Meleg Sándor dietetikus előadása a Szkeptikus Klubban 2014. május 27-én. Bővebb info: http://szkeptikus.blog.hu/2014/05/15/szkeptikus_klub_a_paleolit_taplalkozasrol_tobb_szempontbol
Paleolit etrend, mint termeszetes gyogymodSeresBimhttp://www.vitaminatermeszetesgyogymod.com
Paleolit étrend, mint természetes gyógymód
Felismerték az Alzheimer kór és a gyulladás közötti kapcsolatot
Megtalálták a rák és a krónikus gyulladás közötti kapcsolatot
Egzotikus segítség : gyógyhatású gombák és növények az egészség szolgálatábanAttila FődiEgzotikus segítség : gyógyhatású gombák és növények az egészség szolgálatában
Elhangzott: az Ayura Herbal Kft. rendezvényén, 2013. november 30-án, ahol cégfüggetlen szakmai előadóként vettem részt.
Graphisoft Park Egészségnap - Az egészséges táplálkozás alapjai Andras Kiss2013. május 30.
Graphisoft Park
http://bhc.hu/egeszsegnap
Kovács Ildikó: Az egészséges táplálkozás alapjai
A helyes táplálkozás és az egészséges életmód kölcsönösen feltételezik egymást, hiszen ha káros szenvedélyektől mentesen is élünk, az egészségtelen ételekkel akkor is jelentős mértékben károsíthatjuk szervezetünket. A tétel fordítva is igaz, hiába fogyasztunk egészséges ételeket, megfelelő életmód, mindenekelőtt rendszeres testmozgás nélkül ez mit sem ér.
Áltudomány az építészetben (Szabó Péter)szkblDr. Szabó Péter okl. építészmérnök, intézetvezető egyetemi docens (Soproni Egyetem) előadása a Szkeptikus Klubban 2020. február 18-án.
A gyógyítás mellett talán még az építészet az a terület, amihez mindenki ért, illetve jobban ért. Ilyesmiket hallunk: Azért nem alszol jól, mert biztos egy vízér húzódik az ágyad alatt, jobb lesz, ha ezért átteszed a másik sarokba, de ne a tükör alá, mert az nem tesz jót a csí áramlásnak. Jut eszembe, hogy a sok vízértől átnedvesedett pincéd kiszárításához akassz fel a plafonra egy gömböt, ami valami tértechnológiával működik, vagy válaszd inkább a gúla alakút, hiszen az a forma a pozitív energiát és a rezgéseket is összegyűjti, mint az egyiptomi nagy piramisokban. Csak nem gondolod, hogy a földönkívüliek véletlenül választották ezt a formát! Biztos ami biztos, a telefonodat este kapcsold ki, sőt vidd jó messze az ágyadtól, így legalább nem lesz agyrákod, bár ahogy látom, az aurádra már most is ráfér egy nagygenerál. Ennyi negatív energiával a testedben nem csoda, ha este az ártó szellemek is könnyebben megtalálnak.
Lehet, hogy egyszerűbb, ha beveszek valami altatót, szerencsére mindig van nálam porított párna por egymilliószoros hígításban kis cukorgolyóban…
Van mit átbeszélni az építészettel kapcsolatban. Az előadás végén talán egy kis idő arra is marad, hogy milyen módon lehet a mai fiatalokat megszólítani és felvértezni ezzel a rengeteg marhasággal szemben.
Probiotikum: csodaszer vagy szemfényvesztés?szkblDr. Lakos András infektológus, az MTA doktora (Kullancsbetegségek Ambulanciája) előadása
A Szkeptikus Klub 2019. október 29-i rendezvényén elhangzott előadás prezentációja.
"Antibiotikum mellé, ne felejtse el, önnek a Protexin kell!" - mondja a reklám. De valóban kell? Az előadás témái címszavakban:
Antibiotikumok – kedvezőtlen és kedvező mellékhatások.
Probiotikumoktól a széklet-átültetésig.
Mi van a probiotikumban? – címke és valóság.
Ellenáll-e a probiotikum az antibiotikumnak?
Van-e mellékhatása a probiotikumnak?
Mekkora haszonnal kecsegtet a probio-biznisz?
A probiotikumok hasznát tárgyaló tudományos közlemények exponenciálisan szaporodnak.
Tudományosak-e a tudományos közlemények?
Lehet, hogy kifejezetten ártalmas a probiotikumok alkalmazása?
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkblA Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
Mire jó a tudomány? (Meszéna Géza, Szkeptikus Klub)szkblA Szkeptikus Klub 2019. május 14-i rendezvényén megtartott előadás. Videófelvétel: https://youtu.be/OQ8nmAQX6Uw
A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?
Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.
De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?
Kozmikus hatások és a klímaváltozásszkblDr. Kővári Zsolt előadása a Szkeptikus Klubban 2019. március 19-én
A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.
Glifozát, az aktuális bűnbakszkblDr. Györgyey János növénybiológus (MTA SZBK Növénybiológiai Intézet) előadása a Szkeptikus Klubban 2018. nov. 22-én
Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.
