Bakonyi Péter - Az Internet jövője, nemzetközi és hazai kitekintésMKT Informatikai szakosztályBakonyi Péter, Nemzeti Technológiai Platfrom (http://jovointernet.hu/), BME EIT.
Előadás a Magyar Közgazdasági Társaság 2013. évi vándorgyűlésének Informatikai szekciójában.
Horváth Ádám: Mi jön a Digitális Oktatási Stratégia után?Digitális Pedagógiai Módszertani Központ2019. november 7., Hajdúszoboszló
XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Horváth Ádám: Projektek helyett egységes szabályozás!Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges ko...hulberlszimpózium
Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyháza, 2017.11.09-11
Elnök: Hülber László
Opponens: Hunya Márta
Előadók: Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita, Racskó Réka, Török Balázs
Az prezentáció tartalmában egyezik meg az Országos Neveléstudományi Konferencián használtéval, formailag azonban eltérő.
Both Vilmos: Milyen elvárásokat támaszt a digitális gazdaság az oktatási rend...Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényeDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontHorváth Ádám divízióvezető, Loboda Zoltán vezető szakpolitikai elemző és Balla-Filetóth Rita kommunikációs vezető előadása az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 számú, A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújításacímű projekt DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényén
Iskolák digitális érettsége az intézményvezetők szemszögébőlBalázs CzékmánA digitális érettség terén mutatkozó hiányok ellensúlyozására a Külső-Pesti Tankerületi Központ a 2024-2025-ös tanévben, a digitális technológiákhoz kapcsolódó iskolafejlesztést indított InnoDigi Program néven. Az előkészítő szakaszban kiválasztásra került intézmények informatikai eszközöket, a résztvevő pedagógusok rendszeres továbbképzést és mentorálást kapnak. A Program hatását és hatékonyságát folyamatos kutatások kísérik, melyek fontos visszajelzést adhatnak mind a pedagógusok, mind pedig a tanulók munkájáról. A kutatás-fejlesztési programban végzett legújabb vizsgálatunk célja az oktatási intézmények digitális technológia használatának, digitális érettségének feltérképezése volt. A kutatás mérőeszközeként kérdőívet használtunk; az iskolák digitális érettségének feltérképezéséhez a DigCompEdu-n alapuló SELFIE-t választottuk, melyeket saját – elsősorban az infrastruktúrát és a technológiahasználat rendszerességét felmérő – kérdésekkel egészítettünk ki. A vizsgálatba a Programban résztvevő iskolákat vontuk be (N=20). A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy a digitális érettség területei közül a digitális pedagógiához kapcsolódó támogató eszközök és segédanyagok, valamint a továbbképzéssel kapcsolatos területek rendben lévőnek tekinthetők voltak, azonban az infrastruktúra és az osztálytermi alkalmazás területei további fejlesztést igényeltek. A kutatás rávilágított arra is, hogy a Programot pozitívan befolyásoló tényezők között az elektronikus tananyagkezelő rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok, az iskolán belüli jó együttműködés segíti, azonban a pedagógusok digitális kompetenciája, a digitális eszközökhöz szükséges infrastruktúra hátráltatja. Infrastruktúra terén az induláshoz elegendő tanulói eszköz állt rendelkezésre, azonban az internet és a technikai támogatás további támogatást igényelt.
Maruzsa Zoltán: A digitalizálás helye a köznevelés átalakuló rendszerébenDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontMaruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkárának prezentációja az I. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállításon.
Klasszikus és kortárs: pedagógusok digitális kompetenciája a köznevelésbenBalázs CzékmánA digitális technológiák hétköznapi, továbbá oktatáson belüli alkalmazása is speciális ismereteket, készségeket, valamint attitűdöt és gondolkodásmódot, összefoglalóan kompetenciákat vár el. Az ENSZ 2030 Fenntartható Fejlődési Keretrendszerében is hangsúlyosan fókuszál az oktatás magasszintű megvalósítására, mely alapjaiban kapcsolódik a digitális technológiákhoz (Sharma és Singh, 2024). A digitális kompetencia az Európai Tanács 2008-ban kiadott ajánlása óta a kulcskompetenciák között szerepel, így fejlesztése kiemelt hangsúlyt élvez. A pedagógusok digitális kompetenciájának mérését és fejlesztését szupranacionális (Európai Unió szervezetei, OECD) és hazai szervezetek különböző keretrendszerekkel, irányelvekkel, valamint stratégiákkal (például DigCompOrg, DigCompEdu, IKER, DJP, DOS) igyekeznek megvalósítani (Chira, 2020). A kompetenciakeretekhez napjainkban elsősorban az európai uniós MENTEP TET-SAT (a technológiák által támogatott, tanításhoz kapcsolódó) önértékelő eszköze, valamint a DigCompEdu önértékelőjének az adaptációja kapcsolódik (Digitális Comenius Program, Éves jelentés, 2021). Ugyanakkor annak ellenére, hogy a COVID-19 időszak ráirányította a figyelmet a digitális oktatás szükségességére (egyben hiányaira is), valamint a digitális kompetencia az Európai Bizottság digitális oktatási cselekvési tervének is szerves részét képezi, az eredmények mégis rendkívül sokszínűek (Kalas, 2021).
