágyadtól, így legalább nem lesz agyrákod, bár ahogy látom, az aurádra már most is ráfér egy nagygenerál. Ennyi negatív energiával a testedben nem csoda, ha este az ártó szellemek is könnyebben megtalálnak.
Lehet, hogy egyszerűbb, ha beveszek valami altatót, szerencsére mindig van nálam porított párna por egymilliószoros hígításban kis cukorgolyóban…
Van mit átbeszélni az építészettel kapcsolatban. Az előadás végén talán egy kis idő arra is marad, hogy milyen módon lehet a mai fiatalokat megszólítani és felvértezni ezzel a rengeteg marhasággal szemben.
Probiotikum: csodaszer vagy szemfényvesztés?szkblDr. Lakos András infektológus, az MTA doktora (Kullancsbetegségek Ambulanciája) előadása
A Szkeptikus Klub 2019. október 29-i rendezvényén elhangzott előadás prezentációja.
"Antibiotikum mellé, ne felejtse el, önnek a Protexin kell!" - mondja a reklám. De valóban kell? Az előadás témái címszavakban:
Antibiotikumok – kedvezőtlen és kedvező mellékhatások.
Probiotikumoktól a széklet-átültetésig.
Mi van a probiotikumban? – címke és valóság.
Ellenáll-e a probiotikum az antibiotikumnak?
Van-e mellékhatása a probiotikumnak?
Mekkora haszonnal kecsegtet a probio-biznisz?
A probiotikumok hasznát tárgyaló tudományos közlemények exponenciálisan szaporodnak.
Tudományosak-e a tudományos közlemények?
Lehet, hogy kifejezetten ártalmas a probiotikumok alkalmazása?
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkblA Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
Mire jó a tudomány? (Meszéna Géza, Szkeptikus Klub)szkblA Szkeptikus Klub 2019. május 14-i rendezvényén megtartott előadás. Videófelvétel: https://youtu.be/OQ8nmAQX6Uw
A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?
Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.
De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?
Kozmikus hatások és a klímaváltozásszkblDr. Kővári Zsolt előadása a Szkeptikus Klubban 2019. március 19-én
A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.
Glifozát, az aktuális bűnbakszkblDr. Györgyey János növénybiológus (MTA SZBK Növénybiológiai Intézet) előadása a Szkeptikus Klubban 2018. nov. 22-én
Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.
A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?
Elektroszmog – ha már nincs eredeti szmog, keressünk másikat?szkblDr. Mizsei János előadása a Szkeptikus Klub 2018. május 15-i rendezvényén
Divatszó a környezetszennyezés, divat a problémákat, betegségeket a környezetszennyezésnek tulajdonítani, mintegy mentesülve a magunk felelősségétől. A szennyezés, a piszok fogalmát látványosan ki lehet terjeszteni az emberek többsége számára megfoghatatlan elektromosságra is, ennek terméke az "elektroszmog" fogalma. Az előadásban az elektroszmog mibenlétéről lesz szó, kitérve az esetleges veszélyekre és az elektroszmoggal kapcsolatos áltudományos megállapításokra, haszontalan termékekre és szolgáltatásokra.
Videófelvétel: https://youtu.be/DSmp7S7vj3s
Lehet-e kártékony a tudomány? (Lakos András, Szkeptikus Klub)szkblMai civilizációnk nem létezhetne a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Mégis, a tudomány néha félresiklik: olyasmire használják fel módszereit, eredményeit, ami szörnyű tragédiákhoz vezet. A legkézenfekvőbb példa erre az atombomba, de említhetnénk a fajelméletet, a kábítószereket, a robbanóanyagokat, a lobotómiát, a környezeti katasztrófákat okozó rovarirtószereket, és még sok minden mást. Paul Offit amerikai gyermekorvos a tudomány efféle kisiklásairól írt könyvet "Pandora's Lab: Seven Stories of Science Gone Wrong" (Pandóra laboratóriuma: Hét történet a félresiklott tudományról) címmel. A klubest során ezeket a tragédiákat vesszük szemügyre, kitérve tudományos és erkölcsi vonatkozásaikra, és megvitatjuk, mi vezetett a szörnyűségekhez, s vajon elkerülhetők-e (és ha igen, hogyan) a jövőben a hasonló katasztrófák.
Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével (Pintér András)szkblTények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban
Pintér András Gábor előadása a Szkeptikus Klubban 2017. november 20-án
http://szkeptikus.blog.hu/2017/11/13/szkeptikus_klub_turizmus_a_szkeptikus_idegenvezeto_szemevel
Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?
Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.
A szkeptikusság jövője (Marosán György, Szkeptikus Klub)szkblMarosán György előadása a Szkeptikus Klubban 2017. szeptember 26-án. https://youtu.be/a7583j6tLT4
"Egyiptomémek", paleoasztronauták, valamint a régész-egyiptológus alakja az e...szkblHorváth Zoltán egyiptológus előadása a Szkeptikus Klubban 2015. január 20-án. Bővebb információ: http://szkeptikus.blog.hu/2015/01/14/szkeptikus_klub_egyiptomemek_paleoasztronautak_valamint_a_regesz-egyiptologus_alakja_az_ezredfordulo
Az irracionális agy?szkblGáspár Merse Előd előadása a Szkeptikus Klubban 2014. november 18-án. Részletek: http://szkeptikus.blog.hu/2014/11/11/szkeptikus_klub_az_irracionalis_agy
Dsuang Dszi, a lepke és énszkblOrosz László előadása a Szkeptikus Klubban 2014. október 21-én. Lásd: http://szkeptikus.blog.hu/2014/10/13/szkeptikus_klub_dsuang_dszi_a_lepke_es_en
A csodák logikájaszkblMérő László előadása a Szkeptikus Klubban 2014. jún. 17-én. Hangfelvétel: http://hangtar.szkeptikus.hu/?name=2014-06-18_klub_merol_csodak_140617.mp3
A paleolit étrendrőlszkblMeleg Sándor dietetikus előadása a Szkeptikus Klubban 2014. május 27-én. Bővebb info: http://szkeptikus.blog.hu/2014/05/15/szkeptikus_klub_a_paleolit_taplalkozasrol_tobb_szempontbol
Outreach Works Strategies for Expanding Health Access in Communities Michael ...azhxpcuhh1521Outreach Works Strategies for Expanding Health Access in Communities Michael Dechiara
Outreach Works Strategies for Expanding Health Access in Communities Michael Dechiara
Outreach Works Strategies for Expanding Health Access in Communities Michael Dechiara
Áltudomány az építészetben (Szabó Péter)szkblDr. Szabó Péter okl. építészmérnök, intézetvezető egyetemi docens (Soproni Egyetem) előadása a Szkeptikus Klubban 2020. február 18-án.
A gyógyítás mellett talán még az építészet az a terület, amihez mindenki ért, illetve jobban ért. Ilyesmiket hallunk: Azért nem alszol jól, mert biztos egy vízér húzódik az ágyad alatt, jobb lesz, ha ezért átteszed a másik sarokba, de ne a tükör alá, mert az nem tesz jót a csí áramlásnak. Jut eszembe, hogy a sok vízértől átnedvesedett pincéd kiszárításához akassz fel a plafonra egy gömböt, ami valami tértechnológiával működik, vagy válaszd inkább a gúla alakút, hiszen az a forma a pozitív energiát és a rezgéseket is összegyűjti, mint az egyiptomi nagy piramisokban. Csak nem gondolod, hogy a földönkívüliek véletlenül választották ezt a formát! Biztos ami biztos, a telefonodat este kapcsold ki, sőt vidd jó messze az ágyadtól, így legalább nem lesz agyrákod, bár ahogy látom, az aurádra már most is ráfér egy nagygenerál. Ennyi negatív energiával a testedben nem csoda, ha este az ártó szellemek is könnyebben megtalálnak.