A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?
Elektroszmog – ha már nincs eredeti szmog, keressünk másikat?szkblDr. Mizsei János előadása a Szkeptikus Klub 2018. május 15-i rendezvényén
Divatszó a környezetszennyezés, divat a problémákat, betegségeket a környezetszennyezésnek tulajdonítani, mintegy mentesülve a magunk felelősségétől. A szennyezés, a piszok fogalmát látványosan ki lehet terjeszteni az emberek többsége számára megfoghatatlan elektromosságra is, ennek terméke az "elektroszmog" fogalma. Az előadásban az elektroszmog mibenlétéről lesz szó, kitérve az esetleges veszélyekre és az elektroszmoggal kapcsolatos áltudományos megállapításokra, haszontalan termékekre és szolgáltatásokra.
Videófelvétel: https://youtu.be/DSmp7S7vj3s
Lehet-e kártékony a tudomány? (Lakos András, Szkeptikus Klub)szkblMai civilizációnk nem létezhetne a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Mégis, a tudomány néha félresiklik: olyasmire használják fel módszereit, eredményeit, ami szörnyű tragédiákhoz vezet. A legkézenfekvőbb példa erre az atombomba, de említhetnénk a fajelméletet, a kábítószereket, a robbanóanyagokat, a lobotómiát, a környezeti katasztrófákat okozó rovarirtószereket, és még sok minden mást. Paul Offit amerikai gyermekorvos a tudomány efféle kisiklásairól írt könyvet "Pandora's Lab: Seven Stories of Science Gone Wrong" (Pandóra laboratóriuma: Hét történet a félresiklott tudományról) címmel. A klubest során ezeket a tragédiákat vesszük szemügyre, kitérve tudományos és erkölcsi vonatkozásaikra, és megvitatjuk, mi vezetett a szörnyűségekhez, s vajon elkerülhetők-e (és ha igen, hogyan) a jövőben a hasonló katasztrófák.
Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével (Pintér András)szkblTények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban
Pintér András Gábor előadása a Szkeptikus Klubban 2017. november 20-án
http://szkeptikus.blog.hu/2017/11/13/szkeptikus_klub_turizmus_a_szkeptikus_idegenvezeto_szemevel
Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?
Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.
A szkeptikusság jövője (Marosán György, Szkeptikus Klub)szkblMarosán György előadása a Szkeptikus Klubban 2017. szeptember 26-án. https://youtu.be/a7583j6tLT4
Egzotikus segítség : gyógyhatású gombák és növények az egészség szolgálatábanAttila FődiEgzotikus segítség : gyógyhatású gombák és növények az egészség szolgálatában
Elhangzott: az Ayura Herbal Kft. rendezvényén, 2013. november 30-án, ahol cégfüggetlen szakmai előadóként vettem részt.
Graphisoft Park Egészségnap - Az egészséges táplálkozás alapjai Andras Kiss2013. május 30.
Graphisoft Park
http://bhc.hu/egeszsegnap
Kovács Ildikó: Az egészséges táplálkozás alapjai
A helyes táplálkozás és az egészséges életmód kölcsönösen feltételezik egymást, hiszen ha káros szenvedélyektől mentesen is élünk, az egészségtelen ételekkel akkor is jelentős mértékben károsíthatjuk szervezetünket. A tétel fordítva is igaz, hiába fogyasztunk egészséges ételeket, megfelelő életmód, mindenekelőtt rendszeres testmozgás nélkül ez mit sem ér.
Áltudomány az építészetben (Szabó Péter)szkblDr. Szabó Péter okl. építészmérnök, intézetvezető egyetemi docens (Soproni Egyetem) előadása a Szkeptikus Klubban 2020. február 18-án.
A gyógyítás mellett talán még az építészet az a terület, amihez mindenki ért, illetve jobban ért. Ilyesmiket hallunk: Azért nem alszol jól, mert biztos egy vízér húzódik az ágyad alatt, jobb lesz, ha ezért átteszed a másik sarokba, de ne a tükör alá, mert az nem tesz jót a csí áramlásnak. Jut eszembe, hogy a sok vízértől átnedvesedett pincéd kiszárításához akassz fel a plafonra egy gömböt, ami valami tértechnológiával működik, vagy válaszd inkább a gúla alakút, hiszen az a forma a pozitív energiát és a rezgéseket is összegyűjti, mint az egyiptomi nagy piramisokban. Csak nem gondolod, hogy a földönkívüliek véletlenül választották ezt a formát! Biztos ami biztos, a telefonodat este kapcsold ki, sőt vidd jó messze az ágyadtól, így legalább nem lesz agyrákod, bár ahogy látom, az aurádra már most is ráfér egy nagygenerál. Ennyi negatív energiával a testedben nem csoda, ha este az ártó szellemek is könnyebben megtalálnak.