Az előadás első részében a fogalmi keretek tisztázása segít a hazai köznevelésben dolgozó pedagógusok digitális kompetenciájának definiálásában, továbbá felvillantásra kerülnek a nemzetközi és hazai viszonylatban alkalmazott digitáliskompetencia-keretrendszerek. Egy képzeletbeli idővonalat bejárva láthatóvá válik a digitális kompetencia fejlesztésének több évtizedes múltja, valamint jelene („klasszikus és kortárs”); ennek kézzelfoghatóvá tételéhez a rendelkezésre álló kutatások eredményeiből kerül néhány felvillantásra, melyek tapinthatóvá teszik a több évtizedes fejlesztési igyekezet hullámzását, ugyanakkor nem mennek el szó nélkül a digitális kompetencia méréséhez kapcsolódó sajátosságok, akár ellentmondások (önértékelés kontra teljesítmény-alapú mérés) mellett sem. Az előadás végén pedig olyan javaslatok kerülnek bemutatásra – elsősorban kutatás és fejlesztés terén –, melyek akár irányelvektől és stratégiáktól függetlenül is helyet kaphatnak a hazai köznevelési intézményekben.
Iskolából az informatikábafOrgXpert InternationalEgyetemek és multinacionális válallatok együttműködése a gyakorlatban - a fOrgXpert International ügyvezetőjének előadása az IDC CIO fórumon
Horváth Ádám: Magyarország Digitális Oktatási StratégiájaDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontDigitális Szakképzési Konferencia a „Digitális Oktatás, Digitális Készségek, V4 országok a XXI. században” témában
Debrecen, 2018. április 14.
Loboda Zoltán: Digitális kompetencia keretek bevezetésének rendszer szintű fe...Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...Reka RacskoA digitális átállásban élenjáró országok, mint Észtország és Finnország nagy szerepet szánnak a könyvtárnak mint a tanulási környezet egyik színterének. Előadásomban egy olyan összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetem, ami bemutatja, hogy mit értünk a 21. században a digitális transzformáció alatt és e folyamatban hogyan jelenik meg a könyvtár. Fontosnak tartom e téma vizsgálatát abból a szemszögből is, hogy a K12 korosztály esetében milyen kulcskompetenciák fejlesztését tekintik prioritásnak, és ebben a közgyűjtemények hogyan jelennek meg és a megnevezett célok hogyan feleltethetőek meg a digitális állampolgárság kompetencia-rendszerének.
Digitális hozzáférés a statisztikák tükrébenLászló HorváthDigitális hozzáférés adatai a Digital Agenda for Europe és a World Bank Knowledge Economy Index adatbázisa alapján, gondolatébresztő jelleggel.
TKKI_A táblagépek használata_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLI...Reka RacskoA 2015. 08. 24-i IKT-képzés anyaga.
A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA ALKALMAZÁSA ADOTT TEMATIKA ALAPJÁN A KÖZNEVELÉSBEN
Bognár Amália: Pedagógus szemmel - Digitális Témahét az iskolábanDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontÖt éves a Digitális Témahét 2020. évi rendezvénysorozata
Both Vilmos: Milyen elvárásokat támaszt a digitális gazdaság az oktatási rend...Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényeDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontHorváth Ádám divízióvezető, Loboda Zoltán vezető szakpolitikai elemző és Balla-Filetóth Rita kommunikációs vezető előadása az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 számú, A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérés-értékelés és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújításacímű projekt DPMK konzorciumi partner nyitórendezvényén
Iskolák digitális érettsége az intézményvezetők szemszögébőlBalázs CzékmánA digitális érettség terén mutatkozó hiányok ellensúlyozására a Külső-Pesti Tankerületi Központ a 2024-2025-ös tanévben, a digitális technológiákhoz kapcsolódó iskolafejlesztést indított InnoDigi Program néven. Az előkészítő szakaszban kiválasztásra került intézmények informatikai eszközöket, a résztvevő pedagógusok rendszeres továbbképzést és mentorálást kapnak. A Program hatását és hatékonyságát folyamatos kutatások kísérik, melyek fontos visszajelzést adhatnak mind a pedagógusok, mind pedig a tanulók munkájáról. A kutatás-fejlesztési programban végzett legújabb vizsgálatunk célja az oktatási intézmények digitális technológia használatának, digitális érettségének feltérképezése volt. A kutatás mérőeszközeként kérdőívet használtunk; az iskolák digitális érettségének feltérképezéséhez a DigCompEdu-n alapuló SELFIE-t választottuk, melyeket saját – elsősorban az infrastruktúrát és a technológiahasználat rendszerességét felmérő – kérdésekkel egészítettünk ki. A vizsgálatba a Programban résztvevő iskolákat vontuk be (N=20). A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy a digitális érettség területei közül a digitális pedagógiához kapcsolódó támogató eszközök és segédanyagok, valamint a továbbképzéssel kapcsolatos területek rendben lévőnek tekinthetők voltak, azonban az infrastruktúra és az osztálytermi alkalmazás területei további fejlesztést igényeltek. A kutatás rávilágított arra is, hogy a Programot pozitívan befolyásoló tényezők között az elektronikus tananyagkezelő rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok, az iskolán belüli jó együttműködés segíti, azonban a pedagógusok digitális kompetenciája, a digitális eszközökhöz szükséges infrastruktúra hátráltatja. Infrastruktúra terén az induláshoz elegendő tanulói eszköz állt rendelkezésre, azonban az internet és a technikai támogatás további támogatást igényelt.