Lehet, hogy egyszerűbb, ha beveszek valami altatót, szerencsére mindig van nálam porított párna por egymilliószoros hígításban kis cukorgolyóban…
Van mit átbeszélni az építészettel kapcsolatban. Az előadás végén talán egy kis idő arra is marad, hogy milyen módon lehet a mai fiatalokat megszólítani és felvértezni ezzel a rengeteg marhasággal szemben.
Probiotikum: csodaszer vagy szemfényvesztés?szkblDr. Lakos András infektológus, az MTA doktora (Kullancsbetegségek Ambulanciája) előadása
A Szkeptikus Klub 2019. október 29-i rendezvényén elhangzott előadás prezentációja.
"Antibiotikum mellé, ne felejtse el, önnek a Protexin kell!" - mondja a reklám. De valóban kell? Az előadás témái címszavakban:
Antibiotikumok – kedvezőtlen és kedvező mellékhatások.
Probiotikumoktól a széklet-átültetésig.
Mi van a probiotikumban? – címke és valóság.
Ellenáll-e a probiotikum az antibiotikumnak?
Van-e mellékhatása a probiotikumnak?
Mekkora haszonnal kecsegtet a probio-biznisz?
A probiotikumok hasznát tárgyaló tudományos közlemények exponenciálisan szaporodnak.
Tudományosak-e a tudományos közlemények?
Lehet, hogy kifejezetten ártalmas a probiotikumok alkalmazása?
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkblA Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
Mire jó a tudomány? (Meszéna Géza, Szkeptikus Klub)szkblA Szkeptikus Klub 2019. május 14-i rendezvényén megtartott előadás. Videófelvétel: https://youtu.be/OQ8nmAQX6Uw
A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?
Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.
De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?
Kozmikus hatások és a klímaváltozásszkblDr. Kővári Zsolt előadása a Szkeptikus Klubban 2019. március 19-én
A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.
Glifozát, az aktuális bűnbakszkblDr. Györgyey János növénybiológus (MTA SZBK Növénybiológiai Intézet) előadása a Szkeptikus Klubban 2018. nov. 22-én
Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.
A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?
Elektroszmog – ha már nincs eredeti szmog, keressünk másikat?szkblDr. Mizsei János előadása a Szkeptikus Klub 2018. május 15-i rendezvényén
Divatszó a környezetszennyezés, divat a problémákat, betegségeket a környezetszennyezésnek tulajdonítani, mintegy mentesülve a magunk felelősségétől. A szennyezés, a piszok fogalmát látványosan ki lehet terjeszteni az emberek többsége számára megfoghatatlan elektromosságra is, ennek terméke az "elektroszmog" fogalma. Az előadásban az elektroszmog mibenlétéről lesz szó, kitérve az esetleges veszélyekre és az elektroszmoggal kapcsolatos áltudományos megállapításokra, haszontalan termékekre és szolgáltatásokra.
Videófelvétel: https://youtu.be/DSmp7S7vj3s
Lehet-e kártékony a tudomány? (Lakos András, Szkeptikus Klub)szkblMai civilizációnk nem létezhetne a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Mégis, a tudomány néha félresiklik: olyasmire használják fel módszereit, eredményeit, ami szörnyű tragédiákhoz vezet. A legkézenfekvőbb példa erre az atombomba, de említhetnénk a fajelméletet, a kábítószereket, a robbanóanyagokat, a lobotómiát, a környezeti katasztrófákat okozó rovarirtószereket, és még sok minden mást. Paul Offit amerikai gyermekorvos a tudomány efféle kisiklásairól írt könyvet "Pandora's Lab: Seven Stories of Science Gone Wrong" (Pandóra laboratóriuma: Hét történet a félresiklott tudományról) címmel. A klubest során ezeket a tragédiákat vesszük szemügyre, kitérve tudományos és erkölcsi vonatkozásaikra, és megvitatjuk, mi vezetett a szörnyűségekhez, s vajon elkerülhetők-e (és ha igen, hogyan) a jövőben a hasonló katasztrófák.
Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével (Pintér András)szkblTények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban
Pintér András Gábor előadása a Szkeptikus Klubban 2017. november 20-án
http://szkeptikus.blog.hu/2017/11/13/szkeptikus_klub_turizmus_a_szkeptikus_idegenvezeto_szemevel
Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?
Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.
A szkeptikusság jövője (Marosán György, Szkeptikus Klub)szkblMarosán György előadása a Szkeptikus Klubban 2017. szeptember 26-án. https://youtu.be/a7583j6tLT4
"Egyiptomémek", paleoasztronauták, valamint a régész-egyiptológus alakja az e...szkblHorváth Zoltán egyiptológus előadása a Szkeptikus Klubban 2015. január 20-án. Bővebb információ: http://szkeptikus.blog.hu/2015/01/14/szkeptikus_klub_egyiptomemek_paleoasztronautak_valamint_a_regesz-egyiptologus_alakja_az_ezredfordulo
Az irracionális agy?szkblGáspár Merse Előd előadása a Szkeptikus Klubban 2014. november 18-án. Részletek: http://szkeptikus.blog.hu/2014/11/11/szkeptikus_klub_az_irracionalis_agy
Dsuang Dszi, a lepke és énszkblOrosz László előadása a Szkeptikus Klubban 2014. október 21-én. Lásd: http://szkeptikus.blog.hu/2014/10/13/szkeptikus_klub_dsuang_dszi_a_lepke_es_en
A csodák logikájaszkblMérő László előadása a Szkeptikus Klubban 2014. jún. 17-én. Hangfelvétel: http://hangtar.szkeptikus.hu/?name=2014-06-18_klub_merol_csodak_140617.mp3
A paleolit étrendrőlszkblMeleg Sándor dietetikus előadása a Szkeptikus Klubban 2014. május 27-én. Bővebb info: http://szkeptikus.blog.hu/2014/05/15/szkeptikus_klub_a_paleolit_taplalkozasrol_tobb_szempontbol
Outreach Works Strategies for Expanding Health Access in Communities Michael ...azhxpcuhh1521Outreach Works Strategies for Expanding Health Access in Communities Michael Dechiara
Outreach Works Strategies for Expanding Health Access in Communities Michael Dechiara
Outreach Works Strategies for Expanding Health Access in Communities Michael Dechiara
Dynamic Physical Education For Secondary School Students 7th Edition Darst Te...lpzrvlk486Dynamic Physical Education For Secondary School Students 7th Edition Darst Test Bank
Dynamic Physical Education For Secondary School Students 7th Edition Darst Test Bank
Dynamic Physical Education For Secondary School Students 7th Edition Darst Test Bank
The Handbook of Media and Mass Communication Theory 2 Volume Set 1st Edition ...veinbdkhyy9982The Handbook of Media and Mass Communication Theory 2 Volume Set 1st Edition Robert S. Fortner
The Handbook of Media and Mass Communication Theory 2 Volume Set 1st Edition Robert S. Fortner
The Handbook of Media and Mass Communication Theory 2 Volume Set 1st Edition Robert S. Fortner
Essentials of Nursing Leadership and Management 6th edition Weiss Test Bankxxricnxvze853Essentials of Nursing Leadership and Management 6th edition Weiss Test Bank
Essentials of Nursing Leadership and Management 6th edition Weiss Test Bank
Essentials of Nursing Leadership and Management 6th edition Weiss Test Bank
Successful Project Management 7th Edition Gido Test Bankcezmbtdj268Successful Project Management 7th Edition Gido Test Bank
Successful Project Management 7th Edition Gido Test Bank
Successful Project Management 7th Edition Gido Test Bank
Financial and Managerial Accounting The Basis for Business Decisions 18th Edi...jawrzehm5338Financial and Managerial Accounting The Basis for Business Decisions 18th Edition Williams Test Bank
Financial and Managerial Accounting The Basis for Business Decisions 18th Edition Williams Test Bank
Financial and Managerial Accounting The Basis for Business Decisions 18th Edition Williams Test Bank