Lehet, hogy egyszerűbb, ha beveszek valami altatót, szerencsére mindig van nálam porított párna por egymilliószoros hígításban kis cukorgolyóban…
Van mit átbeszélni az építészettel kapcsolatban. Az előadás végén talán egy kis idő arra is marad, hogy milyen módon lehet a mai fiatalokat megszólítani és felvértezni ezzel a rengeteg marhasággal szemben.
Probiotikum: csodaszer vagy szemfényvesztés?szkblDr. Lakos András infektológus, az MTA doktora (Kullancsbetegségek Ambulanciája) előadása
A Szkeptikus Klub 2019. október 29-i rendezvényén elhangzott előadás prezentációja.
"Antibiotikum mellé, ne felejtse el, önnek a Protexin kell!" - mondja a reklám. De valóban kell? Az előadás témái címszavakban:
Antibiotikumok – kedvezőtlen és kedvező mellékhatások.
Probiotikumoktól a széklet-átültetésig.
Mi van a probiotikumban? – címke és valóság.
Ellenáll-e a probiotikum az antibiotikumnak?
Van-e mellékhatása a probiotikumnak?
Mekkora haszonnal kecsegtet a probio-biznisz?
A probiotikumok hasznát tárgyaló tudományos közlemények exponenciálisan szaporodnak.
Tudományosak-e a tudományos közlemények?
Lehet, hogy kifejezetten ártalmas a probiotikumok alkalmazása?
Hogyan fogunk közlekedni 30 év múlva? (Fleischer Tamás)szkblA Szkeptikus Klub 2019. szeptember 17-i rendezvénye. Fleischer Tamás ny. tudományos főmunkatársa (KRTK Világgazdasági Intézet) előadása.
Egyre több és egyre szélesebb utat építünk, a nagyvárosokban mégis egyre nagyobb a torlódás, miközben a város egyre élhetetlenebbé válik, a legtöbb teret az autók foglalják el. Mi a megoldás? Vajon a bár lassan, de mégis terjedő elektromos autók vagy az egyre okosabbnak tűnő, ám sokak által bizalmatlanul szemlélt önvezető autók megoldást jelentenek a problémára? Esetleg megosztott járművekkel kellene közlekedni, feladva a magánszemélyek autóbirtoklásának hagyományát? Van egyáltalán az autózásnak jövője? Vagy egészen másképp kellene megközelíteni az egész kérdéskört, és alapjaiból újragondolni a közlekedés rendszerét, hogy működőképes, de fenntartható és környezetbarát is legyen? Ezeket a kérdéseket feszegeti előadásában saját kutatásait is bemutatva Fleischer Tamás, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa.
Mire jó a tudomány? (Meszéna Géza, Szkeptikus Klub)szkblA Szkeptikus Klub 2019. május 14-i rendezvényén megtartott előadás. Videófelvétel: https://youtu.be/OQ8nmAQX6Uw
A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?
Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.
De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?
Kozmikus hatások és a klímaváltozásszkblDr. Kővári Zsolt előadása a Szkeptikus Klubban 2019. március 19-én
A felhőképződés folyamatáról szerzett legújabb ismeretek arra mutatnak, hogy galaxisunkból, azaz a Tejútrendszerből eredő kozmikus sugárzás jelentős befolyásoló tényező. Köztudott továbbá, hogy a Nap időben változó mágneses aktivitása hatással van a Földet érő kozmikus sugárzásra, így közvetve a felhőképződésre. Ugyanakkor bolygónk felhőtakarója közvetlenül befolyásolja a Napból a Föld felszínét elérő napsugárzás mennyiségét: minél nagyobb a felhőtakaró teljes felszíne, annál több napsugárzás reflektálódik a világűrbe, vagyis annál kevésbé melegszik a földfelszín. Előadásomban összefoglalom a kozmikus sugárzással, a napaktivitással és a felhőképződéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, majd bemutatom a vázolt globális folyamatok kölcsönhatását, azok lehetséges kimenetelét. Végül ismertetek néhány becsült adatot arra vonatkozóan, hogy a kozmikus hatások milyen mértékben képesek befolyásolni a globális klímát, képesek-e adott esetben valamelyest mérsékelni, lassítani az emberi tevékenység számlájára írható globális felmelegedést.
Glifozát, az aktuális bűnbakszkblDr. Györgyey János növénybiológus (MTA SZBK Növénybiológiai Intézet) előadása a Szkeptikus Klubban 2018. nov. 22-én
Tényleg iszonyú veszélyes a legnépszerűbb gyomirtó? Civil szervezetek kampányolnak, milliók követelik aláírásukkal az állítólag rákkeltő glifozát betiltását, miközben a gazdák a további engedélyezésért küzdenek. Jogosak az aggodalmak, vagy lobbiérdekek mentén mesterségesen gerjesztett félelmekről van szó? Györgyey János növénybiológus segít eligazodni ebben a nehezen átlátható témában november 22-i klubestünkön. Jöjjön az is, aki be akarja tiltani a glifozátot, az is, aki nem, és azok is, akiknek fogalmuk sincs róla, mit gondoljanak. Beszéljük meg!