Maruzsa Zoltán: A digitalizálás helye a köznevelés átalakuló rendszerébenDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontMaruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkárának prezentációja az I. Digitális Oktatási Konferencia és Kiállításon.
Klasszikus és kortárs: pedagógusok digitális kompetenciája a köznevelésbenBalázs CzékmánA digitális technológiák hétköznapi, továbbá oktatáson belüli alkalmazása is speciális ismereteket, készségeket, valamint attitűdöt és gondolkodásmódot, összefoglalóan kompetenciákat vár el. Az ENSZ 2030 Fenntartható Fejlődési Keretrendszerében is hangsúlyosan fókuszál az oktatás magasszintű megvalósítására, mely alapjaiban kapcsolódik a digitális technológiákhoz (Sharma és Singh, 2024). A digitális kompetencia az Európai Tanács 2008-ban kiadott ajánlása óta a kulcskompetenciák között szerepel, így fejlesztése kiemelt hangsúlyt élvez. A pedagógusok digitális kompetenciájának mérését és fejlesztését szupranacionális (Európai Unió szervezetei, OECD) és hazai szervezetek különböző keretrendszerekkel, irányelvekkel, valamint stratégiákkal (például DigCompOrg, DigCompEdu, IKER, DJP, DOS) igyekeznek megvalósítani (Chira, 2020). A kompetenciakeretekhez napjainkban elsősorban az európai uniós MENTEP TET-SAT (a technológiák által támogatott, tanításhoz kapcsolódó) önértékelő eszköze, valamint a DigCompEdu önértékelőjének az adaptációja kapcsolódik (Digitális Comenius Program, Éves jelentés, 2021). Ugyanakkor annak ellenére, hogy a COVID-19 időszak ráirányította a figyelmet a digitális oktatás szükségességére (egyben hiányaira is), valamint a digitális kompetencia az Európai Bizottság digitális oktatási cselekvési tervének is szerves részét képezi, az eredmények mégis rendkívül sokszínűek (Kalas, 2021).
Az előadás első részében a fogalmi keretek tisztázása segít a hazai köznevelésben dolgozó pedagógusok digitális kompetenciájának definiálásában, továbbá felvillantásra kerülnek a nemzetközi és hazai viszonylatban alkalmazott digitáliskompetencia-keretrendszerek. Egy képzeletbeli idővonalat bejárva láthatóvá válik a digitális kompetencia fejlesztésének több évtizedes múltja, valamint jelene („klasszikus és kortárs”); ennek kézzelfoghatóvá tételéhez a rendelkezésre álló kutatások eredményeiből kerül néhány felvillantásra, melyek tapinthatóvá teszik a több évtizedes fejlesztési igyekezet hullámzását, ugyanakkor nem mennek el szó nélkül a digitális kompetencia méréséhez kapcsolódó sajátosságok, akár ellentmondások (önértékelés kontra teljesítmény-alapú mérés) mellett sem. Az előadás végén pedig olyan javaslatok kerülnek bemutatásra – elsősorban kutatás és fejlesztés terén –, melyek akár irányelvektől és stratégiáktól függetlenül is helyet kaphatnak a hazai köznevelési intézményekben.
Iskolából az informatikábafOrgXpert InternationalEgyetemek és multinacionális válallatok együttműködése a gyakorlatban - a fOrgXpert International ügyvezetőjének előadása az IDC CIO fórumon
Horváth Ádám: Magyarország Digitális Oktatási StratégiájaDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontDigitális Szakképzési Konferencia a „Digitális Oktatás, Digitális Készségek, V4 országok a XXI. században” témában
Debrecen, 2018. április 14.