4. A kondenzcsíkok nem maradhatnak meg órákig?
De igen – ahogyan a felhők is! Ha a környező levegő elég hideg, és elég
magas a páratartalma, akkor a kondenzcsík tartósan megmarad, sőt
hízik.
5. Egyidejűleg is lehet látni eltűnő és
megmaradó csíkokat. A
megmaradó csak chemtrail lehet?
A két csík valószínűleg más magasságon
van, és a két helyen eltér a hőmérséklet és
a relatív páratartalom. A két gép
hajtóművének paraméterei is eltérhetnek.
6. 10000 m magasan a
légnyomás 300 hPa, a
hőmérséklet pedig –45 °C.
Keletkeznek-e kondenzcsíkok,
ha a páratartalom 90%?
Megmaradnak-e tartósan? És
ha a hőmérséklet –50 °C?
(Appleman 1953)
8. Manapság sokkal
több csík van, mint
régen. Ez a
permetezés
bizonyítéka?
A világ légiforgalma a sokszorosára
növekedett. Az újabb gépek
hajtóműve több vízgőzt juttat a
levegőbe alacsonyabb hőmérsékleten.
10. Egy YouTube videó ki-be kapcsolt permetszórásról?
A videón ún. aerodinamikai kondenzcsík látható, ami a szárny fölötti
nyomáscsökkenés miatt keletkezik magas páratartalmú levegőben. A
gép szárazabb és nedvesebb zónákon haladt át.
12. Chemtrail repülőgép
belseje?
A
A hordókban víz van, amelyet ide-
oda lehet pumpálni annak
tesztelésére, hogyan viselkedik a
repülőgép különböző
súlyeloszlások esetén. A „HAZMAT”
feliratot utólag retusálták a képre.
13. Chemtrail permetező gép?
Gulfstream G-1 kutatórepülőgép a
légszennyezés vizsgálatára, légköri
mintavevő eszközökkel és
mérőműszerekkel felszerelve
15. Vegyi permetezés?
A repülőgépek üzemanyagot
engednek ki. Erre bizonyos
vészhelyzetekben van szükség (idő
előtt kell leszállni és túl nehéz a
gép vagy tűzveszély áll fenn).
16. Chemtrail permetező gép?
A NASA kutatórepülőgépe, amelyet a szárnyvégi örvények
tanulmányozására használtak 1974-ben. A csíkokat 6 füstgenerátor
hozza létre.
17. Chemtrail permetező gép?
Az Evergreen cég Boeing 747-ből átalakított szupertankere, melyet
erdőtüzek oltására fejlesztettek ki. Vizet dob le.
19. Pilóták tüntettek,
hogy nem akarnak
többé permetezni?
A kép szerkesztett. Az
eredeti kép egy
szakszervezeti tüntetést
mutat, a pilóták a
kollektív szerződésük
miatt tüntettek.
20. ALUMÍNIUM, BÁRIUM, STRONCIUM,
STB. A KÖRNYEZETÜNKBEN?
Főleg a Mi a fenét permeteznek ezek? (What in the
World Are They Spraying?) c. filmből vett állítások
21. Arizona: Laboratóriumi
tesztek szerint alumíniumot
és báriumot permeteznek,
tele van vele a levegő?
Nem a levegő, hanem a
levegőben lévő por
fémtartalmát mérték. Ez kb.
megegyezik a normál talaj
fémtartalmával.
23. Rengeteg alumíniumot (több száz
mikrogramm/liter) mutattak ki az
esővízben és a hóban, holott egyáltalán
nem szabadna lennie?