Az előadótól kapott előzetes ismertető:
Mindenekelőtt szögezzük le: a glifozát egy gyomirtó hatóanyag, amit nem azért fejlesztettek, hogy a környezetet védje, hogy az egészségünket javítsa, hanem azért, hogy eszköz legyen a kezünkben nem kívánatos növények gyors és hatékony elpusztítására. Az előbbieket elvárni tőle képmutató kettős mérce, és ha az utóbbi feladatra pedig alkalmas, akkor az alapvető kérdés az, hogy viszonyul egymáshoz a kockázat és a hasznosság a glifozát használata során.
A klubest során megismerkedünk a glifozát történetével, olyan alapvető tulajdonságaival, amivel laikusként is érdemes tisztában lennünk, és választ keresünk arra, hogy valóban bizonyították-e a rákkeltő voltát, miről döntött a kaliforniai glifozát perben immár másodfokon az ottani bíróság, tényleg károsan hat-e – immár áttételesen – a méhekre, szükséges-e ilyen mértékű használata a világban, illetve mik lennének a következményei egy totális betiltásnak?
Elektroszmog – ha már nincs eredeti szmog, keressünk másikat?szkblDr. Mizsei János előadása a Szkeptikus Klub 2018. május 15-i rendezvényén
Divatszó a környezetszennyezés, divat a problémákat, betegségeket a környezetszennyezésnek tulajdonítani, mintegy mentesülve a magunk felelősségétől. A szennyezés, a piszok fogalmát látványosan ki lehet terjeszteni az emberek többsége számára megfoghatatlan elektromosságra is, ennek terméke az "elektroszmog" fogalma. Az előadásban az elektroszmog mibenlétéről lesz szó, kitérve az esetleges veszélyekre és az elektroszmoggal kapcsolatos áltudományos megállapításokra, haszontalan termékekre és szolgáltatásokra.
Videófelvétel: https://youtu.be/DSmp7S7vj3s
Lehet-e kártékony a tudomány? (Lakos András, Szkeptikus Klub)szkblMai civilizációnk nem létezhetne a tudomány és a technika vívmányai nélkül. Mégis, a tudomány néha félresiklik: olyasmire használják fel módszereit, eredményeit, ami szörnyű tragédiákhoz vezet. A legkézenfekvőbb példa erre az atombomba, de említhetnénk a fajelméletet, a kábítószereket, a robbanóanyagokat, a lobotómiát, a környezeti katasztrófákat okozó rovarirtószereket, és még sok minden mást. Paul Offit amerikai gyermekorvos a tudomány efféle kisiklásairól írt könyvet "Pandora's Lab: Seven Stories of Science Gone Wrong" (Pandóra laboratóriuma: Hét történet a félresiklott tudományról) címmel. A klubest során ezeket a tragédiákat vesszük szemügyre, kitérve tudományos és erkölcsi vonatkozásaikra, és megvitatjuk, mi vezetett a szörnyűségekhez, s vajon elkerülhetők-e (és ha igen, hogyan) a jövőben a hasonló katasztrófák.
Turizmus a szkeptikus idegenvezető szemével (Pintér András)szkblTények, tévhitek, tévedések és kamu az idegenforgalomban
Pintér András Gábor előadása a Szkeptikus Klubban 2017. november 20-án
http://szkeptikus.blog.hu/2017/11/13/szkeptikus_klub_turizmus_a_szkeptikus_idegenvezeto_szemevel
Az idegenforgalom egyre fontosabb szerepet játszik egyes országok gazdaságában. Az emberiség növekvő hányada számára a világ megismerése ma már egyet jelent távoli tájak felkeresésével. Miközben a turizmus többek között az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is jelentős problémákat generál, van egy másik oldala, amiről nem szoktunk beszélni, és amely leginkább a napjainkban oly divatos álhírek és álinformációk problémaköréhez köthető: az úticélokkal kapcsolatban elérhető információk és azok csekély megbízhatósága. Útikönyvek, blogok, weboldalak, idegenvezetők ontják a jobbnál jobb történeteket, szaftos meséket, történelmi eseményekről szóló ismertetőket, tényszerűen tálalt adatokat, de vajon mennyire bízhatunk meg ezekben a forrásokban? Mi alapján dönthető el, hogy melyik információ a helyes, és egyáltalán van-e jelentősége annak, hogy amit elsősorban szórakoztató és nem tudományos ismeretterjesztő szándékkal közvetítünk, az tényszerű és korrekt legyen? Lehetséges-e a tévhitek és a kamu kizárásával úgy információt szolgáltatni, hogy közben élvezhető, érdekfeszítő maradjon az egyes desztinációk és hozzájuk kötődő események, tudnivalók ismertetése?