Loboda Zoltán: Digitális kompetencia keretek bevezetésének rendszer szintű fe...Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontXX. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia
Hajdúszoboszló, 2018. november 6. és 8. között
A könyvtár mint tanulási környezet helye és szerepe a digitális állampolgárrá...Reka RacskoA digitális átállásban élenjáró országok, mint Észtország és Finnország nagy szerepet szánnak a könyvtárnak mint a tanulási környezet egyik színterének. Előadásomban egy olyan összehasonlító vizsgálat eredményeit ismertetem, ami bemutatja, hogy mit értünk a 21. században a digitális transzformáció alatt és e folyamatban hogyan jelenik meg a könyvtár. Fontosnak tartom e téma vizsgálatát abból a szemszögből is, hogy a K12 korosztály esetében milyen kulcskompetenciák fejlesztését tekintik prioritásnak, és ebben a közgyűjtemények hogyan jelennek meg és a megnevezett célok hogyan feleltethetőek meg a digitális állampolgárság kompetencia-rendszerének.
Digitális hozzáférés a statisztikák tükrébenLászló HorváthDigitális hozzáférés adatai a Digital Agenda for Europe és a World Bank Knowledge Economy Index adatbázisa alapján, gondolatébresztő jelleggel.
TKKI_A táblagépek használata_A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLI...Reka RacskoA 2015. 08. 24-i IKT-képzés anyaga.
A FEJLESZTŐ BIBLIOTERÁPIA ÉS A FEJLESZTŐ E-BIBLIOTERÁPIA ALKALMAZÁSA ADOTT TEMATIKA ALAPJÁN A KÖZNEVELÉSBEN
Bognár Amália: Pedagógus szemmel - Digitális Témahét az iskolábanDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontÖt éves a Digitális Témahét 2020. évi rendezvénysorozata
Öt éves a Digitális Témahét – Szakmai műhelymunka-sorozat 2019/2020Digitális Pedagógiai Módszertani KözpontDPMK Digitális Témahét szakmai műhelymunka
A 2019-es helyszínek: Debrecen, Szolnok, Szombathely, Keszthely, Eger, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza
Mart Laanpere: Digital transformation of education in EstoniaDigitális Pedagógiai Módszertani KözpontEstonia has transformed its education system through extensive use of technology, establishing a digital learning resource platform called e-Koolikott that provides online textbooks, apps and other educational materials to students. Schools have implemented one-to-one computing programs, digital assessment tools, and focus on developing students' and teachers' digital skills. This digital transformation of education has helped Estonia achieve top results in international assessments like PISA.
Business Essentials Canadian 7th Edition Ebert Solutions Manualxmnkpqvjka3649Business Essentials Canadian 7th Edition Ebert Solutions Manual
Business Essentials Canadian 7th Edition Ebert Solutions Manual
Business Essentials Canadian 7th Edition Ebert Solutions Manual
Multiple Access Communications Third International Workshop Macom 2010 Barcel...laapaskhelfiMultiple Access Communications Third International Workshop Macom 2010 Barcelona Spain September 1314 2010 Proceedings 1st Edition Artem Krasilov Auth
Multiple Access Communications Third International Workshop Macom 2010 Barcelona Spain September 1314 2010 Proceedings 1st Edition Artem Krasilov Auth
Multiple Access Communications Third International Workshop Macom 2010 Barcelona Spain September 1314 2010 Proceedings 1st Edition Artem Krasilov Auth
Business Information Systems: 20th International Conference, BIS 2017, Poznan...kpbmmkus545Business Information Systems: 20th International Conference, BIS 2017, Poznan, Poland, June 28–30, 2017, Proceedings 1st Edition Witold Abramowicz (Eds.)
Business Information Systems: 20th International Conference, BIS 2017, Poznan, Poland, June 28–30, 2017, Proceedings 1st Edition Witold Abramowicz (Eds.)
Business Information Systems: 20th International Conference, BIS 2017, Poznan, Poland, June 28–30, 2017, Proceedings 1st Edition Witold Abramowicz (Eds.)