A csapadék
kimossa a
levegőben lévő, a
talajból származó
port, a hóra még
rá is hullik.
24. Hawaii-on (Maui
szigetén) a
„permetezések” után
borzalmasan magas
alumíniumkoncentrációk
at mértek a vizekben,
pusztulnak a növények,
stb.?
2011-ben a helyi tisztifőorvos, Dr. Lorring
Pang egy 30 napos vizsgálatot végzett,
naponta számolták a „chemtraileket” és
mérték az esővíz alumíniumtartalmát. Nem
találtak összefüggést a kettő között.
Hawaii-on egyébként a talaj
alumíniumtartalma nagyon magas
(régebben bauxitot is bányásztak), és sok
helyütt savas is a talaj.
26. A csíkok kiszélesednek és
összefüggő felhőket hoznak
létre, amelyek elhomályosítják
a Napot. Ez a bizonyítéka,
hogy a globális felmelegedés
csökkentése céljából
permetezik a chemtraileket
(geo-engineering)?
Nem. Sajnos a kutatások azt mutatják, hogy a
kondenzcsíkokból létrejövő pehelyfelhők éppenhogy
hozzájárulnak a globális felmelegedéshez. Ezért inkább a
kondenzcsíkok mennyiségének a csökkentése célszerű.
27. A német és az amerikai kormány elismerte a chemtrail
tevékenységet?
Nem. A német kormány azt ismerte el, hogy egy katonai hadgyakorlat
során radarzavaró fémszálacskákat dobtak le, ez látszott a
meterológusok Doppler-radarján.
Az amerikai kormány egyik szakértője, John P. Holdren a geo-
engineering lehetőségeiről beszélt feltételesen, óvatosságra intve.
Egy amerikai képviselő, Dennis Kucinich törvényjavaslatába bekerült a
chemtrail szó. Ezt két UFO-hívő írta, a képviselő nem tudott róla.
28. David Keith, a Calgary Egyetem professzora a 2010-es AAAS
konferencián nyíltan beszélt arról, hogy (törvényi
felhatalmazással) permeteznek azért, hogy hűtsék a Földet,
miközben nem ismerik az egészségügyi hatásokat?
NEM. Arról beszélt, hogy a témát kutatni kell, mert szükség lehet rá.
Előadását azzal kezdte: „Nem kérdéses, hogy a geoengineering
teszteletlen és veszélyes.”
(2010 óta ENSZ-moratórium is van a geoengineeringre.)
29. David Keith: „A geoengineering az a
lehetőség, hogy az emberek esetleg
szeretnék, még ha részlegesen és
tökéletlenül is, ellensúlyozni a globális
felmelegedés kockázatait úgy, hogy
szándékosan hűtik a légkört azáltal, hogy
valamiképpen visszaverőbbé teszik. És az én
tudomásom szerint senki sincs még a
közelében sem annak, hogy ezt ténylegesen
csinálja. Én nem támogatom, hogy csináljuk,
de támogatom, hogy komolyan
gondolkozzunk rajta.”
„A geoengineering az a lehetőség, hogy részlegesen ellensúlyozzuk a szén-dioxid által okozott
fölmelegedést: szándékosan fényvisszaverő aeroszolokat, pl. szulfátokat, alumínium-oxidot (nem
alumíniumot) juttatnánk a sztratoszférába. Jelenleg senki sem csinálja ezt, legalábbis én
semmilyen bizonyítékot nem ismerek rá, … én személy szerint nagyon meg lennék lepve, ha ez
zajlana, tudván, hogy a hazugságok hogyan működnek vagy nem működnek a kormányokban. …
Tehát az én tudomásom szerint senki sem csinálja ezt, de az emberek, engem is beleértve,
vizsgálják a veszélyeit és az előnyeit. Kutatok, és dolgozom emberekkel, részben kormányzati
emberekkel, részben pedig civil szervezetekkel, hogy megpróbáljunk beszélni arról, hogyan
szabályozzuk ezt a tevékenységet, ha egyszer a jövőben megpróbáljuk.”