Az előadás során hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatva megyünk végig a probléma elemzésén, bemutatva, hogy az idegenforgalom mennyire melegágya az álinformációknak, félinformációknak, csúsztatásoknak, tévedéseknek és hazugságoknak, és mennyire nehéz tényszerűen bemutatni egyes desztinációkat az álhírek rohanó világában. Szkeptikusként idegenvezetőnek lenni tehát igazi kihívás. De talán nem lehetetlen feladat. Ezért a lehetséges megoldásokat, ígéretes irányokat is igyekszünk sorra venni.
A szkeptikusság jövője (Marosán György, Szkeptikus Klub)szkblMarosán György előadása a Szkeptikus Klubban 2017. szeptember 26-án. https://youtu.be/a7583j6tLT4
"Egyiptomémek", paleoasztronauták, valamint a régész-egyiptológus alakja az e...szkblHorváth Zoltán egyiptológus előadása a Szkeptikus Klubban 2015. január 20-án. Bővebb információ: http://szkeptikus.blog.hu/2015/01/14/szkeptikus_klub_egyiptomemek_paleoasztronautak_valamint_a_regesz-egyiptologus_alakja_az_ezredfordulo
Az irracionális agy?szkblGáspár Merse Előd előadása a Szkeptikus Klubban 2014. november 18-án. Részletek: http://szkeptikus.blog.hu/2014/11/11/szkeptikus_klub_az_irracionalis_agy
Dsuang Dszi, a lepke és énszkblOrosz László előadása a Szkeptikus Klubban 2014. október 21-én. Lásd: http://szkeptikus.blog.hu/2014/10/13/szkeptikus_klub_dsuang_dszi_a_lepke_es_en
A csodák logikájaszkblMérő László előadása a Szkeptikus Klubban 2014. jún. 17-én. Hangfelvétel: http://hangtar.szkeptikus.hu/?name=2014-06-18_klub_merol_csodak_140617.mp3
Permeteznek-e minket repülőgépekről? A chemtrail elmélet.szkblA Szkeptikusok Éjszakáján 2013. szeptember 28-án elhangzott előadás prezentációja. Készítette: Szilágyi András
2. Történeti áttekintés I.
„húsevő-növényevő” vita
1939 Weston Price: Nutrition and Physical Degeneration
1952 Arnold DeVries: Primitve Man and His Food
1978 Robert Atkins: Dr. Atkins' Diet Revolution
1975Walter Voegtlin: The Stone Age Diet
1987 Leon Chaitow: Stone Age Diet
1985 Eaton Boyd, Melvin Konner: Paleolithic Nutrition
1988 Eaton Boyd: The Paleolithic Prescription
2002 Loren Cordain: The Paleo Diet
2009 Staffan Lindeberg: Food and Wetsern Diseases
2010 Robb Wolf: The Paleo Solution
2012 Loren Cordain: The Paleo Answer
2012 Paul and Shou Ching Jaminet: The Perfect Health Diet
3. Történeti áttekintés II.
2009 Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás
2011 Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás és korunk betegségei
2012 Tóth Csaba: Paleolit orvoslás
2012 Lakatos Péter: Paleolit edzés (Primal move)
2013 Paleolit életmód magazin
5. „The paleolithic diet is a modern nutritional plan based on the presumed
diet of Paleolithic humans” - Wikipedia
„The Paleo diet is the healthiest way you can eat because it is the ONLY
nutritional approach that works with your genetics to help you stay lean,
strong and energetic!” – Robb Wolf
„The Paleolithic diet is a weight loss plan based upon the premise of
consuming only those foods available during the Paleolithic era” –
MedicineNet
„…we look at human nutrition through an evolutionary lens„ –
paleohacks.com
„The Paleolithic, or caveman diet is a reversion to the foods eaten by
humans prior to the advents of civilization, agriculture, and technology” –
encyclopedia.com
6. „A paleolit táplálkozás lényege a visszatérés a kőkori étrendhez.” –
Szendi Gábor
„A paleolit táplálkozás valódi modelljei az elmúlt 100-150 évben
megismert, kortársként velünk élő természeti népek” - Szendi Gábor
„A paleo életmód célja visszatérni az ősember táplálkozási
szokásaihoz.” – paleolitdieta.com
„A paleolit táplálkozás célja, hogy elkerüljék az ún. civilizációs
betegségeket…” – Wikipédia
„A paleolit diéta egy igen egyszerű életmód, melynek lényege, hogy
bizonyos típusú ételeket száműzünk az étrendünkből.” –
paleotaplalkozas.hu
„A paleolit táplálkozás alaptézise szerint a paleolitikum során az
emberi faj tökéletesen adaptálódott a környezetéhez, elsősorban
táplálkozási szokásait tekintve, s minden változás, ami azóta
következett be, táplálkozástani szempontból katasztrófa.” – Critical
Biomass
9. Paleolit kor
A paleolitikum: ~ 2,4 millió év - 11 500 év
A korszak éghajlatilag nem volt egységes → életmód
Az időszak alatt több faj (H. erectus, H. neanderthalis) volt jelen.