Test Bank for Human Genetics: Concepts and Applications, 9th Edition: Ricki L...zvgfood642Test Bank for Human Genetics: Concepts and Applications, 9th Edition: Ricki Lewis
Test Bank for Human Genetics: Concepts and Applications, 9th Edition: Ricki Lewis
Test Bank for Human Genetics: Concepts and Applications, 9th Edition: Ricki Lewis
Languages Of The World An Introduction 1st Edition Asya PereltsvaigshpuzayasierLanguages Of The World An Introduction 1st Edition Asya Pereltsvaig
Languages Of The World An Introduction 1st Edition Asya Pereltsvaig
Languages Of The World An Introduction 1st Edition Asya Pereltsvaig
Organizational Behavior V2.0 2nd Edition Bauer Test Bankwmcipgv488Organizational Behavior V2.0 2nd Edition Bauer Test Bank
Organizational Behavior V2.0 2nd Edition Bauer Test Bank
Organizational Behavior V2.0 2nd Edition Bauer Test Bank
Consumer Behaviour Buying Having and Being Canadian 7th Edition Solomon Test ...cieveyvh187Consumer Behaviour Buying Having and Being Canadian 7th Edition Solomon Test Bank
Consumer Behaviour Buying Having and Being Canadian 7th Edition Solomon Test Bank
Consumer Behaviour Buying Having and Being Canadian 7th Edition Solomon Test Bank
Metal Ceramic And Polymeric Composites For Var Uses J Cuppolettizaivfvslu271Metal Ceramic And Polymeric Composites For Var Uses J Cuppoletti
Metal Ceramic And Polymeric Composites For Var Uses J Cuppoletti
Metal Ceramic And Polymeric Composites For Var Uses J Cuppoletti
InnoDigi: egy innovatív és digitális iskolafejlesztési program a gyakorlatbanBalázs CzékmánA digitális társadalom világában a digitális oktatás és feltételeinek megteremtése elengedhetetlen. Azonban ahhoz, hogy a köznevelési intézmények digitális átállása sikeres legyen, átgondolt, komplex iskolafejlesztési programokra van szükség. A Külső-Pesti Tankerület digitális technológiához kapcsolódó InnoDigi programja számos gyakorlati tapasztalattal szolgálhat; előadásunkban bemutatásra kerül a program felépítése és eddigi elért eredményei, valamint kihívásai is.
Equity In Education Students With Disabilities Learning Difficulties And Disa...ioykvcrdfj6483Equity In Education Students With Disabilities Learning Difficulties And Disadvanteges Statistics And Indicators Oecd
Equity In Education Students With Disabilities Learning Difficulties And Disadvanteges Statistics And Indicators Oecd
Equity In Education Students With Disabilities Learning Difficulties And Disadvanteges Statistics And Indicators Oecd
Contemporary Management 10th Edition Jones Test Bankslrjgrti614Contemporary Management 10th Edition Jones Test Bank
Contemporary Management 10th Edition Jones Test Bank
Contemporary Management 10th Edition Jones Test Bank
High Frequency Communication And Sensing Travelingwave Techniques 1st Edition...danaitalhjiHigh Frequency Communication And Sensing Travelingwave Techniques 1st Edition Ahmet Tekin Ahmed Emira
High Frequency Communication And Sensing Travelingwave Techniques 1st Edition Ahmet Tekin Ahmed Emira
High Frequency Communication And Sensing Travelingwave Techniques 1st Edition Ahmet Tekin Ahmed Emira
Software Project Management for Distributed Computing Life Cycle Methods for ...xtxenijajd3922Software Project Management for Distributed Computing Life Cycle Methods for Developing Scalable and Reliable Tools 1st Edition Zaigham Mahmood (Eds.)
Software Project Management for Distributed Computing Life Cycle Methods for Developing Scalable and Reliable Tools 1st Edition Zaigham Mahmood (Eds.)
Software Project Management for Distributed Computing Life Cycle Methods for Developing Scalable and Reliable Tools 1st Edition Zaigham Mahmood (Eds.)
Test Bank for Comprehensive Periodontics for the Dental Hygienist 4th by Wein...ivxtmcd9706Test Bank for Comprehensive Periodontics for the Dental Hygienist 4th by Weinberg
Test Bank for Comprehensive Periodontics for the Dental Hygienist 4th by Weinberg
Test Bank for Comprehensive Periodontics for the Dental Hygienist 4th by Weinberg
Student Engagement At School A Sense Of Belonging And Participation Oecdctclubq738Student Engagement At School A Sense Of Belonging And Participation Oecd
Student Engagement At School A Sense Of Belonging And Participation Oecd
Student Engagement At School A Sense Of Belonging And Participation Oecd
Handbook Of Biodegradable Polymers 3rd Edition Bastioli C Edwrothlusco6fHandbook Of Biodegradable Polymers 3rd Edition Bastioli C Ed
Handbook Of Biodegradable Polymers 3rd Edition Bastioli C Ed
Handbook Of Biodegradable Polymers 3rd Edition Bastioli C Ed
2. A DOS a digitális kompetenciák elsajátítását biztosítja mindenki számára: senki nem hagyhatja
el az oktatási és képzési rendszert anélkül, hogy a munkaerőpiac által elvárt digitális
alapkészségekkel rendelkezne.
A DOS célja, hogy az ágazati stratégiákkal
és szakmai célkitűzésekkel összhangban
az oktatási rendszer minden szintjén
megteremtse a digitális írástudás
tényleges elterjesztésének lehetőségét,
hozzájárulva Magyarország
versenyképességének növeléséhez.
DIGITÁLIS OKTATÁSI STRATÉGIA
Forrás: http://ivsz.hu/hirek/elkeszult-a-digitalis-oktatasi-strategia/
1536/2016. (X. 13) Kormányhatározat
8. MIT VÁRUNK A TANULÓTÓL?
• Az iskolában:
– Ne beszéljen másokkal.
