2. Nagyhatalmi verseny:
A gy旦kerek a hatvanas 辿vekig ny炭lnak
vissza, a t旦rt辿net katonai fejleszt辿sek
civil szf辿r叩ba val坦 叩tsziv叩rg叩s叩val
kezdd旦tt.
Abban az idben mer端lt f旦l ugyanis az
USA-ban egy kev辿ss辿 sebezhet
sz叩m鱈t坦g辿p-h叩l坦zat sz端ks辿gess辿ge,
amelynek egy esetleges atomt叩mad叩s
ut叩n megmarad坦 r辿szei
m撤k旦dk辿pesek maradnak.
3. Dwight Eisenhower eln旦k a szovjetek
撤rversenybeli sikereit ellens炭lyozand坦, a
Szputnyik 1 fell旦v辿s辿nek h鱈r辿re elrendelte a
Defence Advanced Research Project Agency
(DARPA) beind鱈t叩s叩t, amely a kutat叩sokat
azut叩n finansz鱈rozta
Kidolgoztak egy t旦bbk旦zpont炭,
csomagkapcsolt (ahol az adatok tov叩bb鱈t叩sa
kisebb csomagokban t旦rt辿nik) h叩l坦zati
kommunik叩ci坦s rendszert (az NCP protokollt),
mely a mai TCP/IP szabv叩ny s辿nek
tekinthet.
4. ARPANET
Ezen az elven kezdett m撤k旦dni 1969-ben az
ARPANET (Advanced Research Projects
Agency Network), 辿s a katonai
felhaszn叩l叩sokon k鱈v端l a csomagkapcsolt
adattov叩bb鱈t叩s tov叩bbi kutat叩sra szolg叩lt, de
egyes egyetemek, katonai b叩zisok 辿s
korm叩nyzati laborat坦riumok kutat坦i is
haszn叩lt叩k elektronikus levelez辿sre, f叩jlok
cser辿j辿re 辿s t叩voli bejelentkez辿sre egym叩s
sz叩m鱈t坦g辿pei k旦z旦tt.
5. Fejld辿s 炭tja
1972-ben megsz端letett az els e-mail
program.
1974-ben jelent meg elsz旦r az Internet
kifejez辿s, egy a TCP protokollr坦l sz坦l坦
tanulm叩nyban.
1983-ban, azut叩n, hogy az addig szigor炭an
ellenrz旦tt az ARPANET-bl MILNET
(Military Network) n辿ven lev叩lasztott叩k a
had叩szati szegmenst, megsz端letett a mai
fogalmaink szerinti Internet.
6. 1988 pedig az els internetes f辿regv鱈rus-j叩rv叩ny
(worm) 辿ve volt.
A National Science Foundation felismerte hogy a
h叩l坦zat d旦nt fontoss叩g炭 lehet a tudom叩nyos
kutat叩sban, ez辿rt igen nagy szerepet v叩llalt az
Internet bv鱈t辿s辿ben.
1985-86 k旦z旦tt 辿p鱈tett辿k ki az NSF 6
szupersz叩m鱈t坦g辿p-k旦zpontj叩t, 辿s az 鱈gy kialakult
h叩l坦zatot (mely az NSFNET nevet kapta)
旦sszekapcsolt叩k az ARPANET-tel. Az NSFNET
(National Science Foundation Network) t旦bb
bv鱈t辿s ut叩n (optikai k叩beleket fektettek le, 炭jabb
vonalakat hoztak l辿tre stb., melynek
eredm辿nyek辿nt a h叩l坦zat sebess辿ge a kezdeti 56
kbps-r坦l 45 Mbps-ra emelkedett) ma is az USA
domin叩ns gerinch叩l坦zata.
8. Az ARPANET form叩lisan 1989-ben sz撤nt meg,
hogy hely辿t 叩tadja a fejlettebb
gerinch叩l坦zatoknak. Az NSFNET mellett jelents
r辿szben m叩r mag叩nc辿gek h叩l坦zatain folyik a
kommunik叩ci坦 (AT&T, MCI, UUNET, Sprint stb.).
Az az坦ta eltelt 辿vekben t旦bb sz叩z k端l旦n叩ll坦
h叩l坦zaton t旦bb t鱈zezer sz叩m鱈t坦g辿pet kapcsoltak a
folyamatosan n旦vekv Internethez 辿s ez a
n旦veked辿s napjainkban is tart.