A H. sapiens csak az utolsó 160 ezer évben vált jelentőssé. A
globális terjeszkedés kb. 60 ezer éve kezdődött (S. Wells).
A paleolit étrend szigorúan véve a felső- és késői paleolitikumra
fókuszál, kb. 40-12 ezer évvel ezelőtti korra.
A H. sapiens
Intenzív terjeszkedés
Dinamikus fejlődés
Nagyfokú alkalmazkodás a helyi körülményekhez
11. Kritikus pontok
A táplálkozási szokások nem rekonstruálhatók kellő pontossággal.
A demográfiai viszonyok, egészségi állapot nem rekonstruálható kellő
pontossággal.
A táplálkozási eredetű egészségügyi problémák (különösen a civilizációs
megbetegedések) gyakorlatilag nem vizsgálhatóak.
A paleolit korra vonatkozó feltételezések alapja
régészeti leletek,
főemlősök (evolúciós szemlélet)
természeti népek.
A paleolit kori és mai ember összehasonlítása életvitel és a környezet
eltérései miatt objektíven nem kivitelezhető.
A civilizációs betegségek tömeges megjelenése a 19-20. században
történt, nem a neolitikumban.
14. Problémák
Tisztázatlan a „természeti nép” fogalma.
Nincs általános modell a természeti népek étrendjére.
A széles körű alkalmazkodás általános jelenség.
A természeti népek egészségére vonatkozó állítások óvatossággal
kezelendők.
15. Természeti népek vs. paleo
Lokalitás: egyetlen egy természeti nép sem fogyaszt olyan élelmiszert,
ami a lakóhelyén, vagy a közvetlen élelmiszer-beszerzésre használt
területen nem honos.
PALEO: rengeteg az import élelmiszer
Szezonalitás: a természeti népek étrendje általában az aktuális időszak
kínálatára épült.
PALEO: szezonalitásnak nyoma nincs
Alacsony feldolgozottság: a természeti népek a legtöbb élelmiszert
nyersen, vagy sütve fogyasztják.
PALEO: késztermékek, étel-kiszállítás, olaj/zsír, xilit
16. Természeti népek vs. paleo
Mérsékelt energia-bevitel: a legtöbb természeti nép étrendje fedezi a
tápanyag- és energia-szükségleteket, de nem nyújt lehetőséget „luxus-
fogyasztásra”.
PALEO: luxus-fogyasztásra alkalmas étrendi elemek jelen vannak (pl.
paleo-olajok, zsírok)
Fizikai aktivitás. A természeti népek fizikai aktivitása számottevő:
folyamatos, változó intenzitású (jellemzően aerob), de több órán át
tartó mozgást jellemző.
PALEO: a legtöbb irányzat hanyagolja a mozgás kérdéskörét, de van
önálló mozgásprogram (primal move)
Szoptatás: a szoptatási időszak elhúzódik 2 éves korig, a hozzátáplálás
későn történik.
PALEO: nincs egységes álláspont
17. Természeti népek vs. paleo
Nincs túlsúly. A folyamatos mozgás és a mérsékelt energia-bevitel miatt
ritka a túlsúly.
PALEO: fogyókúrás étrend jellege van.
Napfény. A természeti népek többsége rendkívül sok időt tölt a szabad ég
alatt.
PALEO: nagy dózisú D-vitamin kiegészítés
Környezeti terhelés. Az ipari társadalmak városi lakossága több
formában komoly környezeti terhelést kap, ami a természeti népeknél
hiányzott.
PALEO: a paleo életvitel továbbra is jellemzően azonos a lakosság
általános életvitelével.
Élvezeti szerek. A dohányzás és az alkoholfogyasztás a „fehér emberrel”
jelent meg.
PALEO: elvileg ellenzi, de nem kap nagy szerepet.
19. Paleolit étrend állításai
Az emberi szervezet alapvetően a paleolit kori körülményekhez
alkalmazkodott, a neolitikus „forradalom” idején bevezetett
élelmiszerekhez nem.
A jelen kori élelmezés számos tényezője a megfelelő adaptáció
hiányában patogén.
Magas szénhidrátbevitel
Egyszerű szénhidrátok
Gabonafélék (glutén)
Tejtermékek (kazein, tejcukor)
20. Kritikus pontok
Az ember alapvetően mindenevő, az élelmezési specializációja
minimális.
Az ember rendkívül gyorsan (20-30 ezer év) elterjedt a bolygón,
minden éghajlati övben képes volt alkalmazkodni a környezeti
feltételekhez, beleértve a különböző táplálékforrásokat.
A neolitikus forradalom eredményei (pl. a népesedés) arra utalnak,
hogy nincs adaptációs probléma.
Az embernél létezik egy „technológiai” adaptáció (hőkezelés,
fermentációs, stb.)
Az adaptációs problémák nem egyformák a különböző népeknél.