– Az adott instrukciókat
kövesse.
– Adott információ forrást
használjon.
– Önállóan dolgozzon, ne
más tudására
támaszkodjon.
• A munkahelyen:
– Beszélje meg a
feladatokat másokkal.
– Instrukciók nélkül oldjon
meg feladatokat.
– Mindegy hogy hogyan,
de találjon megoldást.
– Csoportban dolgozzon,
használja a közösség
tudását.
9. - A tanár aktív a tanóra 80%-ban
- A tanulók egymással nem kommunikálnak
- Egyetlen információ forrás van
HAGYOMÁNYOS OKTATÁS
14. AZ IKT ESZKÖZÖK
ÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA
-20
-10
0
10
20
30
40
50
60
70
80
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Change of ICT equipment value
Összérték Amortizáció TIOP Egyéb
TIOP + 46 Mrd Ft
EGYÉB + 41 Mrd
Ft
80 Mrd Ft
67Mrd Ft
16. • A sávszélesség határozza meg az oktatási
intézményekben folyó tanítási, tanulási és az iskolai
adminisztrációs lehetőségeket.
• Ez a három tevékenység ma már olyan infrastrukturális
igényt jelent, aminek korlátozása aláássa az intézmények
és az oktatás digitális átalakítását, mindazokat a
projekteket, amelyek ennek érdekében indulnak.
• A nem megfelelő sávszélesség
– ellehetetleníti, késlelteti a digitális technológiák elterjedését a
köznevelésben,
– hátráltatja a digitális kompetenciák fejlesztését.
A megfelelő sávszélesség biztosítását kiemelt területként
kell kezelni az oktatás digitális átalakítása során.
SZÉLESSÁV ÉS WIFI NÉLKÜL NINCS DIGITÁLIS
PEDAGÓGIA
17. • A Kormány biztosítani kívánja, hogy a köznevelés és
szakképzés valamennyi intézménye a digitális oktatáshoz
szükséges sávszélességű szupergyors interneteléréssel,
illetve épületen belüli WiFi-hálózattal rendelkezzen
(1536/2016. (X. 13.) Korm. határozat 3. pontja).
• A DOS által megfogalmazott követelmény, hogy
– az 500 fő alatti iskolák 100 Mbps-os,
– az 500 fő felettiek 1 Gbps-os internet elérési sebességgel
rendelkezzenek.
• A DOS által megfogalmazott célok alapvetően változtatják
meg az oktatási intézmények hálózati kiszolgálási
feladatait, mivel a jelenlegi kapacitások átlagosan 2,5-
szerese, a nagyobb iskolákban akár a meglévő 250-
szerese szükséges az igények kiszolgálására.
A DIGITÁLIS OKTATÁSHOZ SZÜKSÉGES
SÁVSZÉLESSÉG
Kép forrása: http://www.its-networks.com/internet-
access-in-classrooms-is-not-enough-for-many-
students/
18. • Jelenleg kevés az 1 Gbps sávszélességű internet-eléréssel rendelkező iskola, így szinte
minden 500 tanuló létszám feletti végpontnál (összesen 780 db végponton) szükséges a
sávszélesség bővítése.
A DIGITÁLIS OKTATÁSHOZ SZÜKSÉGES
SÁVSZÉLESSÉG
Forrás: OH KIR, KIFÜ, 2017
• A DOS tervezésekor jelzett - nem névleges, hanem garantált - 100 Mb/s is egy olyan
engedmény volt az 500 főnél kisebb iskolák esetében, ami már az akkori nemzetközi
ajánlásoknál is alacsonyabb volt.
• Így ennek felülvizsgálatára van szükség.
Tanuló létszám Összes intézményi végpont Konvergencia régió Közép-Magyarországi
régió
< 500 fő 3.709 db 3.045 db 664 db
> 500 fő 780 db 488 db 292 db
Összesen 4.489 db 3.533 db 956 db
19. • A SETDA (State Educational Technology Directors Association) az alábbi minimális
sávszélesség kapacitásokat ajánlja az iskolai körzetek nagysága szerint:
A DIGITÁLIS OKTATÁSHOZ SZÜKSÉGES
SÁVSZÉLESSÉG – NEMZETKÖZI PÉLDA (USA)
Kerületméret 2017-2018 célok 2020-2021 célok
Kisiskolai körzet
(kevesebb mint 1.000
diák)
Felhasználónként legalább 1,5 Mbps
(minimum 100 Mbps a körzet
számára)
Felhasználónként legalább 4,3 Mbps
(minimum 300 Mbps a körzet
számára)
Középiskolai körzet
(3.000 diák)
Legalább 1 Gbps / 1000 felhasználó Legalább 3 Gbps / 1000 felhasználó
Nagy iskolai körzet
(több mint 10.000 diák)
Legalább 0,7 Gbps / 1000 felhasználó Legalább 2 Gbps / 1000 felhasználó
Forrás: SEDTA (State Educational Technology Directors Association) Broadband Imperative II: Equitable Access for Learning kiadvány, 2016
20. • A DPMK meglátása szerint az egy főre
jutó nettó 1,5-2 Mb/s sávszélesség
esetében lehet értelmezhető felhasználói
élményről beszélni (természetesen ez
különböző alkalmazások, tartalmak
esetében más és más).