30. David Keith: „Amikről beszélünk (az
aeroszolok a sztratoszférában), azok nem
hoznának létre látható csíkokat, mert túl
magasan lennének, és nem lehetne polgári
repülőgépeket használni hozzá, mert azok
nem tudnak olyan magasra repülni.
Teljesen más lenne.”
„Én olyan problémákkal foglalkozom, amelyekről valóban úgy tudom, hogy ártanak az
embereknek. A légszennyezés okozta halálozás több mint 1%. A légszennyezés kb. 50 ezer
embert öl meg Észak-Amerikában évente. Ez valódi, ezek kemény adatok. Tehát az én
szemszögemből nézve, én olyan problémákkal akarok foglalkozni, amelyek tényleg valóságosak.
Arra nem láttam egy fia bizonyítékot sem, hogy a chemtrail összeesküvés-elméletből bármi is
igaz lenne.”
„Ha valóban meg tudnának győzni arról, hogy az emberek ezt csinálják, akkor, és ezt komolyan
mondom, azonnal eldobnék minden mást, amit csinálok, azaz, ha chemtrail alatt egy nagy
kormányzati összeesküvést értünk, akkor tényleg minden mást azonnal abbahagynék és az
életemet is kockára tenném azért, hogy leállíttassam. Azt gondolom, hogy ez volna a helyes. De
nem láttam erre semmiféle bizonyítékot egyáltalán. De ez volna a normális emberi lépés, hiszen
nekem is gyerekeim vannak, ráadásul mindig is légszennyezéssel foglalkoztam, stb.”
31. Tényleg azt mondta-e David Keith
a permetezésről, hogy „And by
the way, it’s not really a moral
hazard, it’s more like freeriding
on our grandkids” („ez egyébként
nem igazán erkölcsi kockázat,
inkább az unokáink kontójára
történő potyázás”)?
Nem a permetezésre mondta,
hanem a geoengineeringről való
tudás egyik lehetséges
következményére. Két
közgazdaságtani szakkifejezést
használt, ezekről mondta, hogy az
egyik jobban leírja a szituációt,
mint a másik.
32. Tartottak-e Belgiumban
tudományos konferenciát,
amin kimondták, hogy létezik
a chemtrail tevékenység?
A konferencia (2010 májusában) nem tudományos volt, hanem a „Belfort
Group” nevű belga civil szervezet gyűlése (oltásellenesek is).
A konferencia ürügye a „Case Orange” című, 300 oldalas jelentésük
ismertetése volt. Teljesen komolytalan:
• Repülőgépek emissziójával foglalkozik – nem chemtrail
• A kondenzcsíkok éghajlati hatásaival foglalkozik – nem chemtrail
• Időjárás-módosítással foglalkozik (pl. felhőmagképzés) – nem chemtrail
• Szabadalmakkal érvel – semmit nem bizonyít
• Internetes vicceket, hoaxokat vesz komolyan.
33. A Monsanto a chemtrail
permetezés miatt állít elő
alumíniumnak ellenálló GMO
terményeket?
Nem, hanem a savas talajok
miatt. A talajban eleve 8%
alumínium van, ezt
permetezéssel érdemben nem is
lehetne növelni.
A talajban lévő alumínium csak
akkor káros a növényre, ha a talaj
savas, ugyanis akkor szabad
alumíniumionok keletkeznek az
alumínium-oxidokból.
34. Miért zárhatjuk ki a chemtrail elmélet
helyességét?
Szükség lenne:
• A repülőgépeken speciális
permetezőrendszerre
• Speciális feltöltőrendszerre
• Külön tartálykocsikra
• Gyártósorra és ellátóláncra
• Tervezés, megrendelés, beszerzések, számlák
• Sok-sok ezer ember hallgatására éveken át