21. Kritikus pontok
Gabonafélék (glutén)
Glutén patogenitás: sok tekintetben kérdésesek
Tejtermékek (kazein, tejcukor)
Felnőttkori laktáz-aktivitás europid népességben
Fermentáció, mint „technológiai” adaptáció
Magas szénhidrátbevitel
Paleolit kor: magok, gyökerek
Természeti népek: kitava
Amiláz megjelenése a nyálban
Egyszerű szénhidrátok, magas GI
Gyümölcsök
A magas GI modern étrendi vívmány
23. Vitás kérdések – eltérő álláspontok
Fehérjék
Optimális fehérjebevitel kérdése – high protein diéták
Szénhidrátok
Low carb – high carb vita
Glikémiás index (GI) és glikémiás terhelés(GL)
Hiperinzulinémia – inzulinrezisztencia patomechanizmusa
Fruktóz
Zsírok
Zsírok élettani hatása
Koleszterinvita
ω-6/ω-3 zsírsavak szerepe
Transz zsírok, margarin-ellenes mozgalom
Mikroelemek, vitaminok
Optimális ajánlható bevitel (RDA) - pl. D-vitamin vita
Nagy/extrém dózisú szupplementáció (ortomolekuláris medicina)
24. Vitás kérdések – eltérő álláspontok
Immunológiai folyamatok
Ételallergiák és autoimmun betegségek kapcsolata
Szubklinikus glutén-érzékenység
Lektinek élettani hatása
Civilizációs betegségek
Epidemiológiai adatok megkérdőjelezése
Kockázati tényezők szerepe, aránya
Kutatás-módszertani kérdések
Kutatáskritika (egyoldalú)
26. Áltudományos vonatkozások
A paleolit étrend felszívta a tudományosság határán tevékenykedő
mozgalmakat, kialakult a populáris bulvár-paleolit. Vannak kifejezetten
ál- ill. ellentudományos elemek.
Kris Gunnars - http://authoritynutrition.com/
Sayer Ji - www.greenmedinfo.com/
Heidi Stevenson – https://www.facebook.com/GaiaHealth
Fő tételek
Egészségügyi szakemberek kompetenciájának megkérdőjelezése
Oltásellenesség
Összeesküvés-elméletek
Gazdasági érdekekre való hivatkozás
27. „Miközben fafejű dietetikusok itt-ott még mindig arról hordanak
hetet havat össze…”
„Ha ma valami csoda folytán sikerülne Magyarország lakosságát
meggyőzni arról, hogy a paleo étrendet és életmódot kövesse,
akkor egy éven belül kiürülnének az orvosi várószobák,
drasztikusan lecsökkenne a lakosság gyógyszer és orvosi ellátási
igénye és rendkívüli mértékben javulna a népegészség szintje”
„Gyógyszergyárak vezető csoportjai rágalmazó
médiakampányokat indítottak el, hogy az egészséges életstílus
értékét rossz hírbe keverjék”
„Régóta próbálom felhívni a figyelmet az oltások veszélyeire…”
„Többé már nem állítható olyan nyugodt lélekkel, hogy a higanyt
tartalmazó oltások veszélytelenek.”
„A nyugati orvoslás megdöbbentő tehetetlensége korunk
betegségeivel szemben vaksága és szellemi függetlensége
elvesztéséből fakad”
29. Kerülendő élelmiszerek
Gabonafélék
Glutén
Magas GI
Lektinek, WGA
Tejtermékek
Laktóz
Kazein
Hüvelyesek
Lektinek
Burgonya
Magas GI
Szolanin
Cukor
Fruktóz
Magas GI
Adalékanyagok
Alkohol
Növényi olajok
ω-6 (LA) bevitel
30. Amit szabad
Zöldségek
Alacsony GI
Vitaminok
Gyümölcsök
Alacsony GI
Fruktóz (?)
Olajos magvak
Magas energia olajokból
Ásványi anyagok
Tokoferolok
Húsok
Fehérje
Telített zsír
Belsőségek
Ásványi anyagok, vitaminok
Tojás
Fehérje
Ásványi anyagok, vitaminok
Halak
Fehérje
ω-3 zsírsavak (DHA, EPA)
Kókusz
MCT telített zsírsavak
31. Gyakorlati vizsgálatok
A legtöbb paleolit irányzat/szerző szisztematikusan gyűjti megerősítő
adatokat. Ezek többsége közvetett, illetve az étrend valamely
résztulajdonságát vizsgálja. Az étrend helyességét ezen vizsgálatok
eredményeinek szintézisével támasztják alá.
A paleolit étrend közvetlen vizsgálata:
2010-ig mindösszesen 4 humán vizsgálat történt, amit teljes
étrenddel végeztek (L. Cordain)
2 esetben van lehetőség az étrend összetételének vizsgálatára
1 vizsgálat volt hosszabb időtartamú, nagyobb mintával végzett
(Lindeberg, 2009)
Izokalóriás étrendekkel végzett vizsgálat nem volt.