• 1 Mb/s alatt már nemcsak a felhasználói
élmény, hanem a pedagógiai célok is
sérülnek, azaz a digitális pedagógia NEM
TUD megvalósulni.
• A felhasználói szám növekedésével
exponenciálisan növekszik a hálózat saját
(overhead) forgalma.
A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA HATÁROZZA MEG A
SZÉLESSÁV-IGÉNYT
Forrás: https://elearningindustry.com/bandwidth-
schools-bandwidth-need
Aktivitás Ajánlott letöltési
sebesség / tanuló
E-mail és web böngészés 500 Kbps
1 MB-os digitális könyv letöltése
5.3 másodperc alatt
1.5 Mbps
Online tanulás 250 Kbps
HD-minőségű video streaming 4 Mbps
Skype-on keresztül csoportos
munka
(7-10 fővel)
8 Mbps
Film letöltése 8 perc alatt 100 Mbps
Ajánlott letöltési sebesség egy felhasználó számára az
alábbi online tevékenységekhez (SEDTA, 2012)
21. • A teljes pedagógiai folyamatra méretezett
hálózat (nemzetközi kijárat, felhordó hálózat,
végponti elérés).
• Intézményi WiFi hálózat kialakítása és
fenntartása.
• Tanári és tantermi eszközök
alapértelmezésként.
• Tanulói eszközök vegyes BYOD program
keretében az esélyteremtés biztosításával.
A FENNTARTHATÓSÁG FELTÉTELEI
22. • Hálózati
szolgáltatások
biztosítása.
• Eszköz és
tanterem
menedzsment.
• Tárhely, naptár,
virtuális oktatási
környezet (VLE).
• Elektronikus
oktatási
adminisztráció és
elemzés.
A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA TÁMOGATÁSA –
SZOLGÁLTATÁSOK
23. A DIGITÁLIS PEDAGÓGIA TÁMOGATÁSA -
MÓDSZERTAN
• Digitális tartalom
• Online tanári közösség
• Módszertani jógyakorlatok
és továbbképzés
A digitális oktatás támogatása:
• digitális pedagógiai
asszisztens,
• a digitális pedagógiai
tevékenység beszámítása
#14: A digitális infrastruktúra fejlesztése kulcsfontosságú, valamint a pedagógusok digitális felkészültsége nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az intézményi működés hatékonyságát növelő és adminisztrációs terheit csökkentő támogató szolgáltatások valóban elterjedhessenek.
A stratégia fő beavatkozási területei (eszközcsoportjai) az alábbiak:
A digitális kompetenciafejlesztést támogató kimeneti követelményrendszer kialakítása.
A digitális kompetenciafejlesztést támogató tananyagok és környezet fejlesztése.
A pedagógusok IKT-alapú pedagógiai-módszertani gyakorlatának fejlesztése.
A digitális infrastruktúra fejlesztése.
A digitális központi támogató szolgáltatások kialakítása.
A digitális infrastruktúra fejlesztésének néhány főbb pontja:
Valósuljon meg a tantermek internetellátottsága, helyi hálózat kialakítása.
A tantermek 50%-ának felszerelése interaktív megjelenítő eszközzel.
A szaktantermek 40%-ának felszerelése 3D megjelenítésre alkalmas interaktív megjelenítő eszközzel és az ehhez szükséges szemüvegekkel.
Legalább egy számítástechnika-szaktanteremben a fent leírt eszközökön felül 3 tanulónként egy programozható robotot kell biztosítani.
A természettudományos szaktantermekben legyenek digitális dataloggerek, szenzorok a természettudományos kísérletek támogatására.
Tankerületenként szükséges egy, a tankerület iskolái által látogatható demonstrációs labor felszerelése.
A tanári eszközök esetében elvárás, hogy minden pedagógus rendelkezzen egy laptoppal.
A tanulói eszközök esetében elvárás, hogy legyen lehetőség a tanulók saját eszközeinek bevonására a tanítási folyamatba.
A köznevelési intézményekben az informatika tantárgy oktatásán kívül is legyen lehetőségük a tanároknak számítástechnika-teremben megtartani a tanórát.
#20: Ezek alapján számolják ki, hogy a beiratkozott tanulók száma alapján milyen szélessáv-igénnyel lehet számolni az egyes iskolákban.