Az internet adatforgalma manaps叩g 坦ri叩si. Az
NSFNET gerinch叩l坦zat叩n 1995 叩prilis叩ban m辿rt
13 404 656,5 MB adatforgalm叩nak megoszl叩s叩t
mutatja a jelentsebb szolg叩ltat叩sok szerint a
k旦vetkez t叩bl叩zat:
10. A 80-as 辿vek v辿g辿n az NSFNET-hez hasonl坦 elvek
alapj叩n sz叩mos orsz叩gban szervezdtek
gerinch叩l坦zatok. Ezek mindenekeltt a hatalmas
inform叩ci坦s 辿s sz叩m鱈t叩stechnikai erforr叩sokkal
rendelkez NSFNET-hez igyekeztek csatlakozni,
de gyakran egym叩ssal is ki辿p鱈tett辿k k旦zvetlen
kapcsolataikat. Az ut坦bbi 辿vekben a t叩vk旦zl辿si
c辿gek, kommunik叩ci坦s v叩llalatok megl叩tt叩k az
端zleti lehets辿get az Internet technol坦gi叩j炭
sz叩m鱈t坦g辿p-h叩l坦zatokban, ill. a hozz叩juk
kapcsol坦d坦 alkalmaz叩sokban (pl. sz叩m鱈t坦g辿pek,
adatb叩zisok t叩voli el辿r辿se, elektronikus levelez辿s,
adat叩llom叩nyok 叩tvitele, sz旦veg-, k辿p-,
hanginform叩ci坦k integr叩lt tov叩bb鱈t叩sa stb.) 鱈gy
megjelentek az ilyen szolg叩ltat叩sokat k鱈n叩l坦 端zleti
v叩llalkoz叩sok, ill. ezek saj叩t gerinch叩l坦zatai.
11. Az Internet tal叩n legfontosabb szervez,
旦sszefog坦 ereje az Internet Society (ISOC). A
t叩rsas叩g ny鱈lt, tagja lehet b叩rmely szervezet vagy
mag叩nszem辿ly. C辿lja az Internet technol坦gi叩val
t旦rt辿n inform叩ci坦csere 旦sszehangol叩sa,
fejleszt辿se.
Az ISOC 叩ltal felk辿rt, nagy szakmai tekint辿llyel
rendelkez 旦nk辿ntesekbl 叩ll az Internet
Architecture Board (IAB) melynek feladata hogy
叩ll叩st foglaljon alapvet strat辿giai k辿rd辿sekben,
felels a szabv叩nyok elfogad叩s叩辿rt, ill. a
szabv叩nyos鱈t叩st ig辿nyl k辿rd辿sek
meghat叩roz叩s叩辿rt 辿s az Internet c鱈mz辿si rendszer
karbantart叩s叩辿rt.
12. Az interneten nincsen k旦zpont, nincs
egy k旦zponti g辿p. Minden, a
h叩l坦zatra k旦t旦tt g辿p egyszerre f- 辿s
al叩llom叩s.
Az internet teh叩t olyan elm辿leti
szervezd辿se a sz叩m鱈t坦g辿peknek 辿s
telefonvonalaknak, amelynek
b叩rmely pontja k辿pes kapcsolatot
teremteni b叩rmely m叩sik pontj叩val.
13. Az eredetileg katonai 辿s szakmai c辿lokra tervezett h叩l坦zat
gyorsan 叩ltal叩nos kommunik叩ci坦s, inform叩ci坦tov叩bb鱈t坦
m辿di叩v叩 v叩lt, majd magukt坦l ad坦dtak az emberi
kapcsolatteremt辿s 炭jabb, sokszor kor叩bban soha nem
ismert form叩i.
Az eredetileg elssorban oktat叩si int辿zm辿nyekben el辿rhet
h叩l坦zatra egyre t旦bb int辿zm辿ny, szervezet, c辿g
kapcsol坦dott, a szolg叩ltat叩st hamarosan a
nagyk旦z旦ns辿gnek is felk鱈n叩lt叩k. Az elektronikus levelez辿s
(e-mail) forradalm叩t gyorsan k旦vette a h鱈rcsoportok
(newsgroup) forradalma, majd az egyre 炭jabb 辿s
sokoldal炭bb inform叩ci坦keres- 辿s tov叩bb鱈t坦 eszk旦z旦k
elterjed辿se, amelyek 1992-ben 炭gy t撤nik, egy term辿szetes
v辿gponthoz, a WWW-hez (World Wide Web) vezettek:
innentl a sz叩m鱈t坦g辿pekhez nem 辿rt laikusok is
k旦nnyed辿n, minden tanul叩s n辿lk端l navig叩lhatnak az
internet 坦ce叩nj叩n.
.
14. A WWW az eur坦pai r辿szecskefizikai kutat坦int辿zet,
a CERN sz端l旦tte. Tim Berners-Lee 辿s Robert
Cailliau elgondol叩sai alapj叩n olyan rendszer
sz端letett, ami az elm炭lt t鱈z 辿vben
forradalmas鱈totta a kommunik叩ci坦t. 1998-ra
mintegy 300 milli坦ra ntt a web dokumentumok
sz叩ma, 辿s a Web naponta tov叩bbi m叩sf辿l milli坦val
bv端l
A gyors elterjed辿sbl 辿s egyszer撤
kezelhets辿gbl eredeztethet a kor叩bban a
felhaszn叩l坦 szempontj叩b坦l ingyenes, nonprofit
h叩l坦zat kommercializ叩l坦d叩sa is.
Az 坦ri叩si 辿s egyre n旦vekv, t旦bb辿 m叩r nem csak
profi sz叩m鱈t叩stechnikusokb坦l 叩ll坦
internetk旦z旦ss辿g hatalmas 端zleti lehets辿geket
rejt, st, az emberek k旦z旦tti kommunik叩ci坦s
kapcsolatok teljesen 炭j form叩it teszi lehetv辿.
15. V辿ge
K旦sz旦n旦m a figyelmet !
2008. febru叩r 18. Debre G叩bor Sz叩zados