32. Mit tud a paleolit étrend?
Energia
Alacsonyabb energia-bevitel
Fehérje
Relatív fehérjebőség
Zsír
Mérsékeltebb zsírbevitel
Kevesebb telített zsír
Több MUFA/PUFA
Jobb ω6/ω3 arány
Több koleszterin
Ásványi anyagok
Ca kivételével optimum
feletti bevitel
Vitaminok
Optimum feletti bevitel
AZ EGYES IRÁNYZATOK
KÖZÖTT JELENTŐS ELTÉRÉS
LEHET!
34. 90.0
196.0
72.0
94.0
125.0
68.0
0.0
50.0
100.0
150.0
200.0
Fehérje (g) Szénhidrát (g) Zsír (g)
Normál Paleo
Fehérje (g)
Fehérje (g)
Szénhidrát
(g)
Szénhidrát
(g)
Zsír (g)
Zsír (g)
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Normál Paleo
Beneficial effects of a Paleolithic diet on cardiovascular risk factors in type 2 diabetes: a randomized cross-over pilot study.
Staffan Lindeberg et al.2009
35. 0%
100%
200%
300%
400%
500%
600%
700%
800%
900%
B6 B12 C D E V as Kalcium Foszfor Magnézium Nátrium Kálium
Normál Paleolit
Effects of a short-term intervention with a paleolithic diet in healthy volunteers
M Österdahl, T Kocturk, A Koochek and P E Wändell
37. The Paleo DietTM
Jellemzői
Az első populáris változat, a legtöbb szerző ezt veszi alapul.
Tápanyagok
Fehérje 20-30 e% (high protein)
Szénhidrát 35-45 e% - alacsony GI/GL
Zsír 35-45 e% - ω6 ↓, ω3↑, KOL ↓
Rostbevitel → zöldség és gyümölcsfogyasztás ↑
K ↑ - Na ↓ bevitel
Értékelés
Extrémitásoktól mentes paleolit étrend
Sok vonásában azonos a mai ajánlásokkal
38. Szendi Gábor
Jellemzői
Low-carb paleo
Hangsúlyos a vitaminok és ásványi anyagok szerepe
D-vitamin
Pszichológiai témák
Oltásellenesség
Értékelés
Ellenséges hozzáállás a „hagyományos” rendszerekhez
Bulvárosodás
Markáns kereskedelmi jelenlét
„import” anyagok
39. Paleo-ketogén
Jellemzői
Maximum 30-50 g szénhidrát naponta (< 10 e%)
Gyakorlatilag nincs gyümölcsfogyasztás
Minimális zöldségfogyasztás
Értékelés
Az elméleti alap megkérdőjelezhetőek
Nincs szükség szénhidrátra tehát ne együnk…
Részlegesen igazolt prevenciós és terápiás hatások
Egyoldalú étrend alakul ki
Hiányok: C-vitamin, kalcium
Extrém magas koleszterin-bevitel
A ketogén étrendeknek számos mellékhatása van
40. Nyers paleo (RPD)
Jellemzői
Minimális konyhatechnológia alkalmazása
Természeti népek közül: inuit eszkimó
Értékelés
Történelmi szempontok
Az ételek elkészítése a korai paleolit kortól jellemző
A mai természeti népek is hőkezelik az ételt
Egészségügyi szempontok
Fertőzésveszély
Hőkezelés nélkül nehezen emészthető tápanyagok
Hőkezelés nélkül toxikus élelmiszerek
Nagyon kevés információ az egészségügyi hatásokról
41. Tökéletes egészség étrend (PHD/TED)
Jellemzői
„Biztonságos szénhidrát” fogalma
Szakaszos böjt (intermittend fasting)
Sportolók körében népszerű
Értékelés
Kiegyensúlyozottabb a klasszikus paleolitnál
30-50 e% szénhidrátbevitel alacsony glikémiás
indexű, gluténmenes forrásokból
Kókusz-kultusz
43. Pro
Tudatosabb életvezetés
Mérsékeltebb energia-bevitel
Magas GI szénhidrátok csökkentése
Magasabb zöldség és gyümölcsfogyasztás (kivéve paleo-ketogén)
Potenciális allergének, intolerancia-faktorok kiiktatása
Telített zsírok bevitelének mérséklése,
ω-3 bevitel növelése, ω-6/ω-3 arány javítása,
Átlagos étrendnél magasabb ásványi anyag és vitaminbevitel
Kevesebb „junk-food”
44. Kontra
Felesleges teoretizálás (paleolit kor, természeti népek)
Nincs egységes étrendi iránymutatása
Bulvárosodás, áltudományos popularizmus
Potenciálisan egysíkúvá váló étrend (ketogén, kombinált változatok)
Magas költségek
Pót-élelmiszerek (paleo-liszt, kókuszzsír, stb.)
Laikus (ön)diagózis és kísérletezés
Számos diétás terápiát igénylő betegség esetén a paleolit étrend
bevezetése ellenjavallt.
Várandós, szoptató kismamáknál alacsony energia-bevitel és
kalciumhiány