For example, if the enrollment is 175,the recommendation is 175 X1.5Mbps= 262.5Mbps for 2017/2018 and175 X 4.3Mbps=752.5Mbps for 2020/2021.
Forrás: <https://onenet.net/k-12-bandwidth-targets/>
#21: Természetesen a szélessáv nagyságát meghatározza a digitális tanulási platform, így tehát, ha az nagymértékben támaszkodik a tanulók eszközeire továbbítandó videókra, akkor a garantált sávszélesség még a jelzettnél is magasabb.
A State Educational Technology Directors Association például 1,5 Mb/s ajánlott letöltési sávszélességet javasol egy felhasználóra vetítve, ha egy digitális könyv 1 MB-os tartalmát 5,3 másodperc alatt szeretnénk letölteni, de egy HD-minőségű videó tartalom megnézéséhez már 4 Mb/s-ra van szükség tanulónként.
A sávszélesség kritikus fontosságú a növekvő számú hardverek iskolában való alkalmazása szempontjából is. Elég, ha arra az elvárásra gondolunk, hogy minden tanuló számára elérhetővé kell tenni például a laptopokat, okostelefonokat, tableteket (1:1 programok), illetve a saját eszközök (BYOD) használatát is érdemes támogatni (lásd a DOS IT, III./7. pontját).
Továbbá támogatni szükséges az oktatási intézményeket abban, hogy a falakon belüli hálózatkialakítás feleslegesen ne csökkentse a bejövő vonal terhelését.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az intézmények az uniós/állami finanszírozású fejlesztést követően a semmiképp ne rendelkezzenek a korábbinál kisebb, rosszabb minőségű sávszélességgel, illetve gyengébb minőségű WiFi-szolgáltatással.
Mindezek tehát egy most elvárható, minimális szolgáltatási szintet jelentenek az oktatási intézményeknél, ugyanakkor a technológiai fejlődés, illetve az oktatás tartalom- és média igénye miatt az iskolai körzetek sávszélesség-igénye az elkövetkezendő évben körülbelül 50 százalékkal fog nőni, míg az ezt követő négy évben évenkénti duplázódásra kell számítani
#23: A digitális technológia a nagy mennyiségű, valós idejű adat felhasználását teszi lehetővé. Elérhetővé teszi a tényalapú (evidence based) oktatást. Ezzel olyan új minőségirányítási lehetőségek nyílnak meg, amelyek alapvetően átalakíthatják a köznevelési rendszer működését, átláthatóbbá, hatékonyabbá téve azt.
Főbb célok a szolgáltatásokra vonatkozóan:
A pedagógusok és az iskolák számára legyen biztosított a diákokkal és szülőkkel való kapcsolattartás elektronikus platformon keresztül, beleértve a szülői befizetések kezelését is.
A köznevelési intézmények számára legyen elérhető olyan oktatástámogató szoftverkörnyezet (LMS), amely lehetővé teszi a tanulási és tanítási tevékenységek előkészítését és megvalósítását, a tanulói teljesítmények mérését, értékelését, nyomon követését.
A köznevelés szereplői számára az alapvető digitális szolgáltatások (e-mail, tárhely) mellett az alapvető, a tanulás-tanítási folyamatok megvalósításához szükséges alkalmazások és szoftverek díjmentesen legyenek elérhetők.
További fejlesztési cél, hogy létre kell hozni a tanári kompetenciaminimum mintájára az intézményi digitális minimum követelményrendszerét, amelyet intézményi kompetencia-keretrendszer támogat.
#24: A Digitális Oktatási Stratégia egy másik célkitűzése, hogy a digitális tartalomkínálat, módszertani támogatás, tudásmegosztás tegye lehetővé, hogy az IKT eszközök használata minden tantárgy esetében beépüljön a tanítás-tanulás és az értékelés folyamatába.
Főbb fejlesztési célok:
A közismereti tantárgyak pedagógusképzésébe kötelezően épüljön be a digitális pedagógiai szakmódszertani képzés, és a pedagógusképzés kimeneti követelményei között kötelezően jelenjen meg a digitális pedagógia alkalmazása.
Legyen kötelező és díjmentes a rendszeres digitális kulcskompetencia-továbbképzés, valamint a digitális pedagógiai módszertani továbbképzés.
Nemzetközi és hazai tapasztalatcsere biztosítása a meglévő tanári tapasztalatok disszeminációjára.
A matematika és a természettudományi szakos tanárok kimeneti követelményei egészüljenek ki a programozás oktatási alapismeretekkel.
Kerüljön meghatározásra a pedagógusok digitális kompetenciáinak kötelezően elvárt szintje a pedagógus életpályán való előrelépéshez.
Digitális (IKT) szaktanácsadók igénybevételének lehetősége.
Intézményvezetők vezetői kompetenciáinak fejlesztése az IKT alapú oktatás bevezetése és fenntarthatóságának biztosítása érdekében.